Bereg, 1891. (18. évfolyam, 1-52. szám)
1891-01-04 / 1. szám
1. szám. XVII. évfolyam. BE R E Gr Beregszász, 1891. január 4. gyan sok megtakarítást lehetne itt-ott eszközölni. Ezt méltán elvárhatja a város közönsége. A város szépészeti ügye, járdakészités, árva- és szegényügy, legkülönösebben pedig a rendőrség viszonyainak tökéletesítése mind oly dolgok, melyekre a legnagyobb gond fordítandó. Végül hazafias szellemnek kell átlengeni kebleiket, hogy lelkesedéssel, odaadó buzgalommal, az ügy iránti meleg szeretettel, a jövőbe vetett hittel és reménységgel tölthessék be azon állást, melyre őket a közönség bizalma helyezte. Ezek volnának azon irányelvek, melyek szerint óhajtanánk a tisztikar működését. Lapunk mindig élénk figyelemmel kisérte a város ügyeit, kettőztetett éberséggel teszi ezután is s a netaláni visszaéléseket s helytelenségeket kíméletlenül fogja ostorozni. Azon reményben, miként hivatása magasztosságának, tudatában fáradhatlan buzgalommal szolgálják városunk közügyeit, egyúttal erre kitartást kivánva: üdvözöljük az új tisztikart! Benécs Gusztáv. .VVW'WA V V V V X -V V ■ Az országos magyar gazdasági egyesület által rendezett szőlészeti tanulmányút. — Vége. — Örömmel vonultunk mi is be a városi díszes fogatokon s megszállottunk a „Beretvás“ vendéglőjében. Itt alig foglaltuk el szobáinkat, már is elindultunk megnézni a szerencsés homoki szőlőültetvényeket. A kecskeméti szőlők inkább gyümölcsös kerteknek nevezhetők, minthogy tele vannak ültetve mindenféle gyümölcsfákkal, melyek e sivár homok talajban dúsan nőnek és csaknem mindig biztos termést adnak; ma azonban, hogy a phylloxera kipusztította országszerte a nemes tőkéket, kezdenek a szőlő nevelésre is nagy gondot fordítani s óriási betelepítéseket tesznek. Ez alkalommal Gyenes Imre kecskeméti lakos és Csikai Imre épen itt időző Duna melléki esperes telepeit néztük meg, hol szívélyes fogadtatás mellett meglepett bennünket a homoki szőlők üdesége, s a szép termés, melynek métermázsája, 23 forintért kelt el már jó előre. Az alma- és körtefák itt is csak néhol vannak termésben, a kajszi baraczk azonban az idén is jól termett s mintegy 70,000 m. m. adatott el nagyobb részint külföldi kereskedőknek. Másnap vagyis aug. 25-én keltünk utolsó kirándulási utunkra, hogy megtekintsük Kecskemét büszkeségét az immunis talajon lévő „Miklós“ telepet, mely nem csak legnagyobb, de legfontosabb is az összes állami szőlőtelepek közt. Ezen telep, mely a várostól keletre mintegy óra járásnyira van Miklós Gyula miniszteri biztos úr nevéről nevezteti el és pedig igen méltán , mert ő tervezte és eszközölte ki, hogy ezen immunis talajon legyen egy asylum, hova menekülhessenek Magyarhon nemes szőlőfajai a végpusztulás elől Az ő közbenjárására bocsátott Kecskemét városa a magyar állam rendelkezése alá 200 kát. holdnyi homok területet s alapittatott azon 1884-ben a most már szépen virágzó állami telep. Miklós Gyula miniszteri biztos ur után Koricsánszky János igazgató urat illeti az érdem koszorú, ki már eddig elé is fáradni nem tudó szorgalommal 450 magyarhoni nemes szőlőfajt telepitett ide s mivel 50 fajt nagyban, mint a melyek teljesen beváltak a homok talajba. A mint a különböző fajú szőlőket szemlélgettem, nagy örömömre szolgált, hogy megláthattam köztük a „beregi rózsást“, mely Czenner barátom utján menekült ide s mentetik meg egészen immunis talaj által a phylloxera romboló hatalmától. * A „Miklós“ telepen három irányban működnek u. m.: mivelnek magyarhoni nemes fajokat begyökereztetve; 2-szor amerikai direkttermő és alanyul szolgáló ripária fajokat és 3-szor ojtanak szárazon és zölden. Fájdalommal tapasztaltuk azonban, hogy oly csekély összeg fordíttatik évenkint ezen nagy fontosságú telep telkesítésére, miszerint ezen áldott föld jó része most is parlagon hever, sőt még az ilyen telepeknél elmaradhatatlan présház és pincze is teljesen hiányzik, miért is itt még házilag kezelt szüret nem volt, hanem a borfajok is a csemege szőlők után kereskedőknek eladatnak s azok tanulmányozása teljesen elhanyagoltatik. A csemege szőlőt sem a telep