Görög katholikus szemle, 1916. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)

1916-07-02 / 27. szám

Ungvár, 1916.j­ulius ?■ Szerkesztőségi iroda: UNGVÁR, (VÁR). Kiadóhivatal: UNIÓ KÖNYVNYOMDA RÉSZVÉNYTÁRSASÁG : UNGVÁR, (VÁR). Hirdetési és előfizetési dijak a kiadóhivatal címére küldendők. Főszerkesztő Felelős szerkesztő: KAMINSZ­KI GÉZA. DULISKOVICH ELEK. Könyvnyomda- és lapkiadótulajdonos: Az Unió Könyvnyomda Részvénytársaság nevében: KAMINSZKY GÉZA. 27. szám. Tizenhetedik évfolyam-EGYHÁZI, TANÜGYI ÉS TÁRSADALMI HETILAP.­­ MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre................. 8 kor. Fél évre...................... 4 kor. Negyed évre ............ 2 kor. Amerikába.................10 kor. Egyes szám ára 10 fillér. — A lap elfogadása előfizetésre kötelez. — Hadiárvákért. EGYHÁZ. Az III imája mint háborús ima. Egy bajor katonatiszt levele a feleségéhez a frontról- Németből: Zsatkovics Kálmán. Miért kell nekünk a háborút végigimádkozni ? A borzalmas háborúnak már megvolt az évfor­dulója és a végét még nem látni. Itt természetesen arra kell gondolnunk, egy ellen­séges világ találkozott össze, hogy hazánkat eltiporja. Franciaországból, Belgiumból, Oroszországból, Szerbiá­ból, Montenegróból, Amerikából, Kanadából, Angliából, Egyiptomból, Indiából, Afrikából, a világ szélén levő Japánból ömlenek össze, hogy nekünk halált és ínséget készítsenek elő. Ellenségeink azt mondják, hogy ők nem akarnak egyebet, mint a német militarizmust letörni. De a mi militarizm­usunk nem­ egyéb, mint orszá­­gainknak, a mi szülőföldünknek, atyáinknak és test­véreinknek, nővéreinknek és anyáinknak, feleségeinknek és gyermekeinknek, atyai házainknak és templomainknak a védfala, így hát megilleti ezen legszentebb javainkat a mi éberségünk. Az Isten akarata volt, hogy ezen javak védelmére hadbavonuljunk , mert az Isten akarata volt, azért ránk nézve ez a háború szent háború és aki ebben a háborúban elesik, az mint egy oly kötelesség­nek áldozata esik el, amit az Isten reá rótt. Ebben a tudatban és a német nép iránt való régi szeretősünkben vonultunk mi a harctérre, harcba az angol mammon ellen, a zabolátlan kapzsiság ellen, amely elhatalmasodott a világon, harcba a francia nyegleség ellen, harcba az orosz zsarnokság ellen, amely ember­társait a legdurvább módon kancsukával és számkive­réssel teszi rabszolgáivá, harcba a szerb fejedelem-gyilkos forradalom ellen. Ilyen értelemmel állunk mi a mai napon az ellenség földjén, hogy az egész világ ellenében megvédjük azt, amit atyáink kivívtak — a német földet, a német szabadságot, a német becsületet és a német nép kulturhivatását. De ezen feladat, betöltésére nem elég, ha a ke­ménység ellenében, keménységet helyezünk és a karddal dühösen közbevágunk. Mi csak akkor teljesítjük a végzet­teljes óra szörnyű felelősségét, ha egyúttal a kemény világeseményeket lelkileg átéljük, ha mi a német kedély legbensőbb erőit mozgásba hozzuk. Az Isten vezérelt bennünket ebbe a harcba , de az Isten ezen háború nyomorúsága által vissza is akar hívni bennünket, hogy mi tisztábban, mint máskor, vegyük át atyáink legjobb örökségét, hogy azt a jövő nemzedékeknek örökül hagy­hassuk. Nekünk végig kell imádkozni a háborút. Úgy ment keresztül a német népen, mint valami ima-áram, amidőn az Isten szélvihara júliusának augusztusra való ama for­dulóján, mely világfelfordulás volt, a német népen ke­resztül kezdett vonulni és abban a hűségben, amit a német nép dicsőségesen megőrzött, sok ima él. De ha oly borzasztó események dobogtatják szívünket, mint most, gyakran nehéz tudni, hogyan kell imádkoznunk. A lélek tanácstalanul tapogatózik mindenfelé és mégis az Úr imájának, amelyet mi különben a békeidőben imádkozunk, kell a német nép számára háborús imá­nak lenni. * * * *Miatyánk, ki vagy a mennyekben/« Az a szikla, amelyen