Görög katholikus szemle, 1905. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1905-01-08 / 2. szám
1905. január hó 8. GÖRÖG KATHOLIKUS SZEMLE már azért is szeret járni, mert itt legalább megmelegszik, esetleg egyik-másik társától a számtani példa elkészítéséért egy-egy falatka kenyeret is kap. Hogy külsőleg is megismerjük Jánost, megjegyzem róla, hogy szőke, sovány legény, szeme kék, arca csinos, tekintetéből értelmesség sugároz ki . . . István bácsi már az előszobában seper. A tanteremben csend van. Egyszerre hirtelen kinyílik a külső ajtó és mint a vihar úgy rohan be az iskolába Nyilas Laczi, egy 9 éves alacsony fiú, aki a IV-ik osztályt látogatja. Mosdatlan, piszkos arcáról is leolvashatni, hogy nem a kiválóbb viseletű tanulók közé tartozik. És valóban Nyilas Laczi gyenge felfogású, könnyelmű és ellensége a rendnek és csendnek. Ő valóban átka a tanítónak s talán még inkább István bácsinak. A ruha, mint mondani szokták, »ég« rajta, hamar tönkre teszi a legjobb kabátot, a legerősebb kalapot; cipője piszkos, kopott, kigörbített sarkú. Nyilas Laczi után nyomban berepül a seprű is, s érintve fejét leesik az iskola padlójára. Ugyanabban a pillanatban lép be István bácsi is. Laczi nem veszi le fejéről egész a szemére lehúzott, kilyukadt sapkáját, s István bácsi elől a pad mögé igyekszik elbújni, de az öreg szolgának sikerült őt megragadni s kíméletlenül megrángatta a fülét. " — Adok én neked, te gonosz . . . Nyilas Laczi visit. Kemény János, féloldalról oda tekintve, szótlanul nézi a jelenetet. Ma azzal kezdte Nyilas Laczi a csínyek sorát, hogy István bácsit így köszöntötte : — Jó reggelt Pistike! István bácsi sértve érezte magát, s ezért dobta utána a seprőt, de mert ez nem találta el az ügyes Laczit, ezért aztán fülén akarta kitölteni beszuját, mi szépen sikerült is neki. Felemelvén seprőjét István bácsi visszatért az előszobába folytatni munkáját. Az ajtóban még visszafordult egyszer és megfenyegette Nyilas Laczit, aki erre azzal felelt, hogy kezével meghuzogatta néhányszor orrát, ezzel István bácsinak egy rossz szokását akarván utánozni. — Aztán egészen nyugodtan levette gubáját és sapkájával együtt — a fogas mellőzésével — egyenesen a szagolyba dobta. Közben egy bogarat vett észre azt tenyerével megölte és egyszeriben Kemény Jánosra dobta. — Hagyj békében, bolond! — mondotta erre haragosan Kemény János. Bejelentiek a tanító urnák . . . — Gyerünk ki az utcára, — ajánlotta Nyilas Laczi. — Nem megyek, nem látod hogy István bácsi haragszik ? Kemény János aztán elkezdi sörülgetni a padról a port. Ezt mindennap megteszi s ezért nagy kegyben van István bácsinál. Kemény Jankón és Nyilas Laczin kívül nincs senki más a tanteremben s ezért ez utóbbi kezd is már panaszkodni, hogy nincs kivel kötekednie. Unalmában a tanító asztalához megy s ott az irkákat elkezdi nézegetni csak azért, hogy rendetlenséget csináljon, de Kemény Jankó csakhamar rászól, hogy ne merje bántani ! Ő ugyanis ismeri jól társát, tudja, hogy Nyilas Laczi majd még őt fogja a tanító asztalának rendellenségéért bevádolni. Akkor