Görög katholikus szemle, 1904. július-december (5. évfolyam, 28-52. szám)

1904-07-10 / 28. szám

162. oldal,­ sok még jobban izzadnak, akik az állategészségügyi szolgálat terén most már valóban elérték a kutyanapo­kat. Az ebvész, mint a belügyminiszter e héten közzé­tett körrendeletében közli, az egész ország területén ijesztő mérvben terjed, a­mi az állatorvosokat a legébe­­rebb figyelésre és intézkedésekre hívja föl. Tényleg Ung­­megyében is az ebvész hónapok óta megszakítás nélkül terjed és sajnos, egy megmart szerednyei ember, a be­oltás dacára áldozatul esett, gyötrelmes kínjaitól meg­váltva őt a halál. Annyit be kell vallani, hogy az állat­egészségügyi szolgálat az ország területén kifogástalanul van berendezve, a mi külföldi állatforgalmunkra jóté­kony hatással van. Igaz ugyan, hogy az állatorvosi intéz­kedések most még szokatlanok s a gazdálkodó közön­ségre látszólag olybá tűnnek föl, mintha ezek a szeka­túra jellegét viselnék magukon, de bizony a szigorúan betartott zárlatok, továbbá a beteg állatok kipusztítása a betegedés terjedésének meggátlásánál jótékony hatásu­kat már­is éreztetik. A lelkészek és tanítók jót tesznek, ha a szigorú intézkedésekkel szemben itt-ott felhangzó elégedetlenséget közbelépésükkel eloszlatják. Bár az em­beregészségi szolgálat is jobban volna berendezve, mint ahogy nincs. Ép egy­­állatorvos beszélte a minap, hogy egy községbe kiszállott egy drb. beteg ló miatt, holott ugyanazon községben ugyanazon időben a gyermekek között kiütött nagyszámú fertőző betegedések dacára orvost 10 nap óta nem láttak, még az iskola is nyitva volt, noha a tanító közölte, hogy a betegedést illetékes helyre már napokkal előbb bejelentette. A munkáskéz pedig a hazát itt hagyja s a tenge­ren túl keresi boldogulását. Hiába nagy az ebből eredő kár a mi mezőgazdasági érdekeinkre, de hát a kiván­dorlás emberi szabadság. Legalább a kivándorlók sorsa most már nagyobb figyelem tárgya, Fiumén át kiván­dorlók jótékony állami gondoskodást élveznek. A belügy­miniszter legújabban is közzétett kivándorlási rendeleté­ben hangsúlyozza mindazonáltal, hogy a kivándorlókat az útirány megválasztásában megkötni s őket a fiumei útvonal használatára kényszereszközökkel szorítani nem szándékozik. A miniszternek idézett kijelentése után vé­get ér a zaklatás, a­mit azok szenvedtek, a­kik más irányban szándékoztak a tengeren túlra jutni, azok ré­széről, akiknek a fiumei útirány igénybevétele anyagi hasznukkal jár. A tanítók, tanárok, óvók mielőtt a vakáczió örömeit élveznék, szokásos évi gyűlésüket e napokban, tartották meg. Mint minden gyűlésükön, ezúttal is annyi jó esz­mét és javaslatot vetettek föl, hogy ha ezek s a már fölvetett kérdések a közel­jövőben alakot öltenek s ér­vényesülni fognak, a paedagógusok is a megelégedéstől duzzadni fognak, ha ugyan a miniszter úr kegye lapos tárcájukat is megduzzasztja. Akkor majd kitörtek a köz­mondások könyvéből a latinoktól átszakadt azon szo­morú kijelentést, mely a tanítót olyannak állította elő, akit szerencsétlen sorsa terelt erre a pályára. Hát ha még a kisipar is föllendül valamikor s a megelégedés minden vonalon teljes lesz, úgy már csak mint vers­történelmi emlék lesz feljegyezve a kesergő anya nótá­jának eme kezdő sora: „boldogtalan az az anya, kinek fia csizmadia!