Békésmegyei Közlöny, 1877. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)
1877-01-04 / 1. szám
IV. évfolyam. 1877. Előfizetési dij a „Szépirodalmi Lapok"-kal együtt : egy évre 8 írt; félévre 4 frt; évnegyedre 2 frt. 3. szám. Szerkesztőség: B.-Csaba, januárhó 1-én. IXegjelenik: hetenként Iétszer*: vasárnap és csütörtökön. Egyes számára 10 kr. kapható Biener B urnái B.Csabán. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. Előfizethetni helyben a kiadó-hivatalban, Biener B. urnál és a nyomdában, vidéken minden postahivatalnál 5 kres postautalvánnyal. A „Szépirodalmi Lapok"-ra külön is előfizethetni, egész évre 2 frt, félévre 1 írtjával. Gyulai-ut, Reök-ház. Kiadó-hivatal: Vasut-utcza, közbirtokossági épület. Előfizetési felhívás JS&és megyei Közlöny" czimü politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap 1877-ik évi folyamára. Megjelenik hetenként kétszer : vasárnapon és csütörtökön. WF Újévtől kezdve minden hó elején és közepén egy rendes „Szépirodalmi Lapok" czimü belletrisztikus melléklet adatik, mely mulattató s oktató tartalmánál fogva, megyénk hölgyeinek ajánltatik szíves figyelmébe. Előfizetési dijak : helyben házhoz hordva vagy vidékre postán küldve a ,Szépirodalmi Lapok "-kal együtt : Egy évre . . . . . 8 frt Félévre . . . ..- -T— Évnegyedre . . . . . 2 „ A „Szépirodalmi Lapok"-ra külön előfizethetni egy évre 2 frttal, félévre 1 frttal. Helyben B.Csabán a kiadóhivatalban (vasut-utcza, közbirtokossági épület) és Biener B. úr főtőzsdéjében, vidéken minden postahivatalnál vétetnek fel előfizetések, ez utóbbiak legczélszerűbben 5 kres postautalvánnyal eszközölhetők. B.Csaba, január-hóban. A szemle eredménye reánk nézve távolról se volt oly megnyugtató mint a tisztelt mamáé, mégis első számot útnak eresztjük abban bízva, hogy ha azt a mértéken alóknak találják is, velünk szemben kiváró politikát követendnek t. olvasóink, a mi ez idő szerint civit is, s ítéletüket felfüggesztik azon időig, midőn annak kimondására több alappal fognak rendelkezni. Biztosítunk, hogy programmunkat most is, midőn működésünket tényleg megkezdjük, komolyan s nem ugy vészük, mint pártvezérek nem egyszer, miután a bársonyszéket elfoglalták. Ily szándék s mnónynyel látunk munkához, magunkat s a lapot kegyeikbe ajánljuk s kívánunk boldog uj esztendőt! A szerkesztő. A t. olvasókhoz. Az uj esztendő mindenkinek nevezetes; nekünk annál nevezetesebb, mert szerkesztői minőségben, Önök tisztelt körébe, „Közlöny" ez idei első számával ma lépünk a először. Őszintén bevalljuk, hogy ezt elfogultsággal tesszük, mert erőnk nem kis fogyatékos voltát s azzal szemben a felelősséggel járó fontos feladatot, melyre körülményektől utalva vállalkoztunk, mélyen átérezzük. Midőn programmunkat, részben enyelegve közrebocsátottuk, bár magunkkal számot vetettünk, a kezdettől távolabb, a dolgot mégis könyebben vettük. De mind közelebb járt az idő, a kezdet ideje, s amily mértékben közeledett, elfogultságunk oly mértékben növekedett, míg végre az első szám megszületett. Mint gondos anya leánygyermekét, midőn őt a világnak bemutatá, úgy vettük szemle alá mi is ezen első számot, mert valamint az anya, ugy mi is tudjuk, az első benyomás gyakran mennyire határozó. Csaba, anyár I. A karácsony kedves zaja elnémult, az uj esztendő kezdetén vagyunk, mely a nyugodt megfontolás ideje ; mult évi számadásunkat lezárjuk, s készitjük az uj előirányzatot. A mérleg a múlt évnek tükre, mely mutatja, miként, mily eredménnyel kodtunk ; megtartottuk-e szigorúan az sáfárelő-irányzatot, voltunk-e eléggé takarékosak, mint polgárok tanusítottunk-e értéket a közügyek támogatásánál, voltunk-e könyörületesek a szegények, az ügyefogyottak iránt? S van az üzleti, háztartási könyvön kívül egy másik, melyhez a tételeket többnyire mi szolgáltatjuk, de