aztán az ablakhoz ment Nyilas Laczi és elkezdte az ablaküveget letartó ragasztékot lekapargátni. Majd ismét István bácsihoz megy, s azt mondja, hogy otthon feledte könyvét, miért is haza kell mennie. István bácsi elengedi . (egyébiránt szigorúan ügyel arra, hogy sokat ki-be ne járjanak a gyermekek, mert azzal kihűl a tanterem és behordják a padlót) Nyilas Laczi pedig alig futott néhány lépést, észrevett egy rövidke tégutat, s persze legott elkezdett csúszkálni. Majd egy kutyát vesz észre, azt hógolyóval meghajigálja, ugyanazt teszi egy macskával is s aztán megáll és gondolkozik, hogy mit is kellene még kezdenie.Ezalatt az iskolai óra mutatója közeledik a VIII-hoz ; a tanulók egymás után jönnek az iskolába, a tanterem megélénkül, mint a méhkas. Az egyhangú zúgásból néhanéha kihullik egy-egy erősebb nevelés, kiállás, dobbantás, ütés . . . Egyesek csendesen ülnek a padban és ismétlik a lecskét. Nyilas Laczi is belép újból a tanterembe és mint a veréb úgy sürög-forog társai között, lesi az alkalmat, mikor dughat be egyik-másiknak gallérja mögé egy-egy hógolyócskát. — Megteszi ezt Kemény Jankóval is, aki bosszújában kijelenti, hogy feladja Laczit a tanító úrnak az ablak megrongálásáért. A meghógolyózottak csoportja egyértelműleg Kemény mellé áll és biztatja a feladásra. Nyilas Laczi megijed a feljelentéstől és arczán a megbánás kifejezése tükröződik vissza. Szeretne kiszökni de István bácsi nem engedi ki. Szomorú megadással várja a következendőket. Belép a tanító úr és az ima elvégzése után azonnal végez Nyilas Laczival. Azonban 5 perc múlva már elfeledi a kis nyugtalan a büntetést, már ismét ingerkedik a szomszédokkal . . . * * * azon összegekről, melyek az 1904. év április 1-től dec. 31-ig szabályozott illetmény címén a kántortanitói »Erzsébet*-leányárvaház alapjára befolytak . 1904. április 2-án : I eszó Andor u.-tibavai kt. 21 K, Leviczky Emil lasztoméri kt. 42 K, Pavuk Antal u.sáradi kt. 42 K, Varga János h.-dorogi kt. 21 K, Tölgyesy Lajos kölesei kt. 30 K, Túrok András szmerekovai kt. 10 K. 1904. április 5-én : Révész András h.-dorogi kt. 42 K, Lipeczky Mária h.-dorogi t. 42 K, Tokár György kis-kállói kt. 10 K, Kostyák Mihály márkcsemernyei kt. 42 K, Egreczky Mihály lesznai kt. 22 K, Iván József dédai kt. 30 K, Drohobeczky János h.homoki kt. 30 K, Bokotej József urmezői kt. 21 K, Krecsun Péter miszticzei kt. 42 K, Takács Mihály f.ardói 42 K, Boksay Mihály sztánfalvai kt. 42 K, Küzmös Róza h.-dorogi tanítónő 42 K, Oláh Imre h.-dorogi tanító 42 K, Bobik János csornoholovai kt. 42 K. 1904. április 6-án : Hodobay Ernő vécsei kt. 10 K, Kuczin Péter egresi kt. 42 K, Kövér Baziliakárti kt. 42 K. 1904. ápr. 9-én: Gyorgyai János laziscsinai kt. 21 K, Spák Mihály rozsályi kt. 21 K, Szemár László uzsoki kt. 42 K, Machlinecz Mihály fedelesfalvai kt. 42 K, Ignácz Mihály balsai kt. 42 K. Április 13-án : Szócska János f.