Filatéliai Szemle, 1970 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1970-01-01 / 1. szám
AZ IJ ESZTENDŐ ELŐTT rryerületi bizottságunk sok érdekes tapasztalatot szerzett az elmúlt évek filatelista munkája során. Úgy érezzük, hogy a magyar bélyeg centenáriumára való felkészülés esztendejében érdemes lenne értékelni, a többi területi bizottsággal egybevetni tapasztalatainkat, s akár az egyik vezetőségi ülés, akár külön tanácskozás napirendjére tűzni a fejlődés további útját, lehetőségeit. Sok értékes tapasztalatot szereztünk a határmenti városok bélyeggyűjtői közötti együttműködés révén. Szeged és Szabadka, Hódmezővásárhely és Zenta bélyeggyűjtői már nem egy közös filatelista rendezvényen találkoztak. A közös kiállítások, megbeszélések mellett a bélyegeken kívül ismerkedtek egymás életével, gazdasági és társadalmi eredményeivel is, közelebb kerültek egymás művészeti alkotásaihoz, s a filatelista kapcsolatok meleg baráti szálakat is fontak a gyűjtők között. Tudjuk, hogy más területi bizottságoknak is vannak tapasztalataik: Szombathely, Pécs Nagykanizsa bélyeggyűjtői is találkoztak és találkoznak a jövőben is a határországok, a határmenti városok gyűjtőivel. Ezeket a tapasztalatokat is érdemes lenne egybevetni, közkinccsé tenni, hogy pl. Nyíregyháza és Ungvár filatelistáinak tervezett kapcsolata már e tapasztalatok nyomán alakulhasson. A harmadik, amit javasolok az 1970-es esztendőre, az, hogy akár a kecskeméti felszabadulási kiállításon, akár a békéscsabai vagy a szegedi hasonló jubileumi rendezvényeken, amelyekkel hazánk felszabadulásának negyedszázados évfordulóját köszöntjük, érdemes lenne figyelmet fordítanunk arra, hogyan tükröződik pl. az Alföld megváltozott élete a magyar bélyegkiadásban? Melyek azok a témák, kik azok a személyek, amelyek, illetve akik megérdemelnék, hogy a következő esztendők bélyegkiadási terveibe bekerüljenek. Dr. Csikós Ferenc Szeged Városi Tanács V. B. titkára, a MABÉOSZ Délmagyarországi Területi Szakbizottságának elnöke A miskolci iroda és az északmagyarországi területi bizottság alakult meg először az országban. Ez együtt járt azzal, hogy egyrészt nehézséget, akadályt kellett először legyőzni, másrészt sikerült viszont olyan tapasztalatokat szerezni, amelyek hozzájárulnak a színvonalasabb közösségi tevékenység szervezéséhez. Úgy érezzük, hogy nemcsak a miskolci filatelista élet gazdag tradíciói, de az előbbiek is arra köteleznek, hogy jelentősebb feladatokat vállaljunk a magyar bélyeg centenáriuma ünnepségeinek előkészületeiből. Nyilvánvaló, hogy a nemzetközi bélyegkiállítás és az ezzel összefüggő tanácskozások színhelye a főváros lesz, számíthatunk azonban arra, hogy külföldi vagy hazai vendégeink közül többen érdeklődni fognak a vidék filatelista élete, szervezetei és fejlődése iránt. Miskolc nemcsak Borsod székhelye, hanem hazánk második legnagyobb városa, a magyar ipar és a magyar munkásmozgalom egyik központja. A diósgyőri, miskolci, ózdi vasmunkások, bányászok közül sokan már évtizedekkel ezelőtt is a helyi bélyeggyűjtők között voltak. Helyesnek tartanánk, ha városunkban — ahol immár második esztendeje valamennyi iskolában működik ifjúsági bélyeggyűjtő szakkör — többet foglalkoznánk a bélyeg és az ipar összefüggéseivel. Az ipar hagyományainak tiszteletével, fejlődésével, gyártmányösszetételének, konstrukcióinak változásaival, korszerűsödésével. Csak néhány példát említve: hosszú éveken át nálunk készült a bélyegek papírja, érdemes összeállítani a papíripar történetét bélyegeken. Hasonlóképpen érdemes lenne feldolgozni a magyar kohászat vagy gépipar történetét is a bélyegeken. Számunkra — de talán minden látogatója számára — emlékezetes volt a néhány évvel ezelőtti miskolci országos ifjúsági bélyegkiállítás. Azóta is foglalkozunk azzal a gondolattal, hogyan lehetne a bélyegeket és a bélyeggyűjtést fokozottabban a pályaválasztás szolgálatába állítani. Figyelemmel arra a körülményre, hogy 1970-ben a Munkaügyi Minisztérium rendezésében az országos ipari tanuló kiállításon helyet kapnak az ifjú filatelisták is, érdemes lenne az eredményesség fokozása céljából a minisztériummal közösen pályázatot hirdetni. Dr. Fekete László Miskolc Városi Tanács V. B. elnöke, a MABÉOSZ Észak-magyarországi Területi Szakbizottságának elnöke A magyar filatelista társadalomnak mintegy 50%-a a budapesti MABÉOSZ-körök tagja. Valamikor a mai hatodik kerületi bélyeggyűjtő körnek az ország minden részéből voltak tagjai. Akkor talán kicsit többet tudtak a vidékiek a fővárosi filatelista életről és viszont is, mint napjainkban. Mi ennek az oka? Hogyan lehetne ezen változtatni? A fővárosban más irányba fejlődött és fejlődik a filatelista élet, mint vidéken. Mást jelent egy bélyegkiállítás vagy bemutató pl. Budapest hatodik kerületében, mint Nagymágocson vagy Kőszegen. Ami vidéken társadalmi, kulturális esemény, az nálunk csak egy a sok hasonló helyi program között. Tekintettel arra, hogy MABÉOSZ készülő, s remélhetőleg a rövidesen beköltözhető új székháza éppen a VI. kerületben lesz, már most gondolnunk kell arra, hogyan tudjuk majd az új székházban az állandó találkozási és tapasztalatcsere lehetőségeket megteremteni a budapesti kerületek, kerületi és üzemi körök, s nem utolsó sorban a fővárosi és vidéki körök között. Nem szabad, hogy a vidékiek ne érezzék ugyanúgy saját otthonuknak az új székházat, mint bármelyik budapesti gyűjtő. A fővárosiak közül viszont nemcsak azok, akik a város belterületén laknak, hanem a csepeli és az óbudai, az újpesti és a hegyvidéki gyűjtők egyaránt igényeljék majd az új székházban a rendszeres előadásokat, összejöveteleket, egyszóval az igazi filatelista életet. Hasznos lenne, ha minden hónapban más-más kerület lenne a házigazda az új székházban, jól előkészítve gondoskodna a hónap programjáról. Érdemes lenne már most gondolkozni ezekről a témákról. Dr. Füredi László a VI. ker. Tanács V. B. elnöke, a Pesti Területi Szakbizottság elnöke