“ Azokat, kiket e megremegtető sorok sem hoztak ki kedélynyugalmukból, bizonyára lelki örömet éreznek a hirre, hogy e hónap vége felé a mi haladni törekvő városunkban Balla Kálmán színtársulata néhány hétre tanyát üt, hogy az operett dallama s a tánc lanyhult idegeinket kissé felizgassa. Addig is műkedvelőink tö­rekszenek két előadással fokozni a színház látogatási kedvet. A múlt szombati előadás zsúfolt ház előtt folyt le s ezt a gyönyört hajnalig tartó táncmulatság öröme fejezte be, a kánikulai meleg dacára a tánckedv kez­dettől végig mindjobban fokozódott. Mig mi itthon a vígjátékban és tragédiában gyö­nyörködünk, felvidékünkön lázasan dolgoznak az uj vasúton, ahol a földmunka már befejezőben van, sőt a­­bércek között előálló természeti akadályokat három hatalmas alagút hárítja el. Egész coloniát képez a sok munkásból, építő és szakemberből álló embersokaság, akik munkájukkal nemsokára megnyitják előttünk a forgalmat. Lesz-e ebből városunknak közvetlen haszna, ma még nem tudhatjuk; múlékony kárunk azonban már van; a csirke, kacsa, zöldség, gyümölcs s más élelmi czikk még a szerény retek is mesésen meg­drágult, lévén a felvidéki építők éléskamrája, Ungvár. Hát ha a vasút valaha az uzsoki fürdőt világ­fürdővé teszi, ahol az ungváriak díszes nyaralókat építenek majd; ha Sztavnán felsőbb leányiskola létesül s mint a határszél fejlett kultúrájának központja, megyeházát és városházát kap Ungvár rovására; talán annak a meg­torlásául, hogy Ungvárt évtizedeken át büntetlenül el­tűrték, miként a vendéglős szerednyei képében össze­vágott nyiri vinkót 120 fillérért itatott jóhiszemű vendégeivel, mint a világon sok minden, mindez be­következhet. Ezek a légvárak, akiknek jól esik, vigasz­talásul szolgáljanak, ha téglából sohasem épülnének is fel. Hogy levelemet­ egy kis politikával végezzem, Bánffy Újpárt­ját Ungvárt is megalakítani készülnek, e hó 17-ére már értekezletre hívják a választókat. Lesznek-e hívei, majd kitudódik. Programmja igaz hogy tetszés, s az emberek szívesen térnek oda, ahol jogos nemzeti törekvések kielégítését hirdetik. Olvastam e napokban azt a markáns megjegyzést, hogy Bánffy Dezső testén, amíg kormányon volt, feketesárga köpenyeg lebegett, amelynek nemzetiszínű bélése volt. Most ugyan­ezt a ruhadarabot­ hordja, csakhogy fonákjával kifelé fordítva. Értsen belőle, a­ki mit akar. (x—y) GÖRÖG KATHOLIKUS SZEMLE 1904. julius hó 10. Helyi és vidéki hírek. Hátralékos előfizetőinknek a múlt héten meg­küldtük hátralékaik kimutatását. Kérjük szíves­kedjenek a kimutatott összegeket e hét folyamán beküldeni, nehogy lapunk expediálásában fenaka­­dás álljon be. * Megyés püspök urunk Önagyméltósága f. hó 11-én 8 heti tartózkodásra fürdőbe utazik. Főpásztorunk Önagyméltóságának névünne­pét meleg szeretettel ünnepelte meg f. hó 4-én a káp­talan és a gremiális papság. 9 órakor Matyaczkó Theo­dor kanonok ünnepélyes szent misét mondott, mise után pedig Jakovics János prelatus-nagyprépost magas szín­vonalú, lendületes beszéddel üdvözölte Főpásztorunkat a káptalan és a gremiális papság nevében és jelenlété­ben. Főpásztorunk atyai szavakban köszönte meg az üdvözlést, miután ismételten és ismételten szívére kö­tötte papságának egyházmegyénk, szertartásunk, hazánk fölvirágoztatását, népünk jólétének előmozdítását. A lelke­sedéssel fogadott főpásztori irányitó szózat után rövid pár szóban üdvözölte még a m.