Békésmegyei Közlöny, 1925. április-június (52. évfolyam, 74-144. szám)

1925-05-15 / 109. szám

533 BÉKÉS MEGYEI KÖSZLÖM latja is teljesen meg fog változni, amennyiben onnét az irattár ös­­szes iratait a szekrényekkel együtt kihordják. Az irattár a jobboldali szárnyra kerül, ahol a volt lépcső­házból készült szobában — amely­hez a mai mérnöki hivatal szo­bája is csatlakozik — nyer elhe­lyezést. Itt lesz majd az iktató és az irattáros hivatalos helyisége. Az iktató mai helyiségét a gaz­dasági intéző kapja, a kiadóhiva­tal nagy szobáját pedig tanács­teremmé alakítják át. A folyosó következő szobáit — ahol ma a kihágási bíróság működik — a kiadóhivatal kapja, az ezen túli szobákból kettőt a mérnöki hivatal és az árvaszék kap meg. Egy szobát kap itt az állatorvosi hi­vatal is, amely ma hol itt, hol ott található, megtűrt vendégként. Ugyanitt helyezik el a városi ja­vadalmi hivatalt is mai helyisé­geiből : az Apponyi-ucca és Szent István­ tér sarkáról. A költözködés megtörténte után ezt a saroképü­letet — helyesebben: épületma­radványt — nyomban lebontják, hogy helyet készítsenek a posta­palota építkezései számára. Ugyanebben a szárnyrészben helyezik el a városi székház kü­lön telefonközpontját is, amelyet most fognak felállítani. A telefon­központ létesítésével egyidejűen a hivatalok legnagyobb része külön telefon-mellékállomást kap úgy, hogy meg fog szűnni az az ed­digi rendszer, hogy például számvevőség hívása csak az épü­­­let másik részében levő telefon útján történhetik meg. A telefon­központ felállítása és a mellék­állomások szaporítása az intéz­kedések gyorsabbodását és köz­vetlenebbé válását fogja előidézni. A földszinten tudvalevően csak a baloldali szárny a városi ható­ságé, mert a jobboldalit — az uccai résszel együtt — ma az államrendőrség foglalja el. A földszintet teljesen az adó­ügyi osztály fogja elfoglalni. Itt az az újítás történik, hogy minden kerület külön szobát kap az adó­hivatala számára, külön helyezik el a számfejtést és a forgalmi adó­hivatalt, ezenkívül ide helyezik át századdal, körülnézett a jelenben és nem látott benne semmi vigasz­talót. Leült és hozzáfogott egy hosszú költeményhez, amely így kezdődött : „Régi dicsőségünk, hol késel az éji homályban ? Száza­dok üllenek el s te alattok mélyen enyésző fénnyel jársz egyedül. Raj­tad sürü fellegek és a bus feledé­kenység koszorutlan alakja lebeg­nek. Hol vagyon, aki merész ala­kát hadi dalnak eresztvén a riadó, vak mélységet fölverje szavával ?" A múltba nézett ez a fiatal költő is, akárcsak mi most, mert nem láthatta azokat a csillagokat, ame­lyek már akkor derengeni kezdtek egy kiskőrösi, egy szalontai pa­rasztházon és egy egyszerű ko­máromi kúrián, hogy nemsokára bevilágítsák a riadó vak mélysé­get. Talán most is dereng már va­lahol egy ilyen csillag, csak mi nem látjuk. Jókai a Jövő század regényében megjósolta a fölfede­zését. Nevet is adott neki. Nem nagy embernek, félistennek vagy istennek nevét — olyan nevet, amely a tömeg-nagyság századá­ba, a szenvedők nagyságának szá­zadába illik: Pax — béke. Re­ménykedjünk abban, hogy a nagy álmodozónak ez a legszebb álma valóra válik. (Vége.) a népházból a tárlatkezelői hiva­talt is, amelynek itt is több­ szo­bát fognak a rendelkezésére bo­csájtani. A Vigadó épületében ideiglene­sen elhelyezett állami anyakönyvi hivatal a városi árvaszék költöz­ködésével más hivatalos helyisé­geket kap. Még pedig megkapja az árvaszék mai, összes helyisé­geit, ugy hogy az ide való átköl­tözködése után a Vigadónak ma hivataloknak használt helyiségei felszabadulnak és eredeti rendel­tetésüknek lesznek ismét átad­hatók. A földszinti jobboldali épület­szárny