Békésmegyei Közlöny, 1920. január-december (47. évfolyam, 2-104. szám)

1920-09-19 / 76. szám

iftf.K í.SZEGYEK KÖZLÖNY Békéscsaba 1920 szeptember 19 Békéscsaba rendkívüli közgyűlése. Csütörtökön, e hó 16 án tartotta meg a vá­ros rendkívüli közgyűlését dr. Berthóty István polgármester elnöklete alatt Bár a tárgysorozat­ban több fontos tárgy szerepelt a képviselőtes­tületi tagok körében úgy látszik mégsem váltott ki­ nagyobb érdeklődést, ugyanis a városatyák nem vonultak fel olyan nagy számmal, mint azt hittük volna. A gyűlés megkezdése előtt hallatszottak hangok hogy sok az adó és már megint csak pénzt és pénzt kér a város. Bizonyos idegesség mutatkozott is amely a városi alkalmazottak és tisztviselők gabonával leendő ellátása iránti ké^ retemnél érte el tetőpontját de bizonyos kilen­gések után megnyugodtak a kedélyek s a tanács által előterjesztett egyes javaslatok már minden komolyabb vita nélkül mentek keresztül Pontban 9 órakor nyitotta meg a gyűlést dr. Berthóty István polgármester A tárgyalás megkezdése előtt jelentette a közgyűlésnek a főispánváltozást, egyben indít­ványt tett és felhatalmazást kért hogy az új fő­ispánt, dr. Egáti Imrét táviratilag üdvözölhesse, mihez a közgyűlés egyhangúlag hozzájárult Ezután rátértek a tárgysorozat első pont­jára, mely szerint a földmivelésügyi miniszter leiratban kéri a várost hogy erdősítési célokra földterületet engedjen át Ehhez elvben hozzá­járult a közgyűlés, de kijelenti, hogy nemcsak itt de másutt is csak minimális facsemeték vol­nának kaphatók, úgy hogy a miniszter által tervbe vett fásítás kevés reménnyel kecsegtet. A gazdasági ismétlő iskola területének ki­bővítése iránti előterjesztéshez hozzájárul a köz­gyűlés és az iskola­­ céljaira az iskola mellett fekvő területből 2 és fél holdat enged át de gondoskodni kiván az ellenőrzésről. Következett a róm­ kath egyház kérelme temető kibővitéséhez terület átengedése iránt A róm kath egyház a körgát és a mostani róm. kath. temető közötti téren kéri a temetőhelyet, ennek a területnek temetői célokra való átenge­dését azonban a tanács nem javasolja mert a kérdéses terület oly mélyen fekvő hogy temetői célokra nem alkalmas, amellett beleesik a város fejlődési vonalába. A kérdés megoldása megle­hetősen zajos vitát provokált sürün hallatszot­tak a közbekiáltások, hogy ha az egyik feleke­zetnek engedett át területet temetői célokra a város, akkor ezt a módot és alkalmat meg kell adni a másiknak is A parázs vitának Tóth László adóügyi jegyző akart véget vetni egy közbevetett indítvánnyal: adják vissza a kérelmet addig, míg a városi mérnöki hivatal nem nyilatkozik arra, hogy az a terület alkalmas e temetési célokra vagy nem, ha alkalmasnak találja, a róm. kath egyház is­mételje meg a kérelmet Kovács Sz. Márton nem tételezi fel, hogy azt a területet meg ne nézték volna m­ár jóelőre tehát nem gördít akadályt az egyház kívánsága elé és ahhoz hozzájárul Miután így 3 indítvány állott a közgyűlés előtt, az egyház kérelme a tanács javaslata és a Tóth László indítványa dr. Berthóty polgármester szavazatra bocsátja a javaslatokat. A közgyűlés nagy többséggel a kérdéses terület átengedése mellett döntött, ki­kötötte azonban, hogy a kijelölendő terület nagysága a városi mérnökség közbenjöttével meghatározandó. Most jött a rendkívüli közgyűlés tulajdon­képeni gyújtópontja, a városi alkalmazottak ga­bonával való ellátása iránti kérelmek és előter­jesztések. Az előterjesztést maga dr Berthóthy István polgármester tette meg Meleg szavakkal emlékezett meg a tisztviselők sanyarú anyagi helyzetéről. Majd részletesen beszámol arról az akcióról, melyet a tisztviselők anyagi helyzeté­nek javítása céljából kezdeményezett A kenyér kérdése nemcsak az egyszerű városi alkalma­zottaknak, hanem a tisztviselőknek is kérdése. Gabonagyüjtési akciót indított melynek 657 mm buza az eredménye s ezt örömmel említi meg Feltétlen kötelességének ismeri, hogy a közal­kalmazottaknak biztosítani kell a kenyeret, de legalább