Békésmegyei Hírlap, 1940. szeptember (3. évfolyam, 98-110. szám)

1940-09-01 / 98. szám

Mercur Fatelep Gyula, Wenckheim Béla­ u. 12. sz. megnyílt. Szén- és tüzifaraktár. Elhalasztották a leventefoglalkozá­sok megkezdését Legújabb rendelkezések értelmé­ben a levente- és lövészfoglalkozá­­sok f. év szeptember hó 1-én nem fognak megindulni. A lövészkiképzés valószínüleg egész évben szünetelni fog, míg a leventekiképzés előrelát­hatólag október 1-én kezdődik meg. Az illetékes parancsnokság felhív minden leventét arra, hogy a mai reményteljes időben, a foglalkozások szüneteltetése alatt, legyen erős tá­mogatója az országnak és szorgos munkájával, a szebb jövő reményébe vetett erős hittel vegye ki részét Ha­zánk felépítésében ERGELY Az 1938. februári egyezmény meg­kötése volt az Országos Magyar Párt utolsó jelentős ténykedése. Goga 44 napos uralom után hirtelen megbu­kott s a király Miron Cr­istea pátri­árka elnökével „a vének“ kormá­nyát nevezte ki, melynek feladata az ország zűrzavaros állapotának megszüntetése, az új alkotmány ki­dolgozása és a vasgárda letörése volt. Az első, majd a második Miron Christea-kormány kivételes eszkö­zökkel kormányzott, a parlamenti választásokat nem tartotta meg, a pártokat feloszlatta, illetve működé­süket beszüntette, majd meghozta az új alkotmányt és ezzel meg is rendelte az autoratív Romániát, amelynek tételes törvényeiben van biztosítva a román faj szupremáciája. Élesen szembefordult a zsidósággal, kíméletlenül üldözte a vasgárdát és annak vezetőit kivégeztette. Meg­alakította a Nemzeti Újjászületés Frontját és abban helyet adott a kisebbségeknek is, népközösségi szervezetek létesítését engedélyezve számukra gazdasági, szociális és kulturális é­rdekeik védelme és mű­velése érdekében. Új és bizonytalan idők elé került a magyarság s az új megpróbálta­tások és küzdelmek során derül ki, hogy vezetői az elmúlt évek folya­mán milyen erős fundamentumot építettek számára, vagy hol és mennyiben követtek el hibákat. Ha ebből —­ a talán joggal tör­ténelminek nevezhető — szempont­ból vizsgáljuk a romániai Országos Magyar Párt questioját, azaz a romá­niai magyar népkisebbség kétévtize­­des politikai és jogi küzdelmének értékét, úgy a kortárs korlátozott ítéleti lehetőségei mellett is megál­lapíthatjuk, hogy: 1. a pártnak sikerült teljes egé­szükben konzerválnia a romániai magyarságnak a trianoni békediktá­tum és a kisebbségi szerződés kö­vetkeztében összes tételes jogigé­nyeit és követeléseit; 2 semmilyen vonatkozásban a párt egyetlen jogot, vagy igényt nem adott fel; 3, sem a maga egészében, sem egyes képviselőin keresztül soha okot nem adott a többségi nemzetnek a magyar népkisebbség elleni táma­dásra ; 4 sajtóján és szervezetein keresz­tül állandóan napirenden tar­totta a kisebbségi élet összes problémáit és sérelmeit és szükség esetén a nem­zetek ítélőszéke elé vitte azokat, ahol néhány esetben pozitív ered­ményt is tudott elérni; 5. lényegesen a magyar nép kisebbség szuverenitásának letéte­ményese, jogainak védője, érdekei­nek képviselője volt; 6. megteremtette azokat a kerete­ket politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális téren, amelyeken belül a magyarság minden körülmények között aktivitást volt képes kifejteni; 7. a romániai magyar népkisebb­ség képviselete mellett hordozója volt a középeurópai magyar sorsnak és képes volt arra, hogy mindenkor és sokszor saját érdekei ellen­­ egyetemes magyar érdekeket szol­gáljon; 8. hidat­­jelentett a múlt és a jö­vendő között, elfojtotta a kiforratlan törekvéseket és helyet adott a kons­truktív fejlődésnek; 9. tőle telhetően igyekezett szo­rosabbra fűzni a szálakat a vezetők, az ifjúság és a nép között; 10. a román nemzettel, pártokkal és kormányokkal, valamint a többi romániai népkisebbséggel szemben mindenkor igyekezett olyan maga­tartást tanúsítani — anélkül, hogy a maga, valamint népe méltóságán csorbát ejtett volna, — hogy lekö­telezzen egyeseket, s ha már a több­ségi nemzet részéről érkezett ütése­ket nem is tudta kivédeni, azon volt, hogy azok legalább letompítva és nemesebb szerveket nem sebezve halltanak a meggyötört kisebbségi nemzettestre. A magyar energiák konzerválása a vá­tozott, szebb viszonyokba való beilleszkedés zökkenőmentességének biztosítására is bizonyára elégnek fog mutatkozni, mert hiszen az el­múlt két kálváriás évtized minden zaklatását, megaláztatását, szenvedé­sét a szebb jövőre való készülődés biztató reménytkeltése tette elvisel­hetővé.