Békésmegyei Közlöny, 1928. január-március (55. évfolyam, 1-75. szám)

1928-01-01 / 1. szám

BfttEBMKem KWMm Békéscsaba, 1928 január 1 Tm Báli ruhaselymek a legújabb színekben, melyem­ csipkék minden szélességben BULPIN ÁRUHÁZ BÉKÉSCSABA k. Kik lettek a Munkásbiztosító Pénztár orvosai ? A népjóléti miniszter a gyulai kerületi pénztárnál kezelőorvo­sokká kinevezte Takác­y Lajost, Friedm­ann Bernátot, Ferencet, ifj. Follmann Gombkötő Jánost (Gyula). Gáliná Egrereich Mária Gyulai József szanatóriumja Zimmer Jenőt Gyulavár, Godán Ferencet Doboz, Timár Károlyt Kétegyháza, Tits Józsefet UjkicívÓ P. Vas Vil­most, Donner Lászlót, Győrfi Györ­gyöt, Kultsár Sándort, Mihályt, Wagner Dánielt, Komássy Szebe­rényi Jánost, Jeszenszky Pált, Fran­­cisci Dánielt Békéscsaba, Benedek Bélát Gerendás, Hazai Samut, Ja­rolin Nándort, Zelenka Lajost Orosháza, Földessy Zoltánt Szen­tetornya, Túri Györgyöt Tótkom­lós, Pokorny Lajost Csorvás, Hu­ják Lisslót Gádoros, Lánc Jenőt Nagyszénás, Faragó Mórt, Takács Gusztávot Szarvas, Szerényi M. Ivánt Békéssztandrás, Pap Andrást Öcsöd, Deseő Antalt Kondoros, Mezei Lajost és Sarkadi Mórt Békés, Berényi Károlyt és Karay Gusztávot Mezőberény, Nuszbaum Károlyt Szeghalom, Salzmann Ala­dárt Körösladány, Domokos Kál­mánt Füzesgyarmat, Katona Gá­bort Vésztő, Nagy Pált és Bartha Gusztávot Gyoma, Kovács Pétert Endrőd, Noll Viktort Elek, Mann­­heim Zsigmondot Meggyesegyháza, Balog Imrét Nagykamarás, Már­czy Róbertet Zsáka, Herbs Bélát Báránd, Fekete Pétert Biharnagy­bajom, Törő Istvánt Szerep, Izsóf Ferencet Bihartorda, Braun II^st Biharkere­sztes, Balogh Lajost Ba­rogboszörmény, Szőke Gyulát Ko­m­ádi, Baranyai Jenőt Okády, Sán­dor Dezsőt Zsadány, Schra ?ibek Károlyt Kötegyán, Reichenbach Józsefet Biharugra, Mayer Vil­most Geszt, Szilvásy Bélét és SDitzer Sándort Sarkad, Nagy Bélát Meggyesbodzás, Bournál Jánost Kőröstarcsa­ Jenő szépirodalmi és tudományos folyóirat, a „Debreceni Szemle" hosszabb értekezést fog közölni az országban található hibás cí­merekről, melyek között termé­szetesen előkelő helyet foglal el a szarvasi gazdasági iskola címere is, melynél a korona és a pajzs méretaránya tartalmazza a legsu­lyosabb elmintózést, kiír a címer körül ha­sznált díszítés, ha sulyo­sabb kifogés alá nem is esik, de feltétlen izlés nélküli pótlása a szok­ványos díszítésnek. Amennyiben a tárgyilagos, szak­szerű bírálat tényleg bebizonyí­taná a szarvasi Tessedik intézet nemzeti címerének hibás voltát, úgy feltétlenül szükségessé válik annak haladéktalan korrigálása, mert az mégis csak abszurdum lenne, hogy elsőrangú állami épü­leten elhibázott formájú nemzeti címer disztelenkedjék. Tudományos meg­vitatás tárgya lesz a szarvasi hibás címer (A Közlöny eredet'­tudős ttftíia.) A rák-kérdés a legutóbbi esztendők­ben igen erősen homlokterébe ke­rült az érdeklődéseknek, úgy, hogy nemcsak rák-bizottságok és hatal­mas intézmények alakultak meg a művelt államokban (végre meglehe­tősen primitív formában Budapesten is), nemcsak a tudományos világ érdeklődését csigázták fel ennek a veszedelmes betegségnek keletkezési formái és gyógyítási lehetősége, ha­nem bőven foglalkoznak vele a nem orvosi szaklapok, sőt igen intenzíven a napilapok is. A Békésmegyei Köz­löny egyik ünnepi számában is jelent meg közlemény, mondhatni népbe­tegségről, melyből a kulturált Angliá­ban is 1550 esik 1 millió lakosra és mert a közlöitek túlságosan nép­szerűen voltak megírva, elhatároz­tam a rák-problémának a Közlöny olvasóival való megismertetését. 