Bélyegvilág, 2007 (60. évfolyam, 1-12. szám)

2007-02-01 / 2. szám

28 BÉLYEGVILÁG - fIMMMI nanDo 2007/2 7.2.4. A Filatéliai Szalonban bemutatott gyűjtemények kiállítói részvételt igazoló oklevelet kapnak. 7.2.5. A legkiemelkedőbb gyűjtemények kiállítóinak a zsűri tiszteletdíjat ítélhet oda. 7.2.6. Minden kiállító megkapja a kiállítás emlékérmét. 8. A gyűjtemények kezelése 8.1. Az elfogadott és visszaigazolt j­elentkezések alap­­ján a gyűjteményeket a Rendezőbizottsághoz leg­később 2007. április 20-ig kell eljuttatni. Személyesen hozott gyűjteményeket április 26-án 12.00 óráig fogadunk el. A Kiállítói igazolvánnyal rendelkező kiállítóknak a gyűjteménnyel együtt kell azt átadni, amelybe a Rendezőbizottság iga­zolja az elért eredményt. (A Kiállítói igazolvány 200 Ft-ért megvásárolható a MABÉOSZ kiállítási előadójánál.) 8.2. A Rendezőbizottság mindent megtesz a gyűjte­mények biztonságáért. A kiállított gyűjtemények biztosításáról a kiállí­tónak kell gondoskodnia. 8.3. A személyesen hozott gyűjtemények visszaadása április 29-én 15.00 órától a kiállítás helyszínén, illetve május 2-tól a MABÉOSZ Kiállítási cso­portjánál történik. 9. A Rendezőbizottság székhelye és címe XIV. TEMAFILA Jubileumi Tematikus Bélyegkiállítás és Filatéliai Szalon Rendezőbizottsága Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége (MABÉOSZ) H-1387 BUDAPEST, Pf.: 4. Telefon: (36-1) 3328-359 (36-1) 3327-300 Telefax: (36-1) 2690-620 E-mail: mabeosz@t-online.hu Honlap: www.mabeosz.hu MABÉOSZ Tematikus Szakosztály Szirtes Györgyi szakosztályi titkár ÉRDEKES KÉPES LEVELEZŐLAPOK A Gellért Szálló üres telke A szálloda helyén valamikor a feltörő melegvíz által alkotott iszapos mélyedés te­rült el. Már az Árpád­korban is, majd ké­sőbb a török időkben nagy, nyílt medencéjű fürdőt táplált több fel­törő forrás. A török korban Acsik ilidzse nevű termálfürdő állt itt. Vizét nyolcféle be­tegség ellen használ­ták. Finom iszapja mi­att a magyarok Sáros­­fürdőnek nevezték. Ha Budán, a Duna partján sé­tál az ember, a Szabadság-hídnál egy hatalmas, szecessziós stílusú palotához ér el. Ez a Gellért Szál­loda és Gyógyfürdő. Ezen a képeslapon ez az épület még nem látszik, mert az építése előtt készült a felvétel. Később is állt itt egy rozzant fürdő, melyet 1832-ben kas­télyszerű épületté bővítettek, ahol egyszerre 200 ember is­ fürödhetett. A Ferenc József-híd építésekor 1894-ben lebontották a Sárosfürdő épületét, mely az új híd tengelyébe esett. A te­­­rületet kisajátították, majd 1901-ben a főváros vásárolta meg a Magyar Állami Kincsártól. Sebestyén Artúr 1909 végére elkészítette a Szent Gellért Szálló és Gyógyfürdő terveit. Az építkezés 1911 áprilisában kezdődött, de a ha­marosan kitört háború miatt abbahagyták. Végül 191^ szeptember 26-án nyitotta meg a kapuit az azóta világhí­ressé vált gyógyszálló. Ezt a képeslapot Divald Károly műintézete adta ki 1908-ban. Ürmös Lóránt :lívnősStátil­if Kilátás * Lágymányos felé, Budapest.

Next