Filatéliai Szemle, 1969 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1969-01-01 / 1. szám

DCérdések h­omlaszak ”Általában szokásos, hogy az új eszten­­dő küszöbén nemcsak jókívánsága­ikkal keresik fel egymást az emberek, hanem szeretnének választ is kapni kérdésekre, akár elsősorban olyanokra, hogy mi várható az új esztendőben, akár olyanokra, hogy hogyan értékelhetjük az elmúlt esztendőt? Szerkesztőségünk az újévi szám előké­szítése során kérdéseket intézett illetékes gazdasági vezetőkhöz és köri aktívákhoz. Ezekből a kérdésekből és válaszokból bi­zonyára sok olyan kérdésre kapnak fele­letet kedves olvasóink, amelyeket mál­tal én nem egyszer önmaguknak vagy a közi vezetőknek is feltettek, s amelyek — éppen ezért — közérdeklődésre tart­hatnak számot. A MABÉOSZ — érthetően — szo­ros kapcsolatban van a MAGYAR POSTÁVAL. A Közlekedés és Posta­ügyi Minisztérium kebelében a pos­tavezérigazgatóság, azon belül is a postaszakosztály az, amely közvetle­nül foglalkozik a bélyegek kiadásá­val. Ebben az évben MENOM­ József postaügyosztályvezetőtől kértünk vá­laszt néhány kérdésünkre. — Mit jelentett a gazdaságirányí­tás új rendszere, amely 1968. január 1-én lépett életbe, a MAGYAR POS­TA, nevezetesen a bélyegkiadás te­rületén­: — Éveken át sok problémánk volt a nyomdai kapacitással, s ennek következ­tében joggal vetették fel a gyűjtők, hogy hazai bélyegkiadásunk nem elég tervsze­rű. 1908. januárjában adtuk ki például a téli olimpiai versenyek tiszteletére szánt bélyegsorozatot, s csak március legvégén jelent meg újabb bélyegsorozat. Ez ter­mészetesen azt jelentette, hogy a máso­dik, s a későbbi negyedévekben jóval több bélyeget kellett a gyűjtőknek meg­­vásárolniok. Míg tavaly a nyomdákkal csak az első negyedév végén tudtuk a szükséges szállítási szerződéseket meg­kötni, az 1969-es bélyegkiadásokra már 1968 októberében aláírtuk a szerződése­ket. Reméljük, hogy idén már sikerül ki­küszöbölnünk a korábbi tervszerűtlensé­­geket. Szeretnénk megjavítani a bélyegek előzetes propagandáját is. külföldi és belföldi viszonylatban egyaránt. — Milyen új bélyegek várhatók 1969. első hónapjaiban? — Januárban adjuk ki a 8 bélyegből álló, lepkéket ábrázoló bélyegsorozatot. Februárban az olimpiai érmesek soroza­tával kedveskedünk a gyűjtőknek. Mind­két sorozat Vertei József tervei alapján készül. Márciusban az év egyik legjelen­tősebb bélyegkiadására került sor: megje­lenik a Magyar Tanácsköztársaság kikiál­tásának 50. évfordulóját köszöntő, 5 bé­lyegből és egy blokkból álló sorozat, ezeken a bélyegeken korabeli plakátokat láthatunk. Az „évfordulók-események” sorozatban 1 forint névértékű bélyeggel emlékezünk meg Ady Endre halálának 50. évfordulójáról, s ezzel régi adósságot törleszt a Magyar Posta. Ugyancsak ebben a sorozatban számíthatunk az év folya­mán Nagy-Balogh János, munkásfestő halálának 50. évfordulójára emlékező 1 forint névértékű bélyegre, amely a festő önarcképét ábrázolja. Megemlékezünk arról, hogy százéves a levelezőlap, bé­lyeg jelenik meg a nemzetközi munka­ügyi szervezet jubileumára és Gandhi születése centenáriumának tiszteletére. A felsoroltak természetesen nem mind az első negyedév bélyegei. — Milyen újszerűséggel találko­zunk az 1969-es év magyar bélye­gein? — A MAGYAR POSTA nagyon sokat tett az elmúlt években a motívumbélyeg­­gyűjtés népszerűsítése érdekében. 1969- ben új motívummal jelentkezünk: na­gyon igényes bélyegsorozatot adunk ki, amelyek a világ legszebb épületeit fog­ják bemutatni. Valószínűnek tartjuk, hogy az építőművészet bélyegen való népszerűsítése ugyanúgy el fog terjedni, mint például világszerte elterjedt a fest­ménybélyegek gyűjtése. — Ha már szóba kerültek a fest­­ménybélyegek, lesz-e festménybé­lyeg sorozat 1969-ben is? — Természetesen. Akárcsak 1968-ban. 1969-ben is két festménybélyeg sorozattal jelentkezik a MAGYAR POSTA. A buda­pesti Szépművészeti Múzeum gazdag kincseiből, a németalföldi és a francia festészet remekeit fogjuk bemutatni egy­­egy sorozaton és blokkon. A Képzőmű­vészeti Alap Kiadóvállalatával együttmű­ködve gondoskodunk arról, hogy megje­lenjenek a carte maximumokra alkalmas, színes képeslapok is, lehetőség szerint a bélyegekkel egyidőben. — Sok gyűjtőt foglalkoztat a ma­gyar bélyegek, de általában a bé­lyegárak stabilitása, s ezzel össze­függésben a bélyegek példányszá­mának kérdése. — A