Görög katholikus szemle, 1903. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1903-01-04 / 1. szám
1903. január hó 4. „GÖRÖG KATHOLIKUS SZEMLE“ 3. oldal. A biztosítási alap eredete. 12. §. Mindenik fél, kinek biztosítandó vagyona törskönyvelve van, az önbiztositás életbeléptekor és évenkint ugyanannyi (p. o. 1) koronát tartozik az önbiztositás pénztárába lefizetni, ahány aranyrészre tűz ellen biztosított, vagyona felosztva van, illetve ahány arányrész terheli. Ezen járulékokból az arányrészek számához képest, az önbiztosítás életbelépése alkalmával .... korona biztosítási alap származik. Hogy azonban ezen biztosítási alap a 8. §-ban kijelölt rendeltetésének mielőbb megfelelhessen és ehhez képest mentől hamarább felszaporodjék, e czélból a biztosított felek 19 . .évi január 1-től kezdve . . . egymásutáni évig annyi koronát kötelesek fizetni, ahány aranyrészük van. A munkácsi püspöki egyházmegyei önbiztosításnak támogatására szolgál azon . . . korona, írva................. koronáig terjedhető kamatmentes kölcsönösszeg, melyet a munkácsi Püspök úr az egyházmegyei tűzbiztosítási alapból 19 . . évi . . . szám alatt kelt kegyes elhatározásával, tíz éven belül előfordulható nagyobb mérvű károsodások esetére, e czélra kiadatni rendelt. Amenynyiben ezen kölcsön igénybe vétetik, az az alap terhét képezi és három év alatt a befolyó járulékokból kamatnélkül visszatéríttetik. A törzskönyvi kivonat, mint biztosítási kötvény, 13. §. Az előbbi 12. §-ban említett első évi befizetés ellenében mindenik fél megkapja a törzskönyvnek őt megillető hiteles kivonatát, mely kivonat állandó tűzbiztosítási kötvénynek felel meg és a biztosított félnek és úgy okmányul szolgál, mint a biztosítási kötvények okmányul szolgálnak a biztosítótársaságokkal szemben ; miért is ezen kivonat a mellett, hogy a törzskönyv adatait foglalja magában, egyszersmind a biztosítottnak az önbiztosítás részéről megnyugvást és felelősséget nyújt az iránt, hogy a kitüntetett arányrészek osztályzatai szerint mekkora összegig vannak javai tűz ellen biztosítva. A biztosítási alap kezelése és rendeltetése. 14. §. Ugyancsak a 12. §-ban felsorolt befizetésekből származott alap biztos kezelése és gyümölcsöztetése tekintetéből a munkács-egyházmegyei Püspök úr kijelöli azon pénzintézetet, melyben ezen összeg gyümölcsöztetés végett elhelyeztetik és ahol mintegy kézipénztárul arra szolgál, hogy a felmerülő tűzkárok megtérítése az idevágó §§. szem előtt tartása mellett abból gyors elintézést nyerjen. Amennyiben ezen alapból kiadás történik, ezen kiadás a jelen szabályzatban (11. §.) körülírt módon kiegészíttetik és rendeltetéséhez képest további kamatozása által folytonosan gyarapittatik, mindaddig, mig felszaporodása folytán egymaga kamatai által kitűzött ózdijainak teljesítésére biztosítékot nyújt. Tűzbiztosítási feltétel. 15. §. Akik arányrészeik után az esedékes biztosítási öszszegeket a felszólítás vételétől számított 15 nap határán belül az önbiztosítás pénztárába be nem fizették, avagy bárminő idevágó fizetési kötelezettségüknek eleget nem tettek, a mulasztásért felsőbb hatóságilag anyagi felelősség mellett, de kártérítési igényük elvesztése nélkül, felelősségre vonhatók, fennmaradván azonfelül az önbiztosításnak az a joga, hogy a be nem fizetett biztosítási díjakat az általa szabadon választható bíróságnál legrövidebb sommás úton behajthassa. Ügyvezetés. 16. §. A munkácsi megyés Püspök úr az önbiztosítás ügyeinek közvetlen vezetését egyik tisztviselőjére bízza, kinek erre nézve külön utasítást ad. Ugyancsak felügyelet végett egy tanácsot nevez ki. Általános elvek a tűzkárok megtérítésénél.1. §. Tűzkár esetén elsősorban vizsgálat tárgyát képezi, hogy a káros melyik osztálybeli igényt nyert arányrésze megállapítása által. A kártalanítási összeg a biztosított tárgy teljes leégése esetén sem lehet a biztosított összegnél magasabb. Eljárás, becslés. 