Békésmegyei Közlöny, 1901. január-június (28. évfolyam, 1-52. szám)

1901-01-03 / 1. szám

19 tett három ajánlat közül pedig Ferenczy Alajos cég ajánlatát a gyertyákra 28, a petróleumra 13 százalék engedménnyel fo­gadta el. Kiro fej­ezte ki a jókivánatokat s egyúttal az óhaját­, nyilvánította, hogy az elnök egészségi á­lpota mielőbb annyira i­vul­jon­, hogy­­ "égi erőben és frisseségben út­­ö­rölhessék maguk közt. Az elnököt na­gy, meghatotta bíráinak ragaszkodása s im.i. 's ''től biztosította őket, hogy há­lás ,«miv­el >'cszi megemlékezésüket. A szí­vélyes jó v.s­onyt, mely a tekintélyes tes­t.i­let ;ng.jai' egymáshoz fűzi, semmi sem dokumentfi'ja jobban, mint az, hogy a leg­feszteleb­bo ;­a kedélyben több órát töltöt­tek­­ UÍ elnök társaságában. A t.­­n.vigyigazgatóság tisztviselői SO­IT OSSI Zsigmond h.­igazgató vezetése alatt ti­­szte­leg­­ek Csák György kir. tanácsos pénzü­gyigazgatónál. az érintkezés itt is fölöttébb szívélyes volt, mert Csák az ő Teresítser., előzékeny modorában hamaro­san vé­get vetett a hivatalos feszességnek . • es • 1 :­­:Ua vendégeiül a megjelenteket. ; )1. [L­u­k­á­c­s György főispánnál és «K­. í? p­r­y Sándor alispánnál tisz­­ S Gyula város tisztviselői kara is, üti­kay Béla polgármesterrel az élén j­­­ár. . ..az ügyigazgatóság tisztviselői, kiknek nevében Csák György fejezte ki .. jokiv­n: ág tat. xi honvédségnél­ nem volt testületi tisz­ts'­gís, a­­bban a joviális parancsnokot, a n­o i­­­­r Hermann ezredest minden tisztje feüí­^i­e­ifce. " W­ickheim-család gyásza. Rövid ,időközben két halálozás ejtette bánatba á s»í»vénk­gyik legtiszteltebb főrangú c­saládját: a "­Wenckheim bárói csalá­­ i.i­ Lapu­nk műit számában már k­irstl ad­uik. t.;g. özv. gróf Lamberg Fülöpné,­­­­1. Mária alig pár heti szenvedés lí i­­ »ró­ van­ elhunyt. A nemes lelkű urnő vár­atlan halála nagy megdöbbenést *••• i szintet keltett K.-Ladányban, iTÓsíségeért és szivjóságáért köz­ M . állott. Nem fordulhattak hozzá hogy szive és tárcája a jótó­. /síig ük nyitva ne "lett volna s a sze­ i­t • is efogyottak segélyezésére 'éves­összegeket áldozott. Szén­ig­es szeretettel ragaszkodott K. La­i.yu •55. "i.va gyermek éveinek és ifjú • .lírának boldog­ emlékei kötötték. Mikor özvegységre jutott, szülőhelyére költözött, >>":Vr H'MJ. K.-Ladányiban telepedett meg. A r égi szép kastélyt átalakíttatta s mivel­­ V'H'I S szabá­lyozás folytán a folyó a falu al­­.i­.''­s irányba lett elvezetve, a medret r . o. költséggel betöltette s ott igen szép parkot ' itt. A kastély kertjének fön­tarására­ ilékeny összegeket fordított, pompás ... ágházat építtetett, a kupolás éjiüie mintegy 12000 frtba került. Mikor ünnepélyeket adott, vagy mulatságokat rendezett­, az idegeit a délszaki virágokkal­­ röSzi­tett épületben fogadta. Uradalmi tisztjei iránt igen jóságos volt, a nagyobb csalá­diaka­t­­la ttóan segélyben részesítette, s­ogy gyermekeik neveltetése lehetővé vál­jék. ügyeltes!.' leánya: Lamberg La­­ 1 tsz­íja gróf is Mer­a­n Ferenc grófhoz merít k­ ú. e gy az uralkodó családdal ju­tott rokoni­­" azeköttetésbe. A