mi állunk, keresztények győzelmes világ­nézete. Nem a vaksors uralkodik felettünk lélektelenül, színtelenül. Egy pillantás arra, aki minket a Miatyánkra tanított, a felfeszített és feltámadott Üdvözítőre, bol­dogító tudatunkká lesz, hogy minden világesemény felett egy atyai szív dobog érettünk, hogy az örök szeretet őrködik felettünk. Aki ezt a tudatot megszerezte, az erősebb lett mindannál, ami vele történhetik. Ő tudja, hogy az Istennek irántunk a békének és nem a szen­vedéseknek gondolatai vannak. És ha ennek az utolsó áldozat és a legkeserűbb szenvedés lesz az ára: Boldog, aki az éjszakában és a sötétségben és a halálban gyer­meki bizalommal képes fohászkodni : »Miatyánk, ki vagy a mennyekben !« Természetesen ez a szó »Mi atyánk« ma többet jelent, mint valamikor a keserű fájdalom önmagában. Emberek, keresztények egymásra törnek karddal és ágyú­val, vad gyilkoló kedvvel. A modern kultúra vezető népei felkoncolják egymást a legiszonyatosabb háború­ban. Az emberiség összes nyomora talán összezúzza egyeseknek a szívét is. A mód, amellyel a bárdolatlan, kíméletlen önzés a háborút ránk hozta, a mód, ahogyan azt viselték, mintha gúnyja volna a nagyrabecsült, modern kultúrá­nak. De a háború az emberiség kultúrájának a csődje és aki ember és meggondolja a maga emberi voltát, kénytelen azt szégyenprrral beismerni. Az emberiség kul­túrájának a csődje tudatára juttatja a saját nyomorult szegénységét . Mi az ember ? Mi vagyok én ? (Vége köv.) TÁRSADALOM. A Kárpátok napja. 1916. május 1. Folytatás. 3. A nyilt határnyugat — a Duna-vonalon — a Podrád és Dunajec folyó völgyei felé a ki- és bejárást megkönnyítették a szomszédos népekre nézve s a feltá­ródást előmozdították. Ez a körülmény az Osztrák-Magyar Monarchiát, mint eminenter dunai­ államot köz­vetlen kapcsolatba hozta a többi nagyhatalommal. 4. A Magyarországot környékező hegységek és a hézagaikat kitöltő völgyek zárkózottsága védőbástya sze­repét töltik be úgy hazánk fő és székvárosára, Buda­pestre, mint az ausztriai császárság fővárosára, Wienre nézve. Az első két tényező: 1. hazánk kedvező fekvése és 2. a Duna-vonal — biztosították és jelölték meg a magyarságnak történelmi hivatását, a Kelet és Nyu­gat közötti kultúra közvetítést és a Nyugatra nézve az őrtálló szerepét a Kelettel szemben. A földkéreg fejlődéstörténelmének régi korszaka a magyar föld felépítésénél kevés nyomot hagytak. A Skandináv félsziget ősi kristályos kőzetei, a nagy Orosz Tábla alsó rétegei hazánk földjének felépítésében nem nagy szerepet játszanak, s a Kárpátok hegycsoportjai­nak magvaiban lelhetők fel és a későbbi kéregmozgá­sok következtében vannak mai helyükön. A Skandináv­­félsziget nyugati hegységeinek­ és Skócia caledon- hegy­ségeinek kialakulásakor, a mi magyar földünkről a geo­lógia még nem tesz említést. A velünk szomszédos te­rületeken a szilur- és devon- tengerek lerakódásai már a rétegépítés munkája. Csak a karbon közepe táján van az első olyan kéregmozgás, melyről már bizonyosat tu­­dunk, s melynek alkotása már nyomokat hagyott a mai magyar földben. A Karbonban jön létre a Közép-Európának ma is törzseként szereplő Variskusi-hegység, mely a caledon­­idő óta még jobban megszilárdult Cseh-masszivum­­­hoz simulva, hatalmas övezetet alkotott, mert ez a Va­­riskusi hegyrendszer volt az a mai Himalájánál is na­gyobb hegyvidék, a mely a francia Plateau-Centrálból kiindulva a mai Német Közép-hegyvidéken, a Szudeták hegyrendszerén át hazánkba is átnyúlott, sőt az Oszt­­rovszk-Vepor hegység és a Gyalui havasok is ennek a régi hatalmas Variscusi hegységnek maradványai. Az Alpok és a Kárpátok területén is ugyanakkor volt kéreg­mozgás. A Nyugati-Közép hegység mezőosz takarója valószerűleg a variscusi-hegy gyűrődésének romjai fö­lött emelkedik. A Keleti-Kárpátok területén a Tisza for­rásvidékétől