Békésmegyei Közlöny, 1880. január-június (7. évfolyam, 1-124. szám)

1880-05-16 / 94. szám

B.-Csaba, 1880. Előfizetési dij : helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve, egy évre 8 frt; félévre 4 frt; évnegyedre 2 frt VII. évfolyam, 94. szám. Vasárnap, május 16-án. Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik hetenként ötször: vasárnap, kedd, szerda, csütörtök és szombaton. Kéziratok nem adatnak vissza. Kiadó­ hivatal: Takács Árpád nyomdája. Előfizethetni helyben a szerkesztőségben, a kiadó­hivatalban Takács Árpád ur nyomdájában, vidéken a posta­hivataloknál 5 km­s nostantalván­nyal. Szerkesztőség: Főtér, Schwarcz-féle ház, a postával szemben. Egyes szám ára 1 kr. A szerdai és szombati szám ára 8 kr. Kapható Grünfeld .1 könyvkereskedő urnái 15 -Csabán Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyilltér"-b­en egy sor közlési dija 25 kr. A z első magyar ált. biztosító-tár­saságnak legújabb kedvezménye. Mennyire igyekszik e derék hazai tár­aság saját soliditásának koczkáztatása nél­kül a gazdközönségnek érdekeit lehetőleg méltatni, bizonyitja azon legújabb kedvez­ménye, mely szerint, jóllehet mult évi rég­izletét, mint az ez évi mérlegben ki­mu­tatva van, veszteséggel zárta le, mégis azon indoknál fogva, hogy a jelen mos­toha időkben a jégbiztosítást mégis minél ehetőbbé tegye, a jégdijakat a jelen évre újolag leszállította és pedig a kalászosoknál (tavaly 2 °/C) ez idén l y4 °­ C-tól íval, — repcze, köles, lenmag, hüvelyes vetemények és egyéb lelki növényeknél (tavaly 2 t/2 %) kereske­dést 21/4 %-tólival, dohánynál (tavaly 10%) az idén 80/o-tólival, azon felül pedig a szá­mítandó illetékre nézve is lényeges kön­nyebbséget nyújt. E díjak alkalmazást nyernek tekintet nélkül arra, érte a földet a mult évben jégverés, vagy sem. Fentartja továbbá az első m. ált. bizt. társaság az idén is azon kedvezményt, mely szerint a kalászosok biztosítása, bármily előfordulható elemi csapás foly­tán, május 25-ik sz­ab­á­ly­o­zh­a­t­ó, vagy­is, a­ki május 25-ke előtt búzájának hold­ját m. m.-ra 8 frtjával biztosította és e kilátása aszály, rozsda vagy férgek követ­keztében, vagy általános árcsökkenés foly­tán alábbszállott, meg van neki a nev. társaság által engedve, hogy a mennyiséget pl. 4 vagy 3 m. m.-ra, az árat 7 vagy 6 frtra stb. leszállítsa, a­mi a helyi ügynök­nél a megszabott formák közt történik. Eddig a gazda vonakodott mindaddig biztosítani, míg vetése kalásznak nem in­dult, mert attól félt, hogy tavasz elején rendszerint bujább és egészségesebb lévén a vetés, termését fölöslegesen magasabbra találná biztosítani, mint a­hogy a termés későbben valósággal kiüt és a vonakodás­sal és halasztgatással koczkáztatja azt, hogy vetését egy korai jég biztosítatlanul tönkre teszi. A fenemlített kedvezménynél fogva azonban most már bátran biztosíthatja ter­mését akár május elején is, mert ha eset­leg túl magasra biztositotta, e biztosítást május 25 ig leszállíthatja és a többletért fizetett dijat visszakapja s ezzel azt nyeri, hogy termése már a tavasz kezdetétől fogva biztosítva van, anélkül hogy a biz­tosítási időtartamnak hosszabb volta miatt magasabb dijakat kellene fizetnie. Míg el­lenben ha a termés a jégverés után bizto­síttatik, akkor a már biztosított állapotban szenvedett kárnál le fog számíttatni a ve­tést biztosítatlan állapotban ért jégkár men­nyisége. Miután a díj­visszatérítésnek csak má­jus 