Bereg, 1899. (26. évfolyam, 1-53. szám)

1899-01-08 / 1. szám

1. szám. — XXV. évfolyam. B­E­R­E­G– Beregszász, 1899. január 1. HIVATALOS KÖZLEMÉNYEK. Másolat: Magyar kir. belügy­minister 102572/VIII-a szám. Körrendelet valamennyi vár­megye közönségének. Kérdés merült fel az iránt, hogy ha egy s ugyanazon örökhagyó hagyatéki ügyében a községi körjegyző körjegyzőségéhez tartozó több községben eszközöl leltározásokat, a költségek mindenik leltározásért külön-külön igé­­nyelhetők-e vagy azok az összes leltári érték után egy összegben állapítandók meg. E kérdésben kijelentem, hogy egy és ugyan­azon örökhagyó hagyatéki ügyében a körjegyző által körjegyzőségéhez tartozó több községben esz­közölt mindegyik leltározás oly különálló cselek­ményt képez, a­melyekért az 1895. évi novem­ber hó 27-én 95465­ szám alatt kibocsátott ren­deletem első szakaszában megállapított díjfelszá­mításnak mindegyik leltározásnál külön-külön van helye. Erről a vármegye közönségét szabályszerű közhírré tétel végett értesítem. Budapesten, 1898 évi november hó 15-én. A minister helyett: Széll Ignácz s. k. államtitkár. 32172/k. i. szám. Beregvármegye alispánjától. M. kir. Belügyminister ur ő nagyméltóságá­nak ezen rendelete tudomás vétel végett a járási főszolgabiráknak, s általuk a községi és körjegy­zőknek hiteles másolatban kiadatik. Beregszász, 1898. évi deczember hó 19-én. Joloszty Gyula, alispán, 2587/1898. Árverési hirdetmény. Derczen, Fontos és Alsó-Schönborn közsé­geknek az 1883. évi XX. t.-cz. 3. §-ának rendel­kezése alá eső vadászterületei 6 egymásután következő évre nyilvános árverésen bérbe adatnak és pedig: Derczenben a körjegyzői irodában 1899. január 11-én d. e. 9 órakor. Fontoson a község házánál 1899. évi január 12-én d. e. 10 órakor. A.-Schönbornban a t­ö­ség házánál 1899. évi január 13-án d. e. 10 órakor. Az árverési feltételek alantirott körjegyzőnél megtekinthetők. Derczen, 1898. deczember 25. Balogh László) körjegyző­. 2819/1898. szám. Mező-Kaszony elöljárósága. Hirdetés. Az 1883. XX. t.-cz. 3. §-a alapján Mező- Kaszony birtokosainak vadászati joga a község­házánál, 1899. évi január 3-án d. e. 9 órakor, nyilvános árverésén a legtöbbet ígérőnek bérbe­­adatik. A kikiáltási ár 7 frt. Az árverési feltételek alulírott elöljáróságnál megtudhatók. M.-Kaszony, 1898. decz. 29. Papp Kálmán Hegedűs József, körjegyző, biró. A szesz, czukor és sörfogyasztás megadóztatásában 1899. évi január hó 1-ső napjával beálló változá­sokról. A pénzügyminiszter f. évi november 22-iki kerettel hirdetményt tett közzé, melynek ismer­tetését érdekesnek és szükségesnek találjuk. Az eddigi szeszitalmérési, czuk­ifogyasztási és söritaladók 1898. évi decz. 31 ik napjával meg­szűnnek ; ennélfogva 1899. évi jan. hó első nap­jától kezdve égetett szesz folyadékok, czukornak, czukor árunak és sörnek a zárt városokba (Buda­pest, Pozsony) való behozatala, s nyílt helyeken való elárusítása és beszerzése alkalmával a most említett adók nem fizetendők úgy, mint eddig, zárt városokban a fogyasztási adóhivataloknál és nyílt helyeken az adószedésre jogosítottnál (község­nél, bérlőnél). Az egyes városok által a fentemlitett czikkek fogyasztása vagy bevitele után szedett városi adókat és pótlékokat e rendelkezés nem érinti. Ugyancsak 1898. évi decz. 31-ikével szűn­nek meg az 1890. évi XXXVI. t.-cz-nek az ége­tett szesz folyadékok forgalmának korlátozására vonatkozó ama rendelkezései, a­melyek szerint égetett szeszes folyadékok egyik beszedési körből a másikra nem voltak szabadon bevihetők. Az eltörölt szeszitalmérési, czukor­fogyasz­tási és söritalok helyett szeszforgalmi, czukorfo­­gyasztási és sörfogyasztási adó elnevezés alatt 1899. jan. 1-én új adók lépnek életbe. Ezek az adók a kisebb mennyiségben el­szállított adóköteles czikkek után az illető czik­­keket előállító iparvállalatokban fognak beszedetni, ennélfogva azok, akik ily czikkeket a magyar ko­rona országainak területén fekvő ilyen iparválla­latoktól kisebb mennyiségben (égetett szeszes fo­lyadékokat 5000 