-karaszlói kt. 42 K, Szitár János balazséri kt. 42 K, Zavagyák Mihály bégányi kt. 42 K, Zsidó Theodor makkos-jánosi t. 11 K, Zachariás Antal borsii kt. 42 K, Petach Endre encsencsi kt. 21 K, Lukács Sándor korumlyai kt. 42 K. Április 18-án : Michalovics János szeklenczei kt. 42 K, Szkiba János felosztói kt. 22 K. Ápr. 20-án Oláh György turserebesi kt. 42 K. 22-én Kriczkalyuk János rákospataki kt. 14 K. 25-én Izay Cyrill medvegyóczi 42 K. 28-án Révay János mércsei kt. 21 K, Május 7-én Czibelenykó Simon lyuskai kt. 42 K, Malyár György szécskereszturi kt. 21 K. 9-én Schveiger Anna-Doros Lászlóné makariai tanítónő 22 K, Tokár György kis-kállói kt. 10 K. 18-án Leviczky Emmanuel kt. 42 K. 25-én Kivi János uj bárdi kt. 42 K. 28-án Dobra Mihály bástyaházai kt. 21 K. Június 1-én Lengyel János h.-dorogi kt. 42 K, Popovics András ódávidházai kt. 42 K, Kuzma György gebei kt. 10 K. 50 f., Felkovics János hunkóci kt. 14 K, Szabó János a.ribnyiczei kt. 21 K. 7-én Szitovszky Sándor szászfalusi kt. 10 K, Jaczura András vacskómezői kt. 20 K. Julius 4-én Kiss Péter t.polenai 42 K, özv. Pazuchanics Györgyné utólagosan 21 K. 5-én Tóth Sándor csékei kántor 21 K. 6-án Fedák István laszlóczi kt. 42 K. 8-án Tokár György kis-kállói kt. 10 K. Augusztus 5-én Vojcsehovszky András nagy-bereznai kántor 22 K. 13-án Burály György runyai kántor 42 K. Bihán Mihály beregbákóczi kt. 12 K. 16-án Németh János ilonca-novoszeliczai kt. 21 K. 17-én Szolyvai György bökönyi kt. 21 K. 22-én Bobonka András bökönyi kt. 21 K, Molnár János s.-pataki kt. özv. 42 K. 23-án néhai Rimák György volt neviczkei kt. özv. 42 K. 24-én Soltész Sándor t.remetei kt. 21 K, Izay Péter n.-szőllősi kt. 21 K. 25-én Tölgyesi Lajos kölesei kt. 12 K, Jaczina György hátmegi kt. 42 K. 26-án Hrabár Győző sztavnai kt. 42 K, 30-án Deák Pál veresmarti kt. 42 K, Bokotey József őrmezői kt. 21 K. Szeptember 14-én özv. Ivancsó Endréné volt timsori kt. özv. 42 K, 16-án Futáros István őrmezői kt. 20 K, Petreczky Péter lehóczi kt. 20 K, 26-án Drohobeczky János b.-homoki kt. 12 K, Iván József dédai kt. 12 K, Idnát János székesegyházi kt. 27 K. 28-án Mulega Emil nyirvasvári kt. 42 K. Október 20-án Barna János dulfalvai kt. 20 K, Sutka György ulicsi kt. 42 K, Chudán László zalaborfalvi kt. 20 K, Id. Lyach Péter n.-rákóczi kt. 21 K. 27-én Gojdics Mátyás lyulai kt. 42 K. Nov. 1-én Bóbita János viskai kt. 21 K 26 f. 7-én Csepák András szajkófalvai kt. 42 K, Stefán Elek hajdú-böszörményi kt. 42 K, Egressy Elek hajdú-böszörményi kt. 42 K, Korpos Róza hajdú-böszörményi tanítónő 42 K. 28-án Zsellvay Béla német-porubai kt. 21 K. December 1-én Zseltvay Béla németporubai kt. 21 K. Zsupán László bárdházai kt. 42 K. Szirkó József taraczujfalusi kt. 26 K. Összesen 2882 K. 76 f, a XVIli. kimutatás lett. 1678 K. tehát az 1904. évben befizettetett 4560 K. 76 f, mely összeg tekintve a nagy hátralékot bizony csekély eredménynek minősíthető. Újólag kérjük tehát a t. tanító urakat, hogy hátralékaikat fizessék be. Ungvár, 1905. jan. 1. íme, e bemutatott iskolai képből a paedagogusnak sokat kell kiolvasnia. Meg kell ismernie abból legalább a főbb szereplők lelki vonásait. És az ilyen jelenetek gyakran ismétlődnek, így aztán annál biztosabban lehet leszűrni a gyermekre vonatkozó ítéletünk objectív igazságát. A gyakorlat pedig majd arról fog minket meggyőzni, hogy a különféle lelkületek, különféle nevelési VII. kimutatás azon összegekről, melyek az 1904. év április 1-től december 31-ig szabályozott illetmény címén a kántortanitói fíárvák alapjának javára befolytak. 