Meran gró­fok tu­dvalevőleg János főhercegnek már-IXIIkx',í'kí-í i. Másságából származnak. A gróf főü­lig állandóan Stájer­országban lakott, h­anen oz e.itu! hosszabb időt fog tölteni tC-Lai­­ányban, miután a terjedelmes so­mogyi és b­ékásmegyei birtokok neje tulaj­donaivá válnak. Érdekesnek tartjuk meg­említeni, ho­gy a boldogult Lamberg grófné nagy suli­t helyezett rá, hogy unokái m­a­g­y­a­r­u­l tökéletesen beszéljenek. Ez okból úlUi­íc­­a­n mellettük volt egy k.-la­dányi szárm­azásu leány, kitől a magyar nyelvet sar"' itatlan ládányi dialektusban sajátították el A c­­sai farsang. Sok mulatság i­. r­ lesz < s tbán az idei farsangon, de am­i­u jobb.... fognak sikerülni. A kaszinó szin­tén al-,ui<­­ba lép : három tea-estélyt ren­d­ez alársív,1 . élénkítésére, három kedélyes, vidám f­­stélyt, melyeket a fesztelenség je­gyében rendez a vigalmi­ bizottság s igy sikerük is kétségtelen. Az első estély már most­­ szombaton, j­a­n­u­á­r 5-ikén lesz s bár a tagokat külön íven értesítette rendezőség, ez uton is felhívja reá intelli­ a g­ri-s közönségünk figyelmét. Vendégeket is szívesen lát a kaszinó a házias jellegű estélyen, m­ilyen belépő-díj nincs s a teá­zást természe­tesen tánc­ követi. A másik két estély időpontja még nincs megálla­pítva.­­ Ké­t nagy bál lesz a farsangon : egyiket minő már említettük, a városi ti­s­z­t­v­i­s­e­l­ő­k rendezik, a másikat az i­z­r. n­ő­e­g­y­let. A legutóbbi választ­m­ányi gyűlés határozta el a mulatság ren­dezését s ki is küldött egy bizottságot. — Vidám á 1 <v­r­­­­os-b­á­l is lesz az idén. A X ••a. Corvina-n személyzete rendezi a tarka-bar­­olyt, február hó elején. — Eduléptetés. A gyulai társadalom egyik rokonszenves és közbecsü­lésben álló tagját, Tóth Ferenc kir. alügyészt, ki ugy hivatali működése, mint nagy szor­galma révén erre alaposan rá is szolgált, az igazságügy miniszter a TX-ik fizetési osztály I-ső fokozatába léptette elő. Az alügyész azon kevesek közé tartozik, kik egy év leforgása alatt kétszer is részesül­tek előléptetésben, mert a mult év ápril havában egy izben már előlépett. — Bár harcos felolvasása Csabán. Érdekes felolvasás lesz Csabán a jövő hó­napban. Báró Luzsénszky Félix, Transzvárban a búrok szabadságáért küz­di­dött s mint főhadnagy vezetője volt a magyar legionáriusok csapatának, haza­jövet most felolvasásokat rendez az or­szág nagyobb városaiban a Felvidéki Ma­gyar Közművelődési Egylet javára. Kör­útjában február 15-én érkezik Csabára itt , fel fogja olvasni harctéri eseményeit, s Luzsénszky azelőtt a képviselőháznak volt tisztviselője s hosszabb ideig harcolt a bú­rok oldalán, a F. M. K. E. már meg is kereste a csabai nemzeti szövetséget, hogy­­ támogassa a felolvasást, amely — tekintve hogy nálunk is élénk a búr-szimpátia — nagy hallgatóságra tarthat számot. — Kaszinói estély. A gyulai úrikaszinó rendkívül sikerült mulatságot rendezett Szilveszter estéjén. A villamos fénnyel ki­világított termekben szép asszonyok és szép leányok adtak egymásnak találkozót, s a kedélyes társaság csak a hajnali órákban oszlott szét. Úgy látszik, a kaszinó igaz­gatójának , T­h­o 1t István dr.