1925-ben és 1926-ban kerültek ki azok az egész világon összegyűjtött statisztikák, melyek oly ijesztő képét adták a rák százalékos szereplésé­nek, főleg az 1904-es és az 1910 es statisztikához viszonyítva. Megtudjuk ezen kötetekből, hogy egyes helye­ken a rák­ halálozási száma kb. 20 év alatt a tízszeresére emelkedett és különösen a tüdő- és hörgőrák az, mely a régebbi statisztikában sze­replő 12%-ról 10%-ra szökött. Bécsi tudósoktól röppent ki elő­ször a gondolat, hogy a rák rémítő felszaporodása a kultúra fejlődésével hozható oki összefüggésbe és ugyanaz a kátránytermék: a pilaszter, vagy az autóból kibűzlő benzin lenne az okozó tényező, mint amellyel mester­ségesen is sikerült rákot Számos statisztikus kutatott előidézni, egyide­jűleg a városok és vidék rákos meg­betegedéseinek százalékos össze­hasonlítása irányában és joggal vető­dött fel az a kérdés, hogy kulturmegbetegedés-e a rák, váljon E kérdésre a választ Weiís chika­gói orvosprofesszor adta meg leg­világosabban mélyreható tanulmá­nyai alapján. Szerinte az alacsony kulturájú helyeken nemcsak az orvo­sok diagnosztikai képességével ma­gyarázható a rákbetegségek kisebb százaléka, de evidenssé válik rögtön, ha megtudjuk, hogy Indiában az átlagos életkor 26­6 szemben az Egyesült Államok 54 esztendejével és hogy a bengáloknál csak 17 szá­zalék éli túl a 40 évet, míg az an­goloknál 27 százalék. Már pedig köztudomásu, hogy a rák az öreg­kor megbetegedése és hogy az 50-től 60-ig mutatja a legnagyobb száza­lékot. Wells igen érdekes dolgoza­tának taglalása túlhaladná egy újság­cikk kereteit és igy csupán csak frappáns konklúzióját említem meg, mely szerint a rák kultúrbetegség azon esetben, ha az öregség is kul­túrmegbetegedés. Adjunk hálát az orvostudományok fejlettségének, mely lehetővé tette a fiatalkori betegsé­geknél a halál elkergetését és engedte megélni azt a kort, midőn az álnok nagy ellenséggel a rákkal szembe­nézhetünk. A rák rohamos terjedésével egy­idejűleg a legszorgosabb munka folyik a kórokozó felderítésére és a betegség gyógyítására. Sajnos, az angol Barnard és Cye eredményei is, melyektől pedig a tudományos világ is sok sikert várt, a rosszindu­latú daganatoknak csak egy fajtájára, a Rous-féle sarcomára vonatkozott. Megfigyeléseiknek mindenesetre egy igen határozott értéke van : a ráko­kat nem lehet megjelenési formák szerint skatulyázni, a különféle rák­féleségek előidézéséhez más és más komponens szükséges. A Rous-féle sarcoma ilyen komponense pl. kloro­form. Ez a felfogás nem szól ellene az idei Nobel-díjas Fiebiger theóriá­jának sem, mely szerint svábboga­rakkal etetett patkányok nagy részé­nél gyomorrákot lehet előidézni, sőt konkludál a kátrány által előidézett rák hipotézissel is, mely azonos jel­legű a piszkosságukról híres