a minimális kenyéradagot. A városi alkalmazottak gabonával való el­látásának kérdésével foglalkozott a tanács és a városi szakosztály A pénzügyi szakosztály elfo­gadta, de kiegészítette, mert nem elég a tiszt­­viselőknek gabonával való ellátása, a tüzelő­anyag beszerzése éppen olyan sürgős és fontos kérdés, mert ennek beszerzésére a tisztviselő a mai fizetési módozatok mellett egyenesen kép­telen számadatokkal bizonyítja a tisztviselő meg­élhetésének lehetetlen voltát. Kimutatja, hogy 483, illetve 549 tisztviselője van a városnak, akik ellátatlanok Kocziszky: Ezeket mind mi tartsuk ? Dr Berthóthy : 22 tisztviselője van a város­nak, akiknek havonta 700 korona a fizetése A X. fizetési osztályban van 24 tisztviselő havi 740 K fizetéssel­­ A IX fizetési osztályban 13, akiknek javadalma havi 830 K A VIII. fizetési osztályban 6 tisztviselő évi 12 000 K fizetéssel A lakbér évi 5—600 korona. Hozzá kell venni ehez hogy a tisztviselők nagy része előlegből él, így még a csekély fizetésekből is minden hónapban levonások vannak Kéri a közgyűlést, hogy egy kis tisztviselő család javára legalább 6 mm búzát számítsanak, mert nem túlzott igények szólnak itt, hanem a tényleges valóság, a nehéz helyzet Varga A tisztviselők megbecsülését ajánlja a közgyűlés figyelmébe és elfogadásra ajánlja a javaslatot. Egy hatig : Magának malma van. Kocziszky A : Megadjuk de tessék taxi­málni a csizmát meg a botot Novák, György : Hozzájárul a polgármesteri előterjesztéshez De a tisztviselőkön kivül nincs­telenek is vannak, jó volna ha a rokkantak ár­vák és hadiözvegyek is részesülnének ilyen ked­vezményben. Kéri a tanácsot hogy keressen és találjon valami utat ezek számára is Kopiszky A : Szép beszéd, de maga adott e már valamit? Nem cs­ak szó de tett kell Kraszkó Mihály : Elfogadja a polgármester előterjesztését mert elismeri a tisztviselők szo­morú helyzetét De azt kérdi, benne vannak e az ellátatlan tisztviselők névsorában azok, akik gazdák is egyúttal tanyájuk van sertéseket hiz­lalnak ? Tud konkrét esetekről hogy a tisztvi­selő a lisztelosztásnál kivette a jutalékát 3 -4 koronás árban és tovább adta 14 koronás ár­ban Megadja a dr Berthóthy által előterjesztett gabona mennyiséget, de csak annak, aki rá van szorulva de ebből üzletet csinálni nem lehet Ő is kéri a tanácsot hogy ne csak az alkalmazottakról gondoskodjék, hanem azokról is, akik csakugyan nincstelenek fíohus­z György. Elfogadja a javaslatot, de csudálkozik és azt kérdi hogy lehet Csabán ilyen kérdésnek egyáltalán előfordulni ? Kérdi a polgármestert hogy mi ennek az oka de egyúttal kéri hogy mi ennek az oki de egy­úttal kéri hogy ilyen ne forduljon elő Csabán mert különösnek tartja, hogy Csabán gyűjtik a gabonát és lisztet és még sincs se gabona, se liszt ? Dr Berthóty : A szegényebb osztály liszt ellátása tényleg hiányt szenved mert az egész közélelmezési akció centralizálva van Közélel­mezési miniszteri rendelet szerint városok nem vásárolhatnak hanem közellátás folytán nyernek ellátást A város megfelelt a rendeletnek, össze­írták az ellátatlanokat ez azonban csak papiros munka és papiroson több ellátatlan van, mint tényleg Az ellátatlanok részére már régebben kapott a város 4V2 vagyon lisztet és mindenki, aki jelentkezik, hogy ellátatlan, kap lisztet El­ismeri hogy a lakosság nem szereti a kiutalt liszt minőségét szerinte az elégületlenség inkább onnan származik hogy a liszt drága, mert kénytelen nullás lisztet venni, mert a másik nem igen megfelelő. De liszt ma is van, még ma sem fogyott el a kiutalt mennyiség. Fábry Károly:" Elfogadja a polgármester előterjesztését, nem is ehhez, inkább a maxi­málás kérdéséhez kíván szólani. Képtelenségnek tartja, hogy a búza ára 120 koronáért 500 K ugrott, de egyidejűleg emelkedett mindennek az ára Figyelmezteti a képviselőtestületi tago­kat a defetizmusra. Ezt a hitet terjeszteni nem szabad. A mi pénzünknek értékét ne rontsuk le magunk De igen­is maximálni kell nem­csak a búzát, de minden cikket ! Mert