Békésmegyei Közlöny, 1924. április-június (51. évfolyam, 65-136. szám)
1924-04-01 / 65. szám
(924 aprifis ) Kedd 51-ik évfolyam, 65-ik BEIESMEGYEI KÖZLÖNY szám Polifikai napilap Qc/pA.Előfizetési dijak :elyben és vidékre postán küldve : negyedévre 13.000 korona Egy hónapra 18000 korona. Példányonként 800 korona. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János. Felelős szerkesztő: P.Horváth Rezső. Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferencz József tér 20. sz. — Hirdetés díjszabás szerint. JTla dönt az ellenzék magatartásáról Budapest, márc. 31. Az ellenzést a legtöbb híve annak volt, az ellenzék deklarációban űzi ki tiltakozását a szanálási adatokban foglalt felhatalmazás nek. A mai napon döntő megszélés lesz ebben a kérdésben polgári ellenzék tagjai és a cialista képviselők között. Hegységi-Kiss Pál egy deklaráció fejezetet dolgozott ki és ezt az érkezlet elé terjeszti. Az állásfoglást tehát a mai tanácskozások öntik el. Kiszivárgott hírek szerint szocialisták a deklaráció mellett fialnak állást, csak azt nem öntötték még el, hogy ülön deklarációban, vagy a párt pedig a polgái ellenzékkel dönti-e be tiltakozását. együttesen Megállapítható, hogy az ellenzéken senki em gondol obstrukcióra. Gyilkol az időjárás Páris, március 31. A Le Journal elenti, hogy a Quadalquivir egy hidja az árvíz következtében leszakadt. Harminc ember meghalt, >0 megsebesült. Páris, március 31. Newyorki híradás szerint az utóbbi két napon erős viharok pusztítottak az Egyesült Államok több részében. A viharnak eddig 45 ember esett áldozatul. EGYES SZÁM ARA 9019 KORONA Tíz oroszok hajlandók velünk kapcsolatot felvenni Budapest, márc. 31. A szovjetkormány külügyi hivatala a Magyarországgal való kapcsolat újrafelvételére készült elő. Bár a tárgyalások időpontját még megközelítőleg sem ismerik, Moszkvában már most valószínűnek tartják, hogy a kezdeményező lépéseket Budapest fogja megtenni. Moszkvai gazdasági körök hajlandók Magyarország gazdasági tényezőivel, mihelyt az lehetséges lesz, a kapcsolatot felvenni. 222 milliárdnyi kényszerkölcsön folyt be Budapest, márc. 31. Ma van a kényszerelőleg második részlete befizetésének utolsó napja. Eddig minden 100 takarékkorona fejében 110 pipírkoronát fizettek, tehát 4 ponttal kevesebbet, mint a takarékkorona hivatalos árfolyama. A kényszerelőleg befizetéséről a postatakarékpénztár elnökigazgatója így nyilatkozott: A mai napig 222 milliárd koronát fizettek be összesen 425.000 tételben. A összegben benne van az előleg első részlete is. Megállapítható, hogy a második részletet kevesebb tételben fizették be, mint az első részletet. A földbirtokrendező bíróság csabai ítéletének érdekességei Akiknek nem hagytak semmi földet • Amikor a háborús tulajdonos visszajuttatja a földet a békebelinek Vasárnapi számunkban közölük az Országos Földbirtokrendező Bíróság ítéletét a békéscsabai öldbirtokrendezés ügyében. Az ismertetésben azokat az ingatlanokat, felsoroltuk amelyek megváltás alá kerülnek. Most mólunkban van az itélet indokoláából a következő részleteket köölni: Teljes mértékben megváltás alá erül három birtok és pedig: Weisz Mihálynak és feleségének, özv. Lipták Jánosnénak és Pollák házának a birtoka. Az indokolás zerint Weisz Mihály nem divasos gazda, hanem főfoglalkozása mészáros mesterség és a 47 old birtok háborús nyeremény. Pollák Gézánál azt a mentességi kot, hogy köztisztviselő, nem leetett elfogadni, mert az ingatlanruházása ajándékozás cimén ment Pollák Arnoldnéról Pollák Gézára már a megváltási eljárás járt. Rendkívül érdekes az özv. Lipaki Galó Jánosné ingatlanára váró ítélet és annak indoka A birtokot a férj, aki kőmester volt, a háború alatt meg s az részben közszerzemény, részben öröklés cimén szállt az özvegyre. Mentességi ok egy sem áll fenn, mert az özvegyet, aki a birtok előtt gazdálkodással megszerzése nem foglalkozott, nem lehet hivatásos gazdának tekinteni. De helyt adott a biróság özv. Seiler Elekné visszajuttatás iránti hogy özv. Lipták kérelmének, ugy, Galó Jánosné köteles a birtokon levő tanyát az urilakással, az istállókkal és egyéb épületekkel, továbbá annyi földdel együtt, hogy az összes visszajuttatott terület 25 kat. holdat tegyen ki, a régi tulajdonosnak, özv. Seiler Eleknénak visszajuttatni. A többit ugyan nem kapja vissza özv Seiler Elekné, de 77 holdat a kincstár megváltási árból származó és a megválh hasznon köteles Liptákné Seilernéval megosztozni. Háborús birtokok, de nem kerülnek megváltás alá Lepény Mátyás, Markovics Mayer, ifj. Gálik János és neje birtoka, minthogy előbbi kettő a birtokot vérrokonától vette, mig Gálik János