Békésmegyei Közlöny, 1920. január-december (47. évfolyam, 2-104. szám)
1920-01-04 / 2. szám
V Kivonat a 21. és 25 számú kibővített rendeletekből. Bűnösöknek tekintendők: 1 Mindazok, kik nyilvános helyeken, pályaudvarokon, vonatokban, ucákon stb. ha nem is rossz akarattal valódi, vagy fepzelt hireket hirdetnek, terjesztnek, megviatnak, mely hirek hadműveleteire, csapatok elhelyezésére és azok mo?dulitak?, vaiansioi katonai hatóságok intézkedéseire is á'tc'ában véve a román hdsereg ügyeivel kapcsoatban levő eseményekre vonatkoznak. 2 E?en bűncselekmények eső és utolsó fórumon a hadbíróság által egy évig terjedő fogházzal és 2000 lejig terjedő pánzbirsággal lesznek büntetve. Midőn fenti cselekmények avégből követtetnek el, hogy ezáltal a kémkedést, vagy árulást elsegitsék, a hadiállapot büntető t érvényei, — melyek érvényben vannak, lesznek alkalmazva. Hóiban, tanárnok. _ ... »a»árnap !*— K Egyes vám éra j csütörtök 80-fi I. Vasárnap évfolyam, 2 szám Cenzúrát: C. Turicu seful cenz. Békéscsaba, 1920 január 4 Egész évre — — Félévre — — — Negyedévre — — Egy hónapra — — — 6t-— korona — 3?.-— ko.jna — 13.— ko;ona — 6-— korona Megjelenik hetenként kétszer. Csütörtökön és vasárnap reggel POLITIKAI LAP Szerkesitőség és kiadóhivatal : II. kerület, Ferenc József-tér (Búzapiac) 1.0. ss Mveyei telefon: 7. szám, A hirdetési dijak helyben, mindenkor készpénzzel fizetendők. — A „Nyilt-tér*” rovatban egy sor közlési dija : 3'— K. Kéziratok nem adatnak .issza. Hadbírósági ítéletek, Békéscsaba, január 3 A 16 divizió hadbírósága elitélte szept. 1. október 15-ig terjedő időközben az alább megnevezett egyéneket különféle bűncselekményekért és pedig : Sztadalnok László Mármarossziget 1 havi fogház és 1000 K pénzbüntetés az állam biztonsága elleni vétség miatt Kovács József Nagykamarás, 2000 K pénzbüntetés, mert nem szolgáltatta be a fegyverét. Kovács Bernát u a 2000 K hasonló büncselekményért Dobai Károly Hajdúszoboszló 6 havi eljárás és 10000 K büntetés megvesztegetésért. Klein Sándor u. o. 2 évi elzárás és 10 000 K hasonló bűncselekményért Dom Huszár Károly magyar miniszterelnök fceszédst mondott Csongrádon, választókerületének közönsége előtt, hol a következőket mondotta: •Nem antiszemitizmust akarok csinálni ebben az országban, hanem kereszténységet. Nem azt kérdezem, hogy mi lesz a zsidókkal, hanem kel. Nem akarunk mi lesz a keresztyénekellenségeskedni. Nem akarunk szabadságában semít megsérteni, de azt nem engedjük magunktól elvitatni, hogy nekünk magyaroknak jogunk van ahhoz, hogy saját fajtánkat megbecsüljük és mindenekfelett segítsük. Tisztelem és becsülöm a szorgalmas, tisztességes zsidó polgártársaimat, akik az országban produktív munkát végeznek, de a zsidóság közül sokan akadtak, aki a közelmúltban csak arra törekedtek, hogy az ország ezer éves fundamentumát aláássák. Ezeknek többé nem szabad szól jutniok." HúáZá, Kár Jy *o... / c* j*z-it minden magyar ember, hazáját minden őszintén szerető és a magyar haza boldog jövőjéért imádkozó hazafi csak helyeselheti, csak örömmel fogadhatja. ^Tisztelem és becsülöm a szorgalmas, tisztességes zsidó polgártársaimat, akik az országban produktív munkát végeznek." Szivünkből szólnak e szavak, mert éppen a Békésmegyei Közlöny volt az, aki a türelmetlen és féktelen felekezeti izgatásokat elitélte és helytelenítette. Emberileg, sőt a legszélsőbb soviniszta szempontból is nézve csak az lehet helyes, amit Huszár Károly mondott. A tisztességes, a dolgos zsidó vallású magyar polgár éppen olyan bűntelen a mai nyomorúságok felidézésében, mint a keresztény magyarság nagy tömege. „Üsd a zsidót" jelszóval nem érünk el mást, mint a külföld ellenünk fordulását, amelynek a rokonszenvére pedig még sohasem volt Magyarországnak nagyobb