25-ig van helye, a termést szabályozó ezen levélnek ennélfogva legkésőbben május 25-ik postabélyeggel ellátottnak kell len­nie, és az ily levél ajánlva küldendő. Továbbá a gazdaközönséget az uj biz­tosító társaságok egyike által kürtölt azon fogás ellen kell óva figyelmeztetnem, mely szerint az 50 °­ C-al olcsóbb díjat ígérget minden más társaságnál. Ezen ígéret először is, miután az első magy­a díjakat az idén tetemesen leszállította, nem felel meg a va­lóságnak, de különben is az említett tár­saságnak engedményét illusoriussá teszi azon feltétel, mely szerint kár biztosi­tott terményeknek csak egy ré­szét is 576 kár éri, a fél kötelezve van az egész biztosított összeg A „BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY" TÁRCZÁJA, Piros pünkösd napján. Édes szender ül pillámon, Felébredt az álom .... Szárnyam nő, már helyemet a Földön nem találom. Szállok, szállok fel magasra, A tündöklő égig, Egy csillagtól a másikhoz A tejúton végig. Ezüst fodru csermely szökell Himes réten által, Benne fürge halak úsznak Szép pikkelyes háttal. Lágy danáju ének zendül Beljebb a berekben, S hattyu-hátról angyal-sereg Zöld virányra lebben. Pergő tánczra sorakoznak, Virágokat hintve : N­akuk füvet, bazsarózsát, Istenfáját szinte. A hajnal arcza legszebb k­­iszorul a sorbul, S körülötte, a hány csak van, Karikába fordul. „Te légy, te légy a királyné, A virág mind nálad. Királynénak téged választ mő­eg­ az összes lány-had." „Koronád lesz e koszorú, Jogarad e liliom , Koronád is, jogarad is Illatozva nyiljon !" Bűbájos dal kél az ajkon, S kezet kézbe fogva, Felavatva királyné lesz A kör szende foglya. S újra deli tánczot lejtnek, Virágokat hintve , N­akuk füvet, bazsarózsát, Istenfaját szinte Tűnik a szender szememről. Nem álom ez álom : Igy vigadnak sok vidéken Nagy Magyarországon. Magyar Kálmán: Csabai tárcza. III. (Füstbe ment terv. — Szinház. — Egyéb). — Mit beszél maga? Hiszen jól tudom, hogy már nyolczan vannak szivében „bekvárté­lyozva." — Igaz — mondok — s hogy párosával legyenek, kegyedet is óhajtanám érző nagy szi­vem egyik kamrájába zárni ! — Ha! hal ha! Hát nyolcz meg egy az tíz ? — Maróti szerint nem, de Nagysád minden tekintetben kettővel felér! — Jól van, Ficzkó barátom, egy feltétel alatt behurczolóskodom e lakba, ha mind a nyolcz­nak felmondja a lakást, de mielőbb. Meg azután, ha nem lesz kritikus — ezeket ki nem áll­hatom. — Itt a kezem­. Mindent megteszek s miután délre jár az idő, sietek, hogy 12-ig is végezhessek valamit. Csókolom azt a patyolat-fehérségű, bár­sony, puha, szép kezét — Isten áldja meg. Kiérsz az utczára. Visszatekintesz imádottad ablakára, melyben ő mosolyogva egy komplimen­tet csap s te viszonzás közben majd a földig hajtod Csabának legnagyobb fejét. Haladsz tovább. Töröd a fejed, hogy mit tégy ? Sok széppel talál­kozol, de te észre se veszed őket, kik azt hiszik, hogy vagy valami nagy útra — a Lipótmezőre — készülsz, vagy valami klapancziába bonyolódtál. Nem is sejtik borzasztó helyzetedet. Nyolcznál — kiknek egyformán vallottál szerelmet — lemon­dani nem csekélység ! — Ah ! az egész Kis Miska. De harangoznak már. Menjünk haza. Szótlanul emésztettem az ízletes ételeket, köztük az illatos fiatal vöröshagymát, mintha éreztem volna, hogy ma csókot nem kapok. Ebéd utáni szendergésemet megzavarja egy kopogtatás. Szabad ! . . . Nem szól senki. Kinyi­tom az ajtót s hordom (ez csak kutya és nem

Next