Békésmegyei Hírlap, 1940. november (3. évfolyam, 124-135. szám)

1940-11-03 / 124. szám

2 Bázel-u. 8. és Corvin-u. 10. sz.­ nagyobb lakóház (Székely Lajos-féle) és a Pósteleki-utcában 573 □-ös szellő kedvező fizetési felté­telek mellett e­z­a­ll­ó. Érdeklődők forduljanak az Első Gyulavárosi Takarékpénztárhoz. Néhány szó a város legutóbbi közgyűlésén elhangzott egyik felszólalás margójára Feltűnést keltett a vármegye által életrehívott, alig három hónap óta működő jóléti intézmény ellen a városi képviselőtestület egy tagja által intézett és a közélet porondján szokatlan vádat hangoztatott táma­dása. A Közjóléti Szövetkezet tevékeny­sége a két megyei város területére nem terjed ki és a vádaskodó fel­szólalás épp azért okozott megdöb­benést, hogy miért éppen ennek a városnak a képviselőtestületét válasz­totta ki felszólaló, mely város a szö­vetkezet működése által érintve nincs, legalább is hátrányosan semmiesetre sem, az ügyvitelt illetően a részletek­­be menően tájékozva nem lehet, a kérdésben érdektelen és a felszólalást érdemleges tárgyalás anyagává nem is tehette. Szokatlannak kell tekinteni az ilyen támadást, már azért is, mert a fel­szólaló képviselőtestületi tag a szö­vetkezet felügyelőbizottságának is tagja, akinek kifogásait módjában volt illetékes tényezők előtt érvénye­síteni, de amint arról értesülünk, a szövetkezet felügyelőbizottságában, illetve az igazgatósághoz tett jelen­tésben eddig semmi olyan kifogást, mely a felszólaláshoz hasonló tárgyú lett volna, nem tett. Kezdő intézményekkel szemben általában jóindulatot, megértő támo­gatást szokás tanúsítani, ha csak ellentétes, jogos érdekek védelme mást nem­ kíván, ilyen ellentétes érdekeket a jelen alkalommal nem találunk és annál kevésbbé tudunk feltételezni, mert a szóbar­forgó szö­vetkezet kizárólag szegény, vagyon­talan munkásemberek támogatását, munkaalmak teremtését tűzte ki cé­lul, nyereség elérésére nem törek­szik, verseny szempontjából figye­lembe nem jöhet, így tehát a nehéz viszonyokkal küzdő, embertársaink, magyar munkástestvéreink érdekét Békésmegyei " Hírlap ii iihiiiii um i mi i iimiuwwiiiiiiwiii 1940 NOVEMBER S tartva szem előtt, minden magyar ember bizonyára őszinte örömmel látja, hogy amit a szövetkezet tesz, céljául kitűzött: a közérdek. Köz­érdekkel szemben pedig minden más érdeknek háttérbe kell szorulnia. Értesülésünk szerint az elhangzott súlyos vád szövetkezetünk vezető­ségét komolyan foglalkoztatja és ál­talában az a felfogás alakult ki, hogy felettte napirendre térni nem lehet és gondoskodni kell róla, hogy akik hasonló közérdekű ügyek­ben hívatlanul gyakorolnak bírála­tot, kijelentéseiket a jövőben alapo­san fontolják meg. Tudomásunk szerint a szövetke­zet működése éppen most kerül arra hivatott tényezők által felülvizsgá­latra. A vármegye ugyanis az elsők között volt az egész ország terüle­tén, mely a felsőbb hatóságok in­tencióinak megértésével a szövetke­zett sürgősen megalakítani igye­kezett. Fáradozásait siker koronázta és a szövetkezet a kezdet nehézsé­geivel igyekszik megbirkózni, hogy a társadalomnak egyik hasznos in­tézményévé válhassék. Pénteken a rádió által bemondott alföldi kerü­leti értekezlet foglalkozott a szövet­kezet kérdéseivel és az az értesülé­sünk, hogy célkitűzései, ügyvitele, a problémák megoldására irányuló munkája teljes összhangban van a felső hatóságok akaratával. Alkotó és fr£k2ispolitIlc.ok A nyilas képviselők nagy botrá­nyokat csináltak napokon át a kor­mánynak azzal a törvényjavaslatá­val, amely a törvényhatósági bizott­sági tagsági választásokat elha­lasztja. A vita bezárásaképpen a tá­vollevő belügyminiszter helyett Bon­­czos Miklós belügyi államtitkár vá­laszolt a felszólalásokra. Felsorolta azokat a nehézségeket, amelyek mi­att a választások elhalasztása szük­ségessé vált s többek között meg­említette, hogy Erdélyben választani egyelőre még nem lehet, a Kárpát­alján nincsenek is törvényhatóságok és a Felvidéken is a választások megejtése előtt szükséges lesz meg­állapítani a törvényhatósági bizott­ságok számát és azok összetételét. A helyzet tehát az, hogy egyedül a Csonkaország területén lehetne vá­lasztatni, ami azonban szeparatív színezetet adna a választásoknak. A nyilasok természetesen politi­kumként igyekeztek kihasználni ezt az egyszerű közigazgatási