18 .§. Mihelyt valamelyik fél vagyonában tűz miatt kárt szenvedett, az önbiztosítás vezetésével megbízott tisztviselő tartozik megtenni mindent, hogy a kártalanítás mentés rövidebb idő alatt eszközölhető legyen. E czélból a jelentés beérkezése után, melynek a tűzesettől számított nyolcz nap alatt, kártérítési igényének különbeni elvesztése mellett, meg kell történnie, legott a kár felvétele iránt intézkedni tartozik. A kár összege szabályszerű becslés útján állapíttatik meg. A kár felvételét vagy becslését bizottság állapítja meg, melynek tagjai szabad királyi, vagy rendezett tanácsú városokban az erre felkért polgármester vagy helyettese, községekben a bíró vagy jegyző, a károsult fél megbízottja és mindenkor a kétesperes meghatározott napi- és fuvardíj mellett. Kisebb káreseteknél az illető tisztviselő által felkért megbízott. Az ekként megalakult becslő bizottság jegyzőkönyvet vesz fel a tűzeset keletkezési okának lehető felfejtése után a becslés tárgyában és azt a tanácshoz juttatja. Minden esetben a becslési jegyzőkönyv a káros fél vagy képviselője által aláírandó. A kár megállapítása körül netalán felmerülhető vitás kérdésekben a társaság végérvényesen határoz. A károk megtérítése általában. 19. §. Általában csak azon tűzkár téríttetik meg az önbiztosítás által, mely előre nem látott, tehát meg nem akadályozható balesetből származott; ilyenek villámcsapás, tűzvész, vagy véletlen és nem rosszakaratból keletkezett gyulás és idegen gyújtás ; miért is rozzant állapotban levő épületek szándékos felgyújtása, vagy ha azok könnyen megvédhetők volnának és rosszakaratú mulasztás folytán meg nem mentetnek, kártérítés helyett a dolog természetéhez képest, törvényes megtorlást von maga után. A károk kifizetése. 20. §. A károk kifizetése akként történik, hogy a szabályszerűen megállapított kárösszeg, a tanács kiutalása után a biztosítási alapból 10 %, tíz százalék levonással, készpénzben, szabályszerű nyugta ellenében, az illető félnek legott kifizettetik. Oly tűzkár megtérítése azonban, melynek összege magát a biztosítási alap idők folytán felgyarapodott egy évi kamatait s a biztosítási alap 25 %-át felülmúlja, úgy történik, hogy a megállapított kár összege a biztosítási alap 25 °/c-ig terjedőleg részben kifizettetik ugyancsak 10 % levonásával. A még fenmaradó összeg kifizetése azonban csakis egymásután következő 10.000 koronát meg nem haladó félévi részletekben történik az önbiztosítás részéről, de a félévi részletekben eszközlendő kártérítési összegekből csak 5 °/a öt százalék vonatik le. A levont % az önbiztosítás közvagyona. 21. §. Az előbbi 20. §-ban említett 10 %, esetleg 5 %, mely a kártérítési összegből levonatik és visszatartatik, a biztosítási alaphoz csatolandó és azzal együtt tovább gyümölcsöztetik. Körözvények, 22. §. A felmerülő tűzkárok, amennyiben a biztosítási alap kamatai azok hordozására elegendők, ezen alap kamataiból fedeztetnek. Ha az előfordult kár megtérítésére a biztosítási alap kamatai nem elegendők, sőt a biztosi alap 25 % sem fedezi a kárt, azon esetben a kártérítéshez való aránylagos járulás lép életbe és pedig az úgynevezett körözvények útján. A kártérítéshez való aránylagos járulás azonban nem lehet nagyobb, mint az arányrészek után fizetendő évi összeg 50 °/o-a. Ha ez sem volna elegendő a tűzkár megtérítésére, akkor az ő méltósága a megyés Püspök úr által átengedett egyházmegyei tűzbiztosítási