Bereg, 1899. (26. évfolyam, 1-53. szám)
1899-01-08 / 1. szám
1. szám. — XXV. évfolyam. BEREG– Beregszász, 1899. január 1. HIVATALOS KÖZLEMÉNYEK. Másolat: Magyar kir. belügyminister 102572/VIII-a szám. Körrendelet valamennyi vármegye közönségének. Kérdés merült fel az iránt, hogy ha egy s ugyanazon örökhagyó hagyatéki ügyében a községi körjegyző körjegyzőségéhez tartozó több községben eszközöl leltározásokat, a költségek mindenik leltározásért külön-külön igényelhetők-e vagy azok az összes leltári érték után egy összegben állapítandók meg. E kérdésben kijelentem, hogy egy és ugyanazon örökhagyó hagyatéki ügyében a körjegyző által körjegyzőségéhez tartozó több községben eszközölt mindegyik leltározás oly különálló cselekményt képez, amelyekért az 1895. évi november hó 27-én 95465 szám alatt kibocsátott rendeletem első szakaszában megállapított díjfelszámításnak mindegyik leltározásnál külön-külön van helye. Erről a vármegye közönségét szabályszerű közhírré tétel végett értesítem. Budapesten, 1898 évi november hó 15-én. A minister helyett: Széll Ignácz s. k. államtitkár. 32172/k. i. szám. Beregvármegye alispánjától. M. kir. Belügyminister ur ő nagyméltóságának ezen rendelete tudomás vétel végett a járási főszolgabiráknak, s általuk a községi és körjegyzőknek hiteles másolatban kiadatik. Beregszász, 1898. évi deczember hó 19-én. Joloszty Gyula, alispán, 2587/1898. Árverési hirdetmény. Derczen, Fontos és Alsó-Schönborn községeknek az 1883. évi XX. t.-cz. 3. §-ának rendelkezése alá eső vadászterületei 6 egymásután következő évre nyilvános árverésen bérbe adatnak és pedig: Derczenben a körjegyzői irodában 1899. január 11-én d. e. 9 órakor. Fontoson a község házánál 1899. évi január 12-én d. e. 10 órakor. A.-Schönbornban a töség házánál 1899. évi január 13-án d. e. 10 órakor. Az árverési feltételek alantirott körjegyzőnél megtekinthetők. Derczen, 1898. deczember 25. Balogh László) körjegyző. 2819/1898. szám. Mező-Kaszony elöljárósága. Hirdetés. Az 1883. XX. t.-cz. 3. §-a alapján Mező- Kaszony birtokosainak vadászati joga a községházánál, 1899. évi január 3-án d. e. 9 órakor, nyilvános árverésén a legtöbbet ígérőnek bérbeadatik. A kikiáltási ár 7 frt. Az árverési feltételek alulírott elöljáróságnál megtudhatók. M.-Kaszony, 1898. decz. 29. Papp Kálmán Hegedűs József, körjegyző, biró. A szesz, czukor és sörfogyasztás megadóztatásában 1899. évi január hó 1-ső napjával beálló változásokról. A pénzügyminiszter f. évi november 22-iki kerettel hirdetményt tett közzé, melynek ismertetését érdekesnek és szükségesnek találjuk. Az eddigi szeszitalmérési, czukifogyasztási és söritaladók 1898. évi decz. 31 ik napjával megszűnnek ; ennélfogva 1899. évi jan. hó első napjától kezdve égetett szesz folyadékok, czukornak, czukor árunak és sörnek a zárt városokba (Budapest, Pozsony) való behozatala, s nyílt helyeken való elárusítása és beszerzése alkalmával a most említett adók nem fizetendők úgy, mint eddig, zárt városokban a fogyasztási adóhivataloknál és nyílt helyeken az adószedésre jogosítottnál (községnél, bérlőnél). Az egyes városok által a fentemlitett czikkek fogyasztása vagy bevitele után szedett városi adókat és pótlékokat e rendelkezés nem érinti. Ugyancsak 1898. évi decz. 31-ikével szűnnek meg az 1890. évi XXXVI. t.-cz-nek az égetett szesz folyadékok forgalmának korlátozására vonatkozó ama rendelkezései, amelyek szerint égetett szeszes folyadékok egyik beszedési körből a másikra nem voltak szabadon bevihetők. Az eltörölt szeszitalmérési, czukorfogyasztási és söritalok helyett szeszforgalmi, czukorfogyasztási és sörfogyasztási adó elnevezés alatt 1899. jan. 1-én új adók lépnek életbe. Ezek az adók a kisebb mennyiségben elszállított adóköteles czikkek után az illető czikkeket előállító iparvállalatokban fognak beszedetni, ennélfogva azok, akik ily czikkeket a magyar korona országainak területén fekvő ilyen iparvállalatoktól kisebb mennyiségben (égetett szeszes folyadékokat 5000 