Békésmegyei Közlöny, 1936. április-június (63. évfolyam, 76-147. szám)

1936-06-19 / 139. szám

külhessenek. Mindezt Be­reczki mondta volna. Véd­ő­ l: Bántalmazlak, megver­lek, ezért mondtam mindezt. Ezzel a vádlottak kihallgatása déli egy órakor befejeződött. A bíróság szünetet tartott, majd Bányai Imre dr., az első négy vádlott védője terjesztette elő bi­zonyítési indítványát. kívánja, hogy a múltban Bizonyítani e párt szervezkedése éppen olyan körül­mények között folyt, mint a kö­zelmúltban, mielőtt a megtörtént. E célból kért leleplezés Pomkotai­­ Gábor, C. Balogh János, Ci­ésely Pál, Diószegi István békési, id. Molnár Lajos békésföldvári lako­sok kihallgatását. Tisztázni kí­vánja, hogy a multban is volt a pariban eskü és hogy a rohamosz­tagok csak propagandacélt váltak, mint a többi pártoknál szól­ó választmányok. Evégből javasolja Balázs Gábor, id Vass Ferenc, Bereczki Zoltánné, Valach István, Turi Sándor, Vigh János békési lakosok kihallgatá­sát. Bizonyítani akarja, hogy ami­kor Petráss Mihály az esküt le­tette, a vádiratban említett karha­talom lefegyverzéséről, üzletek ki­fosztásáról n­em volt szó. Erre vo­natkozólag javasolja Kecskés Mi­hályné és idős Wess Ferenc ki­hallgatását. Bizonyítani kívánja továbbá, hogy nem volt szó Bu­gyi Sándor eskütételekor sem olyan dolgokról, amiket ez vallomásában felhozott. Különben is nem Be­reczki Zoltán, hanem Kecskés Mi­hály lakásán tette le Bugyi az es­küt. Romvéri Lajos kijelentései megcáfolásának is kéri Bereczki Zoltánné, Valach István, Turi Sán­dor, Vigh János kihallgatását. Kéri Kérolyfi Béla (Dévaványa) kihall­gatását arra vonatkozólag, hogy a békési csoport működése megen­gedett politikai szervezkedés volt Lukács Gáborné, Rabajkó Lász­lóné és Vágési Gergelyné kihall­gatását javasolja arra vonatkozó­lag, hogy a tárgyalás tartalma alatt Hajnal István több mint egy óráig kapacitálta Bugyit, vallomá­sára nézve beszélgetett vele. Kéri végül B. Hídvégi Imrének, Lovas Gábor apósának kihallgatását arra vonatkozólag, hogy vasárnap Haj­nal nála járt és közölte: szíveten segítségére lesz vallomásával Lo­vasnak. Hídvégi azonban kiutasította Hajnalt, mire az megfenye­gette, hogy meg fogja mind­ezt keserülni. Javasolta ezután még a békési kir. járásbíróság megkeresését arra vonatkozólag, hogy Hajnal több­szörösen büntetett előéletű és má­jus 28-án töltötte ki legutóbb egy hónapos büntetését. Mihálffy István dr. ügyész kije­lentette, hogy mielőtt az előter­jesztésre válaszolna, szükségesnek tartja Petjéss, Bugyi és Romvári kihallgatását arra vonatkozólag, jelen voltak e eskütételüknél azok, akikre a védő hivatkozik. Bányai Imre dr. ezzel szemben megállapította, hogy ezt a tanúk­nak kell megmondani. A törvényszék ezután visszavo­nult, majd olyan végzést hozott, hogy a határozathozatalt a tanú­kihallgatások utánra halassza. A tárgyalás ezzel végetért. Ma délelőtt kilenc órakor megkezdőd­nek a tanúkihallgatások, elsőnek Hajnal István volt főcsoportvezető 611 a bírák elé. BÉKES MEGYEI KÖZLÖNY Gorkij tegnap délután meghalt ideig csavargók között töltötte éle­tét. Ezekről az élményeiről számol be első elbeszélésében, a Csudra Mákorban (1891). Az elbeszélés Maxim Gorkij, vagyis Ke^rü Mexim név alatt jelent meg. 1896 ban már Oroszország egyik leg­ünnepeltebb írója lett Gorkij. 