Békésmegyei Hírlap, 1940. október (3. évfolyam, 111-123. szám)
1940-10-02 / 111. szám
Szerda, 1940 október 2. 6t fillér in. évfolyam, 111. szám. Békésmegyei Hírlap Szerkesztőség: Pálffy-u. 3. Telefon: 237 POLITIKAI, TÁRSADALMI, KÖZGAZDASÁGI ÉS SPORTLAP Előfizetési ár: Egy hóra helyben, hoz-Kiadóhivatal: Corvin-u. 4. Telefon: 150 Fplphrívjyprkpsyfő • Dr KOVÁCS GÉZÁhoz hordva 90 mlér- vidékre posta-Megjelenik hetenkint háromszor: refetos szerkeszto . n. ívuvAts uvaa szállítással 1.20 P. Hirdetések díjszabás szerda, péntek és vasárnap reggel. Felelős kiadó: HORTI BÉLA szerint. Apróhirdetés 10 szóig 60 fillér. A kormányzóné szózata A Főméltóságú Asszony hétfőn este a következő rádiószózattal kopogtatott a magyar szíveken: — Jól tudom, súlyos feladatot vállaltam, mikor anyagi áldozatokat kérek, — áldozatokat Erdélyért! A feladat azért súlyos, mert hiszen a magyar társadalom egykori gazdagságát tönkretette Trianon és mert minden egyes magyar család ma nagy közterheket kénytelen viselni. — De én mégis reménykedem és bizom a nemzet áldozatkészségében. Mert amely nép életképes és méltó az életre, az válságos időkben rendkívüli erőkifejtésre és a legnagyobb áldozatokra képes. A magyar pedig életerős faj. — A Gondviselés izgalma megengedte nekünk, magyaroknak, hogy békés tanúi lehetünk a nagy világégésnek. Eddig legalább megengedte. Férfiainkat nem fenyegetik a harctér veszedelmei és szenvedései, asszonyainknak nem kell éjszakánként a szirénák vészjelét figyelniük és gyermekeik életéért rettegniük. — De még azt is megengedte nekünk az Ég kegyelme, hogy véráldozatok nélkül gyarapíthatjuk hazánk csonka területét. Fogadjuk alázatos szívvel az isteni kegyet és mutassuk magunkat reá méltónak azzal, hogy önként áldozunk az emberszeretet és a haza oltárán. Áldozzunk Erdélyért! — Az erdélyi magyarság nagy része ma tragikus helyzetben van. Természeti csapások és politikai események idézték fel ezt a helyzetet. A román mozgósítás régóta elvonta a férfiak javarészét a munkától, sok föld műveletlen maradt, a gazdák igavonó állatait elhajtotta a román katonaság, a gazdasági és háztartási felszerelés fosztogatás prédája lett. — Az erdélyi nép aggodalommal tekint a közelgő táj felé. Szűkében van az élelemnek, kifogyott a ruházatból. Vetőmag nélkül nem képes gazdálkodni, cipő nélkül a gyermekei nem járhatnak iskolába. Ha kérdem: mire van hát szüksége Erdélynek? — azt kell felelnem: úgyszólván mindenre! Vetőmagra, élelemre, ruhanemüekre, gazdasági felszerelésre, háztartási tárgyakra és szükség van iskolakönyvekre is. Az erdélyi nép a béke műveiben és a háború megpróbáltatásai között mindenkor egyaránt kiválónak bizonyult. Erdély a vitéz katonák szülőföldje. Erdély mint termékeny kulturtalaj, ritkítja párját Európában. Évszázadok óta erőssége és büszkesége Szent István birodalmának. Ezt a nagyszerű népet meg kell menteni a pusztulástól, amely nem saját hibájából, hanem idegenek bűneiből szakad reá. A mentőakció sikere a magyar becsület, a magyar jövő, a magyar élet kérdése. — Most pedig asszonytársaimhoz intézem a szót. A férfi elméjével és karjával, a nő eszével és szivével szolgálja a nemzetet. A magyar aszszonyokat és leányokat kérem, erőnk egyesítésével mutassuk meg, mire képes a női szív. Kérem, vegyék különös gondjukba az „Erdélyért” mozgalmat. — A gyűjtőbizottság szétküldt elveit az országban . Budapesten házankint pénz- és használati tárgyak gyűjtése indul meg. A magyar aszszonyokat és leányokat arra kérem, könnyítsék meg a gyűjtő hölgyek és urak munkáját, fogadják őket szívesen, járjanak a kezükre, ajánlják fel adományaikat. — A végére értem annak, amit el akartam mondani. Mielőtt azonban elbúcsúznám, arra szeretnék emlékeztetni, hogy a Gondviselés szemmel látható jóindulattal tekint le szenvedésekben megtisztult magyar népére. Ez arra kötelez minket, hogy ne riadjunk vissza áldozatoktól a magyar nép érdekében. Amit áldozunk, az legyen fogadalmi ajándék, amit magunk, családunk és nemzetünk jövő boldogulásáért felajánlunk a Teremtő trónja