Békésmegyei Közlöny, 1880. január-június (7. évfolyam, 1-124. szám)
1880-05-04 / 85. szám
B.-Csaba, 188Q. VII. évfolyam, 85. szám. Kedd május 4-én. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY. Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik hetenként ötször: vasárnap, kedd, szerda, csütörtök és szombaton. Előfizetési dij : helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve: egy évre 8 frt; félévre 4 frt; évnegyedre 2 frt Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztőség: Főtér, Schwarcz- féle ház, a postával szemben. Kiadó-hivatal: Takács Árpád nyomdája. Egyes számára 4 kr. A szerdai és szombati szakára d kr. Kaphatn Grüinfelt! .1 könyvkereskedő urnái 11 -Gsnban Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „gilttér"-ig en é<ry sor klui&tudja Jő ki Előfizethetni helyben a szerkesztőségben, a kiadó, hivatalban Takács Árpád ur nyomdájába , vidéken a postahivataloknál !> kros i>091«utalványnyal Reflexiók. 1. Tavasz van. Fizikai örök törvényeknél fogva a természetben mindenütt megindult a haladás; a csira az életre serkenés proczessusában van; a rügyek bimbókká fakadoznak; az uj élet, a tenyészet kezdetét vette. Hát az eszmék világában megvan-e a kikelet? a társadalmi erők, elvek, czéloknak megvan-e ébredési stádiumaik? Igen, minden kételyt kizárólag megvagyon, és a szellemi uj mozgalmak, uj irányok is szeretnek a tavasszal tartani. Nem örvendetes dolog, hogy nálunk ilyen értelemben a kikelet kevés hajtást, kevés életet hozott felszínre ismét. Mintha csak igazságot akarna szolgáltatni némely pessimisticus országjáró és publicistának, kik a nemzet apathiájáról, tespedéséről beszélnek untalan. Van talán némi részben igazuk, habár túlozzák is az állapot minőségét. Igaz az, hogy társadalmunk kevéssé érdeklődik valami iránt; az a sürgés, forgás, az a tennivágyás, törekvés, buzgalom, hév, mit nyolcz, tiz év előtt szemléltünk, nagyot lohadt, mondjuk lecsillapodott. — Legislatiónk mely annyi szép, nemes eszmék létesítését, és egy politikai átalakulást kezdeményezett, a legtöbbször vagy nem oldotta meg feladatát egészben, vagy csupán az irány kijelölésére szorítkozott. Áll az, hogy parlamentarizmusunk nem egészséges, és hiányával van a tökéletességnek, roppant kormányok jönnek, mennek nagy állami czélok kitűzése vagy azoknak inaugurálása nélkül. Botrányos jelenetek játszódnak le a parlamentben komoly munkálkodás helyett akárhányszor. Egyes előkelőbb államférfiak jó hírnevei meghurczoltatnak, sárral kevertetnek képviselőházban és sajtóban anélkül, hogy a társadalom határozott nyílt elitéléssel sújtaná az ilyes üzelmeket. Égető kérdések és bajok megoldatlanul és orvoslás nélkül maradnak. Vallás, — nevelés — az egyedi szabadság kérdései, közigazgatási és közgazdasági reformok, a föld jövedelmét elősegítő melioratiók, mezőgazdasági és ipari viszonyaink javítása, a közjövedelmi források öntudatos többítése, fontos juridicus elvek megállapítása és kimondása számos egyebekkel együtt mind olyan mi sürgős intézkedést követel, mert súlya naponként hatalmas erővel nehézkedik reánk, mégis elodáztatnak, mint szép eszmék, szép remények megoldatlanul hagyatnak. Ha olykor-olykor vet egy-egy lobbot valami, hát kívánjuk kivitelét, tudjuk mindnyájan, hogy itt tenni kell, de utoljára sincs elég téve semminek. Miért? mert a társadalom szava nem lép fel követelőleg. Támadnak hébe-hóba izgatók, de kifáradnak, mert vagy nincs elég erejük a véghezvitelre, vagy nincs ki kövesse őket. Egy-egy parlamenti szónoklat, egy-egy hatásos vezérczikk vagy röpirat . . . meghallgatjuk, elolvassuk — aztán napirendre térünk felettök. Merész kezdeményezők, hasznos magvak sikeres elültetői nincsenek. A y. ALFÖLDI ÜGYEK. A