A Belgiumi Magyar Demokraták Egyesülete értesítője, 1948 (4. évfolyam, 7-20. szám)

1948-04-15 / 7. szám

2. oldal. 1948. április 15. építeni, mégpedig 1949 november 20-ra, forgalombahelyezésének századik évfor­dulójára. A közlekedésügyi minisztérium már hozzáfogott az előkészítő munká­hoz. Mindenekelőtt a­­felrobbantott vasszerkezetet, a láncokat és a hídpályát ki kell emelni. Ez nem könnyű feladat, még a mi kitűnő hídmérnökeink és mun­kásaink számára sem. Itt egy lengő szerkezet kiemeléséről,van szó, amelynek súlypontja az emelés folyton állandóan változik és e munkának sikeres elvég­zése új műszaki elgondolásokat követel. A felrobbantott hídszerkezet kiemelésével egyidejűleg kell,foly­nia a tervezés munkájának. Mert jóllehet, a hidat külsőleg a­ régi formájában akarjuk helyreállítani, lényegesen növelni fogjuk a teherbíró képességét oly­módon, hogy 24 tonna súlyú tehergépkocsik is áthaladhassanak rajta. Ezenkí­vül ki akarjuk küszöbölni a két mederpillér kapuzatában azt a szűkületet, amely nagymértékben gátolta a forgalom sima lebonyolítását. Mindez új számí­tásokat­­tesz szükségessé. Helyesebben, szükségessé teszi a­ hid új tervezését.­­ A határidő, amelyet magunk elé szabtunk, nagyon rövid ilyen ha­­­talmas munka­ elvégzésére. De a magyar hídépítők nem félnek a nehézségektől, nem rettennek vissza feladatuk nagyságától. S hogy ez nem üres dicsekvés,nem­, puszta szavak, bizonyítják már,újjáépített hídjaink. Bizonyítja a Szabadság­­híd, a Déli Összekötő,Vasúti híd, a csongrádi­, algyői, tiszafüredi, tokaji t­iszahíd és nem utolsó sorban az alig nyolc hónap alatt hihetetlenül nehéz körülmények között újonnan megépített Kossuth-híd. , , Úgy érezzük, a­­nemzet parancsát teljesítjük, amikor ehhez a nagy munkához hozzáfogunk. I F­R­Ü F­R­N­Ő A HÁROMÉVES TERVRŐL: A magyar hároméves terv segítségé­vel nemcsak hogy helyreállítjuk a há­­ború okozta­ károkat, pusztításokat, ha­nem elérjük és meghaladjuk a békebeli termelés nívóját. Az új magyar népi demokrácia­ há­roméves tervének megvalósítása során új, demokratikus gazdasági berendezke­dést teremt. A gyakorlatban ez azt je­lenti, hogy a népi demokráciában a "ter­melést a dolgozó tömegek"szükségletei szerint tervszerűen szabályozzák és a dolgozók életszínvonalát állandóan, fo­kozatosan emelik. A hároméves terv utáni Magyaror­szág­­gazdasági, felépítésében egészen megváltozik. A nagybirtokos rendszer felszámolása egészen új lehetőségek elé állította mezőgazdaságunkat és a hároméves terv megkezdte ezeknek a le­hetőségeknek valóraváltását; áttérést a kertgazdálkodásra, sokoldalú,belter­jes , virág­zó kö­zgazdaságok létes­ít­é­sére . Biz­t­osít­ják e vállalkozás sikerét: 1. / hogy a modern agrártudományok a parasztok­ számára hozzáférhetővé váltak a mezőgazdasági szakoktatás széleskörű kiterjesztésével; 2. / hogy a Sió és a­ Duna­­- Tisza csatorna megépítésével óriási terüle­tek lesznek öntözhetők; 3.­­ hogy a mezőgazdaság tervszerű gépesítésével fogjuk elérni azt a ter­melékenységet, amely nélkülözhetetlen előfeltétele­ az életszint emelésének. Köztudomású, tény hogy a mindenko­ri életszínvonalat a béreknek az árak­hoz, a megélhetés költségeinek a fize­tésekhez mért viszonya határozza meg. A hároméves terv árpolitikája tehát két terüle­ten határozza meg a felada­tokat: 1. a mezőgazdasági termékek árainál, "melyek a megélhetési költsé­gekben . 50,''-os részt tesznek, (a terv idevonatkozó rendelkezései máris je­lentékeny javulást hoztak), II.az ipa­ri és bányászati cikkek átalakításának A legfontosabb ezen a téren az­ iparosodás ütemének a meggyorsulása. A bányászat, a nehéz- és a kézműipar együttes­ termelési értéke a hároméves terv végén az ország összjövedelmének 50$-át éri el. Ez az arány 1938-ban 46$ volt. Míg 1938-ban a nehézipar termelési értéke 24,2$-ot tett ki, 1950-re ez 29$-ra emelkedik. Nehézipa­runk növekedése Magyarország, további gyors iparosodásának előfeltétele. A hároméves terv megszünteti a tőkés termelési rend egyik terhes kí­sérőjelenségét. A MUNKANÉLKÜLISÉGET! A tervgazdálkodás állandóan növek­vő munkaer­őszükségletet jelent.A bel­terjes földművelésre való áttérés,az öntözőgazdálkodás, az út és csatorna­építés a mezőgazdasági munkanélkülisé­get, az iparosodás az ipari munkanél­küliséget szünteti meg. Ez is a három­éves tervnek egyik igen nagy jelentő­ségű következménye. Végül pedig meg kell említenünk, hogy a gazdasági szerkezet változása­inak megfelelően fog a jövedelem meg­oszlása is változni. Az adórendszer megváltoztatása, a felesleges közve­títő kereskedelem kikapcsolása, a me­zőgazdasági árak­ valószínű sülyedése, mind a fogyasztás és a dolgozók jó­létének az emelkedését fogják eredmé­nyezni, a­­ . ..V. rábomév­is terv tehát nemcsak új Magyarország gazdasági berendezését, szerkezetét fogja megváltoztatni, ha­nem fölszámolja mindazokat a gátló körülményeket, amelyek mindeddig meg­akadályozták nemzetgazdasági fejlődé­sünket és az átlagos életszínvonal­­ emelését..­­.A.

Next