-nak eszméje, hogy az egyes mulatságokat mindig más fiatal emberek rendezik, teljesen bevált, mert siker, jókedv és fesztelenség tekintetében ezek a mulatságok semmi kívánni valót sem hagynak fen. A­zt mondani is fölösleges, hogy tánczosokban nem volt hiány s a né­gyeseket mintegy 30 pár táncolta. Nemcsak a civil fiatal emberek és honvédtisztek, hanem a családos apák is kitűnő animéval mulattak, s egyetlen leánynak vagy me­nyecskének sem volt alkalma petrezsely­iTiet­­ árulni. A mulatságon részt vettek: Liszy Viktorné, Myisztor Adorjánné, Somossy Zsigmondné, Tóth Ferenczné, özv. Dobányi Jánosné,­ Schrőder Kornélné, Abafi Já­nosné, Schmidt Józsefné, Gallacz nővérek, Lindl nővérek, Schrőder Erzsi, Dobányi Sári, Somossy Ilona, Schmidt Erzsi és még számosan. A legközelebbi kaszinó-estély februárban lesz megtartva. — Eljegyzések: Révész Janka kisas­­szonyt, dr. R­­é­vész Fülöp csabai orvos leányát eljegyezte F­i­s­c­h­e­r b.-csabai kereskedő. — Baltazár Salamon János gyapjús uradalmi tiszttartó eljegyezte Szarva­son özv. Christoph Frigyesné bájos leá­nyát, Margitot. — Becker Antal gyulai fiatal ipar s eljegyezte Pfaf Mariskát, Sz. Kneifel József unokáját. — Király Béla szeghalmi postamester karácsony má­sodnapján jegyezte el Nyerges Klemen­tin úrhölgyet Nagy-Kun Madarason. — A d­élafrik­i háború. Fővárosi tudó­sítónk sürgönyzi: Fokvárosból jelentik Lon­donba, hogy a búrok félelmetesen operál­nak millikc­i irányban. Már m­integy húsz­ezer, az angoloktól elvett lónak birtoká­ban vannak. A felkelést minden irány­ban sikerrel szítják s körülbelül nyolcvan ezerren vannak Hir szerint D­e­w­e 11 tá­bornok legközelebb betör az angol gyar­matokba. A „Daily Mail" riasztó hírt kö­zöl a burok előnyomulásáról, kik már most előbbre hatoltak az angol területen, mint tavaly voltak. — Közös hadseregbeli előléptetések. A honvédségi előléptetések közlése után a hivatalos lap a közös hadsereg tartalékos tisztjeinek kinevezését hozta. A gyalogság, lovasság, tüzérség, szekerész és vadász csapatoknál összesen 1067 előléptetés tör­tént. Minket főleg azok az előléptetések érdekelnek, melyek házi ezredünk keretében történtek, ü. i. évi január 1-től kezdve a 101. gyalog­ezrednél a következő hadapród tiszthelyettesek lettek hadnagyokká kine­vezve : M­a­r­c­s­e­k György, Föl­d­e­s­s­y Lajos, kövendi­­ V­e­r­e­s Zoltán, K­r­u­m Konrád, G­r­a­b­ner Emil és Rosinger István. — Esküvő. Weichherz Lajos, a Reisz és Porjesz bútorgyári cég főkönyve­lője vasárnap délután 3 órakor tartja es­küvőjét Szegeden az izr. templomban S­p­i­t­z­e­r Dávid szegedi kereskedő szép leányával, Cilikével. — Az iparos olvasókör estélye. Emlí­tettük már, hogy a b.