azoknak feljegyzését láthatlan kéz eszközli. Jó és rosz cselekedeteink, mulasztásaink, örömünk, bánatunk, sorsunk kedvezései és ránk mért csapásai vannak e könyvben feljegyezve. Boldogok, kik önvád nélkül lapozhatnak benne, kiknek kebelét, olvasva, öröm rezgi át, sorskegyeltek, s kik a gyarlóság követelődőzéseit akaratuk erejével ellensúlyozni bírták, nyugodtan nézhetnek jövőjük elé, gyökérszálai a múltból táplálkoznak, melynek E két könyvben lapozgatni, azokból a tanulságot levonni, azt szivünkbe, elménkbe fogadni, az uj év legalkalmasabb idő. S elmélkedve múlton és jövőn, ki feledné el a hazát, mely szenved a sebektől, melyeket rajta magunk ütöttünk és szenved a veszélyek mián, melyektől kívülről fenyegetve van. Sebeit, a kik ütöttük, szeretettel behegesztenünk, a sürü sorscsapásoktól hitünk szerint elvégre megkímélné az ég s minden jobbra fordulhatna. Ámde ott az egyik szomszéd, kinek jobb belátását a vastag önzés elhomályosítja és folytatni akarja ádáz gazdálkodását, melyet rovásunkra űzött századokon át és az a másik, a ki hazug szájában szent szavakkal, népjog és szabadságtipró tömegeit határainkig tolja elő. Jogaink kétségtelenek, van fegyver kezünkben, melylyel a jogosulatlan követeléseket visszautasítsuk, és van haderőnk, melylyel a zsarnok hóditót útjában feltartóztassuk, de hiába van erős jogunk és hiába fegyveres erőnk, dermenetszerü mozdulatlanságra látszunk kárhoztatva lenni, s félő, nehogy az égető kérdések közgazdászati érdekeink érzékeny vereségével emitt, ott, létünket veszélyeztető módon oldassanak meg. A helyzet válságos, kétséges a jövő, de csüggednünk nem szabad. Nyugtató, hogy kaján szomszédainkkal abban legalább egyetértünk, hogy muszka-érdekeket szolgálni nem akarunk, hanem akarjuk Törökország integritását és népeinek alkotmányos fejlődését. És lehetetlen, hogy a népek elvégre fel ne lázadjanak ama pokoli merényletek ellen, melyeknek útját feldúlt népek romjai jelölik s melyek Európa békéjét állandóan fenyegetik ; lehetetlen, hogy az orosz nép maga, mely a hódító zsarnokságnak eddigelé csak eszközül szolgált, saját érdekeit be ne lássa, és tovább akarja folytatni aztv politikát, mely erejét fogyasztja, fejlődését akadályozza. A történelem maga arra enged következtetni, hogy miként elődei, az orosz birodalom is saját terhe alatt fog összeroskadni. Meghódított népek congeriese sem tizmussal, melynek kora lejárt, sem abszolua alkotmánynyal fenn nem tartható. S csakis, ha e szertelen birodalom népei önmaguknak vissza adva lesznek, ha a lengyel nemzet önállóságát viszanyeri, válik majd az átalános lefegyverzés — addig utópia — lehetségessé s lesz annyi veszteglő, elfecsérelt anyagi szellemi erő a békés fejlődés, a cziviliazczia érdekeinek előmozdítására fordítható s szűnik meg a mi veszedelmünk, melytől ez idő szerint fenyegettetünk. Adja isten, hogy ezen eseményterhes éven át, oly révpartra vergődnünk sükerüljön, melyről hazánk jövőjébe több megnyugvással tekinthessünk mint most. MEGYEI KÖZÜGYEK. Árvaügy. Bizonyos pécskai árvaügy alkalmából, felebbezés utján, a belügyminiszter 56933. 1875. sz. a. az igazságügy miniszterrel egyetértve akként intézkedett, hogy 1) a közjegyzők által felülvizsgálat végett az árvaszékhez beterjesztett ügyiratok, ez által nem a járásbírósághoz, hanem a beterjesztő közjegyzőhöz küldessenek vissza. 2) hogy oly hagyatéki ügyekben, melyekben a hagyatékot csupán ingóság képezi, azt nem a bíróság, hanem a tárgyaló közjegyző adja át. Csodálni való, hogy e rendelet az érdekelt hivatalokkal nem közöltetett. Ami az első pontot illeti, ez a dolog természetéből foly, mert a közjegyző az egyességeket s azokkal a kimutatást illetékezés végett esni; az árvaszék helybenhagyása után terjeztheti be, a helybenhagyásról tehát hivatalosan kell értesülnie, a.