1904. ápr. 16-án Gliba György piricsei kt. 42 K, Okt. 4-én Kiss Gyula munkácsi tan. 3 K, Nov. 26-án eljárást igényelnek. Nem lehet egyazon módon eljárnunk a Kemény Jankókkal és a Nyilas Laczikkal. Az utóbbi féle csintalan gyerkőcökkel szemben a sablonos büntetés hatástalan, itt speciális módszert kell kieszelnünk, tapintattal, megfontolva kell azokkal elbánnunk, Ítéletünk megalkotása előtt figyelembe kell vennünk az esetleges körülményeket, indokokat, melyek a gyermeket bizonyos irányú lelki állapotra terelik. Kemény Jankó szegénysége miatt keresi fel elsőnek az iskolát, Nyilas Laczi pedig kötekedési szándékból. Kemény Jankónál a mellőzés fokozza a restséget, Nyilas Laczi pedig ilyenkor annál csintalanabbá válik. Figyeljük vagy figyeltessük meg tanítványainkat előadás előtt, előadás alatt, után, játék közben, otthon s a templomban, igy aztán annál tisztább képet nyerhetünk lelki világukról, s annál helyesebb utat választhatunk a nevelés dolgában. Volosin Ágoston: XIX. Kimutatás Volosin Ágoston, a közp. vál. jegyzője özv. Nazdraveczky Józsefné, kántorözvegy 20 K, özv. Petriscsák Györgyné kántorözvegy 20 K, özv. Brenyó Illésné kántorözvegy 21 K. Dec. 31-én Peczár Mihály apori tanító 21 K. Összesen 127 K, a Vl-ik kimutatás 306 K 90 f., tehát az 1904. évi összes befizetés tesz 433 K 90 f. Tekintve azt, hogy az egyházm. kormány a képezdei tápintézetben 17 któi árvafiúnak ad ingyenes ellátást, ez a befizetés is fölötte csekélynek tartandó és arról tesz szomorú tanúságot, hogy a k. tanító urak árváikkal nem sokat törődnek. Ungvári, 1905. jan. 1. Volosin Ágoston, a választmány jegyzője. TANÜGYI HÍREK. K.-tanitói kinevezés. Moncsák Sándor klenovai k.-tan. kineveztetett Bercsényifalvára rendes tanítóul és ideiglenes kántorul. Kinevezés. A tőketerebesi állami elemi iskolához, mely 9 tanerőre lett kibővítve, tanítónőnek Répay Berta, Répay András k.tanitó képzőnk volt tanárának leánya neveztetett ki. TÁRSADALOM. A mi érdekeink. (Közgazdasági röpirat.) Irta: Somlyói V. Ignác nagyszőllősi kir. járásbirósági végrehajtó. Ingyen kiadás. Kiadja: Ugocsavármegye iparfejlesztő bizottsága. Nagyszőllős. (Vége.) II. Konstatálja Somlyói, hogy a ruthén kevés igényű, de kifogásolja, hogy »kezdetleges szövésű, varrású, durva vászon és gyapjúból szőtt ruhadarabok képezik ruházatát«. Ez is az elszegényedés oka volna? Alig hiszem. Ismerek egy 30 holdas öreg ruthén gazdát, ki télennyáron ingben, lábravalóban, egy gubában és csizmában jár. De nem is kótyavetyélte el szerény ruházkodása miatt apai örökét, még szerzett is hozzá bőven. A fia, no az már halad a korral a ruházatban, de az adósságcsinálásban is! Hát bizony a csinos ruházkodás iránt nagy hajlama van a ruthénnek is; elmúltak a régi idők, midőn a hajadonok és menyecskék még száraz