Filatéliai Szemle, 1964 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1964-01-01 / 1. szám
1964. januárjában a Csehszlovák Kultúra budapesti központjában rendkívül érdekes és szép kiállítást láthatunk a csehszlovák bélyegművészet fejlődéséről, legszebb alkotásaiból. Ebből az alkalomból rövid áttekintést kívánunk adni olvasóinknak a testvéri szomszéd ország bélyegművészetének történetéről. A bélyegművészet történetében a csehszlovák bélyegek a fiatalabbak közé tartoznak, hiszen csak az első világháború után láttak napvilágot. Amikor az első önálló csehszlovák bélyeg — Alfons Mucha híres, a prágai Hradzsint ábrázoló képével — elhagyta a nyomdát, a világ postabélyegeinek története már a nyolcadik évtizedben járt. A csehszlovák bélyegkiadás hamarosan megbirkózott a kezdeti nehézségekkel, a kezdetleges nyomdatechnikai eljárásokról rövidesen korszerűbb, bonyolultabb eljárásokra tértek át, elsősorban az acélnyomásos rotációs eljárásra, amely a csehszlovák bélyegeknek napjainkig is egyik jellegzetessége maradt. Már kezdettől fogva neves festők és grafikusok és a legkiválóbb vésnökök működtek együtt a csehszlovák bélyegkiadás színvonalának emelése érdekében. A náci megszállás, a második világháború hosszú évekre megszakította a csehszlovák bélyegkiadás fejlődését. 1945 után sok új, az előző évtizedekétől eltérő elem is tapasztalható a csehszlovák bélyegművészek alkotásaiban. Fiatal művészek is teret kaptak, új művészi felfogások is jelentkeztek. A Spickney-féle rotációs gépet a korzerű Vilag-típus váltotta fel, ez lehetővé tette többszínű bélyegek nyomását, mégpedig rotációs acélnyomással kombinált mélynyomással. A második világháború után megújhodott csehszlovák állam, a szocializmust építő köztársaság postabélyegei jól tükrözik a csehszlovák grafika különféle irányzatait. A sokféle téma, a kiadások nagy száma nemegyszer a színvonalban bizonyos kapkodást és a konvencionálishoz, a megszokotthoz való merev ragaszkodást is mutat, de nem ez jellemzi a csehszlovák bélyegkiadás egészét. Az utóbbi években e téren is komoly fejlődés tapasztalható. Érdemes néhány ismertebb csehszlovák bélyegművészről röviden megemlékezni. Jellemzőjük, hogy mint festőművészek és grafikusok is jól ismertek világszerte. Az első csehszlovák bélyegek alkotója, tervezőművésze, Alfons Mucha (1860—1939) mint festőművész, illusztrátor és grafikus dolgozott Párizsban az évszázad elején. A világhírű színésznőről Sarah Bernhardtról készített plakátjaival vált ismertté neve. Első bélyegrajza a prágai Hradzsica felett felkelő nap sugaraival a csehszlovák nép szabadságának első hajnalhasadását szimbolizálta. Max Swabinsky (1873—1962), az egyik legnagyobb csehszlovák festő, nemzeti művész. Sok éven át tanára, majd rektora volt a prágai Szépművészeti Akadémiának. 1920-ban a köztársaság első elnökének portréját ábrázoló rajzával kezdte meg működését a bélyegművészet terén és hű maradt a bélyegekhez élete végéig. Elsősorban bélyegportréi közismertek. Csak néhányat említsünk közülük: Karel Václav Rais íróról, Antonin Slavicek festőművészről, Josef Suk zeneszerzőről, Hana Krapilová színésznőről készített bélyegportréit. Még életében emlékbélyeget kapott, 85. születésnapja alkalmából kiadták „A költő és a múzsa” c. grafikai alkotásának miniatűr reprodukcióját. Az ő nevéhez fűződik az utóbbi évek egyik legszebb csehszlovák bélyegsorozata, a lepkesorozat. A fiatalabb művész-generációhoz tartozik Frantisek Hutecek festőművész, akinek főként rakéta és űrhajós bélyegei közismertek, de népszerűek mozdonyokat, hajókat, repülőgépeket ábrázoló bélyegalkotásai is. A mai csehszlovák bélyegművészet kiválósága Karel Svolinsky nemzeti művész (sz. 1896) aki hosszú esztendőkön át a prágai iparművészeti főiskolán tevékenykedett. Nála érdekes szerepe van a háttérnek, elsősorban a portréknál. Bélyegalkotásai közül ismertebbek a Franticek Benda zeneszerzőt, Petr Bezruc költőt, valamint a Darwint és Haydnt ábrázoló bélyegportréi. Népviseleti bélyegei, madár- és virágsorozata mellett politikai bélyegei is emlékezetesek, így a Lidice emlékbélyegek. Az ő általa tervezett „gomba” sorozatot a Life c. amerikai magazin 1958-ban az év legszebb bélyegeinek nevezte. A budapesti csehszlovák bélyegkiállítás hozzájárul ahhoz, hogy bélyeggyűjtőink között tovább növekedjék a csehszlovák bélyegek iránti már eddig is igen élénk érdeklődés. A kiállítás tanulságai közé sorolhatjuk azt is, hogy a bélyegkiadás fejlődésének egyik elengedhetetlen feltétele mindig új és új, a művészet egyéb területein is hazai és nemzetközi tekintélyt szerzett művészek bevonása, bátor kísérletezés új művészi irányzatokkal, a klasszikus hagyományok tudatos továbbfejlesztése a bélyegművészet terén. ÄLovf* '«SS**«. Ce# no<ytove nósz о MAX SVÁB INSKI MALÍR A GRAFIK MAROZEN 17-IX- I>73 ROS I.O' i £ SSö|tg>'fjy