helyiségeiben az állam­rendőrség elhelyezkedése mér szép csendesen megtörtént, bár még nem véglegesen. Az új ré­szekben helyezték el négy hatal­mas szobában a bűnügyi osztályt, kettőben a detektiveket, minden­féle nyilvántartásaikkal együtt, a másik kettőben pedig a bűnügyi osztály vezetőjét és a detektiv­csoportvezetőt egy rendőrfogal­mazóval együtt. A még átalakilás alatt álló lép­csőházi részben az útlevélhivatalt és a segédhivatal részeit fogják elhelyezni. A rendőrség vezető­jének, Jánossy Gyula rendőrfőta­nácsosnak hivatali helyisége — fekvésénél fogva — a mai marad, noha az új részben sokkal kényel­mesebb és egészségesebb szoba is akadt volna. A városi székház hivatalos he­lyiségeibe a költözködés lassan­ként, fokozatosan fog megtörténni, abban a tempóban, ahogy az át­alakítás befejeződik. Ez valószí­nűen még néhány hetet vesz igénybe, mentelmi jog kodifikálása tár­gyában. • Vésztő község kérelme várme­­­gyei szabályrendelet alkotása iránt vendéglői jog szabályozása tekintetében. Békéscsaba város határozata elleni felebbezése a községi tan­erőknek a vasúti arcképes igazol­vány díjának megtérítése tár­gyában. Gyula város határozata a vá­rosi monográfia megírására 5000 aranykorona kiutalása tárgyában. Öcsöd villanyvilágitási szerző­dése. Az orosházai ipartestület alap­szabályai. Békéscsaba, 1925 május 6 A megyegyülés póttárgy­sorozat­a Összesen 300 ügy szerepel a megyegyűlésen (A Közlöny eredeti tudósítása.) Megírtuk már, hogy a május 20-ikai megyegyülés tárgysorozata igen bőséges lesz és hogy azon nagy­számú fontos és országos érdekű ügy is szerepel majd. A rendes tárgysorozatból m­ég a következő ügyek érdekesebbek : Bihar vármegye felirata a kato­nai ellenőrzés megszüntetésének állandó szorgalmazása és a kor­mányelnöknek ezirányu működé­sében bizalommal való támoga­tása iránt. Zalavármegye, Nógrád­ és Hont ideiglenesen egyesített vármegyék körirata a választójogi törvény­javaslat alkalmából állásfoglalás iránt. Daimel Sándor dr. alispántól kapott információink szerint rendes tárgysorozat 150 ügydarab­ a­ján felül körülbelül ugyanannyi ügyet ölel fel a póttárgysorozat. Eszerint a megyegyűlés tehát mintegy 300 ügyet fog tárgyalni, ami azt jelenti, hogy ha a követ­kező napra nem is, de a délutáni órákba bizonyosan be fog nyúlni a közgyűlés. A póttárgysorozat fontosabb ügyei közül a következőket em­lítjük meg: Abaúj-Torna megye körirata közegészségügyi szempontból fon­­­tos iparjogok kiadásánál a meg­bízhatóság igazolása tárgyában. Nógrád megye körirata egy új sajtótörvény és a nemzetgyűlési Jókai-ünnepély Szarvason, a Petőfi Társaság tagjainak közreműködésével A „Gróf Bolza Pálné Leány­egyesület" a Petőfi Társaság köz­reműködésével május 16-án, szom­baton, a városi színkörben halha­tatlan írónk, Jókai Mór születésé­nek 100-ik évfordulója alkalmából Jókai-ünnepet rendez, amely este 9 órakor kezdődik. A műsor a következő: 1. „Jókai soha se hal meg". Verses prológ. írta és elmondja Gyökössy Endre, a Petőfi Társa­ság tagja. 2. Jókai. Irta és felolvassa Fe­renczy Zoltán, a Petőfi Társaság alelnöke. 3. Zongorázik dr. Róbert zongoraművész. Kovalszky 4. „A Magyar biblia". Irta Gás­pár Jenő. Szavalja Illyés Erzsike. 5. „Noémi születése". Elbeszé­lés. Irta és felolvassa Lőrinczy György, a Petőfi Társaság tagja. 6. Vonósnégyes. Előadják hely­beli hegedűművészeink : dr. Salac Aladár (cselló), vitéz Szomjas Fri­gyes (viola), dr. Szemző István (hegedű), Havranek Vilmos (he­gedű). 