Békésmegyei Közlöny, 1899. január-június (26. évfolyam, 1-52. szám)
1899-04-16 / 31. szám
erélyes fellépése idején az egylet felküldött. Időszerű és igen gyakorlati kérdésre irányozta a figyelmet Urszinyi János, aki tudatta, hogy a gazdasági egylet kertjében körte-csemetén a pajzs tetűt találta. Gyors intézkedést kér, mert különben esetleg tetemes kár eshet belőle. Azóta az intézkedés megtörtént, de mindazonáltal Urszinyi Jánosnak köszönetet szavaztak, amiért közölte a dolgot. Zsilinszky Endre dr. a gazda közönség érdekében feliratot kér felküldeni a miniszterhez, ki expozéjában nemcsak a bor, de egyéb hamisitók üldözését jelentette ki. Újabb időben szemérmetlenül hamisítják az erőtakarmányokat, az olajpogácsát selejtes anyaggal pótolván, adják a tápértékben kicsi, de borsos áron kínált hamisítványt. Az egylet megteszi a szédelgés elen a lépéseket. Bajcsy Gusztáv szintén az amerikai oltványokkal űzött szédelgésre hívja fel a figyelmet. Nem azt a fajt küldik, oly gyönge oltványokat, hogy azok jóformán mind elpusztulnak. A minisztérium figyelme erre az ügyre is fel fog hivatni. Végül az egylet, mint minden évben, az idén is lóverseny rendezését határozta el. A lóverseny pünkösd másodnapján lesz. Rendezőkül megválasztottak : Sztraka György, Beliczey Géza, Beliczey Tibor és Sei 1er Gyula. Az egylet a gyulai honvéd tisztikart részvételre kéri meg a lóversenyre. Ezzel az ülés véget ért. A puszta-szent-tornyaiak deputáczióban. — A képviselőházban. — Justh Gyula valami nagy deputációt hozott csütörtökön a folyosóra. Szálas, jóképű magyar emberek voltak, kalappal a kezükben, tisztességtudással álltak sort a miszteri szoba tájékán. A sok honatya, újságíró s egyéb benszülött elnézték őket egy darabig s váltig csodálkozott mindahány, hogy ennek a deputációnak nincsen olyan kolomposa, aki máskülönben mindjárt informálni szokta a fránya újságírókat, hogy kik is jöttek s mi járatban volnának? Mert fontos dolog lehet, amiért a deputáció felszedelőzködött, de mégis csak fontosabb, hogy belekerüljön az ujságba. Hiszen ha odahaza meg nem olvassa a cívis a torony alatt, hogy a sógor, meg a koma ott volt a miniszternél , mintha ott se lett volna. De a Justh kis serege nem hozott kolompost. Nosza, klszánja magát az egyik újságíró, hogy már csak maga hámozza ki a magyarokból a nagy titkot. S megszólítja az egyik szálas magyart: — Mi járatban vannak ? mondja a szálas ember: — Hát csak keresünk valakit ! Faggatja tovább az újságíró, hogy de hát mit is akarnak? De a magyar csak nem gombolkozik ki, hanem feleli nagy diplomatikusan: — Majd megmondja a követünk ! — Megmondja, megmondja (feszeng az újságíró) , de csak tudja figyelmed is, hogy mért jött deputációba ? Az meg a vállát vonogatja. — Hát minek tudnám ? Nem vagyok én bíró . . . S a folyosó nem is lett volna okosabb, ha Justh Gyula el nem magyarázza, hogy ezek az emberek Puszta Szent-Tornyából valók s pátriájuk nagyközségi jellegét szeretnék visszakapni. Azért jöttek a miniszterelnök színe elé. Csaba közgyűlése. Szokatlan nagy számban voltak jelen a csütörtöki közgyűlésen a képviselőtestület tagjai. Igaz, hogy választás is volt napirenden, és pedig három adóvégrehajtót; — már pedig azokat még a városatyák sem látják valami nagy mel, ha az adóintéssel beállítanak. öröm Az érdeklődést a villanyvilágítás kérdése is okozhatta, mert