hektoliterfoknál, czukort 50 méter mázsánál sört 50 hektoliternél kisebb mennyiségekben) szereznek be, vagy, akik ily czikkeket a magyar korona országainak területén belül kereskedésekből vagy más üzletekből, illetve felektől szereznek be, a czikkek beszerzése és átvétele alkalmából adót fizetni nem tartoznak, mert az adó már az elárusító gyáros vagy kereskedő, illetve fél által volt lefizetendő. Magánfelek, valamint a szesz, czukor és sör elárusíásával és feldolgozásával foglalkozó iparűzők az új adókat, mennyiben szabályellenességben nem forog, csak két esetben tartoznak személyesen lefizetni. Azok után a czikkek után, amelyeket a magyar korona országainak területén fekvő szeszfőzőkből, czukorgyárakból és ferfőzőkből nagyobb mennyiségben szereznek be. — Meg van engedve azonban, hogy a nagyban szállított mennyiségek után is az említett vállalatok fizessék az adókat, és a czikkek átvevői adót fizetni nem köteleztetnek. — Aki tehát ilyen nagyobb mennyiségekben szerez be a magyar korona országainak területén fekvő szeszfőzőkből, czukorgyártelepekről és sörfőzőkből adóköteles czikkeket, az árut akként rendelje meg, hogy az adót a küldő vállalat fizesse meg. 2. Az olyan égetett szesz folyadékok, czukor, czukorkák, kandírozott gyümölcs, csokoládé, csokoládé-gyártmányok, likőrök és sör után, melyeket, oly helyről szereznek be, melyre az 1898. évi XVI. és XVII. t.-czikkek szabálya nem terjed ki. Ezek a helyek : a vámvonalon kivül fekvő területek, a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok (Ausztria), végre Bosznia és Herczegovina. Azok a czikkek, melyeket az átvevő tartozik fizetni, a fél által azonnal bejelentendők s legczélszerűbb, ha az illető hivatalnál a czikkek azonnal megvizsgáltatnak. A hirdetményből, melyet nagy hosszúsága miatt egész terjedelmében nem közölhetünk, a fizetendő adók tételeinek megemlítését okvetlenül szükségesnek, s tudni valóknak tartjuk ; égetett szeszes italok után (likőr kivételével) hektoliterenkint 15 kr. szeszforgalmi adó; likőrök után hektoliter fokonkint 15 kr. szeszforgalmi adó és hektoliterenkint 2 frt czukorfogyasztási adó; czukor után métermázsánkint 6 frt czukorfogyasztási adó ; czukorkák után métermázsánkint 5 frt czukorfogyasztási adó ; kandírozott gyümölcs után métermázsánkint 4 frt czukorfogyasztási adó; csokoládé és csokoládé gyártmányok után métermázsánkint 3 frt 50 kr. czukorfogyasztási adó ; sör után hektoliterenkint 5 frt sörfogyasztási adó fizetendő. A bejelentési és adófizetési kötelezettség, valamint ellenőrzés s különböző kedvezmények és könnyebbségek tekintetében a részletes rendelkezések külön füzetekben adattak ki, melyekből tájékozást meríthet a közönség. A termelési adó alá eső szeszfőzdék vállalkozóinak figyelmébe ajánltatik az a rendelkezés, mely szerint a termelési adó alá eső szeszfőzdék vállalkozói a szeszforgalmi adó szempontjából minden további bejelentési és adófizetési kötelezettség s ellenőrzés alól fölmentetnek akkor, ha a szeszforgalmi adót a szesztermelési adóval egyidejűleg lefizetik, s így a felek saját érdekükben cselekesznek, ha ezt az adóztatási módot választjuk. A czukor fogyasztási adóval megadóztatott czukrot tartalmazó tartályok és a sörfogyasztási adóval megadóztatott sört tartalmazó hordók és ládák czukorfogyasztási adó zárjegyzékkel, sörzárjegyekkel lesznek ellátva. Az 1899. jan. 1-én készletben levő égetett szeszes folyadékok, czukor, czukoráruk és sör után a birtokos megfelelő pótadót fizet s az általa az illető czikkek után esetleg lefizetett szeszitalmérési, czukorfogyasztási vagy söritaladó részére az adószedésre jogosított által vissza fog téríttetni. A pótadó alá eső készletek 1899. jan. 1 től 3-ig írásban két példányban bejelentendők az illető készletek tartási helyére nézve illetékes pénzügyőri szakasznál. Kivételt képeznek, tehát be nem jelentendők : 1. azok a készletek, melyek után már ez az adó befizettetett; 2. az adómentesen főzött pálinka, melyet a szeszfőző háznépe fogyaszt el; 3. a szeszfogyasztási adóval terhelt égetett szeszes folyadék; 4. az 1888. évi XXIV. t.