Bereg, 1883 (10. évfolyam, 1-54. szám)
1883-04-22 / 16. szám
16. szám. Beregszász, 1883. április 22. Előfizetési díjak: $ SP Egész évre........................4 írt. jjp ||l Félévre ....... 2 írt. {$} £ 1 negyed évre .... I írt. JU Bereg- és Ugocsamegyei nép- SP tanítóknak s községeknek egész [$) ||] évre, előre beküldve 2 frt 50 kr. j|i iätÄi <kfc-Szerkesztőség: 4P 4P , 4P Hová a lap szellemi részét illető 4P közlemények küldendők: Beregszász, Namény-utcza 453. [1] Sp Kiadóhivatal: SÍ X Hová az előfizetési és hirdetési [§] díjak s reclamátiók intézendők: [] Nagy Lajos és Sallay Gyula rj könyvnyomdája. TÁRSADALMI ÉS MKGYEX ÉRXXEKŰ XXETXRAP. BEREGMEGYE HIRDETÉSEINEK és A MEGYEI KIR. TANFELÜGYELŐSÉGNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. ——<■—›0^0—›x=^=>c>—0^0——O—— MEGJELENIK HINDEN TASÁRMP REGGEL. IX ik évfolyam. ® Hivatalos hirdetési díjak: $ Bp nyugta bélyeggel s igazolólappal l|j egyszeri közlésért: ||] ($] 100 szóig . . 1 frt 40 kr. tó] [|l 200 szóig . . 2 frt 40 kr. ^ JP Magán hirdetések. 4P 50 szóig . . 3 frt 80 kr. • ^100 szóig . . 1 frt 30 kr. jpO0 szóig . . 2 frt 30 kr.; Hirdetések s a nyilttérben szánt közlemények készpénz l*j fizetés mellett fogadtatnak el ------- ® Nyilttér sora 20 kr. gj x Egyes szám 10 kr. $ Kérelem.*) Bukovinai székely testvéreinket igazi magyar vendégszeretetettel fogadták országszerte mindazon városok és községek lakói, melyeket hazautaztukban érintettek, — de miután az országnak aránylag csak igen kevés városa és községe volt azon helyzetben, hogy elszakadt testvéreink hazajövetele felett érzett örömének szíves megvendégelés útján is kifejezést adhasson, pedig meg vagyok győződve, hogy ezt mindenki örömest tette volna: azon tiszteletteljes kéréssel fordulok a bukovinai testvéreink által útjukban nem érintett községek hazafias lelkes és áldozatkész hölgyeihez és polgáraihoz, szíveskedjenek ők is az útba esett városok nemes példáját követve, bukovinai véreinket némi segélyben részesíteni, hogy munkájukkal szerzett keresményüket ne legyenek kénytelenek élelmükre költeni, hanem abból minél többet tehessenek félre házépítésre és gazdaságuk fölszerelésére. Liszt, szalonna és főzelékre volna legnagyobb szükség. Ezen élelmiszereknek minél sikeresebben leendő gyüjthetése céljából bizottságok alakulhatnának, melyek a hazafias adományokat nyugta mellett átvennék, leltár szerint tárházolnák és azoknak Pancsovára szállításáról gondoskodnának. Meg vagyok győződve, hogy a vasutak, mint a hajózási vállalatok ily adományokat legmérsékeltebb árért fognak szállítani. A küldeményeket „Csángóknak Pancsovára“ kérném címezni. Az ezen cím alatt érkező adományok átvételére s kellő ellenőrzés mellett leendő igazságos kiosztására uj honfitársaink közös bizottság alakul. Ezen bizottság fogja a hazafias adományokat nyugtázni és az azok minősége és mennyiségéről szóló elismervényeket a gyűjtő bizottságok mindenikének megküldeni. Nem tartom szükségesnek, hogy az adakozásra buzdítólag hívjak fel bárkit is, mert tudom, hogy mindenki önként, saját önszántából, szíve legbensőbb, legnemesebb sugallatát követve, biztatás nélkül adja azt, amit adhat. És hogy mennyire érdemesek új honfitársaink támogatásunkra, bizonyítja azon kedv és lankadatlan kitartás, mellyel ezen nehéz és előttünk szokatlan földmunkát nemcsak a férfiak, hanem a család női tagjai, sőt még a gyermekek is végezik. Szinte megfoghatatlan, hogy ezen egyszerű emberek küldetésszerű hivatásuk nagy fontosságát mintegy ösztönszerűleg mennyire átérzik, és mily rajongó szeretettel csüggenek a hazán! Kérem a vidéki lapok igen tisztelt szerkesztőit is, szíveskedjenek eme igénytelen sorokat lapjaikban közzé tenni. Mély tisztelettel maradtam Pancsován, 1883. ápr. 10.