most már két elsőrendű cég küzd a jogért, a győztes azonban csak a város és lakosai lesznek, mert a lehető legnagyobb kedvezményt nyerik, mit, ha a villanyossági részvénytársaság nem jön, a forgalmi élvezett volna. A jaminaiak kérelme, hogy ezután „Csaba-Erzsébethely" neve legyen Csaba e kerületének, hosszabb vitát keltett és azzal érveltek a felszóllalók, hogy nem annyira az uj elnevezés, mint inkább a külön községi jelleg után óhajtoznak néhányan, „nagyzási hóbort" ból a Jaminában s a vége az lett, hogy két szótöbbséggel kérelmük elutasittatott. A délutánba is elnyúlt közgyűlésünkről tudósításunk a következő : A közgyűlést Sztraka György főszolgabíró nyitotta meg, előadva, hogy a megüresedett 3 adóvégrehajtói állásra 16 pályázat adatott be A kandidáló bizottság 12 őt jelölt, ezek közül megválasztatott Gyebrószky János, Leitmann István és Dánielisz István. A választás befejezte után Zsiros András bíró foglalta el az elnöki széket s a havi jelentések előterjesztése előtt Szalay József azon indítványt tette, hogy jövőre a nézve a később érkezett ügyekről a tárgysorokat a közgyűlés asztalára litografirozva helyeztessék. — Elfogadtatott. A pusztai birtokok feladója ügyében hozott közigazgatási bírósági ítélet, mely azokat a feladó fizetésre jogosítottaknak mondja, tudomásul vétetett, úgyszintén a kereskedelmi miniszterek leirata a Csabán létesítendő szövőgyár ügyében, amennyiben az illető gyáros még eddig nem nyilatkozott, hogy a 10 évi 6000 frt államsegélyt és feltételeket elfogadja-e? Tudomásul szolgált. Hosszabb vitát költett az alföldi gazdasági vasút igazgatóságának átirata, amelyben azt kéri, hogy Csaba által megszavazott 30,000 frt hozzájárulásnak 30 százalékát az esedékes kamatokkal együtt fizesse ki, a 70 százalékot júniusban pedig szintén a kamatokkal. A tanács ez ügyben az ügyész véleményét kérte ki, s ez szintén az igazgatóság kérelmét tartotta jogosnak. Dr. Zsilinszky Endre kifizetni hajlandó a 30 százalékot és a felszólítástól kezdve a kamatot, de a további összegért nem. Beliczey Rezső a vasútigazgatóságnak ad igazat, mert a jegyzett részvényt a csabai apáczai vasútnál s amennyiben arra felszólították, az összeget kifizette. Ezt tehát a városnak is teljesítenie kell. Beliczey Géza hasonló értelemben szólal fel, míg Rosenthal Ignácz Zsilinszky Endre indítványához járul. Erre Korosy László első jegyző világította meg a kérdést. Csaba nem jegyzett részvényt, hanem hozott határozatában kimondotta, hogy 30.000 frt értékű részvényt át fog venni. Adja át a vasúttársaság a részvényt s akkor az egész összeg utalványozva lesz. Távol áll tőle gyanúsítani, de ki biztosítja a várost arról, hogy az összeg nem megy-e veszendőbe? Felolvassa az ez ügyben hozott közgyűlési határozatot. — Még a 30 százalékot sem fizetjük, míg részvényt nem kapunk ! — hangzik zajosan a teremben. Haan Béla hosszabb felszólalásban a kereskedelmi és a viczinals törvényből mutatja ki hogy a vasuttársulat addig meg nem alakulhat, míg a jegyzett részvények 30 százaléka befizetve nincs. Csak ha az alakulás megtörtént, bocsájthat ki részvényt. A hozott határozati nem egészen irányadó, mert hogy a város az alapításhoz hozzájárult, dokumentálta azzal, miszerint az igazgatóságba egy tagot küldött ki Korosy László ismételten felszólalva, kijelenti, hogy Csaba az apáczai vasút építésére részvényt nem