Filatéliai Szemle, 1969 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1969-01-01 / 1. szám
DCérdések homlaszak ”Általában szokásos, hogy az új esztendő küszöbén nemcsak jókívánságaikkal keresik fel egymást az emberek, hanem szeretnének választ is kapni kérdésekre, akár elsősorban olyanokra, hogy mi várható az új esztendőben, akár olyanokra, hogy hogyan értékelhetjük az elmúlt esztendőt? Szerkesztőségünk az újévi szám előkészítése során kérdéseket intézett illetékes gazdasági vezetőkhöz és köri aktívákhoz. Ezekből a kérdésekből és válaszokból bizonyára sok olyan kérdésre kapnak feleletet kedves olvasóink, amelyeket máltal én nem egyszer önmaguknak vagy a közi vezetőknek is feltettek, s amelyek — éppen ezért — közérdeklődésre tarthatnak számot. A MABÉOSZ — érthetően — szoros kapcsolatban van a MAGYAR POSTÁVAL. A Közlekedés és Postaügyi Minisztérium kebelében a postavezérigazgatóság, azon belül is a postaszakosztály az, amely közvetlenül foglalkozik a bélyegek kiadásával. Ebben az évben MENOM József postaügyosztályvezetőtől kértünk választ néhány kérdésünkre. — Mit jelentett a gazdaságirányítás új rendszere, amely 1968. január 1-én lépett életbe, a MAGYAR POSTA, nevezetesen a bélyegkiadás területén: — Éveken át sok problémánk volt a nyomdai kapacitással, s ennek következtében joggal vetették fel a gyűjtők, hogy hazai bélyegkiadásunk nem elég tervszerű. 1908. januárjában adtuk ki például a téli olimpiai versenyek tiszteletére szánt bélyegsorozatot, s csak március legvégén jelent meg újabb bélyegsorozat. Ez természetesen azt jelentette, hogy a második, s a későbbi negyedévekben jóval több bélyeget kellett a gyűjtőknek megvásárolniok. Míg tavaly a nyomdákkal csak az első negyedév végén tudtuk a szükséges szállítási szerződéseket megkötni, az 1969-es bélyegkiadásokra már 1968 októberében aláírtuk a szerződéseket. Reméljük, hogy idén már sikerül kiküszöbölnünk a korábbi tervszerűtlenségeket. Szeretnénk megjavítani a bélyegek előzetes propagandáját is. külföldi és belföldi viszonylatban egyaránt. — Milyen új bélyegek várhatók 1969. első hónapjaiban? — Januárban adjuk ki a 8 bélyegből álló, lepkéket ábrázoló bélyegsorozatot. Februárban az olimpiai érmesek sorozatával kedveskedünk a gyűjtőknek. Mindkét sorozat Vertei József tervei alapján készül. Márciusban az év egyik legjelentősebb bélyegkiadására került sor: megjelenik a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 50. évfordulóját köszöntő, 5 bélyegből és egy blokkból álló sorozat, ezeken a bélyegeken korabeli plakátokat láthatunk. Az „évfordulók-események” sorozatban 1 forint névértékű bélyeggel emlékezünk meg Ady Endre halálának 50. évfordulójáról, s ezzel régi adósságot törleszt a Magyar Posta. Ugyancsak ebben a sorozatban számíthatunk az év folyamán Nagy-Balogh János, munkásfestő halálának 50. évfordulójára emlékező 1 forint névértékű bélyegre, amely a festő önarcképét ábrázolja. Megemlékezünk arról, hogy százéves a levelezőlap, bélyeg jelenik meg a nemzetközi munkaügyi szervezet jubileumára és Gandhi születése centenáriumának tiszteletére. A felsoroltak természetesen nem mind az első negyedév bélyegei. — Milyen újszerűséggel találkozunk az 1969-es év magyar bélyegein? — A MAGYAR POSTA nagyon sokat tett az elmúlt években a motívumbélyeggyűjtés népszerűsítése érdekében. 1969- ben új motívummal jelentkezünk: nagyon igényes bélyegsorozatot adunk ki, amelyek a világ legszebb épületeit fogják bemutatni. Valószínűnek tartjuk, hogy az építőművészet bélyegen való népszerűsítése ugyanúgy el fog terjedni, mint például világszerte elterjedt a festménybélyegek gyűjtése. — Ha már szóba kerültek a festménybélyegek, lesz-e festménybélyeg sorozat 1969-ben is? — Természetesen. Akárcsak 1968-ban. 1969-ben is két festménybélyeg sorozattal jelentkezik a MAGYAR POSTA. A budapesti Szépművészeti Múzeum gazdag kincseiből, a németalföldi és a francia festészet remekeit fogjuk bemutatni egyegy sorozaton és blokkon. A Képzőművészeti Alap Kiadóvállalatával együttműködve gondoskodunk arról, hogy megjelenjenek a carte maximumokra alkalmas, színes képeslapok is, lehetőség szerint a bélyegekkel egyidőben. — Sok gyűjtőt foglalkoztat a magyar bélyegek, de általában a bélyegárak stabilitása, s ezzel összefüggésben a bélyegek példányszámának