Békésmegyei Közlöny, 1928. január-március (55. évfolyam, 1-75. szám)
1928-01-01 / 1. szám
BfttEBMKem KWMm Békéscsaba, 1928 január 1 Tm Báli ruhaselymek a legújabb színekben, melyem csipkék minden szélességben BULPIN ÁRUHÁZ BÉKÉSCSABA k. Kik lettek a Munkásbiztosító Pénztár orvosai ? A népjóléti miniszter a gyulai kerületi pénztárnál kezelőorvosokká kinevezte Takácy Lajost, Friedmann Bernátot, Ferencet, ifj. Follmann Gombkötő Jánost (Gyula). Gáliná Egrereich Mária Gyulai József szanatóriumja Zimmer Jenőt Gyulavár, Godán Ferencet Doboz, Timár Károlyt Kétegyháza, Tits Józsefet UjkicívÓ P. Vas Vilmost, Donner Lászlót, Győrfi Györgyöt, Kultsár Sándort, Mihályt, Wagner Dánielt, Komássy Szeberényi Jánost, Jeszenszky Pált, Francisci Dánielt Békéscsaba, Benedek Bélát Gerendás, Hazai Samut, Jarolin Nándort, Zelenka Lajost Orosháza, Földessy Zoltánt Szentetornya, Túri Györgyöt Tótkomlós, Pokorny Lajost Csorvás, Huják Lisslót Gádoros, Lánc Jenőt Nagyszénás, Faragó Mórt, Takács Gusztávot Szarvas, Szerényi M. Ivánt Békéssztandrás, Pap Andrást Öcsöd, Deseő Antalt Kondoros, Mezei Lajost és Sarkadi Mórt Békés, Berényi Károlyt és Karay Gusztávot Mezőberény, Nuszbaum Károlyt Szeghalom, Salzmann Aladárt Körösladány, Domokos Kálmánt Füzesgyarmat, Katona Gábort Vésztő, Nagy Pált és Bartha Gusztávot Gyoma, Kovács Pétert Endrőd, Noll Viktort Elek, Mannheim Zsigmondot Meggyesegyháza, Balog Imrét Nagykamarás, Márczy Róbertet Zsáka, Herbs Bélát Báránd, Fekete Pétert Biharnagybajom, Törő Istvánt Szerep, Izsóf Ferencet Bihartorda, Braun II^st Biharkeresztes, Balogh Lajost Barogboszörmény, Szőke Gyulát Komádi, Baranyai Jenőt Okády, Sándor Dezsőt Zsadány, Schra ?ibek Károlyt Kötegyán, Reichenbach Józsefet Biharugra, Mayer Vilmost Geszt, Szilvásy Bélét és SDitzer Sándort Sarkad, Nagy Bélát Meggyesbodzás, Bournál Jánost Kőröstarcsa Jenő szépirodalmi és tudományos folyóirat, a „Debreceni Szemle" hosszabb értekezést fog közölni az országban található hibás címerekről, melyek között természetesen előkelő helyet foglal el a szarvasi gazdasági iskola címere is, melynél a korona és a pajzs méretaránya tartalmazza a legsulyosabb elmintózést, kiír a címer körül használt díszítés, ha sulyosabb kifogés alá nem is esik, de feltétlen izlés nélküli pótlása a szokványos díszítésnek. Amennyiben a tárgyilagos, szakszerű bírálat tényleg bebizonyítaná a szarvasi Tessedik intézet nemzeti címerének hibás voltát, úgy feltétlenül szükségessé válik annak haladéktalan korrigálása, mert az mégis csak abszurdum lenne, hogy elsőrangú állami épületen elhibázott formájú nemzeti címer disztelenkedjék. Tudományos megvitatás tárgya lesz a szarvasi hibás címer (A Közlöny eredet'tudős ttftíia.) A rák-kérdés a legutóbbi esztendőkben igen erősen homlokterébe került az érdeklődéseknek, úgy, hogy nemcsak rák-bizottságok és hatalmas intézmények alakultak meg a művelt államokban (végre meglehetősen primitív formában Budapesten is), nemcsak a tudományos világ érdeklődését csigázták fel ennek a veszedelmes betegségnek keletkezési formái és gyógyítási lehetősége, hanem bőven foglalkoznak vele a nem orvosi szaklapok, sőt igen intenzíven a napilapok is. A Békésmegyei Közlöny egyik ünnepi számában is jelent meg közlemény, mondhatni népbetegségről, melyből a kulturált Angliában is 1550 esik 1 millió lakosra és mert a közlöitek túlságosan népszerűen voltak megírva, elhatároztam a rák-problémának a Közlöny olvasóival való megismertetését. 1925-ben és 1926-ban kerültek ki azok az egész világon összegyűjtött statisztikák, melyek oly ijesztő képét adták a rák százalékos szereplésének, főleg az 1904-es és az 1910 es statisztikához viszonyítva. Megtudjuk ezen kötetekből, hogy egyes helyeken a rák halálozási száma kb. 20 év alatt a tízszeresére emelkedett és különösen a tüdő- és hörgőrák az, mely a régebbi statisztikában szereplő 12%-ról 10%-ra szökött. Bécsi tudósoktól röppent ki először a gondolat, hogy a rák rémítő felszaporodása a kultúra fejlődésével hozható oki összefüggésbe és ugyanaz a kátránytermék: a pilaszter, vagy az autóból kibűzlő benzin lenne az okozó tényező, mint amellyel mesterségesen is sikerült rákot Számos statisztikus kutatott előidézni, egyidejűleg a városok és vidék rákos megbetegedéseinek százalékos összehasonlítása irányában és joggal vetődött fel az a kérdés, hogy kulturmegbetegedés-e a rák, váljon E kérdésre a választ Weiís chikagói orvosprofesszor adta meg legvilágosabban mélyreható tanulmányai alapján. Szerinte az alacsony kulturájú helyeken nemcsak az orvosok diagnosztikai képességével magyarázható a rákbetegségek kisebb százaléka, de evidenssé válik rögtön, ha