Békésmegyei Közlöny, 1932. január-március (59. évfolyam, 1-65. szám)
1932-01-01 / 1. szám
Ara 12 fillér Békéscsaba, 1932 január 1 Péntek 59-ik évfolyam, 1-ső szám BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY POLITIKAI LAP irama u«rydc^ , f — y lAAs*' Előfizetési dijak i Helyben és vidékre postán küldve negyedévre 3 pengő «v hónapra 1 pengő. — Példányonkint 12 fillér. Főszerkesztő : Dr. Reisz József Felelős szerkesztő Oroszlány Gábor Telefonszám : 176 Szerkesztőség és kiadóhivatal, Békéscsaba 11. ker. Ferenc József tér 20. szám alatt Hirdetés díjszabás szerint 1932 Pár óra múlva 1932-t írunk. A bölcsek felosztották a feloszthatatlan időt darabokra. Évekre, hónapokra, napokra. Múltra, jelenre és jövőre. A multat ismerjük, a jelent szenvedjük és a jövőt bizakodva lessük. Ha az ember elolvassa a világ bölcseinek, hires és neves államférfiainak jóslásait, a halandó embert földig sújtja a keserű, a minden bizakodás nélküli hang. A karácsonyest csöndjében beszédet hallgattunk a rádión kérészül is. Ez a beszéd is olyan volt, hogy nedves szempilláink is lecsukódtak. Mit hoz a jövő ? — szólt távbeszélő. Mit hozhat ? Bajt, a szenvedést, megpróbáltatást Az egész Európa egy kráteren táncol. Elégedetlenség, forrongás az egész vonalon. London, Páris, Berlin ég a belső láztól és a mi szegény, kis csonka orszunk valósággal az uj honalapítás küzdelmes napjait éli. De akármit is jósolnak a bölcsek és akármilyen kétkedve várják politikusaink a 1932-ik esztendőt, nekünk jövő az az érzésünk, hogy minden nehézségek és küzdelmek dacára Magyarország lesz az a nemzet, mely a nagy megpróbáltatások idejét átélve, megújulva és felfrissülve fog a jövőben a dunaparti nemzetek között helyet foglalni, hivatásának és rendeltetésének megfelelve, nemzeti ideáljainak élni. Ennek az országnak helye van a nap alatt és bármit is főztek ki a kisentente boszorkánykonyháján, Szent István országa vissza fogja nyerni erejét, nagyságát, szépségét és hatalmát. Nem akarunk a jóslások sűrü ködébe burkolózva borongó lélekkel perspektívákat mutatni. A mi hitünk a nemzet nagy múltjából meríti erejét. Ezt az országot nem most először szaggatják és tépik darabokra. Ezt a nemzetet nem először érik katasztrófák és végzetszerűnek látszó tragédiák. A magyar nemzet történelmének minden lepergetett lapja tele van véres foltokkal, könnyes fájdalommal és gyásszal. Már a kalaposkirály megmondta, hogy „Magyarország a sors mostoha gyermeke", de viszont a költő szerint, ha a világ Isten kalapja, a mi hazánk bokréta rajta. Az uj ut mesgyéjén, az uj év kezdetén nincs okunk a kétségbeesésre. Sebeinket nem titkoljuk, de reményeinket sem adjuk föl. Talpra áll újra az ország, csak a politikai kuruzslóktól tudjunk mihamarább megszabadulni. A nép erős, egészséges — erejében és gondolkozásában egyformán, tehát a teljes felépüléshez nem kell más, csak becsületes szándék és tiszta közélet. Ezt az egyet kívánjuk mi a közeledő újévtől a tizenkettedik óra utolsó percében. (0. G.) Jánossy polgármester újévi nyilatkozata (A Közlöny eredeti tudósítása.) Az év utolsó napján felkerestük hivatalos helyiségében Jánossy Gyula polgármestert és kérdést intéztünk hozzá, hogy minő impressziókkal néz Békéscsaba város jövőbeli fejlődése elé? Jánossy polgármester szíves volt munkatársunknak a következő nyilatkozatot tépni, melyet alább közlünk: — Bizakodással nézek a jövő felé — mondotta a polgármester — mert az az érzésem, hogy minden vonalon általános javulásnak kell bekövetkeznie. Nem szabad magunkat átadnunk a depressziónak, mert ezáltal aláhanyatlik a munkakedv és megbénul minden igyekezet. Minden polgárnak arra kell törekednie, hogy bizalmat öntsön embertársába, aki talán a bajok és gondok nyomása