Békésmegyei Közlöny, 1879. július-december (6. évfolyam, 64-142. szám)
1879-10-14 / 109. szám
VI. évfolyam, 1879. 114. szám. Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. IMlegjelentls: hetenként háromszicr:vasárnap, kedd. (féliven) és csütörtökön.. Előfizetési dij: helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve: egy évre 6 frt; félévre 3 frt; évnegyedre 1 frt 50 kr Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztőség 68 kiadó iivatal: Főtér, Scrchwaz-féle ház, a postával szemben. Egyes számára 10 kr A keddi számára 5 kr kapható Biener B. és Grünfeld J. kereskedő uraknál B -Csabán Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadó-hivatalban, Biener B. urnái és Takács Árpád ur nyomdájában, vidéken minden postahivatalnál 5 kros postautalvánnyal. B.Csaba, október 14C-án. Emlékirat* tartós eső, nagyobb havazások s a folyók melletti töltések mentén felszaporodott s a földek használatát megsemmisítő úgynevezett csapadékvizeknek, az adóelengedés alapjául szolgáló elemi károk közé leendő felvétele és az adóelengedési törvény alkalmazásánál tapasztalt szabálytalanságok tárgyában. Békés megyének főleg lapályosabb részei a téli nagyobb havazások tartósabb esőzések, s a folyók melletti védtöltések alatti szivárgások folytán, gyakran az úgynevezett csapadék vizekkel annyira megtelittetnek, hogy a termő réteget követő anyagon keresztül át nem mehetvén, a felső réteget részint huzamosabb ideig nyirkosságban tartják, részint víz alá meritik, mely a földeket még junius havában is elborítani szokta, s csakis a nap heve által párolog elzekkel Ezen elemi csapás következései, hogy az ilyensújtott földek a nyirkosság és viz állás miatt szántás és vetés alá nem használtathatnak, a kaszállók füvei elvadulnak, s átalában a viz elvonulása után, pusztán, kopáron maradnak a nélkül, hogy tulajdonosuk hasznukat vette volna, sőt a mennyiben a hosszabb vízállás a földet rosszabbá s nehezebb miveletüvé teszi, tulajdonosuk gyakran évekig vesződik, mig földjeit, előbbeni állapotba hozhatja. A körülmények ily helyzetében, midőn az 1876 -i XV. törvény 49 §-a elemi csapások által okozott rendkivüli károk eseteiben adóelengedést engedélyez, igen lesújtó, hogy az eső, havazás és védtöltések alatti szivárgás által okozott vízkárokat elemi károk közé nem sorozta, és ennek folytán Békés megyének igen sok földbirtokosai oly földektől adóznak évek óta, melyeket részint nedves voltuk, részint a rajtuk állott csapadék vizek miatt, a igy önhibájukon kívül, se felszántani, se bevetni, se másként jövedelmezővé tenni nem lehetett. Ezen, sem az igazsággal, sem a méltányossággal össze nem egyeztethető elbánás annál kiáltóbb, mert tagadhatlan, hogy az eső, hó és töltések alatti szivárgások által előidézett vizek, szinte oly károkat tesznek, mint más elemi csapások, sőt a jégeső, fagy és szárazságnál még sujtóbbak ; mert midőn emezeknél rendesen a termés csak részben semmisül meg, az eső, hó és szivárgó vizek már magát a termesztést és veteményezést is lehetlenné teszik, miután ezen ekként sújtott földeken a szántásvetés nem lehetséges, ezen kívül az ily nemű vizek a földeket gyakran tartják anélkül, hogy levezetni,vagy évekig elborítva haszonvehetővé tenni lehetne. Minthogy pedig az adózás a földek jövedelmére van fektetve, és ott hol a jövedelem elemi csapások által megsemmisíttetik, adóelengedésnek van helye, s mert tagadhatlan, hogy az eső, hó és védtöltések alatti szivárgások által előidézett vízkárok szinte oly elemi csapások következményei, mint azok, amelyek a törvényben előszámlálva vannak, sőt részben még nagyobbak, mert tartamuk gyakran évekre terjed : felkérendő lenne a m. kir. pénzügyminiszter, hogy az eső, hó és védtöltések alatt szivárgó csapadék vizeket a törvényhozás utján azon elemi csapások közé fölvétetni józtassék, melyek után adóelengedésnek van helye mél Ezzel kapcsolatban azon felette nagy kevesebbséget, mely az elemi károk községi felvétele s az adófelügyelői felülvizsgálatok folytán megállapított ilynemű károk közt létezik, a f. évi 1026. sz. megbízatásunkhoz képest szinte vizsgálat alá vévén, ennek okait abban találtuk, hogy a kir. adófelügyelőség a fennálló törvényt s az 1877-ki 27945. sz. pénzügyminiszteri utasítást, másként magyarázza és