A Polgár, 1930 (4. évfolyam, 1-25. szám)

1930-06-15 / 24. szám

1930. június 15. Iparjogi rovat Közli: dr. RÓNAY ÁRPÁD, ipt titkár. A kőművesmester mun­kaköre. A kőművesmester az 1925. évi 103. sz. korm. rendelet 3. §-ához képest jogosult: 1. önállóan végezni minden föld, kőműves és elhelyezési munkát pld. a) pöcegödör, mészgödör ki­ásása és megépítése, b) falkeríté­­sek megépítése, c) emlékművek felállítása stb. 2 építeni bárhol 6X15 fesztá­­volságig terjedő egyszerű szerke­zetű gazdasági és lakóházakat, be­leszámítva az építkezés teljes be­fejezéséhez szükséges valamennyi kézműipari munkát. A c) és b) pont alatt említetteknél nagyobb fesz­távolságú házaknál a kőműves­­mester csakis a föld, kőműves és vakoló munkákat végezheti (tehát nem végezheti a többi iparos mun­kakörébe vágó munkákat) és azt is csak építőmester felügyelete alatt. (26,975/930 sz.) Tano­ncok előképzettsége. Az ipartörvény a tanoncszerződés megkötéséhez a tanoncnak nem ír elő minimális iskolai képzettséget és ezért az ipartársulat nem jo­gosult megtagadni a szerződés be­iktatását oly tanoncnál, aki nem tudja magát igazolni bizonyos elő­képzettséggel. Ugyan­így törvény­­ellenes lenne oly előírás, amely elrendelné az ipartársulatoknak, hogy a tanoncszerződések beikta­tásánál másként járnak el. Palacksörfejtés. Sörkereske­­désre szóló ipari jogosultság ma­gában véve nem tartalmaz jogo­sultságot palacksörfejtésre és sör­nek palackban való árusítására. Ehhez a sörkereskedőnek szük­sége van külön az ipartörvény 22. §-nak 29. tételében megállapított koncesszióra. Amennyiben oly sör­­kereskedőről van szó, akinek még 1927 ből származó iparigazolvá­nya van és tényleg azóta űzi a sörfejtést, az ilyennek nem lehet megtiltani a palacksörfejtést és az ilyen esetet az ipartörvény 252. §-ának I. pontja szempontjából kell megítélni, amely szól a szer­zett iparjogról. A POLGÁR Hentesipar kitanulása bo­­degában. Hentesiparigazolvány tulajdonosa, aki azonban ezen ipa­rát nem folytatja, hanem csak bo­­degaiparra szorítkozik, amikor is a hentesárut kizárólagosan idegen hentesiparostól veszi, dacára an­nak, hogy hentesiparral rendelke­zik, nem tarthat hentes tanoncot. Erre való tekintettel a nála al­kalmazott tanoncok tanideje nem pótolhatja a hentesműhelyben tör­tént alkalmazást, hanem az ily ta­noncok csak kereskedő tanoncok­­nak tekinthetők. Ezen indok az ipartörvény 134. § I­ pontjából meríthető, mert a tanonctartás fel­tétele mindenekelőtt: a berende­zett műhely és az iparűzés mód­ja, amely körülmények lehe­tővé teszik a tanonc szakszerű nevelését. Ha tehát a fenti eset­ben nincs adva a hentesműhely és a hentesipar egyáltalán nem gyakoroltatik, nincsenek is meg­adva a feltételek a hentestanonc szegődtetésére. Az ipartársulat ily esetekben joggal tagadhatja meg a tanácszerződések beiktatását. A sérelmes vasúti menetrend Levél a szerkesztőhöz Tel. Szerkesztő Úr! A minap Kassán volt üz­letileg dolgom. Elutaztam délelőtt abban a hiszemben, hogy délután 5 óra után visz­­szautazom Ungvárra. Üzleti ügyem elvégeztével kimegyek az állomáshoz, s meglepetve értesültem, hogy a délután fél 5 és 6 között eddig elin­dított személy és gyorsvona­tot megszüntették. A mindig fejlődő Uzhorod főváros vasúti összekötteté­seit tehát nem, hogy fejlesz­tenék, hanem visszafejlesztik, s ezzel a kereskedőnek és ke­reskedelemnek jelentékeny hát­rányokat és kárt idéznek elő. Az ipari és kereskedelmi szer­vezeteknek tiltakoznia kellene a kosicei vasútigazgatóságnál eme sérelmes menetrend el­len, s ezzel elejét venni az ilyen sérelmek megismétlődé­sének. Mert Uzhorod iparosai és kereskedői joggal tartanak igényt arra, hogy érdekeit fi­gyelembe vegyék, ne pedig elgáncsolják. Szerkesztő urnak soraim közzétételéért köszönetet mon­dok, maradok tisztelettel: K. L. kereskedő. A vendéglősök újra tiltakoznak a söradó emelése ellen A söradó emelésre vonatkozó tárgyalások ezideig zárt ajtók mel­lett folynak, a harc azonban már a nyilvánosság előtt is kezd leját­szódni. A vendéglősök attól tartva, hogy a felemelt söradó részben vagy egészben reájuk hárul, til­takozó gyűléseket rendeznek. Ilyen