1898 ban a marxistákhoz csat­lakozott. Egyik vezére lett az 1904—1905. évi forradalmi moz­galmaknak. A forradalom leve­rése után menekülni vert fen. Csak 1914 ben tért kényre­vissza O­oszországba. A háború utén is többször töl­tött hosszabb időt külföldön, kü­lönösen Olaszországban. Az utóbbi években nagy szerepet játszott a Szovjet Unió szellemi életének irá­nyításában Strandkelmék Árvai Jenőnél Békéscsaba Szent István-tér 8. Moszkva, június 18. (Havas.) Maxim Gorkij, a vi­lághírű orosz író meghalt. Gorkij 1869. március 26-án szü­letett Nizsnij novgorodban. Családi nevén Alexej Maximovics Jeskov­nak hívják. Korén árvaságra jutott, mai előbb egy cipészhez, Roko­majd egy szentképfestőhöz adták inas­nak. Aztán egy volgai hajó sza­kácsához került. És a szakács keltette fel benne az érdeklődést az irodalom és a tudomány iránt. Tizenhat éves korában Gorkij elhagyta a hajót s még igen sok foglalkozással próbálkozott. Volt többek között péklegény, favágó, vasúti őr, hálás?, zsákhordó, hajó vontató, kikötőmunkás. Hosszú Politizálnak az orvosok (A B. K. tudósítója jelenti) Szegeden az orvoskamarai válasz­tásokon a szabad orvosválasztás hívei nem vesznek részt, mert a felmerült akadályok teljes passzi­vitásra kényszerítették őket. Az ajánlásokat kedden déli 1 órakor zárták le a városházán; a szegedi orvoskamarai körzet 870 orvosa közül az ajánlási íveket 127-en írták alá. A legtöbb várostól el­térően, Szegeden csak egy lista szerepel az orvoskama­rai választáson és így tulajdonképen nem is lesz választás. A kerületi választmány tagjai és póttagjai: 1. dr. Lőrinczy Aladár (Gyula), 2. dr. Szlávik Péter (Szeged), 3. dr. v. Zákány Andor (Baja), 4 dr. Joó Imre (Makó), 5. dr. v. Tóth Béla (Szentes), 6. dr. Czakó Lajos­ (Hódmezővásárhely), 7. dr. Röth­ler István (Gyula), 8. dr. Göllner Lajos (Szeged), 9. dr. Antony Fe­renc (Baja), 10. dr. Bogdán József (Makó), 11. dr Janáky Gyula (Hódmezővásárhely), 12. dr. Foga­rassy Béla (Békéscsaba), 13 dr. Péchy Kálmán (Szentes), 14. dr. Kovács Kálmán (Szeged), 15. dr. Gyulafia Ferenc (Kisszállás), 16. dr. Mlinarics József (Orosháza). (Az első 8 rendes tag, az utóbbi 8 a Póttag.) Az országos választmány tagjai és póttagjai: 1. dr. Berecz János (Szeged), 2. Karoling Lajos (Gyula), 3. dr. Be­retzk Péter (Szeged), 4. dr. Páll Gábor (Gyula). (Az első kettő ren­des, az utóbbi kettő póttag.) Az országos közgyűlés tagjai és póttagjai: 1. dr. Ditrói Gábor (Szeged), 2. dr. Komőssy Mihály (Békésc­saba), 3. dr. Mucsi Pál (Hódmezővásár­hely), 4. dr. Horváth Arpád (Hód­mezővásárhely), 5. dr. Gera József (Vlakó), 6. dr. Haranghy László (Baja), 7. dr. Körber Tivadar (Bé­kés), 8 dr. Kovács Ödön (Szeged), 9. dr. Kazinczy Gergely (János­­­halma), 1 (Szarvas), 10. dr. Barnáth Kálmán 11. dr. Jung Sándor (Szeged), 12. dr. Falta Béla (Sze­ged), 13. dr. Karácson Aladár (Szeged), 14. dr. Heimer Lajos (Szeged), 15. dr. Miskolczy Zol­tán (Szeged). (Az első 8 rendes, az utóbbiak póttagok.) HÍREK Az idő­­s budapesti meteorológiai intézet esti prognózisa Gyenge légáramlás, néhány helyen zivatar, a hőség tovább tart. a békéscsabai meteorológiai megfigyelőállomás