árusítja el, hanem kiadták azt 5 évre 18 írtért momázsánként Rohonczy Gedeon országgyűlési képviselőnek, ki 5 kilós kosarakban pakoltatván, közvetlen a fogyasztóknak a nagy Germaniába szállítja el. A telepen elköltött pompás villásreggeli alatt Rohonczy úr szives volt előttünk szőlő pakolási módját megmagyarázni. Ő elment ugyanis Németországba s miután ott a kisebb városokban személyesen érintkezett a fogyasztó közönséggel, kitapasztalalta, hogy szívesen fizetnek többet, csak gyorsan és jó minőségű szőlőhöz juthassanak. Ezért választotta az 5 kilós kosarakat, mert ezek leggyorsabban szállíthatók, s aránylag legkevesebbe kerülnek,és ezekbe legjobban be lehet pakolni, úgy, hogy szörődést a fürtök ne szenvedjenek. Rohonczy a kosarak fenekére vékony s fenyőfa forgácsot az úgynevezett fagyaportot téteti s erre rakatnak jó szorosan a für- t tök finom papirba begöngyölve; a piros fajok piros, a fehér fajok ugyanily színű, a muscat fajok pedig zöld papirosba. Két sor szőlőre ismét fagyapot jön és igy tovább, mig a fiuantumot a kosár súlya meg nem üti. A kosár a csomagolási anyagokkal együtt 1/1 kiló, mit a fogyasztó szívesen megfizet, csak szép legyen a szőlő. Befejezve szemlénket a „Miklós“ telepen a kormánybiztos úr tanácskozásra hívott össze bennünket. Utazásunk alatt ez volt a 3-ik és utolsó tanácskozás. Az első ugyanis Peéren volt, hol Kosinszky Viktor volt az előadó, s pertradtálta az ojtási módokat, mint olyan egyén, ki nagyon ismerős a francziák rendszerével, inkább a száraz ostásoknak adott előnyt. A 2 ik Verseczen tartatott, hol az adoptáció kérdése s az országos szőlészeti s borászati állomásnak a kormány általi felállítása képezte a vita tárgyát. A kecskeméti tanácskozáson Czeiner volt az előadó. Itt tapasztalataink összes eredménye bírálhatván el. kimondta az értekezlet, hogy a phylloxera elleni védekezést lehetőnek tartja, csakhogy szőlőinket egészen át kell alakítani részint direkttermő, részint ojtásra alkalmas ripária fajok szaporítása által. A direkttermő amerikai fajok közül teljesen ellentállónak tapasztalta az értekezlet minden tagja, a jaquez, york-madeira fajokat, melyek jó kezelés mellett nemcsak elegendő minőségű de jeles minőségű borokat adnak. Alanyokul ajánlja az értekezletsősorban a rip portálist, 2. a rip tormentosát, 3. a rip sauvaget, 4. a rip tonist és 5. a rip suprestrist különösen magasabb fekvésű s köves talajra. A szőlő betelepítések, melyeket csak láttunk, nagyobb részt igen primitívek lévén, óhajtja az értekezlet, hogy mindenütt, de kiváltképen az állami telepeken a faj tisztaságra kiváló figyelem fordíttassék, valamint tanulmány tárgyára volna teendő : mily alanyon minő nemes faj tenyészik leginkább. A különféle ojtásmódok felett az értekezlet pálczát nem tör , mert mindegyik jó, ha általa nemes tőkékhez juthatunk, legjobban ajánlja azonban a száraz ojtásmódok közül a sima és angol nyelves párosítást oly móddal, hogy a nyelvek minél rövidebbek legyenek; a zöd ojtásmódok közül pedig a Czeiner által már eddig elé is nagy sikerrel használt egyszerű éhezést előnyösebbnek tartja az Arad-hegyalján gyakorlatban levő bütyökbe való éhezésnél, mert mig itt a bütyök igen megvastagodik s az ojtó gal pazaroltatik, sohasem lehetvén egy galyból egy ojtásnál többet végezni, és ezenfelül kötése is több nehézséggel jár , addig az egyszerű éhezésnél gumósodás vagy kidudorodás nem észlelhető, egy nemes galyból több ojtást lehet előállítani s a megkötése is könynyen eszközölhető. Különben az értekezlet ajánlja, sőt igen szükségesnek látja, hogy különösen az állami telepeken, minden ismeretes ojtásmód, különösen pedig a bütyökbe való párosítás tanulmány tárgyává tétessék. Kimondta az értekezlet, hogy szőlőink újjá alakításánál az ápolás fődolog lévén, a talaj mindenesetre felforgatandó s a tőkék sima talajon 1.20 cm., a hegy lejtőkön pedig 1 m. sor és tőke távolra ültetendők. A sima vesszőket előbb iskolába kell begyökereztetni s csak azután kell vagy szárazon beojtva, vagy egyszerűen rendes helyére ültetni, hol ha zölden akarjuk ojtani, első évben békében