mexikói szamárhajcsárok gyakori bőrbajával. A régebbi felfogások azonban ko­rántsem tekinthetők még megdöntöt­teknek. Éppen a minap olvastam egy közleményt, mely egészen közel jár Wirchov theóriájához, hogy t. i.: a szervezet kialakulásakor eltévedt csirasejtek okozzák a daganatot. Cikkíró még hozzáveszi a Blumen­thal-féle felületi feszültség megzava­rásának elméletét és kész az uj hi­potézis. Ki fogja megcáfolhatni!? Mint fentebb is említettem, a da­ganat keletkezését még mindig ho­mály fedi és a gyakorlat számára ezen theóriák nagy alkotói sajnos semmit semmit sem tudtak produ­kálni. A rákgyógyítás ma — bár a ráknak egyes formái úgyszólván 100 százalék eredménnyel is gyógyítha­tók — még mindig gyermekcipő­ben jár. Oka ennek természetesen a kórokozó ismeretlen volta. A rák gyógyító eljárásai: a se­bészi és a röntgen. A rádiumkeze­lés a röntgennel teljesen azonos jellegű, mert a kisugárzás által oko­zott élettani elváltozások egyformák, amit a gyógyítási statisztikák is igazolnak. A legjobb gyógyulási kilátások az eddigi megállapítások szerint a sebészi és a röntgen kombinált kezelések útján érhetők el. Min­den operálható rákos beteg tehát legelőször is operáltassa meg ma­gát és semmiesetre se várjon a röntgen besugárzással a daganat kiújulásáig. Ennek a röntgenbesu­gárzásnak az a célja, hogy műtét közben a sebész által el nem ér­hető mirigyeket, melyek a ráksej­teknek a fészket és a nyirokun­kat, melyek a ráksejteknek tova­vivői, a röntgensugárral elpusztít­suk és ilyenformán a daganat­sejtet táptalajától megfosszuk. Azon daganatok számára, melyek­nek operálására a sebész már nem vállalkozik a mirigyek nagyfokú megtámadása, vagy esetleg erős lesoványodás, rossz erőbaji álla­pot, vagy más ok miatt, az egyet­len gyógyító eljárás a röntgen. És ez pedig hangsúlyozandó nem­csak a javas és delejes asszonyok kiterjedt prakszisa miatt, de mert intelligens emberek szájából hal­lott mende­mondák alapján is ha­talmas külföldi intézmények len­nének a rákos betegségek gyó­gyítására. Hogy ez persze vagy egy jól megszervezett reklám egyes magánintézetek részéről, vagy egyesek fantáziájának terméke, az annyira nyilvánvaló, hogy magya­rázatra nem is szorul. (A Közlöny eredeti tudósítása.) Szegény megboldogult Tessedik­nek sehogy sincs szerencséje. Em­lékének méltó megőrzője lenne a szarvasi gazdasági tanintézet, mely büszkén viseli nevét, az épület homlokzatán azonban kellemet­lenül hat a hibás nemzeti címer, melynek hire, sajnos, egész Deb­recenig elhat. A híres magyar város szellemi kiválóságai, főleg egyetemi pro­fesszorok szerkesztésében megye­100 százalákban sajnos a rák ma még nem gyógyítható, de vajjon 100 százalékban gyógyítható-e a fejfájás, ezen igazán mindennapos betegség, melyet pedig mindjárt a kezdetkor észreveszünk. Tény az, hogy a rönt­gen statisztikák szerint a bőrrákok­nak már 95 százaléka gyógyul és a méh , valamint az emlőrákok gyá­ra ha a IParöfétában tölti a Szilveszter-estét külön termek Váci püspöki fajborok Gazsi muzsikál húsz év alatt a tízszeresére emelkedett a rákesetek száma Valjon kulturmegbetegedés-e a rák? A gyógyítás lehetősége

Next