A Belgiumi Magyar Demokraták Egyesülete értesítője, 1948 (4. évfolyam, 7-20. szám)

1948-04-15 / 7. szám

n U­J C­I­M­O II Ki 33, rue Marie Therése (Place Madou kö­zelében.) Uj telefonszám : _11-38-12. Hivatalos órák: Minden délután 3-tól 7-ig, szombaton csak d.e. 1e-től 12-ig. Uj helyiségünk szebb,­­ nagyobb, otthonosabb! Látogassa minél gyakrabban!" Legközelebbi szer­dai előadásunk április 21-én : DR.BORBÁT SÁNDOR "Az angol hidegvért április 28-án : ACZÉL GYÖRGY­­ "A XIX-ik század­­ nagy. "festei Munkácsy Mihály.”! VEGYEN LÁNCHÍD­­JELVÉNYT! 1948.április 15 Az első, Pest-Budát összekötő­ híd története iz­galmas, mint egy regény. Zsigmond király idejében szüle­tett meg a gondolat, hogy hidat építsenek Pest és Buda között. Négy­ évszázadba telt, amíg az eszme testet öltött. Egykorú leírásokból értesülünk a hídépítésről, a munkások béréről és a munkaviszonyokról, szemtanúk hiteles feljegy­zései alapján riportszerűen megelevenedik előttünk a nagy­szabású hidavatási ünnepség 1849 november 20.-án. lapunk mai számában megkezdjük azt a cikksoroza­tot, mely hivatva­ lesz a lánchiddal kapcsolatban történt eseményeket olvasóinkkal megismertetni. Bevezetésképen lássuk,először is Gerő Ernő közle­kedésügyi miniszternek, a 48-as lánchíd-Bizottság­ egyik vezető tagjának cikkét: "A Lánchidnak fel kell támadnia." Széchenyi lánchidja elismerten a világ egyik leg­merészebben elgondolt és legszebben megalkotott hídja volt, amely első ízben tette egy várossá Budát és Pestet. Az épí­­tés előkészítése, amely tíz esztendőt vett igénybe és ma­gának a hídnak a megépítése, amely további tíz esztendeig tartott, nemcsak műszakilag és gazdaságilag volt nagy kér­dés, hanem politikailag is. Mikor a hídépítés előkészíté­se során a magyar országgyűlés elhatározta, hogy a megépí­tendő hídon mindenkinek, a nemeseknek csak úgy, mint a nem­­nemeseknek vámot kell fizetni, gróf Cziráky Antal , országbíró, a feudális nagybirtokos arisztokrácia képvi­selője kijelentette, hogy ezzel a határozattal eltemették a­ magyar alkotmányt. Mert­ a konzervatív - ma azt monda­nánk: reakciós - nagybirtokosok számára a törvény előtti .­­ egyenlőség, sőt a nemesség kiváltságainak legcsekélyebb csorbítása is, egyértelmű volt a magyar alkotmány végével. Az akkori reakciósok megkísérelték a haladás útjába állni, csakhogy előjogaikon csorba ne essék. Készek voltak szö­vetkezni a külső elnyomókkal, ugyanúgy, ahogy a mostani reakciósok is külső,imperialista erők felé orientálódnak, készek ezek játékszerévé tenni az országot­, sötét, önös céljaik elérése érdekében.­­­­ A Lánchidat-­amelyet közel száz esztendővel ez­előtt, pontosan 1899 november 20-án adtak át a forgalom­nak, 65 évig használták.Úgy, ahogy azt eredetileg megépí­tették. Hatvanöt év múltán régi külső formáját megtartva, megfiatalították. A hidat tartó láncokat, és pályaszerke­­­zetét kicserélték, nagyobb teherbírásúvá, biztosabbá tét-■. tték. A megfiatalított Lánchíd szolgálhatott volna le a­ 156 .évig. De alig három évtized elteltével bűnös kezek a töb­bi Dunahidakkal együtt elpusztították gyönyörű fővárosunk­­legszebb "ékszerét". A­ magyar hazafiak közül sokan elkép­zelhetetlennek tartották, hogy a német fasiszták és magyar cinkosaik ilyen szörnyű gaztettre vetemedjenek. Szent volt előttük Széchenyi lánchídja­, az ország,­­ a nemzet büszke­sége. És naivan azt­ hitték, hogy ami minden becsületes ma­gyarnak szent, ahhoz a fasiszta barbárok sem mernek szent­­ségtörőgézzel hozzányúlni. Sajnos, az események bebizo­­­nyították, hogy tévedtek’! A fasiszták nem emberek, hanem emberi mivoltukból kivetkőzött fenevadak. Ezért nem lehet helye a kíméletnek az újjáéledő, vagy új alakban megjele­­­­nő fasiszta elemekkel szemben! A magyar nép azonban nem nyugodhat bele abba,hogy Széchenyi Lánchidja ne legyen! A hídnak állnia kell újból - régi merészségében és szépségében! A Lánchidat újjá kel!!

Next

/
Thumbnails
Contents