szüksége, mint ezekben az órákban. Hogy Magyarország ma az ezeréves történelmében előfordult sok csapástól véres esztendők legnehezebbikét éli, az mindenki előtt világos. A túlzott optimista, gyerekesen rózsaszínű reménykedést alaposan lehűtötte Apponyi, a békedelegáció elnökének nyilatkozata, mely szerint a nekünk nyújtandó békeszerződés semmivel sem lesz enyhébb, mint a többi legyőzött államoké. Mink azt tudjuk, hogyha ez a béke akármilyen is lesz, alá kell írnunk, de azt is tudjuk, hogy a magyar nemzet csak megerősödve fog kikerülni szenvedéseinek poklából. És hogy erősek lehessünk, össze kell hogy fogjon a becsületes keresztény magyar a becsületes zsidó magyarral a gazember keresztény és a gazember zsidó ellen. A keresztény nemzeti egyesülés a kisgazdapárt ellen. Nagyatádi Szabó István a minisztertanács elé viszi a zalaegerszegi incidenst. A választási mozgalom egyre élénkül, a pártok agitációja mind hűsebb. Politikai korukban élénken tárgyalják s zalaegerszegi né*pcyü<és9t, ahol nagyatádi Sajcó is»vínt, a közélmezési minisztert nem enérdék szóhoz jutni. Nagyatádi Szabó párjának több tápjával utazott Zi'a^t'frszoprra, ahol a kisgazdapárt vármegyei népgyület akart tartani. A kerület keresztény nemzeti pártja már régebben Szmrecsányi Györgyöt jelölte képvieelőnek, a fcnok hivei s?intén felvonultak a népgyülésre s ott az?'n olyan jelenetek voltak, hogy a miniszter nem ju hatott ezehm?, míg gyuiecsányi kétszer la beszélhet a kisgazdái* által összehívott gyülén. Szabó István az esetről a következőket mondta : — Tény, hogy a zalaegerszegi gyülésen nem engedtek bes?élni. E^ész ellenéki pályám alatt sohasem turánit e?. tl most, nor taríja vspvoh a horm^nveek, m^gtöf* a fénbeitítí. Jť?y ái iivánv&téno ett •Ajsazág ferfiepés^ egéé, S tintelentU lármázták es olyan vtd férmfifcna v*ear,kurtam beeíelni. Nagy erámmal voltak ott hí* velm a kisgazdák és a kisiparosok, ha látva e helyzetet, inkább lemondtam a beszédről, semhogy élesebb összetűzést provokáljanak. — Megjegyzem azonban, hogy mindezek dacára is alapos a reményem, hogy Zalavármegye háromnegyed részben kisgazdákat küld be a képviselőházba és ezt fogja tenni maga a zalaegerszegi kerület is. Mint értesülünk, az egerszegi erdecst Szabó István minisztertanács elé fogja vinni, de tárgyaltatni fogja azt a kisgazdapltal is. A kérdés azonban ezzel nincs elintézve, mert ez tulajdonképpen elsősorban a kerresztény blokk párjainak beső kérdése. Itt ugyanis a keresztény nemzeti párt és a kerestény szocialista párt szembeeall az egybeolvadt két kisgazdapárttal, melynek szellemi vezetője Rubinek Gyula fő dmivelésügyi miniszter. Itt megkísérelték több ízben, a két frakciója között eddig semmiféle britek megegyezés a választásra vonatkozólag nem jöhetett létre és máig sincs megállapítva az, hogy az egyes pártok jelöltjei mely kerületekben léphetnek fel a másik két kereszténypárt sérelme nélkül. A keresztényszocialisták és keresztény nemzeti pártiak Rubinékéket azzal vádolják, hogy kiméletlenül törekesznek többségre és arra sincsenek tekintettel, hogy vannak falvak, amelyek már évtizedek óta a keresztényszocialista párthoz, illetve a néppárthoz tartoztak A zalaegerszegi incidensnek éle tehát nem is annyira nagyatádi Szabó Istvánt éri, mint inkább magát Rubineket, akitől a másik két keresztény párt több joggal remélt megértést és kíméletet. A keresztény blokknak erről a nagy horderejű belső kérdéséről a keresztény nemzeti egyesülés pártjának egyik vezére ma a következőket mondta : “ Nagyatádi Szabó Istvánnak, de az egész kisgazdapártnak először is tudnia kellett volna azt, hogy a zalaegerszegi kerületben nincs semmi keresnivalója. Tudnia kellet volna továbbá az egész kisgazdapártnak azt, hogy azokon a területeken, melyeket a