így nem jó típhus : Mondja meg képviselő úr, hogy volna jó ? Fábry Károly : Kérdést intéz, mi van az ármaximálási bizottsággal ? Miért nincsen az árakon kitüntetve az ár ? Miért nincs ez a tör­vény végrehajtva ? Legalább az irányárakat tüntessék fel Dr. Berthety :­ Árvizsgáló bizottság nincs. A miniszter még ilyen elnököt nem nevezett ki, már pedig elnök nélkül bizottság nem le­het így árvizsgáló bizottság sincs Majd a tu­lajdonképeni tárgyra tér át. Nem volna helyes, ha egyik vagy másik tisztviselőt elzárnák a közalkalmazottaknak szánt kedvezmények elől. Bohus: Csak az kapjon, akinek kenyérre van szüksége. Akkor mit mondjon az, akinek nincs, ha az is kap akinek van ? Lukovicki : Egyformán dolgoznak, tehát egyformán kapják meg. Kovács Márton : Szívesen hozzájárul a ja­vaslathoz, de kérdi, mit szól ehhez, akinek semmi nincs? Az izgalom egyre növekszik percekig tart a zaj, mikor az elnöklő polgármester erélyesen megrázza a csengőt: Dr. Berthóty Vagy megadja a közgyűlés, vagy nem adja Ez a felfogás az ő igazságérze­tével nem egyezik meg hogy a tisztviselők kö­zött megkülönböztetéseket tegyen, mert lehet valakinek rejtett vagyona is pl. egy nagy ta­karékbetétről senki se tud Ezért az előterjesz­tett indítványt általánosságban elfogadottnak je­lenti ki De mert módosító indítvány is téte­tett, szavazásra teszi fel a kérdést várjon az előterjesztést, vagy Kraszkó indítványát fogadja e el a közgyűlés mely szerint akik vagyonnal bírnak, segélyben nem részesülnek A pótindítvány mellett 41 en szavaztak, így Kraszkó Mihály javaslatát fogadta el a közgyű­lés, egyúttal 3 tagú bizottságot küldött ki a tisztviselők vagyoni viszonyainak megállapitá­sára Igen igen meglátszott hogy ez volt a köz­gyűlés legkényesebb pontja mert szavazás után már erősen elnéptelenedett az ülésterem. Egy­ben a következő pontnál a Vasúti szálloda bér­letének kérdésénél már messzemenő nagylelkű­séget tanúsított a közgyűlés s kimondta, hogy más ajánlatot figyelembe nem vesz , hogy a vasúti szállodát továbbra is Ferencz András eddigi bérlőnek adja ki évi 20 00-kor haszon­bérért köteles azonban a bérlő az átalakításokat és renoválásokat végezni A tárgysorozat további pontjainak tárgya­­lásánál már határozott jóindulat vezette a köz­gyűlést Egyhangúlag szó nélkül járultak hozzá a lovashajduk lótartási átalányának 600 koro­nával leendő felemeléséhez s elfogadták a ta­nács előterjesztését a kéményseprési díjak fel­emelése tárgyában, mely szerint a kéménysep­rési díj 1921 évi jan 1. hatállyal kétszeresére emeltetik ezzel szemben a kéményseprő mes­terek a kéményseprési díjak ötszörös felemelé­sét kérték visszamenőleg Opauszky Emília vá­rost írnok végkielégítés iránti kérelmét teljesí­tette a közgyűlés a végkielégítés összegét 2190 koronában állapította meg. Jóváhagyta a városi bolgárkertészeten történt kertészlakás építkezést, majd a városi földek bérbeadása ügyében tett tanácsi előterjesztést is elfogadta és a városi földek bérletét meghosszabította 50% béremeléssel egy évre A közgyűlés valamennyi szabadság idő iránti kérelmet teljesite­t. Illetőséget nyertek Mi­kecz György és Rosenberg Izsó, mig Nuszbaum József ez iránti kérelmét elutasították Dr. Hor­váth Ferencnek és Skamla Mihálynak települési engedélyt adtak. Az elnöklő polgármester a gyűlést 12 óra után rekesztette be. KRÓNIKA Öht Csabának riadó leánya Szállj ki bokraid közül ! A fogyasztó, ki a tejet várja Bögréd ellenében ül. Int a holdnak halvány fénye Csak egy kicsi jó tej kéne, Olyan aki nem vizes, Bus fogyasztód arra les. A tehénnek nincsen is nadrágja, Nem kell néki zokni se, De a tej, az mégis olyan drága Nem lehet megszokni se. Naplementig legel vígan, És a tejet adja hígan, De ha egyszer jól fizet, Mért iszik oly sok vizet ? Óh, a tehén mégis kulturáltat, Járdán megyen kifele. A nyomában szénaillat támad S bodros por száll felfele. Meg-megfordul az ut felén, Mit gondolhat szegény tehén ? Azt-e, hogy finom a tej ?/ Vagy rád gondol, aki fej ? -Ó.

Next