hektoliterfoknál, czukort 50 méter mázsánál sört 50 hektoliternél kisebb mennyisé­gekben) szereznek be, vagy, akik ily czikkeket a magyar korona országainak területén belül keres­kedésekből vagy más üzletekből, illetve felektől szereznek be, a czikkek beszerzése és átvétele alkalmából adót fizetni nem tartoznak, mert az adó már az elárusító gyáros vagy kereskedő, illetve fél által volt lefizetendő. Magán­felek, valamint a szesz, czukor és sör elárusíásával és feldolgozásával foglalkozó ipar­­űzők az új adókat, mennyiben szabályellenesség­ben nem forog, csak két esetben tartoznak szemé­lyesen lefizetni.­­ Azok után a czikkek után, amelyeket a magyar korona országainak területén fekvő szesz­főzőkből, czukorgyárakból és ferfőzőkből nagyobb mennyiségben szereznek be. — Meg van engedve azonban, hogy a nagyban szállított mennyiségek után is az említett vállalatok fizessék az adókat, és a czikkek átvevői adót fizetni nem köteleztet­­nek. — A­ki tehát ilyen nagyobb mennyiségekben szerez be a magyar korona országainak területén fekvő szeszfőzőkből, czukorgyártelepekről és sör­­főzőkből adóköteles czikkeket, az árut akként ren­delje meg, hogy az adót a küldő vállalat fizesse meg. 2. Az olyan égetett szesz folyadékok, czu­kor, czukorkák, kandírozott gyümölcs, csokoládé, csokoládé-gyártmányok, likőrök és sör után, me­lyeket, oly helyről szereznek be, melyre az 1898. évi XVI. és XVII. t.-czikkek szabálya nem terjed ki. Ezek a helyek : a vámvonalon kivül fekvő területek, a birodalmi tanácsban képviselt király­ságok és országok (Ausztria), végre Bosznia és Herczegovina. Azok a czikkek, melyeket az átvevő tartozik fizetni, a fél által azonnal bejelentendők s legczél­­szerűbb, ha az illető hivatalnál a czikkek azonnal megvizsgáltatnak. A hirdetményből, melyet nagy hosszúsága miatt egész terjedelmében nem közölhetünk, a fizetendő adók tételeinek megemlítését okvetlenül szükségesnek, s tudni valóknak tartjuk ; égetett szeszes italok után (likőr kivételével) hektoliterenkint 15 kr. szeszforgalmi adó; likőrök után hektoliter fokonkint 15 kr. szesz­forgalmi adó és hektoliterenkint 2 frt czukorfo­­gyasztási adó; czukor után métermázsánkint 6 frt czukor­­fogyasztási adó ; czukorkák után métermázsánkint 5 frt czu­­korfogyasztási adó ; kandírozott gyümölcs után métermázsánkint 4 frt czukorfogyasztási adó; csokoládé és csokoládé gyártmányok után mé­termázsánkint 3 frt 50 kr. czukorfogyasztási adó ; sör után hektoliterenkint 5 frt sörfogyasz­tási adó fizetendő. A bejelentési és adófizetési kötelezettség, valamint ellenőrzés s különböző kedvezmények és könnyebbségek tekintetében a részletes rendel­kezések külön füzetekben adattak ki, melyekből tájékozást meríthet a közönség. A termelési adó alá eső szeszfőz­dék vállal­kozóinak figyelmébe ajánltatik az a rendelkezés, mely szerint a termelési adó alá eső szeszfőzdék vállalkozói a szeszforgalmi adó szempontjából minden­ további bejelentési és adófizetési kötele­zettség s ellenőrzés alól fölmentetnek akkor, ha a szeszforgalmi adót a szesztermelési adóval egyide­jűleg lefizetik, s így a felek saját érdekükben cse­­lekesznek, ha ezt az adóztatási módot választjuk. A czukor fogyasztási adóval megadóztatott czukrot tartalmazó tartályok és a sörfogyasztási adóval megadóztatott sört tartalmazó hordók és ládák czukorfogyasztási adó zárjegyzékkel, sörzár­­jegyekkel lesznek ellátva. Az 1899. jan. 1-én készletben levő égetett szeszes folyadékok, czukor, czukoráruk és sör után a birtokos megfelelő pótad­ót fizet s az általa az illető czikkek után esetleg lefizetett szeszital­­mérési, czukorfogyasztási vagy söritaladó részére az adószedésre jogosított által vissza fog téríttetni. A pótadó alá eső készletek 1899. jan. 1 től 3-ig írásban két példányban bejelentendők az il­lető készletek tartási helyére nézve illetékes pénz­ügyőri szakasznál. Kivételt képeznek, tehát be nem jelentendők : 1. azok a készletek, melyek után már ez az adó befizettetett; 2. az adómentesen főzött pálinka, melyet a szeszfőző háznépe fogyaszt el; 3. a szeszfogyasztási adóval terhelt égetett szeszes folyadék; 4. az 1888. évi XXIV. t.