Békésmegyei Közlöny, 1877. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)
1877-10-14 / 82. szám
IV. évfolyam. 1877. B Előfizetési dij a „Szépirodalmi Lapok"-kal együtt : egy évre 6 frt félévre 3 frt; évnegyedre 1 frt 50 kr. 82. szám. B.Csaba, október 14-én. Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik, hetenként kétszer : vasárnap és osíitörtök.ön. Szerkesztőség és lc i a d ó -hivat a. 1 : Vasut-utcza, közbirtokossági épület. Egyes számára 10 kr. kapható Biener B. urnái B.-Csabán Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadó-hivatalban, Biener B. urnál és a nyomdában, vidéken minden postahivatalnál 5 kres postautalvánnyal. A „Szépirodalmi Lapok"-ra külön is előfizethetni, egész évre 2 fit, félévre 1 írtjával. A A „Békési Lapok" 37. és 40-ik számaiban nyilvánosság elé lépett vezérczikkező, sajátságos szemüvegen nézi a megyei ügyeket. Csaba szeméből piszkítja a szálkát, saját illetőleg Gyula szemében pedig nem veszi észre a gerendát. Hogy a gyomai járás fölállítása, illetőleg a „kondiczió sine qua non" teljesülése, mellyel szemben, szerinte, az érvekkeli küzdelem csakis meddő harcz maradhat? megtörténjék, elvárja Csabától — mert hiszen a közelmúltban már megyei székhelyet is igényelt ! — hogy rendezett tanácsú várossá emelje magát. Ugy ám, de hátha aztán eszébe talál jutni Csabának, Gyula bátyja példáját követni és ő is azt mondja : „Nekünk is biztosítnunk kell magunkat szemben a jövő eshetőségeivel. Hátha néhány év után meg talál bukni rendezett tanácsunk ? A csabai szolgabírói járás tehát minden áron fentartandó, és városunkban maradjon a szolgabíró is, nehogy non putarem esetben, két szék közt a pad alatt maradjunk." És hová vezetne ez , lehet-e czélja megyénknek, a jelen pénz szükségben, hogy luxusjárásokat szervezzen ? Arra nézve tehát, hogy ügyeinket helyes szempontból ítélhessük meg, nem arra van szükség, hogy a gyulai vár fokáról Csabára bombákat eresszünk, hanem igenis arra, hogy a reménybeli gyomai és a meglevő gyulai járás érvei vezessenek mérlegbe És azonnal ki fog tűnni, hogy a gyomai járás szervezése ez idő szerint minden tekintetben szükségesebb, mint a gyulai járás megtartása, amely csakis luxus, mint a ragyogó szél mutató a ház tetején, mely nélkül a ház talán el is lehet. Ha a segédszolgabirói állások csakugyan szervezetnek és fölállittatnak, a gyulai járást képező községek ugy beoszthatók Békés és Csabához, hogy soha és semmi tekintetben sem fognak a jó és gyors közigazgatást illetőleg hátrányt szenvedni, főkép, ha a dolog természete szerint Körös-Tarcsa is a gyomai járáshoz csatoltatik. Azon kérdést pedig, hogy csak dédelgetett igények e valóban, mint czikkíró merészen állítja, a gyomai járás igényei, azt hisszük a holnap kezdődő rendkívüli gyűlés el fogja dönteni, mely alkalommal kétség kívül ki fog tűnni az is, minő érzéseket táplál a megyei többség, egy oly köteleséggel szemben két végveszéllyel fenyegetett község iránt, melynek elmulasztása kettős mértékben esnék ítélet alá, ha egy luxusjárás dédelgetése miatt történnék az. Midőn tehát a gyulai lap így állítja fel a tételt: „A szolgabirót Csabáról Gyomára," ez oldalról meg azzal felelünk : „Gyuláról menjen inkább Gyomára, nehogy azon visszás helyzetbe jussunk, hogy két luxusjárása legyen vármegyénknek." És ebből aztán tisztán megérthető, mily veszélyes praecedens