A Belgiumi Magyar Demokraták Egyesülete értesítője, 1948 (4. évfolyam, 7-20. szám)
1948-04-15 / 7. szám
2. oldal. 1948. április 15. építeni, mégpedig 1949 november 20-ra, forgalombahelyezésének századik évfordulójára. A közlekedésügyi minisztérium már hozzáfogott az előkészítő munkához. Mindenekelőtt afelrobbantott vasszerkezetet, a láncokat és a hídpályát ki kell emelni. Ez nem könnyű feladat, még a mi kitűnő hídmérnökeink és munkásaink számára sem. Itt egy lengő szerkezet kiemeléséről,van szó, amelynek súlypontja az emelés folyton állandóan változik és e munkának sikeres elvégzése új műszaki elgondolásokat követel. A felrobbantott hídszerkezet kiemelésével egyidejűleg kell,folynia a tervezés munkájának. Mert jóllehet, a hidat külsőleg a régi formájában akarjuk helyreállítani, lényegesen növelni fogjuk a teherbíró képességét olymódon, hogy 24 tonna súlyú tehergépkocsik is áthaladhassanak rajta. Ezenkívül ki akarjuk küszöbölni a két mederpillér kapuzatában azt a szűkületet, amely nagymértékben gátolta a forgalom sima lebonyolítását. Mindez új számításokattesz szükségessé. Helyesebben, szükségessé teszi a hid új tervezését. A határidő, amelyet magunk elé szabtunk, nagyon rövid ilyen hatalmas munka elvégzésére. De a magyar hídépítők nem félnek a nehézségektől, nem rettennek vissza feladatuk nagyságától. S hogy ez nem üres dicsekvés,nem, puszta szavak, bizonyítják már,újjáépített hídjaink. Bizonyítja a Szabadsághíd, a Déli Összekötő,Vasúti híd, a csongrádi, algyői, tiszafüredi, tokaji tiszahíd és nem utolsó sorban az alig nyolc hónap alatt hihetetlenül nehéz körülmények között újonnan megépített Kossuth-híd. , , Úgy érezzük, anemzet parancsát teljesítjük, amikor ehhez a nagy munkához hozzáfogunk. I FRÜ FRNŐ A HÁROMÉVES TERVRŐL: A magyar hároméves terv segítségével nemcsak hogy helyreállítjuk a háború okozta károkat, pusztításokat, hanem elérjük és meghaladjuk a békebeli termelés nívóját. Az új magyar népi demokrácia hároméves tervének megvalósítása során új, demokratikus gazdasági berendezkedést teremt. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a népi demokráciában a "termelést a dolgozó tömegek"szükségletei szerint tervszerűen szabályozzák és a dolgozók életszínvonalát állandóan, fokozatosan emelik. A hároméves terv utáni Magyarországgazdasági, felépítésében egészen megváltozik. A nagybirtokos rendszer felszámolása egészen új lehetőségek elé állította mezőgazdaságunkat és a hároméves terv megkezdte ezeknek a lehetőségeknek valóraváltását; áttérést a kertgazdálkodásra, sokoldalú,belterjes , virágzó közgazdaságok létesítésére . Biztosítják e vállalkozás sikerét: 1. / hogy a modern agrártudományok a parasztok számára hozzáférhetővé váltak a mezőgazdasági szakoktatás széleskörű kiterjesztésével; 2. / hogy a Sió és a Duna- Tisza csatorna megépítésével óriási területek lesznek öntözhetők; 3. hogy a mezőgazdaság tervszerű gépesítésével fogjuk elérni azt a termelékenységet, amely nélkülözhetetlen előfeltétele az életszint emelésének. Köztudomású, tény hogy a mindenkori életszínvonalat a béreknek az árakhoz, a megélhetés költségeinek a fizetésekhez mért viszonya határozza meg. A hároméves terv árpolitikája tehát két területen határozza meg a feladatokat: 1. a mezőgazdasági termékek árainál, "melyek a megélhetési költségekben . 50,''-os részt tesznek, (a terv idevonatkozó rendelkezései máris jelentékeny javulást hoztak), II.az ipari és bányászati cikkek átalakításának A legfontosabb ezen a téren az iparosodás ütemének a meggyorsulása. A bányászat, a nehéz- és a kézműipar együttes termelési értéke a hároméves terv végén az ország összjövedelmének 50$-át éri el. Ez az arány 1938-ban 46$ volt. Míg 1938-ban a nehézipar termelési értéke 24,2$-ot tett ki, 1950-re ez 29$-ra emelkedik. Nehéziparunk növekedése Magyarország, további gyors iparosodásának előfeltétele. A hároméves terv megszünteti a tőkés termelési rend egyik terhes kísérőjelenségét. A MUNKANÉLKÜLISÉGET! A tervgazdálkodás állandóan növekvő munkaerőszükségletet jelent.A belterjes földművelésre való áttérés,az öntözőgazdálkodás, az út és csatornaépítés a mezőgazdasági munkanélküliséget, az iparosodás az ipari munkanélküliséget szünteti meg. Ez is a hároméves tervnek egyik igen nagy jelentőségű következménye. Végül pedig meg kell említenünk, hogy a gazdasági szerkezet változásainak megfelelően fog a jövedelem megoszlása is változni. Az adórendszer megváltoztatása, a felesleges közvetítő kereskedelem kikapcsolása, a mezőgazdasági árak valószínű sülyedése, mind a fogyasztás és a dolgozók jólétének az emelkedését fogják eredményezni, a . ..V. rábomévis terv tehát nemcsak új Magyarország gazdasági berendezését, szerkezetét fogja megváltoztatni, hanem fölszámolja mindazokat a gátló körülményeket, amelyek mindeddig megakadályozták nemzetgazdasági fejlődésünket és az átlagos életszínvonal emelését...A.