alapból fedeztetik. A körözvényeknek tehát csakis azon esetben lesz helye, ha a felmerült tűzkár összege a biztosítási alap kamatait és annak 25 °/c-át felülmúlja. Ezen körözvényekre vonatkozólag megjegyeztetik, hogy a tűzkárok megtérítése mindig előzetesen a biztosítási alapból történik és csak ezen alap kiegészítése czéljából a megbízott tisztviselő által fognak a felekhez kibocsáttatni. Ezen körözvényekben fölemlíttetik a legutóbbi alkalommal megtérített kár összege, melylyel a biztositási alap megcsonkult és kirovatik az arányrészek után járó hányad (quota) és igy ezen körözvények utján a felek felhivatnak a biztositási alap kiegészítésére a 16. §-ban kitett következmények terhe alatt. Az önbiztosítás vagyona. 28. ,§. Habár az önbiztosítás vagyona már a 12. §-ban részletes megállapítást nyert, mindazonáltal felemlíttetik, hogy az önbiztosítás vagyonát képezik meg: a) A biztosítási alap félévenként tőkésítendő kamatai is. b) A kártérítésekből levont 10 °/c, illetve 5 °/o. Az önbiztositás kiadásai. 24. §. Az önbiztositás kiadásai : a) A tűzkártérítésekre kiutalt összegek. b) Az önbiztositás szervezésével és berendezésével felmerült személyi és dologi összes kiadások. c) Az önbiztositási ügyek vezetése és kezelésével járó rendes évi személyi és dologi összes kiadások. Zárszámadás és mérleg. 25. §. Az önbiztosítás évi működéséről és annak körében felmerült érdekesebb mozzanatokról mindenki az évi jelentésből tudomást szerezhet. Ami pedig vagyonának nyilvántartására vonatkozik, e tekintetben az évi zárszámadások szolgálnak felvilágosításul, melyek az arányrészek számának netáni változásáról, a biztosított vagyon értékének emelkedéséről vagy csökkenéséről, az önbiztosítás forgalmáról és magáról az önbiztosítás mérlegéről beszámolnak. sok, sok minden megváltozott. — Csak egy van, mi e hosszú időnek szétmállasztó folyamában sem el nem enyészett, sem át nem változott: a történelem ama páratlan alakja, ama názáreti Lény, a Ki születése óta mindig csak növekedik, Kinek dicsősége folyton terjed, folyton nő és nőni fog mindig az elkövetkezendő évezredek nagy sokaságában. Ez a Lény, a Ki megfér a legkisebb szív áhítatában s mégis be képes fogadni a nagy mindenséget; a Ki erősebb a kőszálnál, mert Ő a Szeretet; ragyogóbb a napfénynél, mert Ő a Világosság ; szentebb a törvénynél, mert3 az örök Igazság; sérthetetlenebb a királyoknál, mert Ő az Eszme — csak Ő, egyedül csak ez a Lény az, a Ki sem el nem enyészett, sem át nem változott. — Ő, a megtestesült örök Isten ! S miért ? Mert egyedül Ő a vigasztalása a szegénynek, megnyugvása a gazdagnak, reménysége az ifjúnak, istápja az öregnek. Amit Ő, az Ige kimondott: szeretetté vált az egyénnél, könyörületességgé a társadalomban, erénynyé a megpróbáltatások között, megbocsátássá a bűnhődésben, hűséggé a családi kötelékben, erős alappá az államban és megváltássá a halálban. Halomra döntött évezredes előítéleteket , de meg nem sértett egyetlen fűszálat sem. Az előítéletek romjaira uj törvényt, uj szokást, uj társadalmat épített s ez épületnek nem árt sem az idő, sem semmiféle vihar. Harczát egyedül vívta meg az emberiséggel szemben. Fegyver nélkül állt szembe a fölfegyverzett renddel. Mégis, anélkül, hogy sebeket ejtett volna másokon, kivívta a győzelmet drága vérének kihullása által. Alázatossága, szeretete, jósága, bátorsága és vértanusága örök mintául szolgál azoknak, kik az emberi tökély ideálját keresik. Tanaiban, melyek befoglalnak magukba minden időt és minden népet, egy nagy és soha el nem évülő törvénykönyvet adott az emberiségnek — az örök igaz és állandó szeretet mindenható morálja által. Ami jó, azt Tőle