írt alá, azonban, hogy az alakulás megtörténhessék, a 30 százalékot a hozzájárulási összegből kamat nélkül, de minden esetleges kötelezettség vállalása nélkül, fizetessék le. A határozat js értelemben hozatott, 25 szóval 12 ellenében. A villanyvilágítás bevezetése kérdése szintén érdekesnek látszott, azonban gyorsan végeztek vele. A tanács jelentette, hogy a forgalmi társasággal kötendő szerződés aláírása előtt a villanyos részvénytársaság előnyösebb új illatot adott be s igy szerencére a hogy két nagy társulat óhajtja városnak, a concessiót. Rosenthal Ignácz nagy előnyt lát abban, hogy az újabb ajánlat beadatott. Beliczey Riza őszintén ily értelemben szólott, felemlítve még, hogy nyert értesülése szerint is, a villanyossági társulat igen nagy és megbízható vállalkozó. A tanács azt javasolta, hogy a két pályázó társulat záros határidő zárt ajánlat beadására hivassák fel. Ezt az ajánlatokat egy bizottság vizsgálja át s tegyen rszletes jelentést a közgyűléshez, mely akár a concisio odaadásában határozni fog. Az ajánlatok beadására a ziros határidő május 1-re tűzetett ki. — Azok elbírálására Zsíros András biró elnöklete alatt: Korosy László, Zsilinszky Endre dr., Rosenthal Ignácz, Seiler Gyula, Áchim Gusztáv, Haan Béla,Beliczey Géza, Wagner József tagokból bizottsag küldetett ki. A volt Gally féle háztelket 4600 frtér a város megvette. — Tudomásul vétetett, hogy kéményseprőkül Facinyai testvérek a tanács által megválasztattak A községi közmunka előirányzat 12900 frt kiadással és 1290 frt fedezettel megállapittatott. Ezen összegből ez évben 5000 frt fordittatik járdákra. lés Az iskolaszék felhivásara a közgyűkimondotta, hogy tegyen a tanács lépéseket a polgári iskola kifejeztése tárgyában a közoktatásügyi miniszterhez benyújtott kérvény elinézésére. A jaminaiak Csaba-Erzsébethely elnevezést kérnek. Eisenthal Ig nács, Zsilinszky Endre dr. vitatták, hogy az ügy nem tartozik a miniszter elé, mert jamina nem kültelek, hanem Csaba egy része. Nem a kegyelet, de az dás vizet néhány ottani lakost. ejszaka-Szavazással döntöttek a kérvény felett és 18 án elutasitva, 16 án pártolva azt. Az Apponyi utcza kikövezését kérték a háztulajdonosok, egyben 400 frt költség hozzájárulást ajánlva. Az utca a kikövezése idomított terméskővel határoztatott. Még néhány lényegtelen ügy nyert Éppen akkor szólították is már őket elintézést. a miniszteri szobába. Hát csak nézi a folyosó, hogy a deputáció szép sorjában elvonul, de a nádfonatú padokon ott marad vagy harminc karimás pörge kalap. Mind akár a tojások. Ahány ülés a egyforma, padokon, annyi fekete kalap s a folyosó eltöpreng, hogy ugyan miről is fogják azok az emberek megismerni a maguk kalapját. Egyik-másik képviselő sorra nézi a kalapokat, nincs-e bennük a tulajdonos neve tán. Dehogy van. Pesten ilyet az urak, de nem szorult rá tesznek a paraszt. Ám ahogy öt percz múlva kisorjázik a miniszteri szobából a deputáczió, csak bámul a folyosó, hogy semmi zavar. Mindegyik paraszt megy egyenest a kalapjához s teszi a fejére. Mert ugyanolyan sorban jöttek, ugyanolyan sorban ültek a padon s ugyanolyan sorban állították a miniszter elé: ha mindegyiknek csak a kezét kellett kinyújtania s amelyik kalapot érte, az volt az övé. A sorrend kizárta a tévedést — Rendérzék van mondta Eötvös, a vajda a parasztban — De egyéb is van. Büszkeség. Azokon az