-szigeti gör. kath. egyház­­község nevében Szakmáry műépítész is Őnagyméltóságát. Az üdvözlésre többen a vidéki papságból is megjelentek. * Eljegyzés: Hosszumezei Buzinkay Sándor a fel­vidéki járás szolgabirája Ilosván, eljegyezte özv. Csucska Cyrillné szül. Balog Margit urhölgyet, Balog János cser­halmi g. kath. lelkész kedves leányát. * A m.-szigeti gör. kath. ruthén tápintézetbe való fölvétel végett a folyamodványok iskolai bizonyit­­ványnyal fölszerelve július hó végéig adandók be, az intézet Nagyságos igazgatójához. Gyászjelentés: Szabó Cyrill kassai állami fűreál­iskolai tanár, a saját, gyermekei, unokái, a testvérek és számos rokon nevében szomorodott szívvel jelenti, hogy szeretett neje, a legjobb anya, nagyanya, testvér és rokon Szabó Cyrillné szül. Duliskovits Aurélia folyó évi július hó 5-én hajnali 121 órakor, életének 58-ik, boldog házasságának 41-ik évében rövid szenvedés s a halotti szentségek felvétele után az Urban elhunyt. Áldás és béke lengjen drága porai felett! Az elhunytban felelős szerkesztőnk nagynénjét gyászolja. * Kereszt megáldás. Múlt hó 26-án igen szép ünnepély folyt le Darócz és Baranya községek határában. Ugyanis akkor áldotta meg Melles Demeter c. kanonok a Todok András baranyai születésű, jelenleg amerikai lakos által felállított igen szép kő keresztet. É­s hasonló ünnepély folyt le e hó 3-án Mocsár községben, a­hol Üveges János és neje Fulajtár Julianna állított fel egy remek kő keresztet. A keresztet Rapcsay Antal kér. esperes és Rákóczy Ferencz palágyi lelkész áldották meg, a beszédet pedig Tahy Ábrahám dobó-ruszkai róm. kath. esp. plébános tartotta. Mindkét keresztet Bavolyár József ungvári kőfaragó készítette. * Műkedvelői előadás. Ő felségeik védnöksége alatt álló „Vöröskereszt-Egylet“ ungmegyei fiókja. Ung­­megye részére az Erzsébet kórházban létesítendő ágy­­alapítvány javára folyó évi július hó 9-én műkedvelői előadást rendezett a Korona-szálloda nagytermében. Színre került: Az egyetlen leány. Vígjáték 1 felvonásban. Irta: Gr. Fredró Sándor. Szereplők voltak: Morvay Antal ur, Vajdaffy Irén urleány, Griczman Gyula ur, Gergelyi Margit urleány, Rimák Sándor ur, Kalmár Mariska, Manajló Anna, Gazdag Elvira urleányok, Keselyák Mihály, Eperjessy József, Popovics Endre, Braun Dezső urak. * Halálozás. Özv. tárjai Szaxun Jánosné szül. Doyon Fanni f. hó 2-án a szentségek ájtatos felvétele után életének 74-ik évében az Urban elhunyt. A meg­boldogult hült tetemeit folyó évi julius hó 4-én helyezték a Kálváriái sirkertben örök nyugalomra nagy részvét mellett. Az elhunytban Szaxon József c. kanonok, ungvár-cehornyai főesperes lelkész sógornőjét, Pogány Gyula főgyón. tanár neje pedig édes­anyját gyászolja. * „Beregi Újság“ címen f. hó 7-én új hetilap indult meg Beregszászban Dr. Kubovich Géza és Nagy Ernő szerkesztésében komoly programmal. Az első szám változatos tartalommal jelent meg. * Lovagias ügy: A szolyvai takarékpénztár feltö­résével Markovics Mózes és Markovics Juda­házi lako­sokat gyanúsították. Ezért ők Amerikába mentek ki. Most azonban visszajöttek s ezt Steinberger Mózes mun­kácsi