Békésmegyei Közlöny, 1906. január-június (33. évfolyam, 1-55. szám)

1906-01-04 / 1. szám

*­­ • Békéscsaba, 1906. jr Telefon­szám: 7. Szerkesztőség: Főtér, 876. szamiú ház, hova a lap szellemi részét illet éő közlemények küldendők. . Kéziratok nem adatnak vissza. XXXI-ik évfolyam. !-sö s ' Főszerkesztő : Dr. SANNIER VILMOS Laptulajdonos : SZIHELSZKY JÓZSEF Csütörtök, január 4. POLITIKAI LAP OILONT Megjelenik hetenkint kétszer: Vasárnap és csütörtökön. ELŐFIZETÉSI Dij : F­gész évre 12 kor. Félévre V- kor. Negyedévre 3 kor. Előfizetni bármikor lehet évnegyeden belül is. Egyes szám­ára 12 fillér Felelős szerkesztő PALATÍNUS JÓZSEF Kiadóhivatal : Telefon-szár Főtér, 876. számú ház, hova a hirdetésektSfc és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben szeren't&l NYILTTÉR-ben egy sor közlési dija íO fillr.j Kilátások. Békéscsaba, jan. 3. v A bek" rcmpr.yc hol megint fel­bukkan. hol j$rr..» ó-érte­­sztíi< az«a fátyol,, melyet részint jóakarat­ai részint taktikából szőnek. Most emlegetik, hogy Lukács László az elejtett fonalat újra felveszi és esetleg más tárgyalási alapon meg­kísérli a kibontakozás tárgyalásainak újabb megkezdését. Beszéltek arról is, hogy Wekerle Sándor is meg­beszélt egy béketervet Kossuth Fe­renccel, de ezt a hírt Kossuth Ferenc gy kissé leszállítja. Ehelyett aztán,­gy mégis legyen valami, azt mond­hogy Wekerle csakugyan foglal­ott a békekötés föltételeivel s ezek­beszélgetett gróf Apponyi Alberttel, pontját pedig karácsonykor kö­t­ bécsi Neue Freie Presseben, közölteket Wekerle Sándornak alkalma volt illetékes helyen meg­tenni, de még abban az időben,­­ Tisza Istvánt legelső alkalom­azták meg kabinetalakítással.­­e­z a felfogás marad felszínen, akács László spékttárgyalásai alapon megszakadtak, de -ászla más alapon az akciót és pedig hogy i ieg­. f­­­­rmán több v­ezér­a álla • tár-E­r chepen egyfelől a béke re­ait szövögetik, addig másfelől k­ezeket össz&épni. A kor­• bejelentette, hogy a parla­j árulása nélköl is megköti Imi szerződéeket, most pe­rlb tervet iszelt ki. Ezen­­ áll, hogy a mostani év­ben nem a régi költségvetés szerint fog kormányozni, hanem amaz „vidág­költségvetés" szerint, melyet a kor­mány a maga céljaira csinált, azzal az i­skolással, hogy ezt utólagosan úg­g majd bejelenteni a képviselőház­nak. E költségvetésből hiányozni fog­nak azon tételek, melyek nem állandó szükségleteket tartalmaznak s a kor­mány megvonja a költségeket számos intézménytől. Kérdés, hogy viszont minő más intézményekre fordít majd költségeket. Továbbá ujabb megsemmisítő ren­deletekkel és felfüggesztésekkel a kor­mány a megyékkel szemben bizonyítani, hogy politikáját ép akarja úgy folytatja, mint eddig. Mintegy a kormány politikájának támasztéka gyanánt határozottan a ma­gyar nemzettel szemben való állásfog­lalás célzatával Bécsből különböző jelentések arról számolnak be, hogy a király most sem hajlandó engedni. A bécsi Vaterland, mely az udvari körökből kap információkat, azt írja, hogy a király arra nézve, hogy eset­leg kapitulálna-e az ellenzék előtt, ezt a kijelentést tette: — Mindent inkább, mint ezt. Én megtartottam eskümet és meg­­ is fo­gom tartani Ha azonban­ lehetetlenné teszik nekem, hogy megtartsam, akkor ezért nem én leszek felelős. Hasonló nyilatkozatot Bécsben több­félét pártolnak. A király szájába több kijelentést adnak arra vonatkozólag, hogy az uralkodó a nemzeti követe­lések teljesítését úgy tekinti, mintha azok által a hadsereget s a hadsereg egysége és tönkretennék­sége azonnal megszűnnék. harcképes­— Inkább a koronámat adom oda — mondta e jelentések szerint az ural­kodó — mint a hadseregemet. A had­sereg engem, házamat, trónomat óvja, erre felesküdött, tehát én viszont ké­t­es vagyok hadseregemet megoltal­­mazni.