tiltakozó gyűlést tartottak igen nagy érdeklődés mellett a prágai vendéglősök ezen a gyűlésen elfogadott rezoluciós határozatuk­ban óva intik a kormányt a sör­adó emelése ellen, a vendéglősök érdeke a sör árának emelése he­lyett sokkal inkább annak csök­kentése volna. Ha a söradóeme­lést a gyárak nem vállalják, ha­nem azt a vendéglősökre áthárít­ják, úgy a vendéglősök viszont a fogyasztókat kénytelenek megter­helni. A kartelltörvényt ismét elodázzák? A legutolsó előadói javaslat ellen igen sok kifogás merült föl. A pénzügyminisztérium a németországi kartelltörvény átvételét javasolja azért, mert az jól vált be. Ш A kormány németnyelvű kőnyomatosának jelentése szerint a kartelltörvény ja­vaslatának tárgyalását bizony­talan időre újból elodázzák. u R A N I A M 0 7 1 Vasárnap, hétfőn és kedden (június 15, 16 és 17.) fél 7 és fél 9 órakor „Fővonalak“ Nagyszabású orosz szociális film. Vasárnap d­e­ 11 órakor. Ifjúsági előadás „Clon szerelemről“ Vígjáték 8 felvonásban. Szerdán június 18. és 19-én fél 7 és fél 9 órakor. „Szenzáció egy téli kertben“ JÖN! JÖN! A „Rychard Dyk legsúlyosabb esete“ Forbáth Jenő dr.: „A kereskedelem és a po­zsonyi kereskedők törté­nete a XVIII. században“ Értékes s a történetírás szem­pontjából fontos könyvtermék hagy­ta el a napokban a sajtót. Forbáth Jenő dr., a pozsonyi Kereskedelmi Grémium főtitkára 400 oldalas tör­ténelmi monográfiát irt német nyel­ven a „Kereskedelem és a pozso­nyi kereskedők története a XVIII. században“ címmel,­ melyben éve­ken át tartó szorgalmas munká­val körültekintő rajzát adja a régi Felsőmagyarország egykori hatai­ 3. oldal mas fellendült kereskedelmi életé­nek, s benne oly adatokat tár fel, melyek történeti szempontból mint eredeti kulforrásadatok jönnek te­kintetbe. A hatalmas munka egyik legnagyobb értéke az, hogy ezt a kereskedelemre fontos és a XVIII. század nagy elindulást jelentő kor­szakát senki nem dolgozta fel oly szabatos és mindenre kiterjedő fi­gyelemmel, mint szerző, s belőle sok új értesülést szerez a törté­­netbúvár, amik eddig csak titkos levéltárak, vagy magánokmánytá­rak és céhládák féltve őrzött titkai voltak. A mű lendületes nyelve­zetű, lebilincselő olvasmány, ami történeti értéke mellett még be­csessé teszi. A legfontosabb része az egyes pozsonyi és Pozsonyból származó cégek históriája, gene­alógiája, amiben a szerző kitűnő anyagot szolgáltat a hisztológu­­soknak. A tudományos irodalom Forbáth dr. művében értékes nye­reséget könyvel el. Külsejénél fog­va is, mint reprezentatív értékű könyv méltó arra, hogy minden könyvtár dísze legyen. A könyv mintegy 50 illusztrációt tartalmaz, köztük az 1786. évi Pozsony tér­képét, mely eddig sehol napvilá­got nem látott. Az értékes új iro­dalmi termésre felhívjuk minden érdeklődő figyelmét, főleg azért, mert a monografikus történetírás egyik legnagyobb horderejű alko­tása az utolsó évtized folyamán. A könyv a napokban kerül a nyil­vánosság számára forgalomba. ­­IR­E : „A Polgár“ az iparos és kereskedő társadalom lapja, annak érdekeiért és céljaiért küzd. Bá­tor, független és harcos, nem fél senkitől és nem hallgat el semmit, aminek elmon­dása az iparos és kereskedővilág jobb jövőjét szolgálja. Szerkesztő: BARÁT HENRIK. — Kérjük előfizetőinket, hogy hátralékos előfizetési díjjaikat mielőbb megküldeni szíveskedjenek. — A tojás eredetének meg­jelölése. A prágai tartományi hi­vatal az 1920—516. sz. kormány­rendelet 12. §-nak 4. bekezdése alapján elrendelte azt, hogy a to­jáskereskedéssel iparszerűleg fog­lalkozó személyek s a piaci tojás­árusok a tojás ára mellett az áru eredetét is kötelesek feltüntetni, vagyis azt is ki kell írni, hogy a tojás belföldi vagy külföldi- s az utóbbi esetben azt, hogy mely or­szágból való. Aki ezt a rendele­tet nem tartja be, az 5000 koro­náig terjedhető pénzbírsággal sújt­ható. A pénzbírság mellett sza­badságvesztés büntetés is kimond­ható. — A csekkhivatal múlt évi forgalma. A csekkhivatal 1929. évi gazdálkodásáról szóló jelentés a múlt napokban készült el; a tiszta haszon 10 millió ko­ronára volt előirányozva, ennyit azonban nem ért el a csekkhiva-

Next