bérkocsitulajdonos a rendőrség tudomására hozta. Markovicsék emiatt rátámadtak Steinbergerre a nyílt utcán s őt alaposan elverték. A munkácsi rendőrkapitány ezért őket 8—8 napi elzárásra és 100—100 korona pénz­­büntetésre ítélte. * Gyógyszeráru kereskedés. A belügyminiszter Lám Elemér ungvári lakosnak megengedte, hogy Ung­­várott gyógyszeráru kereskedést nyithasson. A Wechselmann-alapítványból a pesti izr. hit­község tanítóink közül 200—200 koronát a következők­nek szavazott meg: Bobonka András, Bököny; Bonkáló Sándor, Rahó; Gregorovits Mihály, Izbugyaradvány és Popovics Demeter, Ilonokújfalu.­­ A Széchényi-liget (Vadaskert) immár eddig nem látott­­rendezéssel készen áll a közönség rendelkezésére. Megnyitása nagy közönség jelenlétében f. hó 5-én volt. A pavilon előtt minden csütörtökön fél 6-tól fél 7-ig térzene lesz, melyet a helybeli katonai zenekar rendez. A „Védekezés a takarmányhiány ellen“ című füzetben a földmivelésügyi miniszter felhívja a gazdakö­zönség figyelmét az idei gyenge takarmánytermés eset­leges káros következményeire s ennek megelőzése végett olyan növények közbeszűrt termelését ajánlja, amelyek tarlóba vetve még őszszel, vagy később vetve kora ta­­vaszszal adnak termést s igy a zöldtakarmányozás ki­­nyujtását vagy a zöldtakarmányozás korai megkezdését, valamint a téli takarmány pótlását teszik lehetővé. A fü­zet nagyobb számban megküldetett mindazon vármegyék gazdasági testületeinek, amelyekben a takarmányhiány jelentékenyebb. A füzetet, míg a készlet tart, ez iránti kérelemre a földmivelésügyi ministérium kiadóhivatala is mindenkinek díjtalanul megküldi, aki ezért egyszerű levelezőlapon oda fordul. * Kinek kell kenyér ? Az ugocsai feketehegyi áll. kőbányába 200—300 kavicstörő munkást keresnek. Egy vasúti kocsit betöltő kavicsmennyiségért — vagyis 7­2 köbméterért — a bánya 13 koronát fizet, a beterhelésért még külön 1 kor. 60 fillér jár. A bánya a munkásoknak in­gyen lakást ad, őket pontosan fizeti ki s ellátja őket télen-nyá­­ron munkával. Állomás: Királyháza,Tekeháza, N.-Szőllős. * Ménselejtezés lesz e hó 18-án Turjaremetén az állami méntelepen. Felhívjuk reá az érdeklődők figyelmét. * A m.-szigeti gör. kath. ruthén tápintézetnek egy a gymn, IV. osztályát jelesen végzett növendéke a szünidőre nevelőnek ajánlkozik. Bővebb fölvilágositással szolgál az igazgatóság. * Műhimzési ingyenes tanfolyam. A Singer Co varrógép részvénytársaság ungvári fiók üzletveze­tősége, e hó 12 Ungváron a Druget téri állami iskolában a műhimzési tanfolyamot megnyitja, mely tanfolyamon az eredeti Singer varrógépeken, a társaság egyik kiváló női alkalmazottja tanítani fogja a különféle műhimzése­­ket u. m. színes hímzést, zsinór és monogramm hímzést, Madeira és I­­ordanger munkákat, aplicatiókat, úr és át­tört munkákat stb. igen könnyen érthető módszer sze­rint, úgy hogy a tanítvány már 8 nap után önállóan dolgozhat. Az oktatás díjtalanul történik, a munkakiál­­lítás megtekintése mindenki részére szabad. Mindazon urinők és úrhölgyek, kik az oktatásban részt venni óhaj­tanak, szíveskedjenek jelentkezni, a­ Singer Co varró­gép részvénytársaság üzletében, Ungvár Aj tér 1. sz. alatt. KÜLÖNFÉLÉK. Apróságok a gyermekszobából. Egy angol újság egy csomó kedves apróságot mesél el a