7. „A tardonai karácsony". Szini­ű. Irta Sass Ede. Előadják: Jókai, Kohut Pál, Jókainé Labor­falvy Róza: Plenczner Ella. Csá­nyi Benjámin: Blaskó Sándor. Csányiné: Opauszki Anci. Rácz Endre: Rohony Pál. Ráczné: Miklya Judit. Egy bujdosó hon­véd : Bednár Tibor. Kapor And­rás : Konrád Gyula. Betleheme­sek: * * * 8. „Jókai üzen". Irta és előadja Szathmáry István, a Petőfi Társa­ság tagja. 9. Élőkép : Magyarország jelene, múltja és jövője. Alakítják többen s a kereskedelmi iskola növendé­kei. Az élőképpel kapcsolatban énekel a férfi dalkar, fejlődésüket nagyon jól előmoz­dította. Igen jól fejlődnek a lege­lők és a rétek is, a fanövés ro­hamos, de a további fejlődést a tartós időjárás nagyban előse­gítené. A gazdasági felügyelő ezután bejelentette, hogy a földmivelés­ügyi miniszter elrendelte, hogy a gazdasági felügyelők oktassák ki a földhöz juttatott földmiveseket a helyes és okszerű gazdálkodás mikéntjére és módszereire. A gaz­dasági felügyelők a rendelkezés­ értelmében már az elmúlt hónap­ban kiszálltak több községbe, azokba, ahol a földet kapottak javára már megtörtént a birtokba­adás és ezeken a helyeken nem­csak oktatták az új földesurakat, hanem igyekeztek azoknál közre­hatni az egyes gazdasági sek irányítása tekintetében. kérdésAz ilyen oktató előadások éven­ként minden községben átlag két­szer lesznek, a miniszter rendel­kezései szerint. A jelentés a továbbiakban fel­említette, hogy az idén is számít­hatunk sáskajárásra, azonban ez csak kisebb mérvű lesz. Végül rámutatott arra, hogy sok helyütt a cséplőgéptulajdonosok nemtörődömségből rossz állapot­ban tartják gépeiket, ami nemcsak súlyos baleseteknek lehet előidé­zője, hanem a cséplés eredmé­nyességét is kérdésessé teszi. A cséplőgéptulajdonosok ezenkívül felületes és elsietett munkával végzik a cséplést, a kellő gon­dosság elmulasztásával. Ez azt eredményezi, hogy sok gabona­szem megy veszendőbe, ami aztán kár a gazdának, kár a cséplőgép­tulajdonosnak és kár az államnak­ ilyen módon — a gazdasági fel­ügyelő becslése szerint — körül­belül egy millió méter mázsa ga­bona megy veszendőbe egy-egy gazdasági évben. Oktatják az uj földesurakat A gazdasági felügyelők tanítómunkája (A Közlöny eredeti tudósítása.) Mattiasich Sándor vármegyei gaz­dasági felügyelő a közigazgatási bizottság ülésén terjedelmes és minden részletre figyelemmel levő jelentést tett a vármegye mező­gazdaságának mai helyzetéről. A jelentés szerint április folyamán 35—40 milliméternyi átlagos csa­padék esett, ami a vetésekre és általában az összes zsendülő nö­vényekre a legkedvezőbb volt és ^MIJBÜEÜ — A tanfelügyelőségek hatás­köre. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a tanfelügyelők hatás­körébe utalta az egyhuzamban való tanítás engedélyezését, azzal a megszorítással, hogy ott, ahol a távollévő tanulók nagy száma ezt lehetővé teszi, ezekből a tanulók­ból külön osztály alakítandó és az egyhuzamban való tanítás csak ezek számára engedélyezhető. A tanfelügyelők hatáskörébe utalta a miniszter az iskolai könyvtárak ügyét, így a könyvbeszerzések engedélyezését, a könyvtárak anya­gának selejtezését, az iskolai könyvtárakra vonatkozó költség­vetést és számadást is. * Singer a házban, arany & családban. — Medgyaszay Vilma művész­estje. Szép számú közönség előtt folyt le Medgyaszay Vilma mű­vészestje tegnap este a Városi Színházban. A közönség elragad­tatással élvezte a legkiválóbb ma­gyar sanzonénekesnő kiváló mű­vészetét. Műsorának első részében néhány Petőfi—Lányi dalt inter­pretált, majd komoly és tréfás éne­kekre került a sor, míg végül egy bájos francia dallal fejezte be a gazdag repertoárt. A közönség hosszan és lelkesen ünnepelte. Sok derültséget keltett Kőváry Gyula elmés konferanszával s a bemutatott kis bohózatokban. Raj­tuk kivül kitűntek még : Lengyel Vilmos, Herczegh Albert és Hol­lóssy Jucika.

Next