Békésmegyei Közlöny, 1877. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)
1877-04-22 / 32. szám
IV. évMjm 1877. 32. szám. B.-Csaba, ápril .22-én. Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik iotonként kétszer : vasárnap és csütörtökön.— — L Egyes számára 10 kr. kapható Biener B. faunál B.-Csabán Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. Előfizethetni helyben a kiadó hivatalban, Biener B. urnál és a nyomdában, vidéken minden postahivatalnál 5 kros postautalvánnyal. Előfizetési dij a „Szépirodalmi Lapok"-kal együtt : egy évre 8 frt; félévre 4 frt; évnegyedre 2 frt. A „Szépirodalmi Lapok"-ra külön is előfizethetni, egész évre 2 frt, félévre 1 írtjával. Szerkesztőség és kiadó-hivatal: Vasut-utcza, közbirtokossági épület. t. 1-.,.-., • Ul , , -. .. ... I.i.i A Corvinák. Az imént történt, hogy ifjaink Abdul-Kerimnek diszkardot vittek s tanúságát adták Konstantinápolyban a magyar nemzet rokonszenvének, s ime viszonzásul azultán oly műkinccsel lepi meg nemzetünket, melynek értéke a közönséges becsün felül áll. Hogy a nemes viszonzás az üdvözletet nyomban követi, ez csak a zultán fennkölt lovagiasságáról, finom érzékéről tesz tanúságot. És hogy a viszonzásból politikai tőkét a zultán és kormánya csinálni nem akartak, mutatja az, hogy a Corvinákat Tali bey, a ki a zultán szárnysegéde, egyedül hozza s hogy e nem eléggé méltányolható tényt ő felsége egyszerűen pesti konzula által notifikáltatta a magyar kormánynak. Ha való, hogy ez nem tartatott a magyar kormány részéről elegendőnek arra, hogy Tahir begfogadását ő vezérelje s ehhez a bécsi nagykövet jelentése vált szükségessé, ennek nem azultán az oka. A Corvinákat tehát visszanyerjük és pedig visszanyerjük oly elválaszthatlan jelentősséggel, mely azoknak becsét csak növelni képes. Tahir bey ünnepélyes fogadtatása kettős és pedig kedves kötelesség, s hogy az semmiben se fog hátrább állani, mint ifjaink fogadtatása Konstantinápolyban, ehhez kétség nem férhet. Nincs a hazában ember, aki az ország életérdekei iránt érzékkel bír, a kiben a magyar nemesebb természetből egy szikra van, egyébként pedig felfogni képes azultán ajándékának műbecsét, aki örömmel, hálával, nyilt karokkal ne üdvözölné a Corvinák hozóját. Számosan fognak Budapestre felrándulni a vidékről, testületek képviseltetni fogják magukat, számtalan távsürgöny fogja az ünnepélyt nevelni. Reméljük Békésmegye kaszinói, körei s más egyletei s testületei is távsürgönyökben fogják Tahir beyt üdvözölni, melyeket véleményünk szerint legalkalmasabban a rendező bizottsághoz lehet czimezni. A kender termesztése. Bakay Nándortól. (Vége.) Az olasz igen apró barázdára szánt s még meg is kapálja földjeit s nehogy a mi olvasóink, mosolyogva azt mondják : könnyű néhány holdnyi gazdaságot megkapálni, ki kell jelentenünk, hogy a Romagnában, ahol nagyobb uradalmak vannak, az egész uradalmak megkapáltatnak; 50—100 kapás is halad egy széltében, az itt ritkábban ültetett fák által nem akadályoztatván. S mi mégis azt mondjuk olvasóinknak, hogy nekünk csakugyan bajos dolog volna ma, még népünk jobban fel nem szaporodik, ezen általános kapálást behozni. Azonban a kender földeken a kétszeri szántást s apró fogasolást okvetlen kell ajánlanunk. Maga a trágyázás igen sokféle utonmódon s igen számos trágyaanyaggal történik Olaszországban Egy igen nevezetes és feltűnő módjuk van a trágyázásra nézve a cesenai és bolognai kendertermelőknek, a mit egész Olaszországban kezdenek elismerni. Mihelyt learattatott a buza — mondja Kossuth Ferencz, a ki Cesenában lakik — a talaj 15 napi időközben kétszer felszántatik, s augusztus második felében bab vettetik a leendő kenderföldbe, a mely babvetés k. b. nov. 2-ik felében egészen beleszántatik, még pedig 25 cm. mélységben, még azután kapával ásóval a babnövény eltemettetik s ezután a föld márczius 2-ik feléig nyugton hagyatik, a mikor a kendervetés történik. A helyszínen tett saját tapasztalat szerint ezen bab-trágya vetés kiterjed egész a nápolyi tartományokig, s ez az u. n. disznóbabbal eszközöltetik. Vannak vidékek, ahol a babtrágyát zöld-takarmánynak felületesen lekaszálják, s a földben hiányzó tápanyagra való