egyéb ingatlan-örökrészéről mondott le, hogy az igy szerzett pénzen a mostani földet megvásárolhassa. f Mellőzte a bíróság dr. Molnár Lajos, Szalay Imre, dr. Szalay József, Noszlopi Kálmánné Szalay Ágnes, Konshárd Ferencné Urszinyi Margit, Beliczey Géza, Beliczey Miklós, Markovics Kálmánné Beliczey Mária és ifj. Bakos Mátyás birtokainak megváltását, mert valamennyi olyan középbirtok, amelyet nem lehet megváltani. Érdekes még, hogy a bíróság a házhelyek vételárának kifizetését elhalasztotta, mert tekintve azt, hogy a házhelyet kérők legnagyobb része iparos és közalkalmazott, méltányos, hogy időhaladékot kapjanak a megváltási ár megszerzésére, annál is inkább — mondja az indokolás, — mert hiszen a megváltást szenvedők olyan vagyoni helyzetben vannak, hogy ezzel a halasztással sérelmet nem szenvednek. 100 takarékkorona mai árfolyama 111 papírkorona. Zürichben a magyar koronát 765-el jegyezték. Megépül a békéscsabai Iparos Székház Alapítógyülés az Ipartestületben — Búzaalapu iparosbankot alapítanak a békéscsabai iparosok — Megkezdődött az alaptöke jegyzése (A Közlöny eredeti tudósítása.) A békéscsabai iparosság a vasárnapi nappal jelentős lépéssel jutott előbbre a haladás, a kultúra és a fejlődés terén. Az Ipartestület uj elnökének kezdeményezésére az Uj elöljáróság lelkes pártolása mellett elhatározták, hogy az iparosság székházának régóta vajúdó ügyét végre dűlőre viszik. Ez az elhatározás legelsősorban az uj elnök érdeme, aki óriási ambícióval vetette magát a fontos korszakalkotó munka megteremtésére és nagy fáradozással egy olyan alapítási tervet dolgozott ki, amely, mindenki tetszését megnyerte helyes és célszerű megállapításaival, úgy hogy az Ipartestület elöljárósága egyhangú lelkesedéssel nyomban teljesen magáévá tette a tervet. A nevezetes gyűlésről szóló részletes tudósításunk egyébként a következő : Vasárnap délelőtt tartotta meg az Ipartestület új elöljárósága legelső ülését, amelyen Kovács Mihály uj elnök elnökölt. — Első ízben jelenek meg itt elnöki tisztemben — mondotta —, és szeretettel üdvözlöm az urakat. Kérek mindenkit, hogy egyetértéssel dolgozzunk, mert különben munkánk meddő marad, de kérem azokat is, akik nem értenek velem egyet, felejtsenek el minden nézeteltérést és kössünk becsületes barátságot. Az éljenzéssel fogadott üdvözlés után ifj. Horváth Mihály ipartestületi jegyző az iroda nevében üdvözölte az elnököt és az új elöljáróságot. Kovács Mihály ezután az ipartestület székházának ügyére tért át. Kijelentette, hogy rengeteg munkája közben éppen ez volt az, amiért az elnökséget elvállalta. A székház megépítésére vonatkozóan kész tervvel jött és kér mindenkit, hogy komolyan foglalkozzék kérdéssel. A székházat együttesen a kell megcsinálni, közös költségekből, de nem ajándékszerű befektetéssel, hanem vagyonrészesedéssel. Ezután fölolvasta az elkészített alapítási tervezetet, amely a következő : A békéscsabai iparosság bankot alapít „Békéscsabai Iparos Bank" cég alatt, amelynek célja az Iparos Székház megteremtése. Ebben az összes iparossági erkölcsi testületek és egy vendéglő nyernének elhelyezést. A bank a tőkefeleslegét gyümölcsöztetné,kölcsönöket szerezne az iparosoknak, nyersanyagot vásárolna és a gyártmányokat értékesítené. Tagja csak iparos lehet. Az alaptőke százezer aranykorona lesz, vagyis 50 vagon búza, amelyet 20 aranykoronás részvényekkel teremtenek meg. A jegyzés határnapja április 20, míg az alakuló közgyűlést április 24 én tartanák meg a vároháza tanácstermében. A jegyzett összegeket az év végéig három részletben kell befizetni. Kovács elnök ezután részletesen fejtegette a bank előnyeit és rámutatott arra, hogy amellett, hogy a nyersanyag 20—30 százalékkal olcsóbban volna beszerezhető, egy tökéletes organizáció segítségével könnyen lehetne résztvenni állami pályázatokon, vagy közösen nagyobb szabású munkákban. Kován Endre aggodalmaskodásaira Kovács elnök megnyugtató felvilágosítást nyújt. Ha százezer aranykorona lesz a bank alaptőkéje — mondotta — akkor kifelé tekintélyt és biztos alapot mutató pénzintézettel fogunk rendelkezni, úgy hogy hitelünket megalapozzuk és könnyűszerrel megkaphatjuk a szükséges forgótőkét. Ezenkívül némi haszon a bankműveletekből is fog származni, hiszen az iparosok valószínűen támogatni fogják a saját bankjukat a megbízásaikkal. Gecs László helyesli a tervezetet és a gyors tempót. Kérdi, mi van azzal a telekkel, amely az Ipartestület tulajdona és amely a Luther-uccában még ma is beépítetlen. Húsz vagon búzát elegendőnek tart a székház megépítésére. Kovács elnök: A Luther-uccai telek nem a mienk, mert azt a város a tanoncotthon számára