-csabai iparos olva­sókör január hó 6-án, vasárnap este az ol­vasókör saját helyiségében felolvasást ren­dez. A rendezőség a következő műsort ál­lította össze: Felolvas Zvaratkó Pál, kor elnöke. „A haragos feleség " Monológ, a előadja: ^lichnay Mariska k. a. Magyar népdalok. Cimbalmon játsza Purcsy Er­zsike k. a. „Az orr." Monolog, előadja Sa­gály Pál. Belépti-díj 40 fillér. Kezdete pontban 8 órakor. Műsor után tánc. gári — A leányiskola gyásza. A csabai pol­leányiskolának ismét gyásza van. Egyik legjelesebb IV-ed éves növendéke , B­e­r­g­e­r Jolán tegnapelőtt reggel, 14 éves korában meghalt. A kedves fiatal leány hirtelen halálát tüdőgyulladás okozta. Szülei, B­e­r­g­e­r Antal és neje szül. Reisz Etel és nagykiterjedésű család gyászolj­a­ a korán elhunyt leánykát. — Születés és halálozás. A statisztikai adatok bizonyos fokig mindig érdekesek, de azok különösen, melyekből kitűnik: hányan születtek, hányan haltak meg, há­nyan kötöttek házasságot a lefolyt évben? Az 1900-ik évben a békés-csabai ág. evang. egyházban megkereszteltetett 1274 újszü­lött (640 fiu és 634 leány), meghalt 864 ember (419 fi, 445 nőnemű), szaporulat 410 lélek. Házasságot összesen 315 pár kötött. Konfirmáltatott 577, urvacsorához járult 13.438 hivő. — A csabai róm. kat. egyházban születtek 364-en, meghaltak 231-en, szaporulat 133 lélek. Házasságot kötött 92 pár. — A csabai izr. nőegylet vasárnap élénk lefolyású választmányi ülést tartott. A zord télre való tekintettel elhatározta a választ­mány, hogy nagyobb segély-összeget oszt ki a szegények között s szétosztja azt a vagyon tűzifát is, melylyel az elnöknö — mint minden évben, megajándékozta az egyletet. Hogy a mindinkább igénybe vett egyleti pénztár nagyobb jövedelemhez jus­son, elhatározta a választmány, hogy az idei farsangon egy nagyszabású nőegyleti vigalmat rendez. A rendezésre külön vigalmi bizottságot kérnek föl. — Eladó imaház. A vallásszabadság ki­hirdetése után a baptisták egész erővel rontottak az alföldi ev. és ref. gyülekeze­tekbe. Nagy zajjal és feltűnés-keltéssel hir­dették az uj győzelmi pontokat. E gyors hadjárat nem volt szolid munka. B.-Csabán is 1899-ben nagy ünnepélyességgel felszen­telték az uj diszes imaházat. De a mis­­szió sehogy sem ment előre. Az adventis­ták betörése megzavarta a csekély számú sereget — s most az adósságra épített imaház eladásra kerül. — Halálozás. Egy fiatal asszony, Bor­si­c­z­k­y Károly orosházi tanitó neje, Kocsondi József lelkész-tanító leánya el­hunyt a mult héten. Az ismerősök, jóba­rátok vonult nagy számának igaz részvéte nyil­as igyekezett sújtott család bánatit­ enyhíteni a mélyen — Kereskedő és színész párbaja. Kecs­kemétről jeleztik, hogy a napokban m­á n Vilmos droguista kardpárbajt vívott P­a­t­a­k­y Józseffel, a kecskeméti színtársulat tagjával a Royal-szálloda ,emeleti külön szobájában. A párbajban A­m­o­n felső karján szenvedett jelentéktelen sérülést, míg Pataky sértetlen maradt, a rendőrség, a­melynek idejekorán tudomására jutott a párbaj híre, épen akkor érkezett a párbaj színhelyére, mikor az véget ért. — Gázrobbanás. Tudv levő, hogy min­den világító­ anyag, ha hozzá nem értők kezelik, vagy tökéletlenek a gépei és ve­zetékei, veszedelmes lehet. Az acetilén is veszedelmes és robban, ha rossz a gépe, vagy vigyázatlanul bánnak, vele, a­mit sajnosan tapasztalt Bayer Ádám, a csabai Baross-vendéglő tulajdonosa. Lako­s Nándor budapesti cégtől rendelte meg