alkalmazza, mint ahogy azt a kárt felvevő községi bizottság értelmezi, s az adófelügyelőségi közegek a felülvizsgálatnál belátásuk szerint határozván, a közbenjáró községi elöljárók felszóllalásai illusáriusak, s így aztán adóelengedés alá az vétetik, amit az adófelügyelői közeg jónak talál Ily különböző, s az elemi károkkal sújtott adózókra igen súlyos magyarázatok a következők, a m.: l-szer. Az adófelügyelőség a bevetve nem volt szántóföldeket árviz és földári vizekkel károsodottaknak nem tekinti, s rendesen a kár felvételből kitörli, habár tulajdonosaik árviz és földárja miatt sem nem szánthatták, sem be nem vethették, s átalában önhibájukon kivül haszonvehetőkké nem tehették, holott ily esetekben az 1876-ki XV. törvény 49. §-a értelmében adóelengedésnek van helye. Igy p. o. Szeged városában az idén a földek legnagyobb része árviz miatt szántható és bevethető nem volt, azonban ezen okból azokat mégis az adóelengedésből kizárni nem lehet 2-szer. Az adófelügyelői közegek azon parczella földeket, melyek nem egészen, hanem csak egy részben estek árvíz, vagy vizárja áldozatává, legtöbbnyire a kárfelvételből kitörlik, holott a fent hivatott törvény 50. §-a az adóelengedést egy-két hamvadban, vagy egészen, a kár mérvéhez képest, kiszabatni rendeli, 3-szor. Az adófelügyelői közegek árvíz, vagy földárja által elpusztított földeket, mihelyt a vizek elvonulása után felszántattak, habár az idő késő volta miatt veteményezés alá használhatók nem is voltak, ugar ürügye alatt a kár felvételből kizárja, holott az idézett törvény adóelengedés tekintetében a fő súlyt a jövedelem megsemmisítésére, vagy megszűnésére fekteti, s a fekete ugarlási rendszer, a sárréti községeket kivéve, Békés megyében nem divatozik. 4 szer. Az adófelügyelőség azon lapályosabb és gyakran nagyobb területeket, melyekre az árvizek, vagy földárja lehúzódni, s ott huzamosabb ideig vesztegelni szoktak, a katasztrális kiigazításra utasítja, s adó elengedés alá nem mint haszonhajtók veszi, azonban a kataszterbe jelenleg fölvéve vannak, s mint néha jövedelmet hozók adózás alól ki nem vonhatók, sőt éppen a katasztrális felvételkor oda lettek utalva, hogy amennyiben vízzel elboríttatnának, úgyis adóelengedésben részesíttetni fognak. Ezeket tehát azon okból, mert huzamossabb ideig vizekkel elborítva vannak, és mintegy tavakat, adóelengedésből kizárni nem lehet. 5-öt. A földárjának vagy máskép fakadóvizeknek minősége szabatosan körvonalazva nem lévén, az adófelügyelőség a földárja által károsított földeket esőzések által károsítottaknak tekinti, tulajdonképpen reá fogja, 8 adóelengedésből kizárja, holott a földárja által okozott károkat alaptalan lefogások czime alatt adóelengedésből kirekeszteni nem lehet. 6 szor. Az adófelügyelőség az általános jövedelmi adót adóelengedésnél csak a következő évben számíttatja le, addig pedig a károsítottakkal fizetteti épen akkor, midőn fizetniök legterhesebb. Ezekből immár kitetszik : mik okozzák, hogy a megyebeli nagy árvizek és földárja által okozott károk után az adózóknak csak igen kevés mérvben nyujtatik adóelengedés, mely odáig terjed, hogy több községek felvett károsodásai, minden okadatolás nélkül, semmi szócskával, vagy keresztül húzással felére, harmadára sőt ennél is kevesebbre leszállhatnak úgy, hogy a figyelmes vizsgáló alig hiheti, hogy a megyét valami érzékeny vízkár érte volna, holott az árvizek és földárja az idén is tengerhez hasonlítottak, és az adózóknak nemcsak a vetésekben, hanem a pusztán vetetlenül maradni kellett földek nem használhatásával s ezeknek évekre terjedő megrontásával is, tömérdek kárt okoztak s adóelengedést alig nyervén, az ugy is eléggé sújtott földtulajdonosokat még adófizetéssel is terhelték oly földekért, melyeknek semmi hasznát sem vehették Mindezek tekintetbe vételével tehát sürgető szükséggé vált hogy a kir. pénzügyminiszter úr felkeressék, miszerint az árviz és föld árja által okozott károk felvételére nézve az adófelügyelőség a törvénnyel megegyező oly szabatos adóelengedési utasítással láttassék el, hogy az adózok igényei egyformább, méltányosabb és törvényesebb megoldást találjanak, s különféle ürügyek alatt meg ne hiusittassanak. Kelt B.