előtt. Anglia segítségért ostromolja Rooseveltet Az alig néhány napja aláírt német —olasz—japán szerződés első következménye, hogy teljes erővel megindult az angolok segélykérő rohama . Amerika ellen Lord Lothian egyre sürgetőbben figyelmezteti Roosevelt elnököt, hogy Angliának mindenből többre van szüksége, mint amennyit eddig kapott. Anglia réginségben A brit szigeten — úgy látszik — az uralkodó háborús klikk egyre jobban érzi a vesztét Angliában már a hidakat kell leszerelni, hogy a hadianyaggyárak nyersanyagszükségletét valamiképpen fedezni tudják. Egyre inkább akadoznak az élelmiszerszállítmányok, csökkenek a fejadagok s mind borzalmasabban zuhognak a német repülők bombái. Ehhez járul a diplomáciai fronton elszenvedett hatalmas vereség, amelynek következménye, hogy az Egyesült Államokban fagypont alá szállt a beavatkozás híveinek harci kedve. A Szovjet kivül marad Néhány nappal ezelőtt még abban reménykedett az angol propaganda, hogy válaszul a berlini szerződésre, létrejön egy amerikai—kínai—szovjet szövetség. Ezek a remények azonban hamarosan lelohadtak. A hivatalos orosz sajtó nemcsak élesenlátó tárgyilagossággal, de a legmelegebb elismeréssel és kifejezetten baráti érzelmekkel ír a hármasszövetség létrejöttéről. Oroszország jogait, életérdekeit páratlan korrektséggel külön cikkelyben ismerte el a szerződő három hatalom. A Szovjetunió és Japán között hatalmas mértékben megjavult a viszony s abban a pillanatban, amikor a szapora japán nép a Csendes-óceán déli része felé kapott terjeszkedési lehetőséget, Oroszországnak nem kell tartani a távolkeleti súrlódásoktól. A Pravda vezércikkében állapítja meg, hogy Oroszország folytatja eddigi be nem avatkozási politikáját. Japán-orosz megegyezés Római értesülések szerint rövidesen újabb tanácskozások indulnak meg Németország, Oroszország, Japán és Itália közöt. Ebből sejteni lehet, hogy a tengelyhatalmak diplomáciai offenzívája még korántsem ért véget. Még mindig vannak további lehetőségek, amelyek teljessé tehetik az angol birodalom elszigeteltségét és a történelem legnagyobb hatalmi csoportosulásával kényszeríthetik Angliát, hogy mielőbb nyugodjék bele abba az új, igazságos elrendezésbe, amely nyugalmat és tartós békét szerez a világnak. Ciano otthon Ciano gróf hétfőn délelőtt visszaérkezett Rómába és azonnal a Palazzo Veneziába hajttatott, ahol beszámolt Mussolininak a tanácskozások bizalmas anyagáról. A háborút talán meghosszabíthatják, de Anglia menthetetlen A newyorki sajtó ma már nyíltan bevallja, hogy Amerika számára céltalan volna e beavatkozás, mert két fronton kellene harcolni, holott az Usa arra sincs eléggé felkészülve, hogy egy arcvonalon küzdjön. Utolsó eszköznek marad az Anglia részére adandó nagyobb segítség, ami azonban legfeljebb arra alkalmas, hogy a háborút meghosszabbítsa, nem pedig arra, hogy Angliát megmentse. Rómában Spanyolország bevonásával földközitengeri egyezményt kötnek Serrano Sunez, spanyol belügyminiszter a mai napon hosszabb tartózkodásra Rómába érkezett. Diplomáciai körökben úgy tudják, hogy Olaszország, Németország és Spanyolország tanácskozásai a katonai együttműködést illetően Berlinben már elvileg teljes megegyezésre vezettek. Minthogy ez az egyezmény földközitengeri egyezmény lesz, úgy döntöttek, hogy a német—olasz— spanyol együttműködést szabályozó egyezményt Rómában írják alá. Serrano Suner Rómába érkezett Serrano Suner, spanyol belügyminiszter hétfőn délután 17 óra 35 perckor a Brenner-hágóra érkezett, ahol az olasz külügyminisztérium magasrangú tisztviselői fogadták. Délután 6 órakor folytatta útját Rómába, ahova kedden délelőtt 10 órakor meg is érkezett. Három hústalan nap egy héten Az ország húsellátásának biztosítása érdekében a kormány elrendelte, hogy október elsejétől kezdve egy héten három nap nem szabad húst árusítani. A hústalan napok hétfő, kedd és péntek. A borjúhús árusítási tilalmat csütörtökről szerdára tette át a rendelet. Ez a korlátozó rendelkezés nem vonatkozik a katonaságra, a kórházakra és a gyermekvédelmi intézményekre.