alatt vesztett reménységgel kémleli a jövőt. — Békéscsaba városának minden ügye a képviselőtestület tagjainak komoly és közérdekű elbírálásától van függővé téve és megnyugvással kell konstatálnom, hogy a képviselőtestület minden egyes tagja a város eminens érdekeit tartotta szem előtt, akár városfejlesztési, akár közgazdasági, akár pedig szociális kérdésekről volt szó. Bármilyen nehéz időket is élünk a jelenben, Békéscsaba predesztinálva van arra, hogy fejlődésében meg ne álljon. — Külön ki kell emelnem a városi tisztikart, amelynek minden tagja híven, becsülettel tölti be közalkalmazotti hivatását és örömmel kell leszögeznem, hogy a múlt évben egyetlen eset sem fordult elő, hogy figyelmeztetéssel, vagy megtorlással kellett volna élnem. A tisztviselői kar lényegesen csökkentett fizetés mellett, teljes megelégedésre teljesíti hivatását, melyet nemcsak kenyérkeresetnek tart, hanem át van hatva attól a gondolattól, hogy amikor Békéscsaba közönségének ügyeit intézi — egyúttal a nemzet érdekeit is szolgálja. — Az ínségesek ügyében minden lehetőt megtettünk a szűkre szabott keretek között. Gondoskodásunk kiterjedt a szellemi munkanélküliek támogatására is és általában azon az alapon állunk, hogy a téli zord idők alatt minden ínségest megsegítsünk. — A város jövő terveire nézve — a korlátozott viszonyok között, egyelőre fix javaslatokkal nem foglalkozom, de a város diskrecionális jogának megóvása mellett arra törekszem, hogy a jövőben kiépítjük azokat a pilléreket, melyen Békéscsaba, mint önálló törvényhatósági város fog bekapcsolódni az ideiglenesen megcsonkított nemzetünk életébe, sőt . Közös megértéssel, egyetértés-és bizalommal sok felesleges küzdelemnek elejét lehet venni, a nehézségeket eliminálni tudjuk és én azon őszinte kijelentéssel fejezem be a hozzám intézett kérdésekre feleletemet, hogy Békéscsaba város összes lakosságának, minden polgárának a legjobb és legboldogabb újévet óhajtok. (-) JÁNOSSY GYULA A Békésmegyei Közlöny napilap Egy évi küzdelem, az ellenáramlatokkal való eredményes kiharcolás után, örömmel jelenthetjük olvasóközönségünknek, hogy a m. kir. Miniszterelnökség Sajtóosztálya ma érkezett leiratával engedélyt adott arra, hogy a Békésmegyei Közlöny napilappá alakuljon át. Nemcsak nekünk , a lap szerkesztőinek hozott ezzel az újév örömöt, de annak a szabadon gondolkozó, a magyar sors iránt őszinte érdeklődéssel viseltető közönségnek is, mely több, mint egy félszázad óta a Békésmegyei Közlönyt saját orgánumának tekintette, felkarolta és támogatta. A Békésmegyei Közlöny továbbra is igyekezni fog a nagyközönség érdekeit képviselni és óvni, emellett nívós, bőséges tudósításokkal kibővült napisajtót fog adni Békésvármegye közönségének, mely a küzdelmek idejében is kitartott kedvelt újságja mellett. A lap főszerkesztője dr. Reisz József ügyvéd, törvényhatósági bizottsági tag, felelős szerkesztője Oroszlány Gábor, kiadója Gruber Dezső. A Békésmegyei Közlöny, mint politikai napilap, az újjászervezés munkája után január közepén fog a miniszterelnökség engedélye alapján kiérdemelt jogával élni. Régi névjegyzék szerint lesz a legközelebbi választás !A Közlöny eredeti Érdekes leirat érkezett tudósítása.) ma a vármegyére a belügyminisztertől. Közli, hogy takarékossági szempontból a törvényhozás útján érvényesíttetni akarja a képviselőválasztók 1932-re érvényes névjegyzékét a következő, 1933-as évre is és a névjegyzék összeállításait mellőzni előmunkárarendeli. Javaslatával a belügyminiszter igen jelentékeny összegű kiadástól akaja megkímélni az államot, a vármegyét és a várost. A rengeteg nyomtatvány és adminisztrációs kiadások ugyanis igen nagy összeget tesznek ki minden évben az új névjegyzék összeállításánál.