Békésmegyei Közlöny, 1924. január-március (51. évfolyam, 1-64. szám)
1924-03-29 / 63. szám
Szombat 51-ik évfolyam, 63-ik szám SMEGY Politikai napilap Előfisetesi díjak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 28.000 korona. Egy hónapra 10000 korona. Példányonként 000 korona. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János. Felelős szerkesztő : P.Horváth Rezső. Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferencz József tér 20. sz. — Hirdetés díjszabás szerint. Jtangok az aranyalapú adózás ellen Budapest, márc. 28. Az OMKE és GyOSz rendkívüli ülésen tárgyalják a felhatalmazási törvényjavaslatokat. A különböző gazdasági érdekképviseletek már a legközelebbi ülésükön részletesen megvitatják a kormány felhatalmazási javaslatait. Evégből rendkívüli üléseket hívnak össze. Az OMGE a legközelebbi napokban összehívja pénzügyi bizottságát és külön ülésen foglalkozik a súlyos pénzügyi intézkedésekkel. Elsősorban a földadókkal. Az aranyalapon való adózás élénk visszhangot nél. A TÉBE keltett az érdekeltekma vagy holnap ülést tart és elsősorban a részvénytársaságok tervbe vett 5 százalékos válságát tárgyalja meg. A GYOSZ rendkívüli igazgatósági ülésen foglalt állást, úgyszintén a Baross-szövetség is tanácskozik ez ügyben. Tíz ellenzékiarcra készül a szanálási javaslat ellen Budapest, márc. 28 A iény Nemzeti és Gazdasági Kereszt Párt vezetősége legközelebb értekezletén foglalkozik a tartandó beterjesztett szanálási javaslatokkal. Ez alkalommal dönt a párt arról, hogy milyen álláspontra helyezkedjenek a javaslatokkal szemben és hogy a párt álláspontját kik fogják képviselni a parlamenti vitában A keresztény ellenzék tegnap tanácskozott a javaslatokról és a legerélyesebb ellenállásra határozta el magát. Itt említjük meg, hogy Horthy kormányzó tegnap kihallgatáson fogadta a fajvédő csoport egyik vezető tagját. A szociáldemokraták technikai obstrukcióra kimondottan készülnek, feltalálták az örökös Budapest, ébrenlétet márc. 28. Londonból jelentik : Két amerikai orvos kísérleteket végzett, hogy az alvást kiküszöböljék az emberi szervezet szükségletei sorából. Azt állítja, hogy az az idő, amit alvásra töltünk el, vesztett idő. Azt hiszik,hogy az alvás kiküszöbölésével az emberi életet 18 évvel meghosszabbíthatják. Ha hinni lehet a jelentéseknek, akkor a két orvos már megtalálta a módszert a villamosságban. Az álmosságot és az alvást a kémiai reakció okozza, amely az agy bizonyos tekervényeit időnként meggyengíti életképességükben. A két doktor szerint e reakció elektrokémiai természetű és most olyan gép feltalálásán fáradoznak, amelynek segítségével a fáradt agytekervényeket megtölthetik villamossággal, új életerővel, úgy, mint ahogy megtölthetők a meggyengült villamos battériák. törvényjavaslatok Magyarország gazdasági ujjáépítéséről •• A pénzügyminiszter kezel minden bevételt A közalkalmazottak fizetésemelése és létszámapasztása Bethlen miniszterelnök a nemzetgyűlés mai ülésén terjesztette be azokat a törvényjavaslatokat, amelyek hivatva lesznek Magyarország gazdasági újjáépítésének tervét megvalósítani. A benyújtott három törvényjavaslat közül az első az államháztartás egyensúlyának helyreállításáról, a második a jegybank felállításáról, a harmadik pedig az újabb szerkölcsön felvételéről szól. Kény-A javaslat jóváhagyja a kormánynak azt az intézkedését, hogy a nemzetek szövetségének közbenjöttével megállapított jegyzőkönyveket aláírta. A 3. §. felhatalmazza a kormányt, hogy az 1926. június 30 ig jelentkező deficit fedezésére 250 millió aranykoronát eredményező törlesztéses kölcsönt vehessen fel. A 4. §. felhatalmazza a kormányt arra, hogy ebben a törvényben amennyiben helyezett intézkedések kilátásokba nem lennének elegendők arra, hogy az államháztartás egyensúlya 1926. év közepéig helyreállíttassák, megtehessen minden olyan intézkedést, amit a cél elérésére alkalmasnak lát és pedig anélkül, hogy az ilyen intézkedések miatt előzetesen kellene a törvényhozáshoz fordulnia. A javaslat szerint a közélelmezési minisztérium 1924 június 30-án megszűnik. Az összes bevételeket a pénzügyminiszternek kell központilag kezelni. A kiadandó összegeket az egyes tárcák között ő osztja fel és állapítja meg a tárcákkal való előzetes tárgyalás után havonként. A tisztviselőkre vonatkozólag az első alpont felhatalmazza a kormányt arra, hogy a kedvezményes áru természetbeni ellátás megszüntetése alkalmával a közszolgálati alkalmazottak illetményeit, nyugdíját és egyéb ellátási díjait a megszüntetett természetbeni ellátás ellenértékének figyelembevételével megfelelően felemelheti és ez alkalommal a családi pótlékot újból szabályozhatja. Felhatalmaztatik a kormány arra, hogy a lakáspénzeket a lakbérek általános emelkedésének