arczákon nem is látszott megilletődés, hogy az imént szavát halották Magyarország miniszterelnökinek. De ahogy csöndesen kígyózott keresztül a folyosón a deputáczió és Justh Gyula egyszerre megállította Kossuth Ferenc, előtt: mégis valami tűz gyúlt ki a magyarok arczán. — A szenttornyaiakat mutatom be neked ! — köszöntötte Justh Kossuth Ferenczet. S Kossuth végig nézett a szálas depuíczión. — Micsoda életképes fajjal — mondta csodálkozva. S akkor a deputáczió büszkén lépdelt tovább, mert most már megviheti a hirt századévekre Szentornyának, hogy életképes fajta. A Kossuth fia mondta . . . B. N. gett Kristóffy Károly városi, iskolai esküdt ur szives volt az ellenőrzésre vállalkozni, hogy a szükséges ruha és könyvekből álló segélyben csakis arra reászorult, teljesen szegény iskolás gyermekek részesüljenek, Kristóffy Károly ezen feladatnak emberszerető szívvel és nagy körültekintéssel felelt meg. Érdekesen vázolja a jelentés, mint változott át a Frőbel-kerti alap jótékonysági alappá. A 80-as években a nőegylet a Frőbel-kertekért buzgólkodott, — erre vonatkozó alapja 469 frt volt, a midőn országos törvény a kisdedóvást rendezte és a Frőbel alapra, mint ilyenre nem volt szükség. Ekkor változott át az alap jótékonysági alappá, melyet az ezredévben menedékház alapul kezelni határoztak. Az 1898. évi szeptember hó 10 én váratlanul bekövetkezett nemzeti gyász arra indította a nőegyletet, hogy a millenium emlékére emelendő menedékházat „Erzsébet szeretetház"-nak nevezte el és e czimén 1898. év végén gyűjtést indított. Mivel a gyüjtőivek az év végén bocsájtattak ki, igy míg most is érkeznek be adományok, azért a mai napig, 1899 ik évi április hó 9 ig begyült öszszeg 1898 ik évre van beszámítva. E szerint a gyüjtő-ivek utáni bevétel 2853 frt 32 kr. ebből 100 frt a magyar hölgyek arczkoszorujára küldetett, a gyűjtésre fordított kiadás 57 frt 92 kr., a tiszta maradvány 2795 frt 40 kr., a szeretetház alapja a menedékház alapjával együtt, kamatostól 4714 frt 86 kr. Az egyesület intensiv munkáját különben ezen csoportosítás tárja leginkább elő: Az első 10 év alatt a forgalom mindössze 440 frt 64 kr bevételt, 4202 frt 86 kr kiadást, mutat és 728 frt 3 kr vagyonnal zárult; a második 10 év forgalma pedig négyszerest meghalad, mert 17420 frt 31 kr. bevételt, 10901 frt 23 kr kiadást s igy hozzáadva a 728 frt 3 kr áldozatot 1888 ról, 7247 frt 12 kr. tiszta vagyont mutat. Természetesen az egyesület ezen nagy eredményeiben a hangtalan, csöndes munkában példát adó elnöklő mellett Fejér Béláné, Friedmann Mórné, Németh Lajosné urnőknek vannak érdemeik. A nyilvánosság előtt örökítsük meg nevüket a 20 éves határkőnél, azzal a kívánattal, hogy a következő húszban,sőt az aranyjubileumon is ők teljesítsék a mai erővel ón lelkesedésa) az emberszeretetnek e nemes, nagysikerű munkáját. A hmz éves pályafutása alatt az egyletnek ismételt jótékonyságot tanúsító tagja között legyenek megemlítve Wenckheim Krisztina grófnő, Dícsey Józsefné, dr. Lőwy Lajosné, Jáné, Rosenthal Mártonné, Beliczey Gá Sztojanovits Gyuláné, Kohányi Róbert, Réthy Béláné, Urszinyi Janosné, Omaszta Gyuláné, Szalay Józsefné, Such Bertalanná, Krisztik Jánosné, — de ki győzné őket elsorolni. A csabai nőegylet első husz éve- Az égi gondviselésnek sorakoztatott, földi képvisell*', annyi könnyüknek föltörlője és annyi gondnak msréke