­­ Nálunk egyes politikusok tájéko­zódva vannak azoknak a befolyásáról, akik az uralkodót körülveszik s az ilyen nyilatkozatokat vagy sugalmaz­zák, vagy önkényesen terjesztik. Innen keletkezik a pesszim­izmus, mely nehe­zen ad helyet a békeakciók sikerében való nagyobb reménynek. Vaszary Kolos hercegprímást is erősen szólítgatják, hogy a politikai béke létesítése érdekében tegyen vala­mit. Tisztelegnek nála levélben, üdvöz­lik hírlapokban, szólítják, de hiába. A nemzeti ellenállás küzdelmében különben óriási szenzációt és még el­lenzéki körökben is visszatetszést kel­tett a debreceni véres nap, amelynek szerencsétlen áldozata az uj főispán. Az egész országban sajnálkozással vettek tudomást a főispán félholtra ve­réséről és a népitéletet odamagyaráz­zák, hogy az kegyetlenül rácáfol azokra, akik azt gondolják, hogy a nép nyu­godt s hogy a nemzeti ellenállás csak a­­ politikusofc rhuve. A debrvxani nép­ítélet különben beszédes intő jel ellen­zéknek és kormánynak egyaránt.­­ » ír;?^''® ®^ "tón lll&tfiuaviU lituu Hírek a vármegyéből. Elmultak az ünnepek, amelyek meg­lehetősen szomorúak voltak, de amelyek alatt mégis elég vígan eveztünk be az uj esztendőbe. Beköszöntével a szürke hétköznapoknak, kezdetét vette min­den vonalon a munka, a m­egélhetésért­ folyó keserves küzdelem, amiből röbbe­l kevésbé kijut minden rendű és.r:*ngyK halandónak. Az eltemetett esztendő utolsó gyü­mölcse volt Békésmegy­ének a főis­ fc| installáció, mely örökké emléke a péfi fil maradt. A viharos nap támasztotta isát­­­•a mak még hatalmukban tartják a kedél­­lyeket, s hihetőleg egyhamar nekft is­­ fognak elsimulni a hullámai. Nem peknig i azért, mert mindenki el van készü­lve arra, hogy a főispáni installáció u­tán i j Békés vármegye mindazokat kerestül el fogja élni, amikben része volt Pest m­e­­­­gyének, vagy Kassának. Hát ami azt il­­­­leti, ez a hiedelem egy kissé kobi­l. Egyébként a vármegyéről a következő­ hirek hallódnak : Lesznek-e felfüggesztések's * A főispáni installációról szóló f­ tu­ lg­dósitásukban a fővárosi lapok £ m­­ * nélkül nevetséges csudabogarakftí­li*.v - r­tak. Hogy csak többet ne említünk, itt ® van az alispán felfüggesztése. J^tistítjÉB­juk, mily alapon került ez a vaFásgágnakB meg nem felelő hír a fővárosi ujság^k»B Állítólag félhivatalos uton. No­ [ukrílK félhivatalos se mond igazat, mert özm/m ! szerint szó sincs az alispán fölfüggt z^B' téséről. Először a fölfüggesztés nem sa­p­lami kellemes passziója "s 'ráták; UH szorult kormánynak. E 4jobb tolja Kristóffynak az a ü „nem akar nemzeti mártírokat" - >'t S és fölfüggesztést csak ott visz­ik el, ahol más megoldás leheti ^ pedig ugy állanak ^ , , , ,, swmm­mi ok az alispán l"r •• mert hiszen egyenese­i a i.V. "­­ ságnak a határozatai teljesiti kötelességét. V­­ ser­ül n , az idő még nem érkez­t el m­­ s ha már szándéka is a >rmány? késmegyében fölfüggesztő zölni, hogy ezt megtel­sse. más megyék a mult év máju­sei Közöny tárcája. Tagat­­ól. ipám örg mesterségét, , virága mezőt. • ger hala fölött végig­­ játsik kergetőt. n félő szeretettel -nő Sídnek élt, •f­iatal szivemmel tekintetét. 