Békésmegyei Hírlap, 1940. október (3. évfolyam, 111-123. szám)

1940-10-02 / 111. szám

Szerda, 1940 október 2. 6­t fillér in. évfolyam, 111. szám. Békésmegyei Hírlap Szerkesztőség: Pálffy-u. 3. Telefon: 237 POLITIKAI, TÁRSADALMI, KÖZGAZDASÁGI ÉS SPORTLAP Előfizetési ár: Egy hóra helyben, hoz-Kiadóhivatal: Corvin-u. 4. Telefon: 150 Fplphrív­­jyprkpsyfő • Dr KOVÁCS GÉZÁ­hoz hordva 90 mlér- vidékre posta-Megjelenik hetenkint háromszor: refetos szerkeszto . n­. ívuvAts uvaa szállítással 1.20 P. Hirdetések díjszabás szerda, péntek és vasárnap reggel. Felelős kiadó: HORTI BÉLA szerint. Apróhirdetés 10 szóig 60 fillér. A kormányzóné szózata A Főméltóságú Asszony hétfőn este a következő rádiószózattal ko­pogtatott a magyar szíveken: — Jól tudom, súlyos feladatot vállaltam, mikor anyagi áldozatokat kérek, — áldozatokat Erdélyért! A feladat azért súlyos, mert hiszen a magyar társadalom egykori gazdag­ságát tönkretette Trianon és mert minden egyes magyar család ma nagy közterheket kénytelen viselni. — De én mégis reménykedem és bizom a nemzet áldozatkészségében. Mert amely nép életképes és méltó az életre, az válságos időkben rend­kívüli erőkifejtésre és a legnagyobb áldozatokra képes. A magyar pedig életerős faj. — A Gondviselés izgalma meg­engedte nekünk, magyaroknak, hogy békés tanúi lehetünk a nagy világ­égésnek. Eddig legalább megenged­te. Férfiainkat nem fenyegetik a harctér veszedelmei és szenvedései, asszonyainknak nem kell éjszakán­ként a szirénák vészjelét figyelniük és gyermekeik életéért rettegniük. — De még azt is megengedte ne­künk az Ég kegyelme, hogy vérál­dozatok nélkül gyarapíthatjuk ha­zánk csonka területét. Fogadjuk alázatos szívvel az isteni kegyet és mutassuk magunkat reá méltónak azzal, hogy önként áldozunk az em­berszeretet és a haza oltárán. Ál­dozzunk Erdélyért! — Az erdélyi magyarság nagy része ma tragikus helyzetben van. Természeti csapások és politikai események idézték fel ezt a helyze­tet. A román mozgósítás régóta el­vonta a férfiak javarészét a munká­tól, sok föld műveletlen maradt, a gazdák igavonó állatait elhajtotta a román katonaság, a gazdasági és háztartási felszerelés fosztogatás pré­dája lett. — Az erdélyi nép aggodalommal tekint a közelgő táj felé. Szűkében van az élelemnek, kifogyott a ruhá­zatból. Vetőmag nélkül nem képes gazdálkodni, cipő nélkül a gyerme­kei nem járhatnak iskolába. Ha kérdem: mire van hát szüksége Erdélynek? — azt kell felelnem: úgyszólván mindenre! Vetőmagra, élelemre, ruhanemüekre, gazdasági felszerelésre, háztartási tárgyakra és szükség van iskolakönyvekre is.­­ Az erdélyi nép a béke művei­ben és a háború megpróbáltatásai között mindenkor egyaránt kiváló­nak bizonyult. Erdély a vitéz kato­nák szülőföldje. Erdély mint termé­keny kulturtalaj, ritkítja párját Euró­pában. Évszázadok óta erőssége és büszkesége Szent István birodalmá­nak. Ezt a nagyszerű népet meg kell menteni a pusztulástól, amely nem saját hibájából, hanem idege­nek bűneiből szakad­ reá. A men­tőakció sikere a magyar becsület, a magyar jövő, a magyar élet kérdése. — Most pedig asszonytársaimhoz intézem a szót. A férfi elméjével és karjával, a nő eszével és szivével szolgálja a nemzetet. A magyar asz­­szonyokat és leányokat kérem, erőnk egyesítésével mutassuk meg, mire képes a női szív. Kérem, vegyék kü­lönös gondjukba az „Erdélyért” mozgalmat. — A gyűjtőbizottság szétküldt e­lveit az országban . Budapesten há­­zankint pénz- és használati tárgyak gyűjtése indul meg. A magyar asz­­szonyokat és leányokat arra kérem, könnyítsék meg a gyűjtő hölgyek és urak munkáját, fogadják őket szíve­sen, járjanak a kezükre, ajánlják fel adományaikat. — A végére értem annak, amit el akartam mondani. Mielőtt azonban elbúcsúznám, arra szeretnék emlé­keztetni, hogy a Gondviselés szem­­mel látható jóindulattal tekint le szen­­vedésekben megtisztult magyar né­pére. Ez arra kötelez minket, hogy ne riadjunk vissza áldozatoktól a magyar nép érdekében. Amit áldo­zunk, az legyen fogadalmi ajándék, amit magunk, családunk és nemze­tünk jövő boldogulásáért felajánlunk a Teremtő trónja előtt. Anglia