Békésmegyei Közlöny, 1935. január-március (62. évfolyam, 1-74. szám)
1935-01-03 / 2. szám
Ara 6 fillér BEEESHERTEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1935 január 3. 62. évfolyam 2. szám így gondoljuk Szilveszter éjjelén, mikor egy mámoros pillanatban a múlt ölelte át a jövőt, a pezsgő, a vigasság, a jazz, a tánc zsivaján átkiáltott az elmúlt év kísérteties lármája. Ez a lárma nagyrészt a revolverlövések és halálhörgések félelmetes zaja, a revolverlövéseké, melyek tőlünk keletre és nyugatra, északra és délre, irányítani akarták a világ politikáját és amelyek nyomán sokan már a revolvernél sokkal hangosabb ágyúdörgést halucináltak. Az elmúlt esztendő európai sorsfordulatai és amerikai gazdasági vitustánca annyira nem viselte meg és merítette ki az emberiséget, hogy ne bizhasson a rossz idők legrosszabbjának elmúlásában! Ha ugyan eme idegileg alapos próbát kivánó év után még tud bízni és még látja a jövőt. A merényletek esztendejének azért biztató jelenségei is voltak. A népszövetségi eszme megerősödése éppen azt jelentette, hogy az apró kérdésekben, nyugodt időkben rosszul funkcionáló genfi intézmény puszta léte is sok veszélytől mentheti meg a világot és az asztalai mellett ülőkben fokozott mértékben ébreszti fel a felelősség tudatát, mellyel a kormányok hazájuknak és az egész emberiségnek egyaránt tartoznak. Amerika érdeklődése a népszövetségi eszme iránt alkalmas arra, hogy valóban a nemzetek szövetségévé emelje fel a genfi gyülekezetet és ebben az évben talán elérhető, hogy az az állam is a tagok sorába lépjen, amelyiknek egykori elnöke a nemzetek együttműködésének szükségességét kimondotta. A francia olasz jóviszony szükségének felismerése és a közeledés érdekében mind a két oldalról megtörtént fontos lépések is nyugalmasabb esztendő garanciáiként jelentkeznek. A Saar-vidéki szavazás is inkább lezár, mint megnyit egy külpolitikai akciót. Ha így lesz, akkor az 1935. év mégis csak remélhetőleg a nyugalom esztendeje lehet. Nyugalom idején a gazdasági elzárkózás merevségének is engednie kell, fel kell nyilniok az autarchiák sorompóinak. Az autarchiás gazdálkodás enyhülése hozhatja meg a gazdasági javulásnak azt a mértékét, melyet már annyi szűk esztendő óta vár az egész világ és vár különösen a mi világunk, amelyik méltán hiheti, hogy az autarchia leszorításával csökken az agrárolló is, legalábbis ennek ipari oldala. Külpolitikailag a gazdasági helyzet javulásának alátámasztása az uj esztendő súlyos feladata. Eme gazdasági javulás aztán meghozza a lelkek nagyobb nyugalmát is és ez éksorozat végén talán ott dereng az az eseménytelenség, melynek éve, sőt évtizede után a történelmi időktől megcsömörlött emberiség vágyakozik. Az AEGlf vezérigazgatója szerint Békéscsaba igényeit teljesen kielégíti a közlekedés mai állapota (A B. K. tudósítója jelenti.) Néhány nappal ezelőtt azt írtuk, hogy a közlekedés megoldása elsőrendű érdeke Békéscsaba lakosságának. Ismertetjük a városi főmérnök jóakaratú nyilatkozatot, amelyben a régen tervezett, de meg nem valósult közlekedési újításokról emlékezett meg. A főmérnök a város hatalmas kiterjedésére és a lakosság nagyarányú szaporodására tekintettel megoldandó, de nehezen megoldható feladatnak mondotta a város közlekedésének ügyét. A B. K. elhatározta, hogy a város közlekedésének jobbátételére minden felelős tényezőt megszólaltat, mert így remélhető, hogy a nyilvánosság előtt elhangzott véleményekből a kérdés megoldásának életrevaló és egészséges férce alakul ki. Ma Hady Antallal, az AEGV vezérigazgatójával beszélgetünk, aki Békéscsaba mai közlekedési rendjét teljesen kielégítőnek tartja. Hady Antal a következőket mondotta : “ Ami már most a Békésmegyei Közlönyben közölt panaszokat illeti, eddig mindig rendben volt a helyi