év. Nagy György, lelkesednek csak Rákóczy emlékére is, de a hol még nagyon mélyen van eltemetve, a nagy és szent eszme — magyarnak lenni! Hogy az oroszajku köznép magyar — ez még csak ige mindég, a mi megtestesülésre vár és ne hagyjuk magunkat azon ábrándban ringatni, hogy valósággal magyar e nép, mert csak fogékonysága van magyarnak lenni, de különben elnyomorodott állapotában — része azt sem tudja, mi a bizony legnagyobb magyar nemzet?.. mi az ország ? .. A magyarosodást terjesztő egyesületnek e nép között két fontos és erre nézve befolyásos tényezővel kell megküzdenie: a vagyontalansággal és neveletlenséggel. Vagyon és nevelés nélkül, hiába minden fáradozás e nép között, hiába minden igyekezet,ismerkedjünk a néppel, itt köztük a lakásaikban. — Lássuk a kis büzhödt kunyhót, hol nagyapa, apa, anya, hat-hat gyermekkel együtt üli körül magas sütőhelyét, s pálinkával tengeti életét. Iskolát nekik! halljuk onnan felülről a jelszót. Uraim! hiába iskola ott, ahol kenyér nincs. — Vagyon jó lélekkel kivánhatjuk-e, hogy az éhes, ruházatlan gyermek tanuljon? Vagyon kivánhatjuk-e, mikor a gyermek libapásztorkodással keresheti kenyerét, hogy iskolába menjen és tudománnyal szedje tele gyomrát?., és vagyon kivánhatjuk-e, hogy az erdők közé ékelt falusi szegény nép, vagyontalanul és nevelés nélkül tudja ösmerni e hazát?.. tudjon lelkesülni a hazáért?.. A magyarosodást terjesztő egyesület tegye feladatává a vagyonosodás terjesztését és vigye keresztül az ingyen iskolázást a szegény falukban, a nép minden legkisebb megterheltetése nélkül. — Igyekezzék azon, hogy minél több áll. iskola állíttassák fel, de nem úgy, hogy a nép megadóztassák, hogy iskola építésre szoríttassék, mert ezáltal csak elidegenítjük a czéltól, s hiába lesznek lelkes, ügybuzgó harczosok, hiába állítunk iskolákat, jó talajra akad bár a mag, de elvész még csírázásában. Vagyon és neveltség, mindkettő együtt jár. Ég őrizzen olyan közembertől, ki irni-olvasni megtanult, s nincs miből élnie. — Az ilyen már elhagyja az ősi földet, nem veszi kezébe e kapát, nem fogja az ekét és éppen ez a rossz tulajdonsága a mi orosz népünknek. Példákat láthatunk, mennyire sülyed az emberi méltóság, s undorral fordulunk el a népneveléstől, ha e példányokat látjuk magunk előtt. — Egy Karabélyos Mihály Munkácson, a nép rémévé válik irni-olvasni tudása által, s megtanit rettegni, a kinevelt, vagyontalan köznéptől A nevelés csak jó életmód mellett haladhat hova tovább előre, s éppen azért a magyarosodást terjesztő egyesület első és legfőbb czéljául én a nép vagyonosodását tűzném ki, s ennek keresztülvitelén fáradoznám. — Felkeresni őket lakásaikban, s ott buzdítani a munkára, mit nyújtanunk kell neki. Felkeresni az egyes községeket és szóval, tettel hatni oda, hogy gyermekeiket iskoláztassák, s különösen megyénk e felső vidékén, a népnevelés fogalmával sem rendelkező tanítóktól, a hitfelekezeti iskoláktól megváljanak, — mert mi czélt sem ér el az egyesület akkor, ha nem közvetlen közöttük terjeszti, a felvetett nagy eszmét. Adjunk hát a népnek mindenek előtt munkát,*) nyújtsunk módot és alkalmat a magyarosodásra, s azután neveljük!., és én hiszem, hogy ezen még el nem romlott, jó lelkű orosz nép, legfogékonyabb lesz minden más ajkú nép között a magyarosodásra. De cselekedjünk sokat és beszéljünk keveset!.. G. G. Még egy pár szó a magyarosodást terjesztő egyesületi ügy kérdéséhez. A magyarosodás terjesztése. — Nagy és nemes feladatot tűzött ki maga elé az egyesület, mely Bereg megyének éjszaki részén, a munkácsi- felvidéki és vereczkei járásokban a magyarosodást tettel kívánja elősegiteni. E három járás az, hol bár akad az orosz ajmi nép között itt elég magyar érzelmű, hol még most is *) Midőn e kérelemnek, mely annak kibocsátója, a lelkes miniszteri biztos részéről küldetett hozzánk, kit a csángó testvérek betelepítése körül valóban az oroszlánrész illet, a legszívesebb készséggel nyitunk tért, egyúttal felhívjuk megyénknek különösen