tanuljuk. Ha kenyeret adunk az éhezőnek ; ha vigasztaljuk a kétségbeesőt; ha segítünk embertársainkon; ha megnyugszunk bajainkban , az Ő tanai szerint cselekszünk. — Hisz beszédei halhatatlan szónoklatok, minden szava egy-egy példabeszéd, minden mondata egy-egy revelatio, minden hangja egy-egy eszme. Magdolna állal a nőt, Lázár által a nyomort, a Szamaritánusban a szerencsétlent, a Golgothán a keresztet. — Ő váltotta meg az erőszak, kegyetlenség, a durvaság és az önzés szégyenbélyegétől. Tanításai által nyert igazolványt minden nagyság, akár cselekedetben, akár gondolatban nyilvánuljon meg; mert az emberi nem boldogságát csak azok a gondolatok és tények szolgálják, amelyeknek jogosultságot adott az Ő törvénykönyve. E tanítások hatásának nincs határa, mert a halhatatlanságban kulminálnak. E tanítások léteznek anélkül, hogy látnák , működnek anélkül, hogy megfoghatnék ; beszélnek mindenütt anélkül, hogy hallanék , hallják azok is, kik ellenségei, kik hallani nem akarják. Hatásukat látjuk, csodálatos áldásukat érezzük e tanításoknak mindenütt, miként a központi melegnek. Ha mindezt elgondoljuk és átérezzük, nem csodálkozhatunk, ha az emberiség az Üdvözítő születésének emlékünnepét ősidőktől fogva mindig fényesen és a legnagyobb örömmel ünnepelte meg. — Kik az egyháztörténelemben jártasak, tudják, hogy már az apostolok idejétől kezdve ünnepeltetik a Karácsony sz. ünnepe és pedig ősidőktől kezdve mindig deczember hó 25-én. Hogy az őskeresztények mily buzgón ünnepelték e sz. napot, bizonyítja az a körülmény is, hogy Diocletian császár karácsony ünnepén Nikomidiában a templomokban összegyűlt mintegy 20,000 keresztényt égettetett meg, rájuk gyújtván a templomokat. Keresztény őseink e napon hogy jelképezzék az Úr Jézus által az emberiségnek hozott, megváltott szabadságot, ez ünnepen elengedték adósaiknak az adósságot, szolgáikkal együtt étkeztek amaz estén, melyet a keresztény kegyelet sz. estének nevezett el. Ősrégi szokása a kereszténységnek, hogy ez estén a gyermekeknek és szegényeknek, árváknak örömöt igyekeztek szerezni ajándékokkal, hogy jelképezzék az örömöt, mely az egész mindenséget eltöltötte a Megváltó születése által. Keresztény őseinknél szokás volt száraz fa gályát fényességekkel, gyertyácskákkal és gyümölcsökkel, édességekkel díszíteni karácsony estén, jelképezve ez által, hogy az emberi nem, hasonlóan a száraz fához, egyedül Krisztus Jézusban, az élet, a világosság és öröm kútfejében hozhatja a lélek magasztos gyümölcseit: a szeretet, béke, könyörületesség, jóság, türelemnek a hit talaján fakadt és növekedett gyümölcseit. A keresztény ősök példáját követve minden nép, minden nemzet, mely elfogadta a kereszténységet, az Úr születésének ünnepét a lehető fénynyel és örömmel ülte és üli meg minden haz — egész korunkig. A nemzetek, kik a próféta szava szerint: »Velünk az Isten, értsétek meg nemzetek és térjetek meg, mert velünk az Isten« — a pogányságból a kereszténységre tértek, — áttértek egyszersmint a tudatlanságból a műveltségre, a barbárságból a humanismusra, a bálványozásból a tiszta hitre, az igaz Isten ismeretére, a szerencsétlenségből a megelégedésre, a kétségbeesésből a megnyugvásra. A keresztény vallás magasztos igazságai áthatolták őket, teljes odaadással ünnepelték a kereszténység mély jelentőségű ünnepeit, nemzeti, sajátos szokásaikat ezekhez idomították, így jöttek létre, a népszokások a kereszténység sarkalatos ünnepein. De talán egy ünnepen sincs annyi népszokás és fájdalom annyi babonázás, mint a karácsony szent ünnepén. E karácsonyi népszokásokat röviden bemutatni lesz feladata jelen soraimnak. Kérem szíves figyelmüket! (Vége kör.)