tekintettel, gyps, hamuzsír, mész vagy sóval és rendesen állati trágyával aránylagosan behintik s a beszántást ezután hajtják végre. Tapasztalásból szólva a gyps és egyéb ásvány vagy műtrágya, a fogasolás előtt sikeresebben hasznosítható, ellenben az állati trágyák csak is a szántás előtt értékesíthetők. Azonban kinek módjában van, különösen a sovány, veres homok vagy kavicsos vidéken a fönt jelzett zöld babtrágya észszerűleg igen hasznosnak mondható és igen ajánlható. A földkészítésre nézve meg kell még jegyeznünk, hogy bácskai földmivelőink, a kenderföldeket elég gonddal művelik meg, jól is trágyáznak, ámbár itt-ott a talajminőséghez képest a földben hiányzó részeket a műtrágya által pótolniok kellene, mert ezen költséget a kender minősége bőven visszafizetné, egyátaljában a trágyázást aránylagosabban rendszeresíthetnék, hogy az által termelvényeik arányosítását is előmozdítanák, amire nézve bár különböző alább kifejtendő okok is folynak be. A vetés előtt a földnek a rögöktől való megmentése okvetlenül szükséges az arányos termés elérhetésére nézve. III . magszerzés és vetés. A kendermag nálunk különböző módon nyeretik. Vannak vidékek, ahol a kukoricza között kapálva ültettetik, és vannak ismét vidékek, ahol a nyüvés alkalmával a magvas törzsek a földben hagyatván, magvaik megérleltetnek. Olaszországban ez az utóbbi rendszer gyakoroltatik. A bácskai termelők az előbbit használják. Mindkét rendszernek vannak előnyei és hátrányai. A kukoricza között egyáltalában a kapa után ültetett magnak szánt kenderek óriás ágas-bogas törzsre nőnek, és 1—2 liternyi magot is adnak, s az így nyert magok tagadhatlanul igen életerősek. Nemcsak nagy csira-képességük van, de azontúl a kikelt növényt igen erőteljesen inditják meg. Azonban egy tagadhatlan hátrányuk, hogy ha az olaszhoz hasonlólag ritkán vettetnek, sok ágas-bogas magvas szálat hoznak s rostjaik igen merev és vastagra nőnek; anyai tulajdonságaikból nagy részt örökölvén. Ellenben az általunk olasz módra termelt magok, ha a nálunk szokásos sűrűségben felnőtt s elvétve mutatkozó magvas szálakon érleltetnek, parlagi magot nyerünk, s kenderünk annyira elfajzik, hogy majdnem a a turkeszáni félvadon tenyésző mezei kenderhez lesz hasonló (Ez össze nem tévesztendő a vadkenderrel.) Az olasz magtermelési módozat igen előnyös következményekkel jár a fajképzés és a faj-állandósitásra nézve. Ott t. i. olyan törzseken nyeretik a mag, amilyenek a jó kender-törzs alakját és természetét egyesitik magokban, s az ottani ritkább vetés folytán sikerül a magló törzseket épen olyan erősre, de mégis finomabb rostára nevelni, mint nálunk a külön ültetteket. A Vetés között ekként nevelt magló-törzsek, oly anyai fajsajátságot adnak magvaiknak, amelyet azok továbbra illetve fajzataiknál is előnnyel megtarthatnak, u. m. az aránylagos Vastag kórókon a bácskainál sokkal finomabb rostú héját a kevésbbé elágasodást, s a kisebb mérvű rostmerevségét. De különben is a sűrűségben nevelt törzsről Vett magvakon kevesebb erőszak történik, mint a külön kapa után Ültetett, szabadon állólag felnőtt magló-törzseken. Azonban mihelyst ragaszkodunk hibás,vűrű vetésünkhöz s mégis e között akarjuk a magló törzset nevelni, legott czélt tévesztettünk, s miként hazánk legtöbb vidékén, elparlagositjuk, elcsenevészitjük kenderfajunkat. Ezek szerint a vetés közti magtermelés csak az olasz rendszerben a ritkább Vetés között lehet erőteljes, míg a hazai feürü vetés között jó nem lehet. — Innen van, hogy hazánk legtöbb vidéke, aránylagos sűrűség mellett sem bírja a bácskai kender magasságát elérni, s hogy a bácskai kender aránylagos sűrű vetés között is merevebb szálú amazoknál. Szóval nálunk a magszerzés s vetés által különböző erőszakok és elhanyagolások történnek a kender faji természete ellen. Ezért egyátaljában nem lehet helyeselnünk, a mi túlságos sűrű vetési rendszerünket, valamint helytelenítenünk kell a maglótörzsek nevelési rendszerét is. Amint már megjegyeztük, nagy súlyt helyezünk a vetés arányosságára, mégpedig a nálunk szokottnál ritkább vetésre, mert amíg a mi gazdáink minden 500 - ölnyi térre 50 liternyi vagy 34 liternyi magot vetnek, addig ezzel a magmennyiséggel az