áldozatkész női közönségét, hogy e kérelmet legmelegebb figyelmükre méltatni kegyeskedjenek. Az adakozások kimutatására lapunk mindig nyitva leend. — Mutasssuk ki mindnyájan munkás szeretetünket tehetségünkhöz képest a visszanyert uj testvérek iránt, 11 Szerk. TANÜGY. A bergszászi polg. fiiskolának gazdasági szakosztályijai kiegészítése iránt a kir. tanfelügyelő még 1877. év junius hó 14-én a következő javaslatot terjesztette a közigazgatási bizottság elé:*) Ma holnap három év telik el, hogy a beregszászi helv. hitv. algymnasium polg. iskolává alakíttatott át. — Ez idő elég volt arra, hogy az átalakulás nehézségei leküzdessenek, s a gymn. alapok iránt az egyházmegye részéről támasztott aggályok elhárutlassanak. — Most tehát, midőn az intézet tétele biztosítva van, elérkezettnek vélem az időt, a polg. iskola szervezésének befejezésére. Az intézet ez idő szerint még csak négy osztállyal bír; — azonban a népokt. törvény 68 §-a szerint a polg. fiiskolákban a tanfolyam 6 évre terjed. A törvény rendeletét tehát szigorúan szem előtt tartva, a szervezést az 5. és 6-ik polg. osztály megnyitásával kellene befejeznünk. Mielőtt e nagy fontosságú ügyre nézve nézetemnek kifejezést adnék, előbb a polg. iskolák feladatát kísértem meg röviden körvonalazni. A jelen század kezdetéig a társadalmi osztályokat műveltségi fokozatuk szerint még teljesen elég volt két nagy csoportra osztani, — volt köznép és volt kiváltságos vagy úri osztály. — Az előbbi csoport igényeinek teljesen megfelelt az elemi iskola, — az utóbbi gymnáziumban és egyetemen nyert tudományos kiképeztetést. — Most azonban másként áll a dolog. Ma a városi s falusi lakosság közt levő különbség, a közigazgatás vezetésére hivatott különféle közegek változatossága önkénytelenül feltünteti az elemi iskolák és a tudományos alapvető intézetek — gymnáziumok — között létező űrt, s követeli, hogy az iparosok, polgárok s más gyakorlati pályára készülő egyének számára oly intézetek is létesüljenek, melyekben a két irányon kívül — mintegy azok között középhelyet foglalva — nyerhessenek a növendékek oktatást. — Az elemi iskolák és gymnáziumok között a változott életviszonyok folytán támadt űrt annál inkább be kellett tölteni, mert az elemi iskolák, bár minő szervezettel is bírjanak, a földmivelő falusi községek s a főleg iparral s kereskedelemmel foglalkozó városi lakosok igényeit egyenlő mérvben nem képesek kielégíteni; a gymnáziumoknál viszont nem lehet a gyakorlati élet követelményeinek annyira megfelelni, mint óhajtandó volna, mert ezáltal azok tudományos jellege veszélyeztetnék. A feltüntetett hiányt pótolja az 1868-ik évi népoktatási törvény, midőn az 59. §-ban elrendeli, hogy oly falvak és városok közönségei, melyek kebelükben legalább 5000 lakost számlálnak, kötelesek felsőbb népiskolákat, vagy ha anyagi erejök engedi, polgári iskolákat állítani s tartani fenn. Mi tehát a polg. iskolák feladata? A fentebbiek után könnyű a felelet: A társadalom azon osztályának, mely az elemi ismeretek körén felöl akar emelkedni, de tudományos pályára nem lép, — megadni azon ismereteket, melyek jövő életpályájukra okvetlenül szükségesek. *) Nézetünk szerint erre jelenleg a legkinálkozóbb alkalom nyilnék, ha a Munkács-szrgi vasútvonal kiépítésénél ezen nép használtatnék fel a földmunkálatok végzésére és ezáltal jövedelem forrás nyittatnék számukra ! Szerk. *) Ezen javaslat ezelőtt 6 évvel készíttetvén, figyelmeztetni kívánjuk az olvasókat, hogy annak elbírálásánál ez intézetnek akkori állása veendő figyelembe. — Azóta polgáriiskolánk, 6 osztállyal, teljesen kiegészíttetett. — E felterjesztést egyébiránt csakis azon czélból közöljük, hogy az érdeklődő közönség tájékozást szerezzen magának a polg. fiiskola mellé legújabban felállittatni tervezett gazdasági tanfolyam czélja és iránya felöl s e tekintetben eszmecserére utat nyissunk. Szerk,