1 jöttek, ha mentek, egy darabot, kor szárnyra keltek irt a dalok. ás szívű ember, ízasan virrad, szerelemmel ír.odott tavaszt.. fakul már a szi'""1 , 7 sok levelet, visszasírja a mult ifji Tudom a törékeny <• 'f?Oh ^n, Ha mnr a sziveim^ tes2 senkije, Oh, vhhoz *J?[mz ítérek rug •' . ,­­ulok fakó fordil pdár aef. K?t leányt ? A versfaragó, nem tudom, me­lyik a sok közül, joggal faragta ki a kádenciát, hogy a leány: örök talány. Megírhatod a természetrajzát, tulajdon­ságait a parányi porszem szabad szem­mel láthatatlan atomjának, meghatároz­hatod a Mars nagyságát, anyagát, de az emberi tudomány még odáig a Rönt­gen sugarakkal sem ért el, hogy meg­ismerje a női szivet, s általába­n magát a nőt. — Ez a tétel olyan igaz, amilyen régi. Bár a szép nem tagadja, a férfi­népség ma is oly álhatatos makacsság­gal ragaszkodik hitéhez. Csapodár kisasszony hirtelen közbe­vágott : — Azt akarja ezzel kifejezni, hogy jómagam is a többség táborába állok, nsem, téved, ha ezt gondolja. Ám, nálam ritka kivételképpen indokolt a maga hi­tének megtagadása. Hangsúlyozom ezt a m­áJt, Titka és kivétel mert art csak dernizá­t kor az álszenteskedés virágzó­­ érája. — Tudom, nagy szól a nóta vége, szélt K. Hogy maga/aranyi kis baba, kivétel és pedig ritka kivétel. mondanom se kell, ,hogy a mai agyonmo­"" k ivétel,, hiába is gtí* >it vissza elpirulva a kor a varietas delectat elvét hangoz­tatta. Rendkívül módon örülök, ha ré­gebbi álláspontjának helytelenségéről meggyőződött . . .? Nem, csak töw tk­­letes marad­tam önmagamhoz. A meg nem javulásban, szóval a kacérságban. — Ne epéskedjen! Nem érdemlem meg ezt magától. Hideg filozófiája fá­zóssá teszi a szalon levegőjét. Ilyenkor szétfoszlik szemeim elől az aranyos köd, az illatos párázat, a színes ábrándok, a remények mind rombadőlnek. A hi­ten, a megnyugvásban a boldogság,­­ mert magával­ mostohábban bánt a sors, mint másokkal, beképzeli, hogy hitevesztett és ebben a tévhitben vallása követő­jévé akar tenni­? Valami édes rezignáció csendült ki a leányka hangjából. A csodásan mély­vüzű szemei is 'K — Csapodár •MMn­ akartam 8él'! ]­a már rekrimini" áést mért szabad in­­a tát. meh — Nem hogy rém<"' mert kiolvasom a­zon látszik m­ondani: Hát 1­á tom, tartozhattál val ! kilenc percentes arany i­ j­dájába, de megjöhetek­­ eszeddel a jobbik ízlése telt a kalandokkal, mi koptatta a varázst: ajiud^tá­­­r' . mámorát, az ismeretlenek^ neresót a m­ancsokat, meg hasonló ed - f­k­ et amik szint és hevet adnak h már­­ holnapra való szerelemnek­ hazudott ér­téktelenségnek. — Befejezte* a mi?ödókáját £ r­dezte a leány. Aztán lepükázi, a férfi folytathatta volna. — Nem ugy tanultam : . ^ | ismerni, hogy em ilyen g >rip­t tápláljak Eiömerő cs­­ alóban is; izságos sza'ctiért fogadja köszönetemet és hálás Mszcsókoüi! bókolt a fér­ t- r­e*. - És máskor nem votom­ én ma­gával szemben igazságos? — rivvdatl­­'a­kodott Csapodár kisasszony ^ '^a bele­kapaszkodott a világ izéle^he ér nekem egy, talán m­eggop^oiatlar.ul, t­il;:u aka­ratomon ki -íH kiejtett kijelentésembe:. tjí néhítpy pillanatnyi szünetet tar­tott Ö' - n­­ ogy h „v • •) ,t.. . ham^ •" is- 1 •' • M/lf..i; volt 1 'i ' < '»:•­ K patto ismer ós am • . • • > lan Ir* . esésbe •< fiakról' ulm • nem < loítai" ma iától i­n • o JUli­taközi í.h­n­­ bben • " "rtak. bocp­'dát, >uv 'fönt gót, ]> I Áér­ | Hüük a fér­y noöpr«böc Pedig ha ! .:s hai- j '•> a ; Ikó­ ; ill 10 5'i­Tiö el­ anyisjil­m>e­h<j ! •Bi­­lein­­­­günk is ím ni'- í

Next