Békésmegyei Közlöny, 1926. április-június (53. évfolyam, 74-144. szám)
1926-04-01 / 74. szám
Békéscsaba, 1926 április 1 Csütörtök 53-ik évfolyam, 74-ik szám / / BEKESMEQZSONT POLITIKAI NAPILAP Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve: negyedévre 75.000 kor. Egy hónapra 25.000 kor. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő: Dr. Gyöngyösi János Felelős szerkesztő: Filippinyi Sámuel Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabáé II. kerület Ferencz József tér 20. szám alatt, Hirdetés díjszabás szerint. az. Elégedetlenek a TilftVus érdekképviseletek tarifatervezetével Budapest, március 31. A mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi érdekképviseletek nincsenek megelégedve a MÁV elnöksége által kidolgozott tarifareformmal. Az érdekelteknek az a kívánságuk, hogy a 18. osztályba tartozó árucikkek kedvezményes tarifáját továbbra is fentartsák, továbbá, hogy a személyi forgalomba kedvezményes bérletjegyeket hozzanak be és ez árutarifa csökkentést ne 100, hanem 50 kg.-ig terjesszék ki. Májusban újra választ Románia Bukarest, márc. 31. Avarescu tábornok miniszterelnök elnökletével megtartották az első minisztertanácsot, melyen elhatározták, hogy a választásokat május 25-re írják ki és hogy az országgal manifesztumban közlik a kormány programját. Az új kormányt a királyság minden részében bizalommal és megelégedéssel fogadták. nagypénteken nem jelennek meg a lapok Budapest, márc. 31. Nagypénteken az idén sem jelenhetnek meg a lapok, miután változatlanul továbbra is érvényben van 4578— 920. sz. kormányrendeletnek az a szakasza, amely szerint nagypénteken délután és a rákövetkező szombat reggel a lapok nem jelenhetnek meg. Vetőburgonya bejelentése Budapest, márc. 31. Azok a gazdaságok, amelyek burgonyájukat vetőgumónak államilag akarják elismertetni, azt lekésőbb április 15-ig jelentsék be a Magyar Kir. Burgonyatermelési Hivatalak, Budapest Földmivelésügyi minisztérium. Ez a hivatal az érdeklődőknek az elismerés szabályzatát díjtalanul küldi meg és egyébként is ez ügyben bővebb felvilágosítással szolgál. Csaló rádiószerelő Budapest, március 31. Gödöllőn pár napja megjelent egy fiatalember, aki rádiómérnöknek adta ki magét és Kilián Béla néven mutatkozott be és részletre rádiókészülékeket szerelt fel. Sárváry főmérnöknél is felszerelt egy készüléket, amikor azonban alkalma volt, a feleségének mondott nővel együtt a lakásból több értéktárgyat, közöttük a felszerelt rádiót is ellopta, azután megszöktek. Hasonló trükkel jártak el Hatvanban és Isaszegen is, feljelentést tettek. A csalók ellen akiket most köröznek. Doulcet megtalálta a frankpapírt gyártó üzemet Essel a nyomozás technikai réssé befejeződött Budapest, márc. 31. Doulcet, francia rendőrtiszt, aki Németországban végez nyomozást egy München melletti kis papírgyárban bankóhamisítás céljaira szolgáló papírnyomóra bukkant. A gyár igazgatója kijelentette, hogy úgy Rábát, mint Gerőt ismeri, akik 1923-ban kétszer is felkeresték a gyárat és papirost vásároltak, hogy milyent arra nem tudott válaszolni. A budapesti kihallgatás során Rábát szembesítették Gerővel, akik kijelentették, hogy azt sem tudják, hogy hol van az illető helység, de azt beismerték, hogy Németországban tartózkodtak. Rába és Gerő szembesítésénél a tagadásokkal szemben eléjük tárták bejelentő lapjuk fénykép másolatait, amelyek igazolták, hogy 1923 ban Dürenben jártak, beismerték, hogy ott voltak. Erre de, hogy kinél jártak el arra vonatkozólag a vallomástételt megtagadták. Az ottani Schüller gyár egyik alkalmazottjának vallomása alapján kétségtelenné vált, hogy a frankhamisításhoz szükséges papiros ebből a gyárból került ki. Ennek a kérdésnek tisztázásával a hamisítás technikai részét illetőleg a nyomozás befejezettnek tekinthető. A rendőrségen kijelentették, hogy néhány nap múlva a pótnyomozást is lezárják és átteszik az ügyészségre. A genfi rádió konferencia Budapest hullámhosszát megváltoztatta Budapest, márc. 31. A genfi rádió konferencia ismét megváltoztatta budapesti hulláynhosszát, amennyiben 555.6 méterben, a bécsi nagyállomás hullámhosszát pedig 517.2 méterben állapította meg. Paksy Bernát főigazgató, a m. kir. postakísérleti állomás vezetője, aki Magyarország képviselője volt a genfi konferencián, kijelentette, hogy