-cz.-ben megjelölt czélokra rendelt szesz; 5 az a szesz, mely valamely termelési adó alá eső, a szeszmérő gép jelzései szerint adózó szeszfőzde részéről kivitel czéljaira adómentesen raktároztatik; 6. a czukor adó által terhelt czukor és 7. az egyes feleknél jelentéktelen mennyi­ségben készletben levő czikkek, a­melyek az egyes magánfeleknél 5 liter alkoholt, 25 liter likőrt, 10 kilogramm czukrot vagy czukorárut vagy 5 liter sört, az illető czikkekkel kereskedést vagy ipart űző feleknél pedig 10 liter a­koholt, 50 liter likőrt, 20 kilogramm czukrot vagy czukorárut és 25 liter sört meg nem haladnak. Azok, a kiknek Budapest székes­főváros vagy Pozsony szab. kir. város adóvonallal körül­zárt területén a már említett mennyiségeket meg­haladó czukor vagy sörkészletük van s e készle­teket az illető pont értelmében bejelenteni nem kötelesek, tartoznak gondoskodni arról, hogy ezen készletek tartályai a czukorfogyasztási adózárje­gyekkel, illetve sör zárjegyekkel elláttassanak. A fenti változások az 1888. évi XXIV. t.-czikk szerint fizetendő szeszadót, az 1883. évi XXIII. t.-czikk szerint fizetendő czukoradót és a sörter­melés megadóztatására nézve fennálló törvények és szabályok értelmében fizetendő söradót nem érintik. Hirdetmény. A m. kir. kassai 5. honvéd huszár ezred pótlovazó bizottsága által 1899. évi január hó 9-én d. e. 6 órakor Beregszászon készpénz fize­tés mellett pótlovak fognak vásároltatni. A lovaknak tökéletesen egészségeseknek, jól tápláltaknak és teljesen hibátlanoknak kell lenniök, magasságuk 156—166 cm, koruk 4 — 8 év között legyen ; azon lovak, melyek ezen körülménynek meg nem felelnek, úgyszintén levágott (courtiro­­zott) farkúak nem fogadtatnak el. Az ár alku sze­rint a ló minőségéhez képest 250 egész 350 írt­ban állapíttatik meg, s a kialkudott ár a ló le­vél előmutatása után a helyszínen fog kifizettetni. Felhivatnak a lótenyésztők és lótulajdono­sok, hogy ha fenti követelményeknek meg­felelő lovaik vannak, saját érdekükben elő­állítsák. Kassán 1898. évi deczember hóban 2—2 báró Taxis József s. k. ezredes az 5. honvéd huszár ezred parancsnoka, és a pótlovazó bizottság elnöke. Közgazdaság. Hogyan lehet Unom főzelékféléket termelni ? Újabb időben különösen a városi gazdasz­­szonyok a kerti zöldségek vásárlása körül igen nagy gonddal járnak el, s a finomabb, jobb minő­ségű zöldséget jobban is fizetik. Nem is igen ta­pasztalható a mezőgazdaság egyetlen egy ágánál sem oly lendület, mint ézen a zöldségfélék terme­lése körül; a­ki azonban haszonnal akar kertész­kedni, az talajának megmivelése, trágyázására ki­váló gondot fordítson, mert csak első minőségű zöldség termelése járhat ma haszonnal. A zöldségfélék termesztése még nagyobb mérvben kívánja meg a visszapótlást, mint a gaz­dasági termelés, mert az erős trágyázás által nö­vényeink fejlődését akarjuk siettetni és ezáltal azok zsengeségét fokozni. Minden zöldség, saláta, zeller, hagyma érté­kesebb, ha gyorsan nő, mert sejtjei lazábbak, vé­konyabb falúak, s így az egész növény zsengébb. Minél lassúbb a növény fejlődése, annál fásul­­tabb, annál keményebb az. A trágyázásnak tehát nemcsak a bővebb termés az eredménye, hanem az is, hogy a növény ízletesebbé lesz. Ebből az okból tehát a kertek rendkívül sok trágyát igényel­nek. A zöldséges kertben rendszerint délig kor­hadt marhatrágyát alkalmazunk, mert ennek se­gélyével talajt lazító humusz-anyagon kívül nö­vényi tápláló anyagot is adunk a növénynek ; igen tanácsos ezenkívül még szuperfoszfátot is alkalmazni, mert az istállótrágya a zöldség buja fejlődésére elegendő foszforsavat nem tartalmaz; a szuperfoszfát a foszforsavat oldható állapotban tartalmazván, kertekben kitűnő hatásúnak bizo­nyul. Különösen a hagyma és a zeller hálálják meg a szuperfoszfátot szembeötlően. Különösen öntözésre berendezett kertekben a szuperfoszfát hatása el nem maradhat, mert az ilyen kert nincs kitéve a szárazság káros hatásának.

Next