-cz.-ben megjelölt czélokra rendelt szesz; 5 az a szesz, mely valamely termelési adó alá eső, a szeszmérő gép jelzései szerint adózó szeszfőzde részéről kivitel czéljaira adómentesen raktároztatik; 6. a czukor adó által terhelt czukor és 7. az egyes feleknél jelentéktelen mennyiségben készletben levő czikkek, amelyek az egyes magánfeleknél 5 liter alkoholt, 25 liter likőrt, 10 kilogramm czukrot vagy czukorárut vagy 5 liter sört, az illető czikkekkel kereskedést vagy ipart űző feleknél pedig 10 liter akoholt, 50 liter likőrt, 20 kilogramm czukrot vagy czukorárut és 25 liter sört meg nem haladnak. Azok, a kiknek Budapest székesfőváros vagy Pozsony szab. kir. város adóvonallal körülzárt területén a már említett mennyiségeket meghaladó czukor vagy sörkészletük van s e készleteket az illető pont értelmében bejelenteni nem kötelesek, tartoznak gondoskodni arról, hogy ezen készletek tartályai a czukorfogyasztási adózárjegyekkel, illetve sör zárjegyekkel elláttassanak. A fenti változások az 1888. évi XXIV. t.-czikk szerint fizetendő szeszadót, az 1883. évi XXIII. t.-czikk szerint fizetendő czukoradót és a sörtermelés megadóztatására nézve fennálló törvények és szabályok értelmében fizetendő söradót nem érintik. Hirdetmény. A m. kir. kassai 5. honvéd huszár ezred pótlovazó bizottsága által 1899. évi január hó 9-én d. e. 6 órakor Beregszászon készpénz fizetés mellett pótlovak fognak vásároltatni. A lovaknak tökéletesen egészségeseknek, jól tápláltaknak és teljesen hibátlanoknak kell lenniök, magasságuk 156—166 cm, koruk 4 — 8 év között legyen ; azon lovak, melyek ezen körülménynek meg nem felelnek, úgyszintén levágott (courtirozott) farkúak nem fogadtatnak el. Az ár alku szerint a ló minőségéhez képest 250 egész 350 írtban állapíttatik meg, s a kialkudott ár a ló levél előmutatása után a helyszínen fog kifizettetni. Felhivatnak a lótenyésztők és lótulajdonosok, hogy ha fenti követelményeknek megfelelő lovaik vannak, saját érdekükben előállítsák. Kassán 1898. évi deczember hóban 2—2 báró Taxis József s. k. ezredes az 5. honvéd huszár ezred parancsnoka, és a pótlovazó bizottság elnöke. Közgazdaság. Hogyan lehet Unom főzelékféléket termelni ? Újabb időben különösen a városi gazdaszszonyok a kerti zöldségek vásárlása körül igen nagy gonddal járnak el, s a finomabb, jobb minőségű zöldséget jobban is fizetik. Nem is igen tapasztalható a mezőgazdaság egyetlen egy ágánál sem oly lendület, mint ézen a zöldségfélék termelése körül; aki azonban haszonnal akar kertészkedni, az talajának megmivelése, trágyázására kiváló gondot fordítson, mert csak első minőségű zöldség termelése járhat ma haszonnal. A zöldségfélék termesztése még nagyobb mérvben kívánja meg a visszapótlást, mint a gazdasági termelés, mert az erős trágyázás által növényeink fejlődését akarjuk siettetni és ezáltal azok zsengeségét fokozni. Minden zöldség, saláta, zeller, hagyma értékesebb, ha gyorsan nő, mert sejtjei lazábbak, vékonyabb falúak, s így az egész növény zsengébb. Minél lassúbb a növény fejlődése, annál fásultabb, annál keményebb az. A trágyázásnak tehát nemcsak a bővebb termés az eredménye, hanem az is, hogy a növény ízletesebbé lesz. Ebből az okból tehát a kertek rendkívül sok trágyát igényelnek. A zöldséges kertben rendszerint délig korhadt marhatrágyát alkalmazunk, mert ennek segélyével talajt lazító humusz-anyagon kívül növényi tápláló anyagot is adunk a növénynek ; igen tanácsos ezenkívül még szuperfoszfátot is alkalmazni, mert az istállótrágya a zöldség buja fejlődésére elegendő foszforsavat nem tartalmaz; a szuperfoszfát a foszforsavat oldható állapotban tartalmazván, kertekben kitűnő hatásúnak bizonyul. Különösen a hagyma és a zeller hálálják meg a szuperfoszfátot szembeötlően. Különösen öntözésre berendezett kertekben a szuperfoszfát hatása el nem maradhat, mert az ilyen kert nincs kitéve a szárazság káros hatásának.