temesvári színház égése. Temesvár, május 1. Ápril 30 án este a „Nő uralom" czimü vígjáték utolsó szavai még alig hangzottak el s az előadáson jelenvolt közönség még alig lépte át színházunk küszöbét, hogy a kiválóan sikerült előadás után lenyugodjék, midőn „Tűz van!" vészkiált ó „BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY" TÁRCZÁJA. Egy szakértő tanu. Bűnügyi történet. Irta: Berinanu M. (Folytatás.) Lyser kiugrott az ágyból és gyorsan felöltözködött. — Nem tudja, kérdé a szolgát, mit kiván tanár úr tőlem ? — Arról nem adhatok fölvilágosítást, csak azt mondá, hogy kérjem, miszerint rögtön jöjjön hozzá; a dolog ép oly sürgős mint fontos. Lyser sietett és nem sokára a tanár szobájában állt. Ma megmutathatja, mit tanult szólt ez tréfásan, de némi zavarodással tanítványához. Nem valami könnyű műtét forog fenn, és okaim vannak ahhoz csak önt segédül választani, mert önnek tántoríthatlan hallgatására számítok. Ugyanis egy pisztolypárbaj eltitkolása forog szóban, és gondolhatja, hogy magasabb tekintetek kényszerítenek, ezen esetet — orvosi kötelességem ellenére — a hatóságnak föl nem jelenteni. Ha ezt tenném, két nemes családra megmérhetlen nyomort hoznék, mert ön jól tudja, hogy itt nálunk különösen a pisztolypárbajok mily szigorúan büntettetnek. — Eleget tudok, tanár ur — szólt Lyser. Itt kérem, hogy hallgatok. A tanár erősen megszokta a tanítvány oda nyújtott kezét, azután ellátva magát mindennel, mi a tervezett műtéthez szükséges, mindketten a már várakozó kocsiba ültek, mely őket vágtatva, a körülbelül egy fél órányira a város előtt fekvő Sallin báró nyaralójába vitte. A ház ura és neje, utóbbi könyökben úszva fogadák az urakat, és a tanár azonnal a beteghez — ki a ház fia volt — vezettete magát. A betegszoba az első emeleten volt. Midőn a tanár ismét lejött, fiatal segédét félrehivá, és lassan, mondá hozzá : — Amint már mondám, nem könnyű dolgunk lesz itt, mert a jobb vállcsont csúful össze van marcangolva. De figyelemmel, hideg vérrel és határozottsággal igen szép műtétet fogunk véghez vinni. Fiatal barátom, legyen tehát figyelmes, csendes, és ahol mondom : ott gyorsan menjen neki! Fölmentek a betegszobába. A sebesült, gyönyörű, huszonnégy éves, majdnem athletikai terrmetű ifjú, bár sebe bizonyára sajgott, már egy támlásszéken ült, és a műorvosokat vidám nyugalommal várta. A golyó mélyen fúródott a vállcsontba, és már a színhelyen, hol a párbaj történt — a csak néhány mértföldnyi távolságra levő határon — egy sebész által kivágatott. Azon ember azonban oly ügyetlenül járt el, és az út a szülői házhoz annyira súlyosbította a sebet, hogy a tanár bátran mondhatta: a műtét nem könnyű dolog lesz. A műtét mégis aránylag rövid idő alatt kitűnően sikerült. A sebben nem maradt semmiféle csontdarabocska vissza, és minthogy a báró háziorvosa a legnagyobb gonddal kezelte a további gyógyítást, Sallin Ferdinánd báró, övéinek kimondhatlan örömére, nyolcz hét múlva „a lóról történt életveszélyes esése" folytán tökéletesen annyira fölépült, hogy csak a jobb kar maradt béna, minek az volt a következménye, hogy tiszti állásáról le kellett mondania, mi mlatt.sem övéi, sem maga épen nem nagyon búsultak, mert mély béke uralkodott Németországban, és békében egy fiatal, tüzes és becsvágyó ifjú a katonai szolgálatban legkevésbé sem találja törekvésének kielégítését. A tanár sikerült gyógykezeléséért ,fejedelmileg lett megjutalmazva ,és Lysernek, bármennyire szabadkozott is, a háladatos atyától egy gyönyörű arany ismétlő-órát kellett elfogadni. Rövid időre elhagyá Lyser az egyetemet és csak három év múlva tért ismét oda vissza. Azonnal meglátogatá 0. tanárt, ki eleinte boszusnak látszék, hogy Lyser — a mint magát