Filatéliai Szemle, 1964 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1964-01-01 / 1. szám

1964. januárjában a Csehszlovák Kultúra budapesti központjában rendkívül érdekes és szép kiállítást láthatunk a csehszlovák bélyegművészet fejlődéséről, leg­szebb alkotásaiból. Ebből az alkalomból rövid áttekintést kívánunk adni olvasóink­nak a testvéri szomszéd ország bélyegművészetének történetéről. A bélyegművészet történeté­ben a csehszlovák bélyegek a fiatalabbak közé tartoznak, hi­szen csak az első világháború után láttak napvilágot. Amikor az első önálló csehszlovák bé­lyeg — Alfons Mucha híres, a prágai Hradzsint ábrázoló ké­pével — elhagyta a nyom­dát, a világ postabélyegeinek története már a nyolcadik év­tizedben járt. A csehszlovák bélyegkiadás hamarosan meg­birkózott a kezdeti nehézségek­kel, a kezdetleges nyomdatech­nikai eljárásokról rövidesen korszerűbb, bonyolultabb eljá­rásokra tértek át, elsősorban az acélnyomásos rotációs eljá­rásra, amely a csehszlovák bé­lyegeknek napjainkig is egyik jellegzetessége maradt. Már kezdettől fogva neves festők és grafikusok és a legki­válóbb vésnökök működtek együtt a csehszlovák bélyegki­adás színvonalának emelése ér­dekében. A náci megszállás, a második világháború hosszú évekre megszakította a csehszlovák bélyegkiadás fejlődését. 1945 után sok új, az előző évtizede­kétől eltérő elem is tapasztal­ható a csehszlovák bélyegmű­vészek alkotásaiban. Fiatal mű­vészek is teret kaptak, új mű­vészi felfogások is jelentkeztek. A Spickney-féle rotációs gépet a korzerű Vilag-típus váltotta fel, ez lehetővé tette többszínű bélyegek nyomását, mégpedig rotációs acélnyomással kombi­nált mélynyomással. A második világháború után megújhodott csehszlovák állam, a­ szocializmust építő köztársa­ság postabélyegei jól tükrözik a csehszlovák grafika különféle irányzatait. A sokféle téma, a kiadások nagy száma nemegy­szer a színvonalban bizonyos kapkodást és a konvencionális­hoz, a megszokotthoz való me­rev ragaszkodást is mutat, de nem ez jellemzi a csehszlovák bélyegkiadás egészét. Az utóbbi években e téren is komoly fej­lődés tapasztalható. Érdemes néhány ismertebb csehszlovák bélyegművészről röviden megemlékezni. Jellem­zőjük, hogy mint festőművé­szek és grafikusok is jól ismer­tek világszerte. Az első cseh­szlovák bélyegek alkotója, ter­vezőművésze, Alfons Mucha (1860—1939) mint festőművész, illusztrátor és grafikus dolgo­zott Párizsban az évszázad ele­jén. A világhírű színésznőről Sarah Bernhardtról készített plakátjaival vált ismertté neve. Első bélyegrajza a prágai Hrad­­zsica felett felkelő nap su­garaival a csehszlovák nép sza­badságának első hajnalhasadá­sát szimbolizálta. Max Swabinsky (1873—1962), az egyik legnagyobb csehszlo­vák festő, nemzeti művész. Sok éven át tanára, majd rektora volt a prágai Szépművészeti Akadémiának. 1920-ban a köz­társaság első elnökének portré­ját ábrázoló rajzával kezdte meg működését a bélyegművé­szet terén és hű maradt a bé­lyegekhez élete végéig. Elsősor­ban bélyegportréi közismertek. Csak néhányat említsünk közü­lük: Karel Václav Rais íróról, Antonin Slavicek festőművész­ről, Josef Suk zeneszerzőről, Hana Krapilová színésznőről készített bélyegportréit. Még életében emlékbélyeget kapott, 85. születésnapja alkalmából ki­adták „A költő és a múzsa” c. grafikai alkotásának miniatűr reprodukcióját. Az ő nevéhez fűződik az utóbbi évek egyik legszebb csehszlovák bélyegso­rozata, a lepkesorozat. A fiatalabb művész-generáció­hoz tartozik Frantisek Hutecek festőművész, akinek főként ra­kéta és űrhajós bélyegei közis­mertek, de népszerűek mozdo­nyokat, hajókat, repülőgépeket ábrázoló bélyegalkotásai is. A mai csehszlovák bélyegmű­vészet kiválósága Karel Svo­­linsky nemzeti művész (sz. 1896) aki hosszú esztendőkön át a prágai iparművészeti főiskolán tevékenykedett. Nála érdekes szerepe van a háttérnek, első­sorban a portréknál. Bélyeg­alkotásai közül ismertebbek a Franticek Benda zeneszerzőt, Petr Bezruc költőt, valamint a Darwint és Haydnt ábrázoló bélyegportréi. Népviseleti bé­lyegei, madár- és virágsorozata mellett politikai bélyegei is em­lékezetesek, így a Lidice em­lékbélyegek. Az ő általa terve­zett „gomba” sorozatot a Life c. amerikai magazin 1958-ban az év legszebb bélyegeinek ne­vezte. A budapesti csehszlovák bé­lyegkiállítás hozzájárul ahhoz, hogy bélyeggyűjtőink között tovább növekedjék a csehszlo­vák bélyegek iránti már eddig is igen élénk érdeklődés. A ki­állítás tanulságai közé sorolhat­juk azt is, hogy a bélyegkiadás fejlődésének egyik elengedhe­tetlen feltétele mindig új és új, a művészet egyéb területein is hazai és nemzetközi tekintélyt szerzett művészek bevonása, bátor kísérletezés új művészi irányzatokkal, a klasszikus ha­gyományok tudatos továbbfej­lesztése a bélyegművészet terén. ÄLovf* '«SS**«. Ce# n­o<ytov­e nó­sz о MAX SVÁB INSKI MALÍR A GRAFIK MAROZEN 17-IX- I>73 ROS I.O' i £ SSö|tg>'fjy

Next