kérdése. — A MAGYAR POSTA vezetőihez is számos olyan levél érkezett gyűjtőktől, amely e kérdéseket érinti. Úgy gondolom, hasznos, ha itt utalok arra, hogy azért kérte a MAGYAR POSTA a MABÉOSZ-t: mérje fel a szövetség a gyűjtők konkrét és reális bélyegigényét, hogy reálisan tudja a posta is megtervezni a bélyegkiadás példányszámait. Jelenleg 59 postahivatalban kerül nálunk forgalomba az elsőnapi boríték, s ezt a számot nem szándékozunk a közeljövőben növelni. Azzal viszont, hogy a MABÉOSZ reálisan felmérte az igényeket, elérjük, hogy ne legyen 50—60 000 sorozatnyi differencia az egyes bélyegkiadások iránt megmutatkozó hazai gyűjtői igényekben. Például 1965-ben a Voszhod-2. bélyegből 234 464, a Tenisz története sorozatból 175 231 volt az igény a MABÉOSZ útján a körök részéről. 1966-ban az első festménysorozatból 298 530-at, az Atlétikai EB sorozatból 230 748 sorozatot igényeltek a körök. 1967-ben a második festménysorozatból 333 568, a Khaibel virágai sorozatból 264 658 sorozat volt az igény. 1968- ban egészségesebben alakult ez az arány: a negyedik festménysorozatból 354 302, a Védett madarak sorozatból 337 144 sorozat igénylése érkezett be a MABEOSZ-hoz, emléklapok és elsőnapi borítékok nélkül. Ezt a helyzetet kívánjuk megszilárdítani, s ez szolgálja a gyűjtők érdekét, azaz pontosabban: a magyar bélyegek értékállóságát, árstabilitását is. Nem mindegy a MAGYAR POSTA számára, hogy 8—9 fillér önköltségű, vagy 20 fillér, esetleg még magasabb önköltségű bélyegekből maradnak-e meg esetleg teljes sorozatok, amelyeket bérmentesítésre kell elhasználnunk. Ezért nagyon fontos, hogy a MABÉOSZ körök alaposan végezzék el mindenhol az igények felmérését és nyilvántartását, ezzel szolgálják legjobban a gyűjtői érdekeket. Nem lenne okos dolog, ha a gyűjtők számának növekedésévivel teljes mértékben lépést tartana a bélyegkiadás példányszám növekedése Ne lepődjenek meg, ha már ebben évben, s a jövőben is, kisebb példá /ntszámok is lesznek egy-egy sorozat mint eddig voltak. Nem azt akarom, hogy ne jusson minden gyűjtőnek i ŐSZ sorozat, hanem azt, hogy legyen álla , sőt növekvő értéke is annak a bélyeg, vat, amely a gyűjtők kezébe kerül. — Befejezésül talán néhány att az 1971-es bélyegcentenárium pc előkészületeiről. ‘ 'u*es — A MAGYAR POSTA életében az álló postai szolgálat százéves Jubil beután igen komoly jelentősége van azr önálló magyar bélyeg megjelenése I vantenáriumának. Ezért minden segítst és megadunk a MABÉOSZ-nak, hogy ^ 1971-es budapesti bélyeg világkiállítás m . Jó legyen nemcsak a nagysikerű 1901- £S kiállításhoz, vagy a legutóbbi AEROFI £_ kiállítás sikeréhez, hanem felül is m art. Ennek érdekében már 1969-ben adunk olyan bélyegsorozatot, felárra amely az 1971-es világkiállítást fogja propagálni, s természetesen megjelenik ilyen sorozat 1970-ben is. Korai lenne ma még az 1971-es sorozatról beszélni, de az 1969- es propagandasorozatról elmondhatom, hogy azon a főváros legszebb épületeinek képe szerepel. A modern grafikai kivitelű tervek már elkészültek, s reméljük, meg fogják nyerni a gyűjtők tetszését, idehaza és külföldön egyaránt. A MAGYAR POSTA után talán a legtöbbet szereplő név filatelisták között a MAGYAR FILATÉLIA VÁLLALAT. Dr. IVANNICS Józsefnek, a vállalat igazgatóhelyettesének tettünk fel néhány kérdést, s kértünk választ olvasóink részére. — Ugyanúgy, mint a MAGYAR POSTA illetékes vezetőjétől, itt is először az új mechanizmusról, érdeklődünk. 1968. január 1-től lényeges változás történt a vállalat életében: önálló, közvetlenül a miniszter első helyettese alá rendelt lett a vállalat. Milyen következményekkel járt ez, mit jelent munkájukban? — Elsősorban nagyobb felelősséget, szabadabb hatáskört jelentett ez az intézkedés a vállalat életében. Mindkettő nagyon fontos a kereskedelmi életben. A fokozottabb önállósággal lehetővé váltak azonnali döntések a belföldi és külföldi tevékenységben. Belföldi viszonylatban konkréten úgy jelentkezik az előny, hogy a vállalat jobban tud vásárolni. Teljes gyűjteményeket, magyar és külföldi tömeganyagot egyaránt. A Bizományi Vállalat mintegy 700 000 forint értékben vett át bélyegeket azoktól, akiknek pénzre volt szükségük. Mindez hozzájárult a hazai bélyegárak megszilárdulásához. Azelőtt gyakran előfordult, hogy a (Folyatás a 23. oldalon)