segítségért ostromolja Rooseveltet Az alig néhány napja aláírt német —olasz—japán szerződés első kö­vetkezménye, hogy teljes erővel meg­indult az angolok segélykérő rohama . Amerika ellen Lord Lothian egyre sürgetőbben figyelmezteti Roosevelt elnököt, hogy Angliának mindenből többre van szüksége, mint amennyit eddig kapott. Anglia réginségben A brit szigeten — úgy látszik — az uralkodó háborús klikk egyre jobban érzi a vesztét Angliában már a hidakat kell leszerelni, hogy a hadianyaggyárak nyersanyagszükség­letét valamiképpen fedezni tudják. Egyre inkább akadoznak az élelmi­­szerszállítmányok, csökkenek a fej­adagok s mind borzalmasabban zu­hognak a német repülők bombái. Ehhez járul a diplomáciai fronton elszenvedett hatalmas vereség, amely­nek következménye, hogy az Egye­sült Államokban fagypont alá szállt a beavatkozás híveinek harci kedve. A Szovjet kivül marad Néhány nappal ezelőtt még ab­ban reménykedett az angol propa­ganda, hogy válaszul a berlini szer­ződésre, létrejön egy amerikai—kí­­nai—szovjet szövetség. Ezek a re­mények azonban hamarosan lelohad­tak. A hivatalos orosz sajtó nem­csak élesenlátó tárgyilagossággal, de a legmelegebb elismeréssel és kife­jezetten baráti érzelmekkel ír a hár­masszövetség létrejöttéről. Oroszor­szág jogait, életérdekeit páratlan kor­rektséggel külön cikkelyben ismerte el a szerződő három hatalom. A Szovjetunió és Japán között hatal­mas mértékben megjavult a viszony s abban a pillanatban, amikor a szapora japán nép a Csendes-óceán déli része felé kapott terjeszkedési lehetőséget, Oroszországnak nem kell tartani a távolkeleti súrlódások­tól. A Pravda vezércikkében állapítja meg, hogy Oroszország folytatja ed­digi be nem avatkozási politikáját. Japán-orosz megegyezés Római értesülések szerint rövide­sen újabb tanácskozások indulnak meg Németország, Oroszország, Ja­pán és Itália közöt. Ebből sejteni lehet, hogy a tengelyhatalmak dip­lomáciai offenzívája még korántsem ért véget. Még mindig vannak to­­vábbi lehetőségek, amelyek teljessé tehetik az angol birodalom elszige­teltségét és a történelem legnagyobb hatalmi csoportosulásával kénysze­ríthetik Angliát, hogy mielőbb nyu­godjék bele abba az új, igazságos elrendezésbe, amely nyugalmat és tartós békét szerez a világnak. Ciano otthon Ciano gróf hétfőn délelőtt vissza­érkezett Rómába és azonnal a Palazzo Veneziába hajttatott, ahol beszámolt Mussolininak a tanácskozások bizal­mas anyagáról. A háborút talán meg­­hosszabíthatják, de Anglia menthetetlen A newyorki sajtó ma már nyíltan bevallja, hogy Amerika számára cél­talan volna e beavatkozás, mert két fronton kellene harcolni, holott az Usa arra sincs eléggé felkészülve, hogy egy arcvonalon küzdjön. Utolsó eszköznek marad az Anglia részére adandó nagyobb segítség, ami azonban legfeljebb arra alkal­mas, hogy a háborút meghosszab­bítsa, nem pedig arra, hogy Angliát megmentse. Rómában Spanyol­­ország bevonásával földközitengeri egyezményt kötnek Serrano Sunez, spanyol belügy­miniszter a mai napon hosszabb tartózkodásra Rómába érkezett. Dip­lomáciai körökben úgy tudják, hogy Olaszország, Németország és Spa­nyolország tanácskozásai a katonai együttműködést illetően Berlinben már elvileg teljes megegyezésre ve­zettek. Minthogy ez az egyezmény földközitengeri egyezmény lesz, úgy döntöttek, hogy a német—olasz— spanyol együttműködést szabályozó egyezményt Rómában írják alá. Serrano Suner Rómába érkezett Serrano Suner, spanyol belügy­miniszter hétfőn délután 17 óra 35 perckor a Brenner-hágóra érkezett, ahol az olasz külügyminisztérium magasrangú tisztviselői fogadták. Dél­után 6 órakor folytatta útját Rómába, ahova kedden délelőtt 10 órakor meg is érkezett. Három hústalan nap egy héten Az ország húsellátásának bizto­sítása érdekében a kormány elren­delte, hogy október elsejétől kezdve egy héten három nap nem szabad húst árusítani. A hústalan napok hétfő, kedd és péntek. A borjúhús árusítási tilalmat csütörtökről szerdára tette át a rendelet. Ez a korlátozó rendelkezés nem vonatkozik a kato­naságra, a kórházakra és a gyer­mekvédelmi intézményekre.

Next