Bereg, 1882. (9. évfolyam, 1-53. szám)

1882-10-29 / 45. szám

röl tolmácsolta az általános gyász érzelmeit, mégis csak halvány vonások voltak e remek beszédek az élő alak teljes méltatására.­­ A komor őszi nap derült fényt hozott a temetés idejére s a megjelent nagy és fényes nép­­tömeg mind egy érzékben volt felolvadva, a fájdalom ér­zésében. A királyi család már előbb táviratilag kifejezte részvétét az elhunyt özvegye iránt, ugyszinte Klotild fő­­herczeg asszony is A temetésen jelen voltak a minisz­térium összes tagjai, a tudományos akadémia, Kisfaludy- és Petőfi társaság, m. kir. tud. egyetem, főranguak és orsz. gy. képviselők s számtalan más egyesületek. A küldött, szebbnél-szebb diszkoszorukat három díszkocsi emelte a hét lovas gyászkocsi után. A tömeg hullámzása oly nagy volt, különösen a nemzeti színház előtt, hogy a rendet alig lehetett fentartani. Szép holdsugaras, csön­des tiszta est volt — az elhunyt nagy lelkének hű tü­köre — midőn a halottas menet az akadémia palotájától kiindulva kiért a kerepes-utczai temetőbe, hol ismét Tö­rök Pál tartott a simán megható búcsúbeszédet. Most már „reá hullottak a hideg hantok bezárult a sir. Alatta pihen már a magyar géniusz fillkentje, örök álomra hajtva koszorús fejét“. Legyen álma csöndes, legyen örök nyugalma békés ! . . . Arany János szobrára, mielőtt a hivatalos felhívás közzé tétetett volna, oly mértékben megkezdőd­tek az adakozások, hogy már eddig is több ezer forint gyűlt össze. Legelöl áll hivatása szerint a m. tud. aka­démia 1000 fttal, a pesti izraelita hitközség 500 fttal. Kecskemét város 100 fttal, a számtalan mások kisebb­­nagyobb összeggel. A hírlapok szerkesztőségei azonnal szintén megindították e czélra a gyűjtést s elfogadják az adományokat. Mi is kötelességet vélünk teljesíteni, mi­dőn kinyilvánítjuk, hogy az e czélra szánt összege­ket elfogadják, nyugtázzuk s rendeltetése helyére juttat­juk. Ezennel megkezdjük az aláírást a nagy költő em­lékszobrára következőleg: Janka Sándor:­­ frt. * Arany János költői hagyatéka. Mint ol­vastuk, mindjárt a költő halála után, fia László és Szász Károly átkutatták a szerény, elvonultan munkálkodó költő íróasztalának fiókját s abban „Buda halála“ folytatását „Csaba királyfi“ kéziratát találták meg. Bizonyosan, mint „Toldy szerelmé“-vel, ezzel is váratlanul akarta meg­lepni a világot. * A beregszászi kisdedóvó egyesület f hó 22-ikén a megürült óvónői állásra 9 pályázó közül Aczél Mariska képesített óvónőt választotta meg, Kunszentmik­­lósról, ki állomását már e hét folytán elfoglalja s nov. hó 1-jén működését megkezdi. — Az intézetbe a behra­tások még folyvást eszközölhetők. * Tévedés helyreigazítása. Múlt számunkból tévedés folytán kimaradt a munkácsi polgármesteri vá­lasztásra vonatkozó azon értesítés, miszerint ez állásra a f. hó 17-ikén megejtett választás alkalmával 3 szavazat­­többséggel Cseh Lajos ottani alpolgármester ellenében Merényi János megyei pénztárnok választatott meg. "A m. kir. csendőrség részére, mely ez év decz. 1-én városunkba bevonul, laktanyául a nagyobbik bazár déli része vétetett ki, s a szerződés 3 várossal már megköttetett. * Érdekes végtárgyalás lesz f. hó 31-ikén, t­­újlaki lakos Kórédy J. gyilkosság, váltóhamisítás s több más rendbeli vétség miatti hírhedt bünperében a helybeli törvényszéknél. * Gyászhir. Muhi Dániel csarodai ref. lelkész s egyházmegyei pénztárnok urat