Békésmegyei Hírlap, 1940. április (3. évfolyam, 38-49. szám)
1940-04-03 / 38. szám
Szerda, 1940 április 3. Arsk & fillér - évfolyam, 38. szám. BÉKÉSMEGYEI HÍ PIA P Szerkesztőség: Pálffy-u. 3. Telefon: 237 POLITIKAI, TÁRSADALMI, KÖZGAZDASÁGI ÉS SPORTLAP IElőfizetési ár: Egy hóra helyben, ház-Kiadóhivatal: Gorvin-u. 4. Telefon: 150 Felelős szerkesztő: Dr. KOVÁCS GÉZAhoz hordva 90 allér- vidékre Pósta. Megjelenik hetenkint háromszor. . , szállítással 1.20 P. Hirdetések díjszabás szerda, péntek és vasárnap reggel. szerint. Apróhirdetés 10 szóig 40 fillér 75.000 hold A tavasz végre talán csak legyűri a vissza-visszaerősködő telet: az élet diadalmaskodik a halál fölött. Más évek tavaszán ilyenkor már fecskék cikáztak az enyhe levegőben, a korai fák már bontogatták szirmaikat, ígéretesen zsendült a határ, ma ember, állat didereg a földeket pedig szennyes ár borítja, emberi hajlékok százai omlanak össze s az emberek rémült döbbenettel néznek a kétes jövő elé. Vármegyénk főispánja végigjárta Békés vármegye elárasztott vidékeit. Amit látott, bizonyára még sokáig lesz nyomasztó emléke. Hatalmas kimutatásban összegezte a viz pusztításait és a kimutatás rubrikáiba sok, máskor termő vidék gyászjelentése van írva. 75.400 kát. hold területet borít a belvíz. Ebből 42.070 kát. hold buzával bevetett. Gyulán az elborított 3900 hold összes területből 3000 hold a bevetett. 390.000 P értékű 156 épület dőlt össze a megyében. (Gyulán 38 épület 20 000 P értékben). Víz alatt áll 847 sérült épület 424.000 P értékben. (Gyulán 31 épület 15.500 P ért.) 4625 P értékű állat semmisült meg. (Gyulán semmi) A gyulai 10.000 P értékű takarmánynyal együtt összesen 88.290 P értékű takarmány és 70 q 140 értékű élelmiszer lett a vadvizek martaléka. Ehhez a tételhez számíthatjuk a búzával bevetett területek kárát, amit a főjapáni kimutatás 25%-osnak tüntet fel, így 8 - os átlagtermést számítva az idén 10,59 kát. hold termésének megfelelő, 1,683 040 P károsodás éri búzában ezt a szegény vármegyét. (Gyulán ez a kár 750 ka*, holdnyi 120.000 P ért.) A kimutatás gondos mérlegelés alapján adatokat tüntet fel az elpusztult búzavetés pótlására szükséges és később vethető egyéb vetőmagszükségletre vonatkozóan. Ezek szerint összesen 1273 q tengeri és 962 q köles vetőmagra lesz szükség. (Gyulán 90, illetve 70 q ára.) De szükség lesz még 300 q köles vetőmagra a bevetetlen és víz alatt álló szántók részére, ahol — 750 holdnyi területen — előreláthatólag csak júniusban lehet majd vetni, mert ezek a leglaposabb területek. A víz pedig a főispán véleménye szerint csak május végére fog előreláthatólag igen sok helyről annyira eltisztulni, hogy ott szántani, vetni lehessen. Ennyit mondottak nekünk a rubrikák számoszlopai. De kérdést intéztünk Beliczey Miklós főispánhoz a kilátásokat illetően. Nagyon súlyos csapás mindez vármegyénk gazdasági életére, amelyet már nagyon kellemetlenül érintett a szokatlanul hideg és hosszú tél is — mondotta a főispán. Az elárasztott területeken nem lehet búzát verni és ezért kell a mi vidékünkön sikerrel termeszthető kukoricával és kölessel pótolni a tönkrement bújavetéseket A köles vetését annál inkább kívánatosnak tartom, mert az nemcsak mint táplálék, hanem szalmája mint értékes takarmány is pótolhatja az e téren jelentkező tetemes hiányokat. Úgy a belügyminiszter úrnak, mint a földmivelésügyi miniszter úrnak, valamint az álkormánybiztos úrnak is részletes jelentést tettem a békésvármegyei belvíz pusztításáról, ami sajnos meglehetős előrehelyezett bennünket az árvizek és belvizektől sújtott vármegyék szomorú sorsában. A közeli napokban ismét jelentést teszek a helyzetről és kérni fogom a lehető segítést, amit — ha az országos arányokra való tekintettel valószínűleg szerényebb mértékben is, — hiszem, hogy meg is fogjunk kapni. Ami a rendelkezésünkre álló nagyon szerény eszközök határáig lehetséges — fejezte be szavait a főispán — az megtörtént, illetve megtörténik, kívánatos volna azonban, hogy a társadalom is tudatára ébredjen bajbajutott embertársaival szemben fennálló kötelességének és