tetője, — a csabai nőegylet húsz esztendőt élt Húsz éves jubiláris ülését most tartotta. Az elnöki jelentés, melyet a huszadik fordulón a nőegylet most tartott közgyűlése elé terjesztettek, ritka tárja föl a tíz év eredményét. tömörséggel Tanuságos számadatokra akadunk. Mig ez egyletnek tiz év előtt aligr 632 frt bevétele volt, most az egylet 2100 frtos budgettel dolgozik. Nem a tagok szöktek föl a tiz év előtti szám háromszorosára, hanem az agilis egylet minden alkalmat megragadott, hogy emberszerető czéljai szolgálatában a könyörüle e* sziveket adakozásra szólítsa. Az utolsó tiz év alatt 14718 frt 40 kr bevétele volt az egyletnek, melyhez nem kell számítani a külön kezelt és ez idő szerint 2701 frtot kitevő Erzsébet szeretetházi alapot. Mig a bevételek az anyagi erőt tárják elő, sokkal nagyobb bepillantást enged az egylet munkásságába az egyesületnek kiadási tételei. Tíz év alatt a szegény iskolások segélyezésére (felruházására) költött az egylet 2733 frtot, konyhájukra a természetben tett adományokon felül, melyek ezreket képviselnek 183 frtot; elesettek és rokkantak segélyezésére kiadott az egylet 3899 frtot, gyors segélyként 1474 frtot. Jutalomkönyveket kiosztott 30 frton. Tíz év alatt segélyezésekre és az ezzel egybefüggő kezelési költségekre 10,901 frtot költött az egylet A szeretetnek mennyi jelét mutatta ki ez időn át az egylet a jótékonyság ezen filléreivel. A nőegyletnek 209 egyén élvezte havonkénti segélyét, rendkívüli segély czimén pedig 226 egyén balsorsán segített az egylet. A szegény iskolások közül 494 gyermek kapott ruhát 2733 frt 80 kr értékben. Itt megemlítjük, hogy netalán való visszaélések elkerülése vél ' A rendes évi jelentésből kiemeljük, hogy a mult évbn Bác Ferenczné, Haan Lajosné, Vidovszky Károlyné, Ruttkay Andrásné elhunytak. Az elhunytak kiváló tagjai voltak az egyletnek. Vidovszky Károlyné és Haan Lajosné családjai az elhunytak emlékére tekt, miáltal emlékük alapítványokat temeai csak a legméltóbban van megörökítve, hallam nevekben a nőegylet továbbra is gyakorolhatja jótékonyságát. A mult évben 1887 frt rendes bevétellel szemben ugyanannyit tettak a kiadások. Az egyletnek törzsvagyona 7247 frt. Az Erzsébet szeretetházra az összes gyűjtés 2853 frtot tett ki. A kiadás a koszorúval együtt 157 forint 92 kr. Az Erzébet szeretetházi alap kamattal együtt 2701 frt, melyhez hozzáadandó a már előbb a menedékházra gyűjtött alap és a vörös keresztegyletek adományai, igy ma az Erzsébet szeretetháznak 5139 frt alapja van Valóban kötszere, a feladat, mint az elnöki jelntésben közlött lelkes felhívás is mondja, ki az egylet a szeretetházat mielőbb föl akarja álltani. Mert most még csak az első alap van meg A közgyűlés elfogadta az elnöki jelentésben foglalt amaz indítványt, hogy az egyesület 20 éves fennállását jetestménnyel is emlékezetessé tegye, a csabai főgymnasium tápintézeténél az egyesület 100 frttal alapítványt tegyen, mert Győri Vilmos szavai szerint: „Ne vó z az el, mit megvonunk magunktól, sőt kamattal térül vissza még, hála konyec nyújt a föld jutalmul -s I tenardist a kegyelmes eg!« A „Békésmegyei iizlöng" táviratai. A képviselőházból. Budapest, április 15. (Saját tud. tv.) A k pviselőházban ma, a kérvények tárgyalása során Lukács pénzügyminister kijelentette, hogy a börzeadóra vonatkozó törvényjavaslatot 2—3 hét alatt beterjeszti.