fájdalmas veszteség érte- Forrón szeretett neje, a buzgó, vallásos lelkületű nő, a jó családanya, az áldott lélek, a protestáns papnők egyik jeles példányképe, szül. Kallós Klára úrhölgy f. hó 20-ikán hosszas szenvedés után elhunyt. Temetése nagy részvét mellett 22-ikén történt Csarodán. Lélekemelő gyászbeszé­­det tartott az elhunyt ravatalánál Peterdy Károly espe­res, a sírnál pedig Fazekas István gelénesi lelkész, egy­házmegyei tanácsbiró A nemes lélek nyugvó porának, ki végrendelkezésében a csarodai ref. egyháznak 100, a beregszászi és tákosi ref. egyháznak 50—50 irtot ha­gyományozott, könnyű legyen a földi * A huszti dalegylet zászlószentelési ün­nepélyét Lónyay Jánosné, máramarosmegyei főispánná ő méltósága védnöksége és az ungvári dalárda közremű­ködése mellett f. évi nov. hó 19-én tartandja. A társas­ebédre 2 írtjával jegyek előre válthatók városunkban Theodorovics János gyógyszerész urnái. * Beküldetett: Munkács város szép fejlődésnek indult faiskolája pangásban sielődik. Az eltávozott ker­tészt a város leszámolás nélkül bocsátotta el hivatalá­ból, ez az oka annak, hogy sem a városi tanács, sem az oskolaszék tagjai a faiskolai ojtványok fajnevét nem tud­ják. A volt kertész távoztával a kert felügyelet nélkül egy közs­­iskolai tanító jóakarata gondozására maradt. A tavaszi nemesítés idejének eljöttéig senki sem gondolt a kerttel, csak ekkor kapkodtak ember után. Boldogult polgármesterünk pressióval és ígéretekkel rávette a ne­mesítéssel foglalkozó tanítót arra, hogy a sürgőssé vált faiskolai teendőket, különösen a drága pénzen beszerzett ejtőgalyak beoltását végezze el. Nevezett tanító összesen 185 munka­napon helyettesítette a kertészt, ojtott 1523 díb ejtást s a kellemetlen őszi és tavaszi napokon na­ponként 4—6 órán át végzett munkáját a városi képvi­selőtestület paraszt napszámra sem érdemesítette, az egész munkáért 60 frtot szavazott meg. A tanító fájó szívvel, de szó és panasz nélkül nyugodott meg a nyomorult díjazásban A városi kertész időközileg folyamodott a képviselőtestülethez az iránt, hogy a faiskolában levő ojtványokat fa­nevek szerint adja át, mert ő a nélkül a munkát meg nem kezdheti. A képviselőtestület az ügy megvizsgálása nélkül elrendeli, hogy a ki nem fizetett és kellőleg meg nem jutalmazott tanító fegyelmi vizsgá­lat terhe alatt adja át a faiskolai ojtványokat, de azt nem gondolta meg, hogy az a tanító, akinek ily módon a volt kertész át nem adta, a­ki az ojtásokat csak mint felfogadott munkás végezte, a kert átadását épen úgy nem eszközölheti, mint nem teheti a képviselőtestület x­t, tagja. Az a tanitó, ki privátim jutott a fajok isme­retére, nem köteles dij nélkül újabb munkát végezni, mert úgy járna, mint járt a tankötelesek 1881-ik évi összeírása, a kert eddigi gondozásának dijával, fizetés helyett kapna zsaroló czímet stb A tanító nem kény­szeríthető arra, hogy a volt kertésztől át nem vett fajokat megnevezze, sem arra, hogy újabb munkát végezzen. Szakértői átadás nélkül pedig a város az egész kert ala­kítását újból kezdheti. Az illető tanító kényszerítés ese­tében átadhatja a faiskolai ojtványokat, de abban köszö­net nem lesz, mert a nyári fajt télinek, a kormos fajt édesnek stb. nevezheti és ebben őt senki kérdőre nem vonhatja, mert a csalódás csak évek múlva az ojtványok termőképes idejében tűnnék ki, ez esetben a kert több évi kiadása füstté válnék. Nem marad