A Belgiumi Magyar Demokraták Egyesülete értesítője, 1948 (4. évfolyam, 7-20. szám)
1948-04-15 / 7. szám
n UJ CIMO II Ki 33, rue Marie Therése (Place Madou közelében.) Uj telefonszám : _11-38-12. Hivatalos órák: Minden délután 3-tól 7-ig, szombaton csak d.e. 1e-től 12-ig. Uj helyiségünk szebb, nagyobb, otthonosabb! Látogassa minél gyakrabban!" Legközelebbi szerdai előadásunk április 21-én : DR.BORBÁT SÁNDOR "Az angol hidegvért április 28-án : ACZÉL GYÖRGY "A XIX-ik század nagy. "festei Munkácsy Mihály.”! VEGYEN LÁNCHÍDJELVÉNYT! 1948.április 15 Az első, Pest-Budát összekötő híd története izgalmas, mint egy regény. Zsigmond király idejében született meg a gondolat, hogy hidat építsenek Pest és Buda között. Négy évszázadba telt, amíg az eszme testet öltött. Egykorú leírásokból értesülünk a hídépítésről, a munkások béréről és a munkaviszonyokról, szemtanúk hiteles feljegyzései alapján riportszerűen megelevenedik előttünk a nagyszabású hidavatási ünnepség 1849 november 20.-án. lapunk mai számában megkezdjük azt a cikksorozatot, mely hivatva lesz a lánchiddal kapcsolatban történt eseményeket olvasóinkkal megismertetni. Bevezetésképen lássuk,először is Gerő Ernő közlekedésügyi miniszternek, a 48-as lánchíd-Bizottság egyik vezető tagjának cikkét: "A Lánchidnak fel kell támadnia." Széchenyi lánchidja elismerten a világ egyik legmerészebben elgondolt és legszebben megalkotott hídja volt, amely első ízben tette egy várossá Budát és Pestet. Az építés előkészítése, amely tíz esztendőt vett igénybe és magának a hídnak a megépítése, amely további tíz esztendeig tartott, nemcsak műszakilag és gazdaságilag volt nagy kérdés, hanem politikailag is. Mikor a hídépítés előkészítése során a magyar országgyűlés elhatározta, hogy a megépítendő hídon mindenkinek, a nemeseknek csak úgy, mint a nemnemeseknek vámot kell fizetni, gróf Cziráky Antal , országbíró, a feudális nagybirtokos arisztokrácia képviselője kijelentette, hogy ezzel a határozattal eltemették a magyar alkotmányt. Mert a konzervatív - ma azt mondanánk: reakciós - nagybirtokosok számára a törvény előtti . egyenlőség, sőt a nemesség kiváltságainak legcsekélyebb csorbítása is, egyértelmű volt a magyar alkotmány végével. Az akkori reakciósok megkísérelték a haladás útjába állni, csakhogy előjogaikon csorba ne essék. Készek voltak szövetkezni a külső elnyomókkal, ugyanúgy, ahogy a mostani reakciósok is külső,imperialista erők felé orientálódnak, készek ezek játékszerévé tenni az országot, sötét, önös céljaik elérése érdekében. A Lánchidat-amelyet közel száz esztendővel ezelőtt, pontosan 1899 november 20-án adtak át a forgalomnak, 65 évig használták.Úgy, ahogy azt eredetileg megépítették. Hatvanöt év múltán régi külső formáját megtartva, megfiatalították. A hidat tartó láncokat, és pályaszerkezetét kicserélték, nagyobb teherbírásúvá, biztosabbá tét-■. tték. A megfiatalított Lánchíd szolgálhatott volna le a 156 .évig. De alig három évtized elteltével bűnös kezek a többi Dunahidakkal együtt elpusztították gyönyörű fővárosunklegszebb "ékszerét". A magyar hazafiak közül sokan elképzelhetetlennek tartották, hogy a német fasiszták és magyar cinkosaik ilyen szörnyű gaztettre vetemedjenek. Szent volt előttük Széchenyi lánchídja, az ország, a nemzet büszkesége. És naivan azt hitték, hogy ami minden becsületes magyarnak szent, ahhoz a fasiszta barbárok sem mernek szentségtörőgézzel hozzányúlni. Sajnos, az események bebizonyították, hogy tévedtek’! A fasiszták nem emberek, hanem emberi mivoltukból kivetkőzött fenevadak. Ezért nem lehet helye a kíméletnek az újjáéledő, vagy új alakban megjelenő fasiszta elemekkel szemben! A magyar nép azonban nem nyugodhat bele abba,hogy Széchenyi Lánchidja ne legyen! A hídnak állnia kell újból - régi merészségében és szépségében! A Lánchidat újjá kel!!