megtudjuk, hogy Indiában az átlagos életkor 266 szemben az Egyesült Államok 54 esztendejével és hogy a bengáloknál csak 17 százalék éli túl a 40 évet, míg az angoloknál 27 százalék. Már pedig köztudomásu, hogy a rák az öregkor megbetegedése és hogy az 50-től 60-ig mutatja a legnagyobb százalékot. Wells igen érdekes dolgozatának taglalása túlhaladná egy újságcikk kereteit és igy csupán csak frappáns konklúzióját említem meg, mely szerint a rák kultúrbetegség azon esetben, ha az öregség is kultúrmegbetegedés. Adjunk hálát az orvostudományok fejlettségének, mely lehetővé tette a fiatalkori betegségeknél a halál elkergetését és engedte megélni azt a kort, midőn az álnok nagy ellenséggel a rákkal szembenézhetünk. A rák rohamos terjedésével egyidejűleg a legszorgosabb munka folyik a kórokozó felderítésére és a betegség gyógyítására. Sajnos, az angol Barnard és Cye eredményei is, melyektől pedig a tudományos világ is sok sikert várt, a rosszindulatú daganatoknak csak egy fajtájára, a Rous-féle sarcomára vonatkozott. Megfigyeléseiknek mindenesetre egy igen határozott értéke van : a rákokat nem lehet megjelenési formák szerint skatulyázni, a különféle rákféleségek előidézéséhez más és más komponens szükséges. A Rous-féle sarcoma ilyen komponense pl. kloroform. Ez a felfogás nem szól ellene az idei Nobel-díjas Fiebiger theóriájának sem, mely szerint svábbogarakkal etetett patkányok nagy részénél gyomorrákot lehet előidézni, sőt konkludál a kátrány által előidézett rák hipotézissel is, mely azonos jellegű a piszkosságukról híres mexikói szamárhajcsárok gyakori bőrbajával. A régebbi felfogások azonban korántsem tekinthetők még megdöntötteknek. Éppen a minap olvastam egy közleményt, mely egészen közel jár Wirchov theóriájához, hogy t. i.: a szervezet kialakulásakor eltévedt csirasejtek okozzák a daganatot. Cikkíró még hozzáveszi a Blumenthal-féle felületi feszültség megzavarásának elméletét és kész az uj hipotézis. Ki fogja megcáfolhatni!? Mint fentebb is említettem, a daganat keletkezését még mindig homály fedi és a gyakorlat számára ezen theóriák nagy alkotói sajnos semmit semmit sem tudtak produkálni. A rákgyógyítás ma — bár a ráknak egyes formái úgyszólván 100 százalék eredménnyel is gyógyíthatók — még mindig gyermekcipőben jár. Oka ennek természetesen a kórokozó ismeretlen volta. A rák gyógyító eljárásai: a sebészi és a röntgen. A rádiumkezelés a röntgennel teljesen azonos jellegű, mert a kisugárzás által okozott élettani elváltozások egyformák, amit a gyógyítási statisztikák is igazolnak. A legjobb gyógyulási kilátások az eddigi megállapítások szerint a sebészi és a röntgen kombinált kezelések útján érhetők el. Minden operálható rákos beteg tehát legelőször is operáltassa meg magát és semmiesetre se várjon a röntgen besugárzással a daganat kiújulásáig. Ennek a röntgenbesugárzásnak az a célja, hogy műtét közben a sebész által el nem érhető mirigyeket, melyek a ráksejteknek a fészket és a nyirokunkat, melyek a ráksejteknek tovavivői, a röntgensugárral elpusztítsuk és ilyenformán a daganatsejtet táptalajától megfosszuk. Azon daganatok számára, melyeknek operálására a sebész már nem vállalkozik a mirigyek nagyfokú megtámadása, vagy esetleg erős lesoványodás, rossz erőbaji állapot, vagy más ok miatt, az egyetlen gyógyító eljárás a röntgen. És ez pedig hangsúlyozandó nemcsak a javas és delejes asszonyok kiterjedt prakszisa miatt, de mert intelligens emberek szájából hallott mendemondák alapján is hatalmas külföldi intézmények lennének a rákos betegségek gyógyítására. Hogy ez persze vagy egy jól megszervezett reklám egyes magánintézetek részéről, vagy egyesek fantáziájának terméke, az annyira nyilvánvaló, hogy magyarázatra nem is szorul. (A Közlöny eredeti tudósítása.) Szegény megboldogult Tessediknek sehogy sincs szerencséje. Emlékének méltó megőrzője lenne a szarvasi gazdasági tanintézet, mely büszkén viseli nevét, az épület homlokzatán azonban kellemetlenül hat a hibás nemzeti címer, melynek hire, sajnos, egész Debrecenig elhat. A híres magyar város szellemi kiválóságai, főleg egyetemi professzorok szerkesztésében megye100 százalákban sajnos a rák ma még nem gyógyítható, de vajjon 100 százalékban gyógyítható-e a fejfájás, ezen igazán mindennapos betegség, melyet pedig mindjárt a kezdetkor észreveszünk. Tény az, hogy a röntgen statisztikák szerint a bőrrákoknak már 95 százaléka gyógyul és a méh , valamint az emlőrákok gyára ha a IParöfétában tölti a Szilveszter-estét külön termek Váci püspöki fajborok Gazsi muzsikál húsz év alatt a tízszeresére emelkedett a rákesetek száma Valjon kulturmegbetegedés-e a rák? A gyógyítás lehetősége