a Vaskapuig terjed a kristályos palatöme­gek egy hatalmas vonulata, mely szintén praepermi hegység romja. A perm végével ismét előtérbe lép a tenger munkája ; hazánk területe része lesz a nagy Föld­közi tengernek, a mazoosz Thetysnek ; a Variscusi hegy­ség pusztul, csak északnyugaton, a Cseh-masszivum és néhány kisebb-nagyobb sziget, melyeknek lagunás­ part­­jai sótelepek létrejöttét mozdítják elő, mint pl. a Salzkam­mergut. Az alsó-kréta-tenger működése következtében meg­indul a kéregmozgás, melynek következménye az Alpok belső középponti övezete, az északi Mészkő-Alpok és a Drávamenti-Alpok. A felsőkréta-tenger emelkedik ; öbölképződése meg­indul; az Adria is kiemelkedik; a felső-kréta-tenger visszavonul, s felgyűrődnek a Dinári-Alpok.­­A Kréta végén már elegyes és édesvízi lerakódások vannak rajta. A felső-kréta tehát két gyűrődési ciklus középső szüne­tét jelzi». »A Kárpátok feltüremlése ugyanezen időben tör­ténik. A mióscén-tenger a Kárpátok külső peremén sikét tenger , lagunás partjai vannak, melyek sótelepek létre­jöttét segítik elő». (A mármaros vm. sóhegyek.). Ez a rövid vázlata a Kárpátok geológiai kialaku­lásának. A magyar föld morfológiai — alaktani — részét ötféle eredésű terület alkotja : 1. A Kárpátok-rendszere, melyet a nagy övezet összes hegységei a Lajta-hegységtől kezdve a Királykő­­hegyig alkotnak. • 2. Az Alpok-rendszerben a Maezel-hegytől kezdve a zágrábi Száva medencét nyugaton és délen szegélyező hegységek, továbbá Sopron körül a Wechsel tartozékai. Újabb adományok : Nagyláz.......................................................... 35 K 40 f Székesegyház..................................................127 K 28 f Alsóremete­.................................................. 45 K­f Técső.......................................................... 22 K­­­f Ilonakuffalu......................................................179 K 10 f Lasztomér . .............................. 50 K f Szajkófalva.................................................. 21 K 81 f Torony a...................................................... 73 K 10 f Dombostelek.................................................. 200 K — f Beregkövesd.................................................. 60 K — f Alsóhidegpatak.............................................. 83 K 88 f Poroskő.......................................................... 275 K 30 f Magyar komját..................................................136 K — f Petrovabisztra .......................................... 11 K — f Nagyberezna......................................................119 K 52 f Drugetháza.................................................. 30 K — f Dolha.............................................................. 20 K — f Ungsasfalva.................................................. 32 K 60 f Latorczafe .................... 15 K — f Sebesfalva .................................................. 22 K 44 f Szentm­iklós.................................................. 27 K 37 f Szánfalva..........................................................100 K — f Iványi ..................... 25 K 35 f Szalók................................ 54 K — f Hoszt..................................................................100 K 85 f Tarfalu.......................................................... 3 K 80 f Ubrezs . . . . ....................................... 80 K — f Petrik.......................................................... 49 K 70 f Márk.............................................................. 73 K 75 f Hársfáivá...................................................... 55 K — f Miszticze......................................................217 K 901 Összesen : 2347 K 15 f Mull számunk kimutatása :......................... 7766 K 52 f Összesen : 10113 K 67 f

Next