esti jelentése 1936 június 18 án Hőmérséklet este 9-kor +24.0 C ° Hőminimum +17.2 Co Hőmaximum +29.6 C3 — Fagylaltest. A békéscsabai Szr. Nőegylet f. hó 20 án, hatan este a Kereskedelmi szem-Csar­nok kerthelyiségében fagylaltestet rendez. Belépődíj nincs, egy pen­gős fagylaltjegy megvált és köte­lező. — Iskolai kiállítás. Az Irányi­uccai m. kir. állami elemi népis­kola az évzáró vizsgákkal kap­csolatban az iskola emeleti tan­termeiben e hó 19-én és 20-án kézimunka és rajz kiállítást ren­dez, amelyre az érdeklődőket ez­úton is meghívják. — A búza átszámítási kulcsa. A pénzintézeti központ közlése szerint a búza átszámítási kulcsa 15­ 45 aranypengő. Napi átlag +24.5 C °­­ föld felszínén +22.6 C °> Légnyomás 763.8 mm­ Csapadék 0.0 mm Talajhőm­­érséklet (5 cm) +24.8 C ° 3 lcsóbb 0 lett a bor, mert egy liter kadarka (pi­ros) vagy fehár palackoz­ható tisztaságú bort Solvadkert állomásra kiszállítva 30 FILLÉR-ért küldök. A vasúti fuvar kb. 4 fillér lite­renként. Csáki* 50 litert meghaladó ren­delést fogadok el. A szállítás utánvé mellett történik. A szállításhoz díjmente­sen adok hordót kölcsön, amit 30 napon belül kell visszaküldeni Egy pengő le­vélbélyeg ellenében mintát küldök a bor­ból mintásdobozban bérmentve. Boraim kellemesek, édeskés italunk s zamatjuk tökéletes. Székely Ferenc fajborpincészete Soltvadkert (Pest megye) — Gyakran visszatérő szék­szorulás, rost­emésztés, vastag­bélhurut, felfúvódás, oldalfájás, légzési zavar, szívdobogás, fejnyo­más, fülzúgás, szédülés és lehan­goltság esetén a természetes „Ferenc József" keserűvíz gyor­san megélénkíti a gyomor és a be­lek működését, az emésztést rend­behozza, megszabadítja az embert a kellemetlen érzésektől s tiszta fejet és nyugodt alvást teremt. Timi a közönségnek fáj... A szerdai hetivásáron egy igen megütköztető és minden embert sértő dolog fordult elő velem, azonban nem én voltam az egyedüli, akinek ezt az éret­­len suhancoktól el kellett tűrnie. Ugyanis a színház bejárata előtt, helyen­ (de még ezenkívül sok több inasf­a állt egy csoportban és a vásárban kap­ható kis gumi fogójú sírni lab­dával dobálták meg a gyanút­lan járó­kelőket. A társaságom­ban lévő vidéki hölgyet sem kímélték meg ettől, aki felhábo­rodva volt kénytelen eltűrni ezt. Az eset annál kellemetlenebb, mert az illető, aki ilyen módon szórakozott, egy magasrangu tisztviselő fia volt és a rendőr­­nek való átadás elől csak a gyáva megfutamodása mentette meg. A vásárban nagyon sok vidéki fordult meg és biztosan nem éppen a legkellemesebb benyomással utaztak el, elme­sélve, hogy még Békéscsabán is előfordulhat ilyesmi. Kérem a Szerkesztő urat a legközelebbi Békésmegyei Köz­lönyben ezt az esetet „Ami a közönségnek fáj" című rovatban közölni, hogy ezzel is felhívjam a hatóság figyelmét az ilyen dolgokra és, hogy a következő alkalomkor intézkedni tudjanak, annál is inkább való ez ebbe a rovatba, mert az illető hölgynek ez valóban fájt is. Kérem ezt lehetőleg névvel közölni és maradok szívességü­ket megköszönve egy példá­nyonként vásárló olvasójuk KOVÁCS LÁSZLÓ Nagyszabású folyóirat helyi terjesztéséhez jutalékos üz­letszerzőket keresünk. Urak és hölgyek írásbeli ajánlatát »Kultur­munka* jeligére a kiadóba kérjük

Next