­­ Talán legnagyobb érde­mük a romániai magyarság vezetői­nek, hogy óriási kísértések, akadá­lyok, fenyegetések, üldöztetések el­lenére is hozzánk, haza akarták ve­zetni és a nagy magyar egyesülésre megtartani népüket. Az Országos Magyar Párt vezetői minden bizonnyal sok hibát követ­tek el, talán sokszor nem ismerték fel a pillanatnyi helyzetet, de nem követtek el végzetes hibát és talán évszázadok óta a párt volt az erdé­lyi urak első olyan csoportosulása, amely eleinte talán csetelve botolva, kissé félszegen, de később egyre határozottabban a népért igyekezett népi politikát folytatni. Ez ugyan természetesnek vehető, hiszen Erdély mindig a lelkiismereti szabadság és sokszor a teljes magyar összefogás hazája volt és ott sohasem volt igazi talaja az osztályellentéteknek. Jött a nagy kataklizma és a lelkekben fel­lobbant a mindig ott parázsló egy­másrautaltság, a magyar testvériség érzete. A magyar egység a szenve­dések kohójában bizonyára olyan erőssé edződött, hogy akiknek fel­­derül a boldogabb jövő közeli haj­nala, elég erősek lesznek bennünket is összefogásra, egymást megbecsü­lésre, egymás szeretetére megtanítani. Erdély hazatértével a csodás magyar ünnep egyik gyönyörű tényezője lesz az igazi, megdönthetetlen, egyetemes testvéri magyar egység megszületése. Békésmegyei Hírlap 1940 SZEPTEMBER 1 M—MMIWi­­­rl "32 Hétfőn délután közgyűlést tart a város melyen díszpolgárokká választják Teleki Pál grófot, Csáky István grófot és vitéz Keresztes- Fischer Ferenc belügyminisztert A magyar lelkeket örömmámorba ringató hírek vétele után, dr. Varga Gyula polgármester szombaton dél­előtt 1­1 órára értekezletre hívta ösz­­sze a képviselőtestületnek a város különböző részeit képviselő és kü­lönböző foglalkozású 16 tagját, hogy az új eseményekkel kapcsolatban ta­nácskozzanak a teendőkről. Az érte­kezleten Harsányi Pál református es­peres felsőházi tag indítványozta, hogy tartson a város a lehető leg­rövidebb időn belül díszközgyűlést és azon adjon ünnepélyes kifejezést érzelmeinek és hálájának azok iránt, akiknek ez a szép eredmény kö­szönh­ető. Bejelentette, hogy írásban terjeszti be többedmagával azt az indítványt, hogy Teleki Pál gróf mi­niszterelnököt Csáky István gróf kül­ügyminisztert és vitéz Keresztes Fi­scher Ferenc belügyminisztert válasz­szák díszpolgárává Gyula városának. Óriási lelkesedéssel fogadták a bi­zottság tagjai a gondolatot. A bead­vány­ haladéktalanul megszerkesztette Harsányi Pál és amikor e sorokat írjuk, a képviselő­estület min­den tagjának aláírásával már a pol­gármester asztalán fekszik a közgyű­lés összehívását kérő és az indít­ványt tartalmazó beadvány. Az értekezlet tagjai aztán testüle­tileg felmentek barczai Ber­czeg Mik­lós főispánhoz, jelentve a történte­ket. A főispán örömmel vette az in­dítványt és kilátásba helyezte, hogy a díszpolgári oklevelet átadó dísz­közgyűlésre meghívja a leendő dísz­polgárokat és igyekszik odahatni, hogy meg is jelenjenek. Ezzel a szép kitüntetéssel a mi­niszterelnök és külügyminiszter Bé­cset előkészítő áldozatos munkás­ságát és sikerét, a belügyminiszter­nek pedig az ország rendje, a nyu­godt munka folytonosságának bizto­sítása és a nemzetnek a nagy na­pokra való előkészítésében kifejtett sikeres tevékenységét kívánta hálá­san elismerni a képviselőtestület. 5 szobás,.­" parkettás, fürdőszobás lökés az Első Gyula­­városi T­a­k­a­r­ék­pénz­t­á­r székházá­nak emeletén november­­re Kiadó. Héten lakások és fizlethelyiségeit kiadók, — a régi „K. o m 1 épületben, — a Nemzeti Hitelintézet Rt. uj székházában. .«..n i .......■ ■ —i——„Ml |M —m——IMIM— mI—— |||> — IMII 11—MUH llül llluWMUMUiMHiW—1m

Next