a legolcsóbb fajta acetilén-gépet, melynek komplikált szerkezete van s egyszerre nagyobb meny­n­yiségű gázt fejleszt. A készülékeket egy külön kis kamrában állították fel s va­sárnap este,­­hogy a berendezés elkészült, felgyújtották a lángokat. Egy darabig szé­pen égett a gáz, egyszerre azonban hanyat­lani kezdett a fény s ekkor Schneider Ferenc, a szállító cég szerelője Torányi János pincérrel és Szlávik János kőmű­vessel lement a kamrába, hogy megnézze, hol a hiba. Kíváncsiságból F­r n­d­a Já­nos és K­o­c­z­i­b­a György is követték őket. A szerelő megemelte a gázkazánt, mire a levegő, mely már úgyis teli­ve volt gázzal, nagy durranással felrobbant. Leg­alább így beszélték el a rendőrségnek a tényállást az előbb említettek, kik közül Schneider Ferenc szerelő, Torányi János pincér arcukon és kezeükön sú­lyos égési sebeket szenved­tek, míg a többieknek csak a haja és a bajusza perzselődött le. Tagadják azt, hogy gyertyával mentek volna a kam­rába, már­pedig ennek ellentmond az el­mélet, mert a gáz ha robban, egyút­tal nem égett. Bayer Á­dám most a szállító cégtől kártérítést követel. A ta­nulság pedig az, hogy ne a legolcsóbb, hanem a kipróbált jó gépeket vegyük. — Adományok: Gróf Wenckheim Fri­gyesné és báró Wohiíner Albertné, kik jóté­konyságukról széles körben ismeretesek, ez idén is 20-20 koronát adományoztak a csabai szegény is­kolás gyermekek segélyezésére. A nőegylet elnöksége hálás köszönetét fejezi ki a kegyes adományokért. — Ariejtés a megyénél- Békés vármegye árfejtő-bizottsága a szolgaszemélyzet ruhá­zati szükségleteire beadott két ajánlat kö­zül Feuer Márk gyulai kereskedő aján­latát 1y2 százalék engedménnyel; az iroda­szerekre tett két ajánlat közül a herma­n­e­c­i papírgyár ajánlatát 30­6 százalék engedménnyel; a gyertyák s petróleumra Ezt a három vármegyét összehason­lítás kedvéért vettem fel, hogy lássuk e példából, miszerint Békés vármegye áll az első helyen nemcsak tenyészményei­nek számánál, de a teny­ész­irány helyes­ségénél fogva is, amennyiben amazokkal szemben 60 és 47 mellett a 95-ös szám nagyon is szembeötlő a végösszegben, úgy az angol félvéreknél is a 18—36 mellett 51 darabbal szerepelünk. Katonai lótenyésztést tartva szem előtt és nagy általánosságban bírálva az egyes fajtákat, vizsgáljuk csak: célirányos-e mind­ezen fajtáknak a tenyésztése? Mielőtt erre a kérdésre határozott feleletet adnék, összegezzük a főbb köve­telményeket, melyeket egy lótól az avató­bizottság megkíván. Kurta, kerek, hibátlan csüd, erős paták, lehetőleg hosszú alkar, mert ez képesíti a lovat kitartó menésre, izmolt lábszárak, hosszú és a toroknál elvékonyodó s lehe­tőleg magasan tűzött nyak, szépen illesz­tett tetszetős fej, magas far, kurta derék, jó kötésű hát, a­mikre a tenyésztőnek ki­váló gondot kell fordítania. A nagyság, az ép szemek és lábak, bő mellkas és a többi olyan elemi követelmények, a­mikre itt kiterjeszkedni fölösleges. Ezt előre bocsátva, nagyjában megfe­lelhetünk a felvetett kérdésre. Eltekintve az angol és arabs felivérek­től, kezdjük csak a félvéreken. Az angol félvér