MAGYAR POSTA vezetőihez is számos olyan levél érkezett gyűjtőktől, amely e kérdéseket érinti. Úgy gondo­lom, hasznos, ha itt utalok arra, hogy azért kérte a MAGYAR POSTA a MA­­BÉOSZ-t: mérje fel a szövetség a gyűj­tők konkrét és reális bélyegigényét, hogy reálisan tudja a posta is megter­vezni a bélyegkiadás példányszámait. Jelenleg 59 postahivatalban kerül nálunk forgalomba az elsőnapi boríték, s ezt a számot nem szándékozunk a közeljövő­ben növelni. Azzal viszont, hogy a MA­BÉOSZ reálisan felmérte az igényeket, elérjük, hogy ne legyen 50—60 000 sorozat­­nyi differencia az egyes bélyegkiadások iránt megmutatkozó hazai gyűjtői igé­nyekben. Például 1965-ben a Voszhod-2. bélyegből 234 464, a Tenisz története so­rozatból 175 231 volt az igény a MABÉOSZ útján a körök részéről. 1966-ban az első festménysorozatból 298 530-at, az Atlétikai EB sorozatból 230 748 sorozatot igényeltek a körök. 1967-ben a második festményso­rozatból 333 568, a Kh­aibel virágai soro­zatból 264 658 sorozat volt az igény. 1968- ban egészségesebben alakult ez az arány: a negyedik festménysorozatból 354 302, a Védett madarak sorozatból 337 144 sorozat igénylése érkezett be a MABEOSZ-hoz, emléklapok és elsőnapi borítékok nélkül. Ezt a helyzetet kívánjuk megszilárdítani, s ez szolgálja a gyűjtők érdekét, azaz pontosabban: a magyar bélyegek érték­­állóságát, árstabilitását is. Nem mindegy a MAGYAR POSTA számára, hogy 8—9 fillér önköltségű, vagy 20 fillér, esetleg még magasabb önköltségű bélyegekből maradnak-e meg esetleg teljes sorozatok, amelyeket bérmentesítésre kell elhasz­nálnunk. Ezért nagyon fontos, hogy a MABÉOSZ körök alaposan végezzék el mindenhol az igények felmérését és nyil­vántartását, ezzel szolgálják legjobban a gyűjtői érdekeket. Nem lenne okos do­log, ha a gyűjtők számának növekedésé­vi­vel teljes mértékben lépést tartana a­­ bé­­lyegkiadás példányszám növekedése Ne lepődjenek meg, ha már ebben évben, s a jövőben is, kisebb példá /nt­­számok is lesznek egy-egy sorozat mint eddig voltak. Nem azt akarom, hogy ne jusson minden gyűjtőnek i ŐSZ sorozat, hanem azt, hogy legyen álla­­ , sőt növekvő értéke is annak a bélyeg, vat, amely a gyűjtők kezébe kerül. — Befejezésül talán néhány att az 1971-es bélyegcentenárium pc előkészületeiről. ‘ 'u*es — A MAGYAR POSTA életében az­­ álló postai szolgálat százéves Jubil be­­után igen komoly jelentősége van azr önálló magyar bélyeg megjelenése I van­tenáriumának. Ezért minden segítst és megadunk a MABÉOSZ-nak, hogy ^ 1971-es budapesti bélyeg világkiállítás m . Jó legyen nemcsak a nagysikerű 1901- £S kiállításhoz, vagy a legutóbbi AEROFI £_ kiállítás sikeréhez, hanem felül is m art. Ennek érdekében már 1969-ben­­ adunk olyan bélyegsorozatot, felárra amely az 1971-es világkiállítást fogja pro­pagálni, s természetesen megjelenik ilyen sorozat 1970-ben is. Korai lenne ma még az 1971-es sorozatról beszélni, de az­ 1969- es propagandasorozatról elmondhatom, hogy azon a főváros legszebb épületeinek képe szerepel. A modern grafikai kivite­lű tervek már elkészültek, s reméljük, meg fogják nyerni a gyűjtők tetszését, idehaza és külföldön egyaránt. A MAGYAR POSTA után talán a legtöbbet szereplő név filatelisták között a MAGYAR FILATÉLIA VÁLLALAT. Dr. IVANNICS József­nek, a vállalat igazgatóhelyettesének tettünk fel néhány kérdést, s kértünk választ olvasóink részére. — Ugyanúgy, mint a MAGYAR POSTA illetékes vezetőjétől, itt is először az új mechanizmusról, ér­deklődünk. 1968. január 1-től lénye­ges változás történt a vállalat életé­ben: önálló, közvetlenül a miniszter első helyettese alá rendelt lett a vál­lalat. Milyen következményekkel járt ez, mit jelent munkájukban? — Elsősorban nagyobb felelősséget, sza­badabb hatáskört jelentett ez az intézke­dés a vállalat életében. Mindkettő na­gyon fontos a kereskedelmi életben. A fokozottabb önállósággal lehetővé váltak azonnali döntések a belföldi és külföldi tevékenységben. Belföldi viszonylatban konkréten úgy jelentkezik az előny, hogy a vállalat jobban tud vásárolni. Teljes gyűjteményeket, magyar és kül­földi tömeganyagot egyaránt. A Bizomá­nyi Vállalat mintegy 700 000 forint érték­ben vett át bélyegeket azoktól, akiknek pénzre volt szükségük. Mindez hozzájá­rult a hazai bélyegárak megszilárdulásá­hoz. Azelőtt gyakran előfordult, hogy a (Folyatás a 23. oldalon)

Next