a gyulai járás dédelgetése, mely járást csakis egy mesterséges többség támogathatott eddig zsebünk kontójára. És még emlékezzünk néhány sorban a régiekről is, midőn azt mondá egyik vezérszónok a székhely kérdés vitája alkalmából : „Ha Gyula régi dicsőségének napja nyugvóra szállt is, én úgy tudom, hogy reggel ugyanazon nap jő föl láthatárunkra, mely este tőlünk elbúcsúzott." Kérdezzük tehát : oly rövid volna-e Gyula uj dicsőségének nappala, hogy máris az alkonytól retteg, holott alig hogy még megvirradt felette,és a megye pénzére szorult, hogy a netalán bekövetkező éjszakának rémei ellen magát biztosítsa ? Csodálatos, valóban nagyon csodálatos, korunkban ily áldozatokkal harczolni a kísértetek ellen, és még sokkal csodálatosabb volna, ha megyénk, egyéb községek kárával még a jövőben is támogatna egy ily gyermekes rebelliót. Rémképek elleni biztosításra, luxusjárás föntartására, pénzt pazarolnunk nem szabad ! Botond. A képviselőház okt. 11-én kezdte meg a kiegyezési törvényjavaslatok sorozatának tárgyalását a szeszadó törvényjavaslattal. A szélsőbalról indítvány tétetett arra nézve, hogy az egész kiegyezés tárgyalása halasztassák el a keleti háború befejezéséig. Ebben azonban a ház nem nyugodhatott meg, hanem belement az általános tárgyalásba. — Ma október 14-ike van azon nagy nap, melyen a szabad franczia nép az urnába fogja vetni szavazatát, hogy Francziaország jövője fölött döntsön. A bagatel ügyekről szóló törvényjavaslat tárgyalását a ház végre sok vajúdás után 10-én befejezte s ezzel gazdagította a jelen kormány alatt hozott azon igazságügyi törvényczikkek sorát, melyek sőt kétes, váljon a létező bajt fogják-e orvosolni vagy nem s azonban fel nem találják. — Ezután Helfi intézett a miniszterelnökhöz egy interpellácziót az erdélyi ügyben s a ház az arra adott belügyminiszteri választ tudomásul vette. — Az ágostai evangélikusok egyetemének közgyülése, 11-én nyilt meg ünnepélyesen igen sok előkelő egyházi és világi kitűnőség között. Ott voltak : Zsedényi felügyelő, Péchy Tamás, közlekedési miniszter, Bánó Ede József, képviselőházi alelnök, b. Radvánszky Antal zólyomi Szentiványi Márton, liptómegyei főispánok, Szontagh Pál, Zsilinszky Mihály, Pulszky Ágost képviselők, Fest Imre, volt államtitkár, Hunfalvy Pál és Haberern Jonathan, Haan Lajos és Győry Vilmos akadémiai tagok, Sárkány József kir. táblai tanácselnök s még többen; továbbá Geduly, Szeberényi, Karsay és Oékus szuperintendensek. Zsedényi Ede magasztos, emelkedett beszéddel nyitotta neg a gyűlést, melyre b. Radvánzky A. felelt. — Egy kalandos hirt közöl okt. 12-ről a „Corr. Bureau" valami betörésről Oláhországba, mely a magyar határ felül történt volna. A hir szerfelett valótuin . Különben csak mint a „Románul " értesülése figurái, mely értesülés valószínűleg részakaratu czélzatosságra lesz visszavezethető. Vé 51 íí Két hét története. XVII.Gyuláról. — Gazdasági kiállitás; a műkedvelők ; bálestély az öltözőben.) Váratlanul állított be a tel. Azt már nem is merem mondani, hogy „beköszöntött," mert isten mentsen meg az ilyen „adjon istentől." Olyan sivár hangulatban flvöltó fülünkbe a locs-pocs-szezon azt az egyátalán nem valami kecsegtető hírt, hogy „itt vagyok," hogy szinte megreszketünk bele fülig begombolt őszi felöltőinkben s duzzogva mondtak rá a r fogadj istent!" Az ég be van borulva, az éjek