mindezen követelményeknek töké­­­letesen megfelel; leggyakrabban csak a hosszú csüd s az ezzel együtt járó franciás állás kifogásolható alkathibái. Az arabs fél­vér legtöbbször kis testalkatával kedvet­leníti el a tenyésztőt ez irány felkarolásá­tól ; egyebekben ugy külső formái, vala­mint kitartásával kiválóan alkalmassá te­szik a nagyobb egyedeket a könnyű lovas­ság és tisztikar részére. A Furioso minden tekintetben megfelelő hátas­lovat szolgáltat. Már másképpen áll a dolog a Gi­dránoknál, ez a törzs nem mindenbe­n felel meg a kí­vánalmaknak, tetszetős forma és képesség dolgában kocsilónak ki­válóan alk­almas, de már háti-lónak ritka példánya (válik be, c O f- V) ns <u > -to S­o I .2 .a £ = > •§ -C -C C­D-M­­­­- 3 o £. T. H IL. < a. O­Z J­o Aradmegyében­­ 36 2 6 3 11 2 60 Békésmegyében 3 51 7 9 12 10 3 95 Csanád megyében 1 18 1 3 13 11­ 47 Összesen: 4 105 10 18 28 32 5 202 Lótenyésztésünk reformálása. - Katona-lovak. Tájfajták. - Évekkel ezelőtt hangoztatott azon jö­vendölés, hogy a lóvasutak megszűnése, a villamosság alkalmazása, a közlekedés ol­csóbbá és gyorsabbá tétele s a Mannli­cher és más öldöklő fegyvereknek a tökély legmagasabb fokára való emelése a lóte­nyésztést lehetetlenné, mert a lovat fölös­legessé, majdnem nélkülözhetővé fogja tenni, — hála a véletlennek — még ez ideig nem vált be. Sőt az angol-búr há­ború tanulságai arra engednek következ­tetni, hogy a­­'tenyésztés még csak ezután indul virágzásnak, mert a hadviselésnek a burok által gyakorlatba vett újabb módja arról győzte meg a magasabb katonai kö­röket, hogy a lovasságot éppen a tökéle­tesített lövő­ fegyverekkel szemben, nem­hogy csökkenteni, de ellenkezőleg, a lehe­tőségig szaporítani kell ! A fentebb vázolt okok és körülmé­nyek tehát, szerény nézetem­ szerint nem bénítják, csak átalakítják lótenyésztésün­ket ; még­pedig úgy, hogy a­ki a régi irányt követi, lehet, hogy csalódik, de ha az újabb követelményeknek igyekszik meg­felelni, nem szükséges, hogy a lótenyész­téstől visszariadjon s kizárólag csak a szarvasmarha-tenyésztésre fektesse gazdál­kodását, s a szemtermelés mellett állat­tenyésztését. Jövendölésekbe bocsátkozni nem me­rek, nem is akarok,­­csak a megváltozott viszonyokat mérlegelve, arra a következ­tetésre jutottam, hogy nekünk lótenyésztő­gazdának, különösen pedig a kisgazdáknak , a katonai célokra megfelelő jó kötésű és hátú lovakat kell nevelnünk, mert ennek a tenyész­iránynak van ma és marad fenn a jövőben is a legtöbb létjogosultsága. Hogy azonban ez irányban haladva, minél hamarább és minél biztosabban célt érhessünk ,létesítsünk tájfajta tenyészeteket. Alakuljunk szövet­kezetté vidék, sőt községen kint, a szerint ahogy lótenyésztési viszonyaink azt meg­kívánják, ahogy lótenyésztésünk eddig he­lyes vagy helytelen úton haladt, fejlesztve a helyes, kiküszöbölve a helytelen irányt. Lássuk csak, hogy a legutóbbi évek­ben a három szomszédos vármegye lóte­nyésztése milyen irányban haladt: A­rad, Békés és Csanád­ vármegyében ? A legutóbbi statisztikai kimutatás sze­rint köztenyésztésre használtatott:

Next