arányában felemelhesse. A kormány rendezheti végül azt a kérdést, hogy a közszolgálat egyes ágazataiban hány és milyen minőségű állásra és alkalmazásra van szükség és hogy egyes állások és alkalmazások a körnek megfelelően milyen munkaelnevezéssel jeleltessenek meg. A rendezés eredményéhez feleslegessé váló állásokat képest a létszámapasztás során meg kell szüntetni. A második alpont a létszámapasztás kérdését szabályozza. Felhatalmazást kap a arra, hogy a közszolgálati kormányalkalmazottak létszámát 1926 június 30-áig fokozatosan 15000 fővel apaszthassa. Az apasztásnak lehetőleg a megüresedő állások be nem töltése útján kell történnie és csak akkor kell tényleges szolgálatban álló tisztviselőket elbocsátani, ha ily módon a létszámapasztást teljes mértékben biztosítani nem lehet. Az itélőbírákat és ügyészeket csak saját kérelmükre lehet szolgálatból elbocsátani. Az elbocsátandó tisztviselőket hat hónaponként kell kijelölni és elbocsátásukról értesíteni. Az elbocsátandók az értesítés vételétől számított hat hónapig illetményeik élvezetében maradnak, de szabadságolandók. Kezelőknél, kezelőnőknél és napidíjasoknál a felmondási idő egy hónap. A harmadik alpont szerint a tizenöt beszámítható évnél rövidebb idővel nyugdíjazottnak nyugdíja 1924 június hó 1-től kezdve az eddig érvényes jogszabályok szerint külön nem járó nyugdíj, vagy ellátási díj 60 százaléknál nagyobb nem lehet. Ez alól a szabály alól csak akkor van a kivételnek helye, ha az illető nyugdíjas semmiféle más keresettel, vagy jövedelemmel nem bír és teljes munka- és keresetképtelenségét bizonyítani tudja. A nyugdíjasok illetményeit költségvetési egyensúly helyreállíatásáig 20 százalékkal kisebb összegben kell megállapítani, mint amennyire a most érvényes iályok szerint igényük volna. sza A külön nyugdíjintézetek alapszabályaikat ennek megfelelő módon kötelesek módosítani. A negyedik alpont felhatalmazza a kormányt, hogy a tisztviselői munkaidőt heti 42, egyéb alkalmazottak munkaidejét 45 órában állapítsa meg. Tanítók, tanárok, bírák, ügyészek munkaideje ennek megfelelően felemelendő. Az ötödik alpont kimondja az előző intézkedéseknek az állami üzemekre való kiterjesztését. Felhatalmazza a kormányt, hogy az állami üzemeket és különösen az államvasutakat önálló vezetéssel s magánosok bevonásával alakított társaságok útján hasznosíthassa. A hatodik alpont kiterjeszti az intézkedéseket a városokra és községekre. A városok és községek alkalmazottainak illetményeire és nyugdíjaira az állam 1925 január 1-éig legfeljebb 75 százalékot, azontúl félévenként legfeljebb 50 százalékot, majd 25 százalékot előlegezhet. 1926 január 1-étől semmiféle előleget nem adhat, kivéve a jegyzők és segédjegyzők illetményeit. Az aranykoronában való adózásra, továbbá a kényszerkölcsönre vonatkozó részt holnap ismertetjük, míg a lakásbéreket illető intézkedésekkel külön cikkben foglalkozunk. Májustól kezdve már aranykorona alapon kell fizetni a lakbéreket Újabb drágasági lavina indult ránk A ma nyilvánosságra került felhatalmazási törvényjavaslatok keretében a kormány, mint azt már előre jeleztük, rendezte a lakbérek kérdését is és a legközelebbi bérnegyedben vagyis május hónap elsején már a lakbért is aranyparitásos számítási alapon fizetik a lakók. A lakbérjavaslat szerint az 1917. év november hónap első napján fizetett évi bért aranykorona értékben kinteni és ehez fizetettnek kell telépest az 1924. évi május hónap elsejétől kezdve az 1917. évi bérnek százalékait kell fizetni következő aranykoronaértékben : a lakások és nem üzleti célra használt helyiségek után az 1917. évi bérnek az 1924. évi májusi bérnegyedre . . az 1924. évi augusztusi bérnegyedre 10 71/§-ot „ az 1924. évi novemberi bérnegyedre 15 „ az 1925. évi februári bérnegyedre . 20 ” az 1925. évi májusi bérnegyedre . 25 „ az 1925. évi augusztusi bérnegyedre 30 „ az 1925. évi novemberi bérnegyedre 36 „ az 1926. évi februári bérnegyedre . 43*.-ot az 1926. évi májusi bérnegyedre . 50 „ b) Az ipari vagy kereskedelmi foglalkozást űző egyének által üzleti célra használt helyiségek után az 1924. májusi bérnegyedre 18 százalékot és a következő bérnegyedekben fokozatosan 26, 34, 42 és 50%-ot. A fizetés államjegyekben, vagyis papírpénzben történik, a Magyar Nemzeti Bank által erre a célra közölt átszámítási kulcs szerint. Hogy az új lakbértörvényjavaslat rendelkezéseit példával illusztráljuk, az, aki 1917. novemberében 1000 korona lakbért fizetett, ma aranyparitás alapján — miután egy aranykorona ma 19.000 koronát ér — 19.200.000 koronának 7 százalékát fizetné májusban mint évi bért, feltéve, hogy az aranykorona árfolyama akkor 100 takarékkorona lyama 115 papírkorona, mai árfo Zürichben a magyar koronát 835-el jegyezték.