rendel­kezést és szemére hányták a kor­mánynak, hogy hatalomsértésből, önbiztosításból, diktatúrára való tö­rekvésből nem választjai. Szinte kár szót vesztegetni ezeknek a vádaknak a cáfolatára, Bonczos államtitkár mégis igen meggyőző módon for­dította vissza a nyilasokra vádjai­kat, amikor a fejükre olvasta, hogy ők igyekeznek politikumként kihasz­nálni a kormány törvényjavaslatát. Nevetséges a kormányt diktatúrára való törekvéssel vádolni, amikor a nyilasok nyiltan bevallják, hogy ők a diktatúra hívei s velük szemben képviseli a kormány az ezer eszten­dős alkotmányos jogfolytonosságot Éppen elég más megoldásra váró, sokkal fontosabb kérdés van, sem­hogy a törvényhatósági bizottsági tagválasztásokat lehetne és szabadna a politikai élet érdeklődésének elő­terébe erőszakolni. Európában a na­pokban gyulladt ki egy új háború tüze, amikor a régió még el nem aludt. Gazdasági nehézségekkel kell szembenéznünk s azokat megolda­nunk. A visszatért erdélyi részeknek az anyaországhoz kapcsolása sem éppen a legutolsó feladat. Nem csoda, ha ilyen körülmények között a kormány és a vele együtt gon­dolkozó józan magyar ember egé­szen más menetrendet vár a parla­menttől, mint amit a nyilasok sze­retnének ráerőszakolni. A parlament valóban a közvárakozásnak megfe­lelően állította össze munkarendjét, amely elsősorban szociális és gaz­dasági természetű kérdéseket ölel fel. Az igen tisztelt nyilas képviselő uraknak úgy látszik, semmi a na­pokban benyújtott hatalmas, több mint kétezer milliós állami költség­vetés, mely a nehéz idők ellenére szinte nevetségesen csekély hiányt tüntet fel, semmi a dolgozó osztá­lyok és a tisztviselőtársadalom élet­nívójának emelésére tett intézkedé­sek sorozata, semmi a gazdasági természetű könnyítések serege, ame­lyekkel a kormány mindenütt a gaz­datársadalom segítségére siet, ahol ennek csak szüksége mutatkozik. Egyáltalán érthetetlen, hogy miért sürgetik a nyilas képviselők a tör­vényhatósági bizottsági tagválasztá­­sokat. Csak nem gondolják talán, hogy többséget fognak kapni ? Ta­nulhattak volna a legutóbb lefolyt hevesi választás eredményéből, amely ugyan országgyűlési képviselőválasz. Petik Ferenc üzlethelyisége január hó 1-re kiadó! Érdeklődni lehet Petik Ferencnél. lás volt, de mégis csak az ország egy területének néphangulatát fe­jezte ki. A velük rokonszenvező új párt jelöltje indult választási küzde­lembe a kormány jelöltjével szem­ben és csúfosan megbukott. Nem akarunk általánosítani, de szinte bi­zonyosra vesszük, hogy ez az ered­mény előhírnöke annak a vereség­nek, amely a nyilasokat fogja érni, ha egyszer az ország népe az urnák előtt majd kifejezésre juttatja a vé­leményét. Minden izgatás ellenére sem vesztették el az emberek a jó­zan ítélőképességüket annyira, hogy ne lássák, hol van az alkotó poli­tika és hol puffognak az üres lelki­ismeretlen frázisok, amelyek eddig a világtörténelem során még soha­sem tudtak tetteket elővarázsolni s a népek jövőjét biztosítani. ^Ti’st's fyrm trtiimrr m tn irama Leleplezték Békésszentandráson a Kormányzó Ur arcképét Vasárnap f. évi október hó 27-én díszközgyűlés keretében leplezte le Békésszentandrás község képviselő­testülete nagybányai Horthy Miklós kormányzó úr arcképét. A kitűnően sikerült arcképet Chiovini Ferenc fes­tőművész a szolnoki művésztelep ez­­időszerinti vezetője festette. A lelep­lezési ünnepi beszédet dr. vitéz Ze­­rinvári Szilárd, a szarvasi választó­­kerület országgyűlési képviselője mondotta, a megfestés történetét Bagi István községi főjegyző ismer­tette. A közgyűlésen dr. Ugrin László járási főszolgabíró elnökölt, aki szin­tért értékes beszédben méltatta az ünnepi aktus Békésszentandrásra vo­­natkozó latott jelentőségét. Mibe kerül az országgyűlés? Az 1941. évi állami költségvetés adatai szerint az országgyűlés 5.121 000 pengőbe kerül az állam­nak. A képviselők és a választott tisztviselők tiszteletdíj és lakáspénz címén összesen 2 994.000 pengőt vesznek fel. A Képviselőházban az elnöki rendelkezési alap 16.000 pengő, a Felsőházban a rendelke­zési alap 10.000 pengő. Modern lakások ás­­zleihelyisáseni k­ladök — » régi „K­­o­m­­­ó" épületben, — a Nemzeti Hitelintézet Rt. új székházában. -------—-— — •' '■ ------------------------------------------------------------------------------— Tiimiinnunnim—nun

Next