-Gyulán, 1879. október 3. — Figyelmeztetés. A „Békésmegyei Naptár" szerkesztősége figyelmezteti a t. cz. hirdető közönséget, hogy a naptárnak, mely az egész megyében szét fog küldetni, hirdetési része is leend. — Egy egész oldal hirdetés a kincstári illetékkel együtt 4 frtba, fél oldal 2 frtba, egy harmad oldal 1 frt 50 krba számíttatik. Mindazon kereskedő, iparos és vállalkozó urak, kik cégüket ily hirdetés által is a megyében ismertté akarják tenni, felkéretnek, hogy azt legfeljebb folyó évi október hó 25-ig alulított szerkesztőséghez, a hirdetés világos jelölésével és a fentir megfelelő hirdetési díj csatolásával beküldeni szíveskedjenek. A „Békésmegyei Naptár" szerkesztősége. * A legilletékesebb helyről érkezett helyreigazításból látjuk, hogy lapunk egyik utóbbi számában közlött azon hír, mely szerint Tisza Kálmán miniszterelnök úr ő nagyméltósága itt Csabán járt, és megyénk főispánját valamint Beliczey Rezső urat, meglátogatta volna, tévedésen alapul. * Hajóssy Ottó megyei főjegyző lemondása képezi most beszéd tárgyát megyénkben. Mindenki azon véleményben van, hogy az adott körülmények között ez volt a legtapintatosabb mit tehetett. Nyílt titok volt ugyanis az, hogy a főjegyző hivatalának teendőit a lehető leghanyagabb módon végzi és például most sem készítette még el a jövő évi megyei költségvetéshez a minisztériumhoz a felterjesztést, habár már a szept. 15 közgyűlésen intéztetett el. Főispán úr ő méltósága személyesen meggyőződni szokván a megyei tisztviselők munkásságáról, pénteken délután fél négy órakor váratlanul megjelent a főjegyzői irodában de a megyei főjegyzőt nem találta ott. Előkérte a jegyzők előadói könyveit, s míg megyei aljegyző Márki Lajosnál alig talált a legutolsó napon lefolyt ügyekből 3—4 hátralékot, az időközben felhivatott főjegyző előadói könyvében több százra menőnek észlelte azok számát; többek közt még február havi beadványok is elintézetlenek voltak. Eziránt kérdőre vonatván főispán ur ő méltósága által, ki tudvalevőleg hivatalását nem hiú méltóságnak, hanem szigorúan teljesítendő kötelességekkel járó tisztségnek tekinti, kérdőre vonatván : a legilletlenebb nyomtatásban vissza sem adható feleletet adott és az engedelmességet feljebb valójától megtagadta . Minthogy ily nyilt ellenszegülés fegyelmi eljárás utján okvetlen elmozdittatását vonta volna maga után , jobbnak látta lemondását beadni, mit még ugyanaz este tett. Főispán ur Márki Lajos aljegyző urat helyettesitette, e helyett ifj. Jancsovits Pál urat, az árvaszéki jegyzőségre pedig Terényi Lajos ügyvéd urat. * A gyulai lap sajnálatát fejezi ki Hajóssy Ottó volt megyei főjegyző úr lemondása fölött és azon „reményt," hogy a megyebizottság az „egyén kellő méltánylásával" fogja „a megye érdekében" határozatát hozni ez ügyben. Mi úgy tudjuk, hogy a törvény értelmében ezen ügy mint bevégzett megyebizottság elé kerülni és ennek tény fog csak a csak a megürült helyre leendő egyén megválasztása lesz a feladata, — mert Hajóssy úr maga lemondván, minden fölülbirálás vagy bíráskodás szüksége és lehetősége megszűnt, a főispán úr és közte folyt szóvita fölött pedig épen nincs hivatva határozni a megye bizottsága. Az tagadhatlan tény, hogy a főjegyző tehetséges ember, — de mily méltánylást érdemel az oly tehetség, mely ott hol érvényesiti magát, az egyetértés felbontására törekszik és ármányok szövésére irányul, mely azonban ott hol kötelességszerüleg kellene napfényre lépnie —vagy 400 restancziát mutat fel , azt megítélni bátran minden józan, higgadt gondolkozású emberre bizhatjuk s igy ama lap pajtáskodó nyilatkozatát tartjuk a megye érdekével meg nem egyezőnek és a helyzet nem ismeréséből folyó indokolatlan sajnálkozásnak. A ki a ') Megyénk alispáni hivatalától küldetett be hozzánk közlés végett. Szerk. Kalmár Mihály, küldöttségi elnök. Hajóssy Ottó, m. főjegyző, küld tag. Farkas Béla, küld tag. Szánthó Albert, küld tag MEGYEI HIREK. * Előfizetési felhívás a „Békésmegyei Közlöny' czímü hetenként háromszor megjelenő politikai, társadalmi, gazdászati s vegyes tartalmú lap 1879-diki VI. évfolyamának utolsó negyedére. Előfizetési dij: 1 frt 50 kr. mely legczélszerübben postautalványnyal küldendő be. Azon t. cz. előfizetők, kiknek előfizetése e hó végével lejár, kéretnek annak minél előbbi megújítására, hogy a szétküldésben fennakadás ne történjék. A kiadóhivatal.