időben is, csak a templom cintermében húzták fel a csizmát! De nekem e téren a cifra ruházkodással szemben az az óhajom, hogy a ruthén a maga felesége, lánya szőtte, varrta ruhában járjon s ne szoruljon a boltosra. De e mellett maradjon erkölcseiben is a régi, maradjon családi életében is ósdi és nem fog versenyezni Munkács Nagy szó 11 éssel az állami gyermekmenhely felállításáért, hanem elviszik a jóval modernebb vidékre, népünk nem kis örömére ! De kívánom a mezőgazdaságnak modern szellemben való tökéletesítését és ehhez a szakértőknek a nép közti gyakorlati útmutatását, támogatását a munka idejében, a házi ipar fejlesztését, gyári munkát, szóval foglalkozást a népnek! Igaza van a röpirat szerzőjének, hogy a hernyózást a ruthén sem viseli nagyon a szivén, de mondja meg, hogy hát széles e hazában csak a ruthénon múlik ez ! De még az ingyen gyümölcs csemetét sem a ruthén kapta mindenütt, sőt talán csak ott kapott ilyent, ahol csak ruthén lakik. A ruthének pénzen is szívesen vettek volna csemetét, de a vasúton számukra meg nem érkezett. Eszembe jut különben itt, hogy néhai áldott emlékű Festetics György keszthelyi gróf a maga jobbágyaival csak akkor tudta megkedveltetni a gyümölcsfa tenyésztést, mikor már a tiszttartója azt jelenthette neki: »már lopják a gyümölcsöt!« »Hál' Istennek, hogy már lopják«, szólt a nemes gróf. Ne csodálkozzék tehát Somlyói úr a ruthén parasztnak az újítástól való idegenkedésén. Megfigyeli az az urak újításait, de csak a kipróbált ösvényen kísérletez aztán ; nem azért-e, hogy nem bízik az utakban ? De hát ma a közutak befásitását hol vitték keresztül ? pedig a hatóságoknak meg volt hagyva. Hanem azért hiszem, hogy Czapáry Dénes példáját, ki a Szőllős és végardói állami út befásitásához csemetéit ingyen felajánlotta és ültettette, pár év múlva a kisbirtokosok is fogják követni, van erre már is példa: Veresmarton néhai Popovics András példaadása és folytonos rábeszélése folytán létesültek a már régóta fejlődő gyümölcsösök. Kis-Rákóczon is vannak szép gyümölcsösök. A szőllősi hegyen a ruthének is rigoliroznak már s permetezik a szőlőt. Az ölyvesiek vagyonszámra szállítják a műtrágyát. »Erkölcsi irányelvek« szakaszban: »A lelkészeknek, kántoroknak és tanítóknak kötelességévé tenné Somlyói, hogy vasár- és ünnepnapokon a népnek népies előadást tartsanak« a gyakorlati ismeretek elsajátítása céljából. »Oktatni kell új foglalkozásokra, amilyenek a gyümölcsészet, méhészet. És aztán minden gazdasági szakmába vágó dologra Hát a dolog elméleti részét illetőleg a papok, tanítók ezt meg szokták tenni kevés kivétellel. De bizony gyakorlatilag ezt vasár- és ünnepnap tenni a keresztényeknél még nem lehet; talán lehetne ebben a tekintetben a zsidó ünnepnapokon a zsidósággal kísérletezni, hogy ne töltsék teljesdologtalanságban a sabeszt, hiszen ők is szegényednek szegények ! Ami az adózásnak, mint állami szükségletnek a ruthén előtt való ismertetését illeti, erre már elmondtam a mondanivalókat. Hogy az adóhátralék ne nőjjön, erre a jegyzőknek kell ügyelni megküldvén az adó- 7. oldal. 2