remélem, hogy várakozásaimban ezen a téren nem fogok csalódni. Teleki Pál gróf miniszterelnök hazaérkezett Teleki Pál gróf miniszterelnök közel kéthetes olaszországi útjáról vasárnap este hazaérkezett. A minisztterelnök elé Székesfehérvárra utazott Keresztes-Ficher Ferenc belügyminiszter, Cáky István gróf külügyminiszter, Zsindely Ferenc államtitkár és Vay László dr. a MÉP országos elnöke. A Déli vasút pályaudvarán a fogadásnál megjelent Talamo márki olasz követ is. A miniszterelnök nyilatkozott a sajtónak Teleki Pál gróf visszatérte után olaszországi útjáról sajtónyilatkozatot adott. Ebben többek közt ezeket mondja: Megbeszéléseim rendkívül értékesek voltak, különösen reám nézve. Sok fontos felvilágosítással gazdagodtam és megerősödött az utóbbi idők eseményeiről vallott felfogásom. Joggal és józanul tehát semmi új fordulatot nem lehetett várni a Ducseval és Ciano gróffal folytatott beszélgetésemtől. Az olasz—magyar barátság nem lépett semmiféle új frázisba, mint ahogy egyes lapok írták, mert ez a barátság egy természetes adottság. A mi hosszú együttmunkálkodáson és együttérzésen alapuló barátságunk feleslegessé is tesz mindenféle különleges megállapodást. A nemzetek és a vezető férfiak szimpátiáján egyaránt felépülő kapcsolatok sokkal erősebbek mindenféle formai csoportoknál és megkötöttségeknél. Pillanatnyi és végleges béke Lehettünk erősek, vagy gyöngék — folytatta alább a miniszterelnök — a különböző korszakokban, lelkileg mindig elég nagyoknak éreztük magunkat arra, hogy ilyen magasabb hivatást töltsünk be a Dunamedencében. Ebből kifolyólag szolgáljuk a Dunamedence békéjét, amit a római kommünikében kifejezésre is juttattunk , itt kettőt kell szem előtt tartanunk: a pillanatnyi békét és azt a békét, melynek a nagy európai konfliktus végével kell létrejönnie. A pillanatnyi békét fenntartjuk, mert sok mindenféle okból káros volna az európai konfliktust kiterjeszteni. Ez Európa országainak ma közös érdeke. A végleges béke tekintetében viszont minden, az európai életközösségben hivatást érző nemzetnek olyan békére kell törekednie, amely megszünteti az igazságtalanságokat és lehetővé teszi az európai népek fenntartás nélküli békés együttélését. A Szentatya szereti a magyar nemzetet. Minden magyar embernek mindenkor élmény, de különösen élmény annak, aki a nemzet képviseletének felelősségét érzi, ha megjelenhet a Pápa őszentsége előtt, akinek fennkölt alakja élénken él az Eucharisztikus Kongresszus óta nekünk, magyaroknak a lelkében. Amidőn átadtam Őszentségének Főméltóságu Urunk tiszteletteljes üdvözletét és a Főméltóságu Asszony hódolatát, mely meghatottsággá töltetett el a Szentatyának irántunk, nemzetünk és hazánk iránt érzett őszinte szeretete, a magar szentek iránti érzéseinek élénksége és hazánk minden fontos kérdése iránt való bensőséges és élénk érdeklődése. Összehívták az országgyűlés külügyi bizottságait Az országgyűlés két házának külügyi bizottságait csütörtökre összehívták. A Felsőház külügyi bizottsága délelőtt 11 órakor, a Képviselőház külügyi bizottsága pedig délután 5 órakor ül össze. Kölcsönös felderítőrepílések Londoni jelentés szerint német repülőgépek az Orkney és Shettlandszigetek fölött felderítő repülést végeztek, angol repülőgépek viszont Németország fölött végeztek sikeres felderítő repüléseket. Német repülőtarisztás francia hadihajók ellen A Stefani iroda híre szerint német repülőgépek az Északi-tengeren támadást intéztek francia hadihajók ellen és számos bombát dobtak le. Újabb kenyérrendelet A földművelésügyi miniszter legújabb rendeletében megengedi a különleges kenyérhéjták, a Grahamkenyér előállítására szolgáló lisztek előállítását, valamint a fehér rozslisztből is népkenyér készítését. Rendelet a sorsjátékok engedélyéről A pénzügyminiszter rendelete szerint a 10 ezer pengőt meg nem haladó sorsjátékok és tombolák engedélyezése a pénzügyigazgatóságok hatáskörébe tartozik. Lovak díjazása az állatkiállításon A mezőgazdasági kiállításon angol félvér lovával iső díjat kapta Beck Géza, míg csoportdíjat dr. Geiszt Gáspár dr. tenyészete nyert.