a bécsi állomás, miután 5 kilowattos, ezután is zavarni fogja Budapestet. Kérte a konferencia résztvevőit,hogy végezzenek olyan irányban is kísérleteket, hogy az olyan állomásnál, mint amilyen Budapest és Bécs, nemcsak az állomások egymástól való távolságát, hanem ezek energiáját is vegyék tekintetbe. Egyébként azt tapasztalta, hogy a budapesti állomás működésével a külföldön általában véve meg vannak elégedve. á április végén az egész országban demonstratív gyűléseket tart az iparosság A munkásbiztosítás, az adósérelmek és az ipari közüzemek kérdésében foglalnak állást az iparosok • Az IPOSz országos mozgalmához a kereskedők is csatlakoznak Az általános gazdasági helyzet egyre nehezebb helyzet elé állítja a magyar kézműves iparosságot. Egyre ijesztőbb mérveket ölt a kézműves ipari üzemek beszüntetése, ami maga után vonja a nemzetközi viszonylatban is elismert magyar kézművesipar lassú pusztulását. A kisiparosok nagyrésze már csak vegetál s csak súlyos anyagi áldozatok árán képes üzemét fenntartani. Az Ipartestületek Országos Szövetségéhez nap-nap után érkeznek a vidéki és fővárosi iparérdekeltségektől felhívások, hogy a szövetség az iparosok súlyos helyzetének megtárgyalása és az orvoslás módjának megbeszélése céljából országos nagygyűlést készítsen elő. Az IPOSz igazgatótanácsa Pálffy Dániel kormányfőtanácsos elnökletével tegnap foglalkozott az országos nagygyűlés kérdésével. Az igazgatótanács Dobsa László dr. indítványára egyhangúan elhatározta, hogy április 22-én országos demonstratív iparos nagygyűlést rendez a fővárosi és vidéki ipartestületek által javasolt napirenddel. Majd Füredy Lajos tb. igazgató indítványára az igazgatótanács kimondotta, hogy az iparosok országos megmozdulását, a múlt évi iparos demonstráció mintájára szervezik meg. A fővárosi nagygyűléssel egyidejűen az összes nagyobb ipari gócpontokban is ugyanezzel a tárgysorozattal szintén gyűléseket tartanak. Értesüléseink szerint a kereskedők érdekképviseletei is csatlakoztak az országos iparos mozgalomhoz. A nagygyűlés napirendjére a munkásbiztosító terén fennálló sérelmek, az általános adósérelmek s ezzel kapcsolatban az egyfázisú forgalmiadó-rendszer megteremtése, az állami és hatósági ipari üzemek megszüntetése és a tanonciskoláztatással kapcsolatos ügyek kerülnek. Szolnokvármegye 50 éves Karcag, márc. 31. Jász-Nagykun-Szolnokvármegye ebben az évben jutott el fennállásának 50. évfordulójához. A vármegyét 1876 jun. 20-án alapították az akkori Jászságból, Nagykunságból és Pest-Pilis-Solt megye kisebb részeiből. A megyei közigazgatás várható országos rendezésével kapcsolatosan most az az érdekes terv merült fel, hogy az amúgy is nagymegyét ketté osztják, Jász-Szolnokmegyére Szolnok székhellyel és Nagykun megyére Karcag székhellyel. A miniszter visszaállítja a községek autonómiáját Az ország pénzügyi ellenőrzésével kapcsolatban a községek is oly fokozott ellenőrzés alá kerültek, amelyek , akármennyire szépítik is a dolgot némelyek, sehogysem egyeztethető össze a legminimálisabb autonómiával sem. Azt még meg lehetne valahogy érteni, ha mereven ragaszkodnának az ellenőrző hatóságok az 50 százalékon felüli költségvetések szigorú felülvizsgálásához, de azt sehogy sem tudjuk megérteni, hogy akárhányszor még ezen az 50 százalékon belül is kérlelhetetlenül megakadályoznak minden oly kiadást, ami a községek saját elhatározásából keletkezik s erővel ráhúzzák, hogy ellenkezik a szanálási rendelettel. Hála Istennek az ország pénzügyi ellenőrzése már a vége felé közeledik, jó lenne tehát, ha a községek ellenőrzése is enyhülne már valamennyire. Annál is inkább itt lenne mér ennek az ideje, mert hiszen a községi háztartás bajaival foglalkozó országos jegyzőgyűlésen az érdekelt minisztériumok képviselői szinte kötelező ígéretet tettek ebben az irányban. Az ígéret azonban még nem cselekedet, márpedig a jelen esetben arra lenne szükség. Hiszen látjuk itt Csabán is számtalanszor hallhatjuk, hogy a képviselőtestület egy-egy közérdekű határozatát, mert az nem egyes csoportok szája íze szerint való, éppen a megkötöttségben reménykedve felebbezik meg a vármegyéhez, miáltal a sürgős ügyek legalább is halasztást szenvednek. Ha pedig nem akarják tekintetbe venni a községek akaratát, nem is érdemes a képviselői estü-