hagyjuk és csak a 2 ik évtől kezdve lehet beojtani. A zöld ojtást május végén vagy június elején lehet megkezdeni, midőn a rp hajtások 1. m. magasságot nem igen haladtak meg és folytatni lehet mig meg nem fásodnak; mert itt a megfogamzásnak főkelléke, hogy a vesszők sem egészen puhák, sem pedig kemények ne legyenek. Sokan a beojtott alanyokról a leveleket egészen eltávolítják ; az értekezlet azonban elégnek tartja azoknak megkurtítását, minthogy az élő növénynek levelekre minden tekintetben szüksége van a felszívott tápnedvek feldolgozására, a hónalj hajtások azonban gondosan eltávolítandók , mert ezek a nemes gályát vagy egészen elölnék, vagy szerfelett meggyengítenék. Ha pedig az amerikai telepek pusztán csak vessző termelés végett rendeztetnek be , akkor nem kell a helyet kimérni s a 2 m. sor és tőke távolságot okvetlen meg kell tartani s a vesszőket visszavágni, vagy kurtítani nyár közben soha sem kell ; hanem vezetni kell azokat előbb a karóhoz, később pedig az ezek felibe alkalmazott huzalokon, addig, a meddig növekedni kedvük van s őszszel a derék beálltával kell azokat leszedni s értékesíteni. Vége lévén az értekezletnek, visszamentünk a városba, s a „Beretvás“ vendéglőjében rendezett banquett után feloszlott az expeditió. Mi Czeiner barátommal Budapest felé indultunk s itt és jelezve ő ott maradt, én pedig másnap szerencsésen haza érkeztem. íme, ezek voltak a tanulmány út alatti élményeim és tapasztalataim, ha ezekkel azokat, kik e lapot olvassák szórakoztattam vagy szőlőink újjá alakítása körül helyes útra vezethettem ,agy fáradtságomért eléggé meg vagyok jutalmazva. Nem válhatok meg e lap olvasóközönségétől addig, míg magam és Czeiner barátom tapasztalatait összefoglalva a következőkben nem csoportosítom. Magyarország régi szőlészete okvetlen tönkre megy, tehát szőlőinket okvetlen újjá kell alakítanunk , mert már szénkénegezéssel — ha az kellő szakismerettel történik — késleltethetjük kissé a nagy katasztrófát, de az rövid időn be fog következni. 2. A direkttermő amerikai fajok közül a jaipier és york-madeira, az alanyul szolgálók közül pedig a riparia fajok teljesen ellentállók ; mert hosszú tanulmány utunk alatt, úgy sik, mint hegyes vidéken etyen fajok mindenütt diszlettek és sehol sem voltak phylloxera által megtámadva. Ezért 3. Szerfelett szükséges, hogy a fentebb említett 2 direkttermő faj és riparia fajok vidékünkön elszaporittassanak s a közönségnek rendelkezésére álljanak. Hogy pedig ez lehető legyen 4. Terjessze ki a gazdasági egyesület szülészeti telepét, szerezzen vagy a mostani telep mellett, vagy más alkalmas helyen területet s rendezze be azt leginkább vessző termelésre. 5. Keresse meg a gazdasági egyesület a törvényhatóságot, hogy eszközölje ki a magas kormánynál, miszerint ezen hegyvidéken állami szőlőtelep állittassék s az szakértők által kezeltetve mintául szolgáljon e vidék szőlői újjáalakításánál. Addig is pedig, mig ez létesülne a gazdasági egyesületet segélyezze vesszők ingyen adása és a szükséges költségek engedélyezése által. 6. A gazdasági egyesület keltse fel az érdekeltséget e vidék szőlőbirtokosainál az újra telepítés iránt, mert csak úgy lesz haszonnal járó a telepítés, ha többen egyszerre kezdik azt meg, különben egyes kis vázok a madaraktól semmi áron sem lesznek megmenthetők. 7. A gazdasági egyesület tétessen próbát a jövő tavaszon a szárazon ojtással, mert ez nem lévén oly rövid időhöz kötve, mint a zöld ojtás, sokkal kevesebbe kerülne. 8. A zöld ojtást pedig nagy buzgalommal folytassuk, maradjunk meg az egyszerű éhezésnél, rendezzen a gazdasági egyesület jövő tavaszszal tanfolyamot, hogy a nép, különösen az ifjú nemzedék ebbe magát begyakorolván, ügyes, alkalmas és olcsó munkásokat kaphassanak mindazok, kik az újra telepítés nehéz munkájával foglalkoznak. 9. Szoktassák rá a közönséget, hogy szőlőik újraalakításánál rngolirozzanak s a gazdasági egyesület által kiválasztandó csemege és borfajokat elkülönítve plántálják. 10. Vigyázzanak a direkttermő vesszők beszerzésénél, hogy azokkal peronosporát ne hurczoljanak be. Zágoni Károly.