közlekedés, hozzánk semmi panasz nem érkezett, a miniszzterileg jóváhagyott közlekedési rendet betartjuk, a gyorsabb közlekedés nem rajtunk áll, ezt a rendőrség szabályozza. — Arról pedig szó sem lehet, hogy a gyorshoz külön járatot indítsunk, mert nem fizetődnék ki. — Mi körforgalomról nem beszélhetünk, mert csak egy vonalunk van. Autóbusszal már próbálkoztunk, mert 1929 ben piaci napokon az erzsébethelyi házától a helyi motorhoz községcsatlakozva járatot indítottunk s az útiköltség a Kossuth térig csak 20 fillér volt. Nyolc nap tapasztalatai után azonban leálltunk, mert 101 pengrő bevétel mellett 198 P Uacii mutatkozott. — Megpróbálkoztunk azzal is, hogy a Lőrinczy-patikáig járjon a helyi motor — így akartuk bekapcsolni a Békési út és környékének közönségét —, 18 perces volt a menetidő, de mindössze 0,8 utas esett statisztikánk szerint egy útra , minthogy a városi közönség a hosszabb menetidővel kárt szenvedett, hamarosan visszatértünk a régi rendhez. — 1927 nyarán az erzsébethelyi községházától a fürdőig volt autóbuszjáratunk. Azt tulajdonképen a rt. finanszírozta, Fürdő úgyhogy nekünk csak a benzinköltséget és a soffőr illetményét fizették meg. Az autóbusz ingyen állt rendelkezésükre, de öt nap után abbamaradt minden, mert 91 pengő bevétel mellett 298 pengő volt a kiadás. — A tapasztalatok alapján tehát azt mondhatom, hogy Békéscsaba mai közlekedési rendje ki kell, hogy elégítsen mindenkit, mert a közönségnek nincs nagyobb igénye, mint a mai félóránként közlekedő helyi motor s a vasút erre is ráfizet. — Mi mindent megteszünk, hogy a közönséget kielégítsük, ilyen céllal állítottuk be a 10 filléres menetdíjat jelentő 30-as jegyfüzetet is. — Ha a viszonyok megjavulnak, akkor visszaállítjuk régi rendszerünket, két motor fog jár a városban s negyedóránként len, majd megközelíteni az állomást s természetesen az autóbuszokét is üzembe helyezzük. Elfogták a szabadságtéri revolveres bankrablókat eszelték ki a gangszertámadást, de csak kettő lövöldözött (A B. K. tudósítója jelenti.) A budapesti rendőrség bravúros nyomozás után szilveszter éjjelén elfogta a budapesti alvilág megszédült gangszerkölykeit, akiknek vakmerő támadása már eddig is két ártatlan ember életét oltotta ki a Kereskedelmi Bank szabadságtéri fiókjában. Hírt adtunk arról, hogy a két halotton kívül három súlyos sebesültje van az elvetemült suhancok revolveres támadásának. A sebesültek közül a tegnapi nap folyamán Róth Imre, aki gerinclövést kapott a halállal vivődött. Életveszélyesre fordult Klemm József állapota is, míg Wirt József, a harmadik sebesült, úgy látszik felépül A rendőrség és az egyesített detektív csoportok valósággal lépésről-lépésre mentek végig a pesti bűnözők búvóhelyein, ugy hogy a félelmetes gyűrűben ott szorongott a főváros egész alvilági társasága. Különösen a garázsokat vették razzia alá, szigorú ahonnan mintegy száz embert állítottak elő. Ezeket bevitték a főkapitányságra és egyenkint hallgatták ki őket. Az alibiigazolások gyorsan megtörténtek és a gyanúba vett soffőrök egymás után hagyták el a főkapitányság épületét. Az egyik budapesti kisebb garázs soffőrje, Szepesi László elbeszélése gyanúsnak tűnt fel a kihallgatást végző előtt. rendőrtisztek Utánajártak Szepesi adatainak és rájöttek arra, hogy állításai legnagyobb részt kitalált mesék. Szepesit már jól ismerte a rendőrség, több ízben megbüntették autólopásért, nemrégiben pedig súlyos testi sértésért ült börtönben-Szepesi a keresztkérdések áradatában nemsokára megtört és két embert említett, akiket szintén előállítottak a rendőrségre. Szepesi két barátja Radovics László és Tari Sándor is gyanúsaknak látszottak, úgy hogy a detektívek már tudták, hogy jó nyomon vannak. Radovics csakhamar beismerte, hogy Tarival és Szepesivel együt|