gyermekekről. Többek közt nagyon kedves egy apró londoni emberke logikája, a­ki életében legelőször került falura. A le­gényke édesapjával sétálva az út mellett egy legelésző kipányvázott lovat látott. — Nézd, papa, egy tehén, — szólt a gyerek az apjához. — Nem tehén az, fiam, hanem ló, — válaszolt az apa. — Oh nem, ez tehén, — protestált a kis filozó­fus, — mert a lónak hátul kocsija van. Nagyon kedves a Harry és Jim esete is. A papa és mama színházba mentek, a fiuk hát a Ricke őrize­tére maradtak. Úgy kilenc óra felé a Ricke bejött, hogy a fiukat lefektesse. A dolog azonban nem ment olyan könnyen, mert Jim és Harry úgy határoztak, hogy be­várják a papát és a mamát. Ricke azonban hajthatatlan maradt és a fiatal uraknak ágyba kellett bújni. Jim mozdulatlan arccal, hősi megadással engedett az erő­szaknak, Harry azonban egy hatalmas jeremiádra gyúj­tott reá s a­mint Isten tudni adta, torkaszadtából or­dított. Ricke abban a reményben, hogy majd csak Harry is beleun az eredménytelen küzdelemben és fölhagy a sírással, odaült az ajtó mellé hallgatózni, hogy mikor csöndesül már el. Egyszerre csak elhallgat Harry és az ajtó előtt hallgatózó leány hallja, a­mint odaszól Jimnek: — Na most sírjál te egy kicsit, mert én már nem bírom tovább . . . Az életkor és a nagy irodalmi alkotások. A Book­man egy munkatársa érdekes dolgokat irt arról, hogy a nagy írók mily korban alkották legnevezetesebb műveiket. Dickens huszas éveiben írta legjobb műveit, Trol­lope ellenben csak negyvenéves korában kezdett írni. Milton már ötven éves volt, mikor hozzálátott nagy mű­vének megalkotásához. Swift ötvenöt éves korában írta a halhatatlan Gullivert. Defoe ötvennyolc éves volt, mi­kor Robinson Crusoe történetét megalkotta, addig semmi egyebet nem írt, csak újság­cikkeket. Walter Scott negyvennégy éves korában írta Waverley-t, első regé­nyét. Darwin ötven éves korában adta ki a „Fajok ere­detét“. Hood negyvenhat éves korában írta a híres „Dal az ingről“ című költeményét. George Eliot ötven-ötven­­két éves volt, mikor az első művei megjelentek. Hugo, Byron, Burns, Pope, Alferd de Musset, Shelley és Thé­ophile Gautier ellenben igen fiatalon alkotta remekműveit. Étvágy és egészség. Pawlow pétervári orvosta­nár az emésztőmirigyekről nemrég közzétett könyvében különösnek mondja, hogy a fiziológusok eddig az étvágy kérdésével kutatásaikban olyan keveset foglalkoztak. A fiziológusok eddig csak az egyes ételek tápér­tékét kutatták, azzal azonban, hogy mennyire ingerük az ízlés szervét és hogy mennyire idézik elő vagy fo­kozzák az étvágyat, nem törődtek. Pawlow nagyon hely­telennek mondja ezt az elhanyagolást, mert az étvágy nagy szerepet játszik az emésztésben és az emésztési zavarokat elhárítja. Az étvágygyal tehát többet kellene foglalkozzak a tudósoknak és főképen félre kell tenni azt a helytelen nézetet, hogy az étvágytalanság szub­jektív tünet, a­melynek nincs jelentősége. Tapasztalás­ból eddig is tudtuk, hogy nem elég a tápláló koszt, ha­nem az ételeknek ízleteseknek is kell lenni. A mesterséges, izetlen preparátumok, akármilyen nagy is a tápértékük, az ízletes falatokat nem pótolhatják. Leg­főbb ideje tehát, hogy azok a tudósok, kik az élettan kérdé­seit kutatják, az étvágy kérdésére több gondot fordítsanak.

Next