Bélyegvilág, 2015 (68. évfolyam, 1-12. szám)
2015-05-01 / 5. szám
PHILAGVNAKKALE 2015 NEMZETKÖZI Bélyegkiállítás 1914 végére Nyugat-Európában a frontvonalak megmerevedtek, kialakult az állóháború. Az antant katonai tervezői a hiábavaló áttörési kísérletek miatt egyre inkább úgy látták, hogy erőfölényüket csak a császári német haderő megosztásával lehetnek képesek érvényesíteni. Új frontot kellett hát nyitni, amely német erőket vonna el nyugatról és csökkentené a Franciaországra nehezedő nyomást. A briteket 1914 végén Schleswig-Holstein tartomány ostromának gondolata foglalkoztatta, de születtek tervek egy Bréma elleni akcióra is. Nagy-Britannia figyelme akkor fordult a Balkán felé, amikor 1914 novemberében Törökország hadba lépett a központi hatalmak oldalán, veszélyeztetve ezzel Egyiptomot és az India felé vezető hajózó utat. A Gallipoli-félsziget megszállását Winston Churchill javasolta, ötlete gyorsan népszerűvé vált a brit hadvezetésben. A Gallipoli-félsziget ostroma 1915. február 18-tól 1916. január 9-ig tartó csata volt, melynek során a védekező török hadsereg sikerrel védte meg a Dardanellák tengerszorost a támadó brit és francia erőkkel szemben. Az Oszmán Birodalommal szemben óriási erők vonultak fel a másik oldalon, Franciaország, az Egyesült Királyság, Ausztrália, Új-Fundland, Új-Zéland seregei. Az antant erők között gyarmati egységek, a franciák oldalán szenegáliak, a britek mellett pedig indiaiak, szudániak és egyiptomiak voltak. Részt vett az akcióban a később Palesztinában, egy török erőd bevételénél legendássá vált ausztrál könnyűlovasság több alakulata is. A legnagyobb ütközetre 1915. március 18-án került sor, amelyben mind a brit, mind a francia haditengerészet századok Ptt/FDC Canakkale Savallanian 100* Anniversary 18.032015 / Qanakkale óta a legsúlyosabb vereségét szenvedte el. A flottát ért csapást látván kezdték tervezni a britek a félsziget elleni szárazföldi támadást. A közel egy évig tartó háború az Antant vereségével végződött. Mindkét oldalon jelentős áldozatokat követeltek a harcok, 44 ezer halott a támadó erők együttes vesztesége, míg az oszmánok közel 87 ezer embert veszítettek, nem beszélve mindkét oldalon a kétszer annyi sebesültről. Bélyegkiállítás magyar résztvevőkkel A március 18-i nagy győzelem 100. évfordulója emlékére nagyszabású nemzetközi bélyegkiállítást rendezett a Török Bélyeggyűjtő Szövetség március 18. és 25. között, a Dardanellák szoros ázsiai oldalán fekvő Qanakkale (ejtsd Csanakkále) városában, amely fontos szerephez jutott az ostrom során. A kiállításra Ausztria, Németország, Franciaország, az Egyesült Királyság, Görögország, Bulgária, Ausztrália, Új-Zéland, Pakisztán és Magyarország nemzeti bélyeggyűjtő szövetsége kapott meghívást, amelyre csak az I. világháború témáját feldolgozó gyűjteményekkel lehetett nevezni. A kiállításon hazánkat 3 kiállító 4 gyűjteménnyel, valamint galántai barátunk, Fekete László képviselte két anyagával (lásd a táblázatot). A 74 gyűjteményt és 4 irodalmi művet 6 fős nemzetközi zsűri értékelte, 3 török, 1-1 ausztrál, osztrák és francia tag mellett. Érdekessége volt a zsűrizésnek, hogy a hagyományos 100 pontos értékelési rendszerben a FIP kiállításokon alkalmazott díjakat ítélte oda zsűri, azaz pl. 80-84 pont vermeil, 85-89 pont nagy 4. A 100. évforduló alkalmából megjelent blokk 2. 2. A 100. évforduló alkalmából megjelent FDC 3. A 100. évforduló alkalmából megjelent blokk 1. 18 BÉLYEGVILÁG - FILATÉLIAI ÉS NUMIZMATIKAI SZEMLE 2015/05