Bélyegvilág, 2012 (65. évfolyam, 1-12. szám)
2012-05-01 / 5. szám
Magyar tudósok és feltalálók bélyegeken (XV. rész) Most befejeződő cikksorozatomban azokról a magyar bélyegekről írok, amelyek magyar tudósok és feltalálók vagy más híres egyéniségek portréját ábrázolják, vagy velük, illetve munkásságukkal kapcsolatos információt nyújtanak. Soó Rezső (1903-1980) kétszeres Kossuth-díjas magyar botanikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A Budapesti Tudományegyetemen szerzett tanári diplomát (1925), majd Berlin-Dahlemben, a világ akkori első számú növényrendszertani műhelyében dolgozott (1925-1927). A Tihanyi Biológiai Kutatóintézet adjunktusaként elindította hazánk növénytársulásainak rendszeres kutatását. Később Debrecenben, majd Kolozsvárott volt egyetemi tanár és az Erdélyi Nemzeti Múzeum növénytárának igazgatója. Pályafutását a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen fejezte be. Főbb művei: Növényföldrajz, A magyar növényvilág kézikönyve (Jávorka Sándorral közösen), Fejlődéstörténeti növényrend-szertan. A 2003-ban kiadott JELES MAGYAROK (II) sorozat (MBK 4674-4676) 40 Ft-os címletén (MBK 4675) a 100 éve született Soó Rezső portréja látható orchideavirágokkal (1/a. ábra). Az MBK 4711 sz. bélyeget szintén a 100 éves jubileum alkalmából adta ki a Magyar Posta, a bélyegképen a Soó-ujjaskosbor, a Soó által felfedezett vadon élő orchideafajta látható (1/b. ábra). Zipernowsky Károly (1853-1942) Magyar mérnök, a transzformátor egyik feltalálója, a váltakozó áram neves szakembere. A budapesti Királyi József Műegyetemen szerzett diplomát, majd Mechwart András vezérigazgató meghívta a Ganz és társa Vasöntő és Gépgyárába, ahol az újonnan alapított villamos osztály vezetője lett. Itt készült el tervei alapján az első egyenáramú dinamó. Déri Miksával közösen szabadalmaztatták a váltakozó áramú generátort. Legnagyobb jelentőségű szabadalma, Bláthy Ottóval közösen, a zárt vasmagos transzformátor volt. Zipernowsky 1893-ban lett a Magyar Tudományos Akadémia tagja, majd a Műegyetem tanszékvezető tanára. 2003-ban, születésének 150 éves évfordulója alkalmából a Magyar Posta 60 Ft névértékű bélyeget adott ki (MBK 4676) a JELES MAGYAROK (II) sorozatban (MBK 4674-4676), melyen Zipernowsky portréja látható találmányait ábrázoló grafika kíséretében (2. ábra). 2. ábra Detre László (1906-1974) Magyar csillagász, fő kutatási témája az RR 1 Lyrae változócsillagok vizsgálata volt. 1943- tól haláláig a Svábhegyi csillagvizsgáló igazgatója, 1964-től az ELTE Csillagászati Tanszékének vezető professzora volt. Róla nevezték el az 1538 Detre nevű kisbolygót. Születésének 100. évfordulója alkalmából a Magyar Posta 212 Ft névértékű bélyeget adott ki (MBK 4831), melyen port- tréja mellett csillagvizsgáló és távcsőrészlet látható (3. ábra). Teller Ede (1908-2003) Magyar-amerikai atomfizikus. Tanulmányait a budapesti Királyi József Műegyetemen kezdte, majd 1927-től Karlsruhéban (Németország) folytatta, ahol kémiát és matematikát tanult. Innen Münchenbe, majd Lipcsébe ment, ahol folytatta munkáját. Eljutott Göttingenbe és Rómába is. Nyaranta mindvégig hazajött. 1934-ben elhagyta Németországot, és rövid angliai tartózkodás után az Amerikai Egyesült Államokba ment, ahol először a George Washington Egyetemen tanított, majd a Columbia Egyetemen kezdett el dolgozni, Szilárd Leóval együtt. Az 1941. december 7-i Pearl Harbor-i japán támadás után Chicagóba ment, ahol Fermi mellett dolgozott az első atomreaktor megépítésén. Itt vetette fel neki Fermi azt az ötletet, nem lehetne-e egy atombombával termonukleáris fúziót beindítani. Teller ekkor kezdett foglalkozni egy „szuperbomba” gondolatával. A chicagói reaktor beindítása után (1942) meghívták a Manhattan-tervbe. 1945-ben tagja lesz a Reaktorbiztonsági Bizottságnak, amelynek 1947-től elnöke. 1952-ben a kaliforniai Lawrence Livermore Nemzeti La 1/a. ábra * Dactyforh»2a fucfisií subsp sooana kMMAAÉMÜÉAftAAÉAAAÉftAA l/b. ábra 3. ábra 10 BÉLYEGVILÁG - FILATÉLIAI ÉS NUMIZMATIKAI SZEMI