hidegek, a lombok gyorsan hervadnak s pusztulnak, mint a jó beteg, aki nem sokat várakoztatja doktorát, hogy a gyógykezelés eredményét lássa; az utczák kezdenek néptelenek lenni, s estente egy-egy elmaradt halandó lépdel óvatosan, pislogó lámpája mögött, különben mindenki otthonába menekül. Kályha zugába húzódik s melengeti magát, vagy amire szintén tudnék közelebbi példát említeni: sokat jelentő lépésekkel jár fel s alá szobájában és tűnődik a minden évben megújuló kérdés felett, hogy az idén „drágább a fa" mint tavaly volt, s addig is mig a tüzelőt beszerzi, különféle fluidumok melegével ellensúlyozza a váratlan hideg hatását, mit annyival teljesebb bizalommal tehet most, miután a megyei főorvos a napokban hivatalos vizsgálat alá vette s részben veszi a megye összes folyadékát, melyet a mértékletesség szempontjából mértékkel mérnek s a gyógyszerészek nem kis aggodalmára konstatálta, hogy mindenütt csak ártalmatlan italokra talált. Ily zord napok egyikén, mult vasárnap állítottunk be Gyulára, hol sok látványosság várt reánk. Nagyvilági események egy egész marokkal! Ezzel nem azt akarom mondani, hogy e nagyszerű események kisszerűek voltak, de azt, hogy egy fogásra jöttek s éppen jól jöttek akkor, midőn társadalmi életünkre mintha ráborult volna a haldokló idény halotti szemfedője, oly csöndesnek tűnt elő. A gazdasági kiállitás képezte a programm első számát, mely megyei gazdasági állapotainknak miniatűr, de biztató s örvendetes képét tárta elénk. Tárczairói hivatalos és kötelességszerű felületességünk nem engedi meg hogy alapos bírálatot tegyünk közzé itt, azt azonban ami szemünknek s szánknak tetszett, nem rejtjük véka alá. Legfeltűnőbb volt előttünk az a pompás kartfiól-tő, mely étvágyunkat egy nagyúri dinó színvonalára serkentette föl s átröpitó képzetünket az atlanti tenger hullámain, hol az Amazonok tropikus égalja alatt teremhetnek hasonló testes kaktus- vagy czukornád-példányok, mint ez volt. A káposzta-nemek ez arisztokratikus példánya Göndöcs Benedek apát ur gazdaságának eredménye. Kívüle szép burgonyapéldányok, gyümölcs, bab,kender lett bemutatva a megye különböző helyeiről. Gyula és Csaba város itt is nemesen vetélkedtek egymással a kiállítók számaránya és a kiállított tárgyak minősége tekintetében. Még most is zúg a gallérom mögött az a szerencsétlenül eltévedett kis méh, mely nem respektálva tudósítói minőségemet, a kas helyett nekem röpült s bár sem mézes szájam sem mézes tollam nincsen, fülem körül zümmögött s nem kis csodálkozásomra „bizmarki" gallérom mögött keresett menedéket. A méhkiállitás nagyaugurja, Brózik úr varázsolta ki a zsákutczából a kis tévelygőt egy czigarett illatos füstjével, melynek az, ugy látszik nem nagyon örült, de nem bántott még, sem s gyors iramodással menekült a pavillon egyik sarkába. Leszámítva azt, hogy kiállítási helyiségül az urasági üvegház lett kiszemelve, mely ugyancsak jó messze esik a várostól, minden a legjobb eredményt mutatta föl. Valódi öryönyörüségünkre szolgált a méhészeti pavillon és környékének regényes képe érdekes növényzetével, melyen a hidegkezű ősz daczára is eszünkbe jutott a termékeny nyár, andalító lombsusogásával, fakadó rózsáival, dalos madaraival. A program út második pontja a műkedvelői előadás volt, melynek tárgya az, hogy „Felebarátod feleségét ne kívánd". Meglepetve hallgattuk az ossz-