más hátra, mint a tanítónak 185 napi munkásságát kellőleg díjazni s nem fenyegetéssel, de szép szóval bírni rá a kertben levő ojtványok fajszerinti megnevezésére. A catalo­­gus kezdet óta a kertésznél van, az ojtásokra is ő ügyel fel, de abból ez életben senki okos nem lesz és a fajokat fel nem ismeri. Ha a város leltár mellett s fajok sze­rint megnevezve adta volna át a tanítónak a faiskola gondozását, az esetben volna keresete rajta, de át nem adott jószágot követelni vissza, a józan okossággal jellenkezik. * Áthelyezés: Gutmao Izidor ilosvai és Dobra Elek szobránczi járásbirósági írnokok kölcsönösen áthe­lyeztettek. * A m. szigeti h. h. lycetem „magyar iro­dalmi önképző társulata“, „Ifjúsági Lapok“ czim alatt egy folyóiratot indított meg legközelebb, melynek hozzánk beküldött első száma elég változatos és érde­kes tartalommal bir. A tanuló ifjúság nemes törekvése bu­­ditást­ érdemel s pártfogásra méltó Előfizetési ára:? * A magyar északkeleti vasút vezérigazga­tósága 1883. évi jan. 1-től decz. hó 31-ig érvényes bér­leti jegyeket fog kiadni összes vonalaira nézve, a II osztályra 140 frt, a III. osztályra 100 frt előre lefize­tendő ár mellett. Az ez iránti kérvények az illető bér­­leni szándékozó fényképezett látogatójegy alakú arcz­­képével felszerelve, a vezérigazgatósághoz küldendők be.­­ A bérleti jegyek kiosztása deczember hóban kezdetik meg. Bővebb felvilágosítások és folyamodvány­i minták, az északkeleti vasút minden állomásán kaphatók díjta­lanul. Igen életre való s előnyös intézkedés. Midőn szeretett öcsémet kisértem ki a halottak nagy városába — a temetőbe — sírtam, fájlaltam el­vesztőt, mert... „Szerettem én őt, mint a lelkemet, Halálán szivem csaknem megrepedt“. És most — ha utam sirhalmához visz — azt mon­dom: boldog... bár fáj a seb, melyet halála okozott keb­lemen, de mégsem zúgolódom miatta, mert hiszen ő most boldogabb, ezerszer boldogabb nálamnál.......... .* * • A temetőben vagyok Szomorú ország ez a halottaké.... Amott egy anya siratja magzatát, emitt egy gyer­mek szerető anyja rideg sírja mellett térdel, imádkozik s könnyeivel áztatja ama hideg követ, mely a legjobb anya nyughelyét jelzi... Amott egy ifjú nő siratja nemrég elhunyt férjét, emitt egy ifjú korán sírba szállt kedvese sírhalma felett zokog__ Mindenkinek köny csillog szemében. A halál min­denkinek ütött keblén kisebb, nagyobb sebet. S Kinek szivén a seb még vérző, Fájdalomban keres ma enyhet, S mereng a boldogság emlékén, Kinek sebe már gyógyul —­ hegyed... A két világ lakói e nap Egymásra újra rátalálnak. * * • Istenem! mily balgák az emberek. Mennyire félnek a haláltól, istennek e jótevő angyalától. Ha gyermekek születik — örülnek, tombolnak.... pedig ha tudnák, mily sors várakozik reá, — talán átkoznák a pillana­tot, melyben szülték, — és ha meghal — simák, jaj­gatnak,.... átkozzák a sorsot, miért oly kíméletlen irá­nyukban, hogy elrabolja tőlük szerelmük zálogát.... .......pedig most tudják, hogy milyen élet várakozik reá, tudják jól, hogy azon hazában, melybe költözött, nincs fájdalom, nincs szenvedés; ott a nyomorról, mi­ből itt a földön bőven juttatott az embernek, a mitsem tudnak.... így van ez. Örülünk mikor sírni, sírunk, mikor örülni kellene. Ők mint irtóznak sokan már csak ama gondolat­tól is, hogy egykor meg kell halni. Mennyire félnek a halál képétől... pedig a halál képe nyájaskép. Őh csak a balgák félik arczodat megnyugtató angyala az embe­riségnek!. csak azok... Hisz, akit te megölelsz, nem i sir többé, örökre megpihen. — Védő angyala vagy te az elhagyottnak, a nyomorban sintónek, az üldözöttnek.... te rajtad túl minden megszűnik... határidőn belül nincs szenvedés, nincs nyomor, sem rangkülönbség, csak bol­­dog álmák, hossza „csöndes álmák"....... * • * Oh, ha tudnák az emberek — mi az a halál, m­ás­­képen gondolkoznának akkori... nem félnék annyira az utolsó édességet — a halál perezét, — mert — mint egyik koszorús költőnk mondá: „Nem, nem az a halál, ahogy itt nevezik, Ha koporsónknak födelét szegzik; Nem, nem az a halál, amit a léha hisz, Midőn a gyászszekér a temetőbe visz: És az sem a halál, midőn már más sirat, Öröm, vagy fájdalom, hu, vagy érdek miatt; Ah' az, az a halál, midőn még itt vagyunk, De halva­ és magunk siratjuk önmagunk“. Radios Mihály, Szerkesztői üzenet. Mindszentek estéjén. — Egy leányhoz. ~ Okos beszéd; de minden költői hangu­lat és formaiság nélkül. Szebbet és jobbat, melegebb érzéssel és több költői csínnal­­.. .... a. Helyben. Az érzés igaz lehet, de a verselés na­gyon kezdetleges. N.­S z ö r ö s r e. Politikai pártmozgalmakban való részvétel — a törvény korlátai között mindenkinek szabadságában áll, s vétséget, megrovásra méltó tényt nem képez. Tessék ellenacitot kifejteni! — Ha hivatalos visszaélés követtetik el bárki által, szí­vesen nyitunk tért s nyújtunk kezet a baj orvoslása végett. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Janka Sándor. Főmunkatárs: Kóródy Sándor. Nov. hó 5-dikén Gulácson özv. Frey­seysen Gyuláné szabadkézbeli árverést hirdet kocsikra, igás lovakra, sármos ökrökre, tehenekre, borjukra és több gazdasági eszközökre. Venni szándékozók délelőtt 11 órára Gulá­cson megjelenhetnek. i„­ 552/1882. szám. Közgyűlési meghívó. A mai napra összehívott közgyűlésen a határozat­képességhez megkívántató szavazatok száma el nem érez­vén, az alapszabályok 14-ik szakasza rendelkezéséhez képest a beregi folyamszabályozási és ármen­­tesítő társulat ÚJ KÖZGYŰLÉSÉT folyó évi novemb 7-ére d. e. 10 órára Bereg­szászba a megyeháza nagy termébe azon ész­revétellel hívom össze, hogy a meghiúsult közgyűlés tárgysorozatára nézve az alapszabályok szerint ezen köz­gyűlésen a megjelenők tekintet nélkül a szavazatok szá­mára végérvényesen fognak határozni. Tárgysorozat: 1. Az igazgató választmány javaslata az osztályo­zási munkálatok megindítása, a beregszászi hitelinté­zeti adósság visszafizetése, a jándi gátnyitáson egy sza­bályszerű vascső betételének költségei és a társulati élet egy évi szükségeinek fedezésére holdankénti 25 kr. ki­vetés elhatározása tárgyában. 2. Alispáni felhívás az adonyi kanyartöltés kiépí­tésére engedélyezett 3000 frt és 6°/0-ja egyénenkénti kivetésének elkészítése és behajtás czéljából beterjesz­tése iránt. 3 Előterjesztés a védgátakon szükséges építkezé­sek egynegyed részének természetbeni nyers munkával teljesítése tárgyában. 4. Közmunka és közlekedési miniszteri intézvény a Latorcza kitörései elleni védmunkálatok tervezetének el­készíttetése iránt. 5. Közmunka és közlekedési miniszteri intézvény az 1881. évben nyújtott 4000 frt árvédelmi előleg vissza­fizetése iránt. 6. Tiszavölgyi társulati átirat az 1881. évi tag­sági dijak mielőbbi beküldése iránt, Beregszász, 1882. október hó 23-án, az elnökség nevében: Horthy Gyula, 1­2­­ alelnök.

Next