Kárpátalja, 1941 (9. évfolyam, 1-50. szám)
1941-01-01 / 1. szám
, 1. szám Újévi gondolatok... Irta Mondy Miklós, gör. kath. esperes. Uj év! Te rózsás színben feltünedező, sokak előtt oly sokat ígérő tündérálom! Mit valósítasz meg imádóidnak, hódolóidnak az 1941.-ik évben? . .. Vájjon a benned vakon bízó embert fölemeled egy jobb életbe, egy boldogabb korszakba? ... Sohasem volt ilyen nehéz boldog új évet kívánni egymásnak mint most. Mit is lehet kívánni a mostani időtől? Mintha az apokaliptikus időkben élnénk, mintha minden nap csodát várnánk, olyan pattanásig feszült a helyzet. És hacsak a szenzációéhesek kielégítésében nem, másban nem lehetünk boldogok. Legfeljebb a Kávéházi Konrádok érzik magukat jól ezekben az időkben, mert van téma bőven. Azt mondja nagy költőnk Arany János : „Földi ember kevéssel beéri, vágyait ha kevesebbre méri." Sohasem hangzott el Arany János mondása ilyen „aranyosan" aranyos-okoson, mint most napjainkban ! . . . Igazi aranytanács: kevesebbre mérni vágyainkat!.. Ez az igazi adottsága, feltétele a boldogságnak. Vigyázat! A Dinnel hashajtót utánozzák. Ügyeljen, mert minden tablettán a „DARMOL“ szónak és T alakú bevágásnak kell lenni. Kimondottan eredeti csomagolásban kérje. Az új év hajnalán egyet kívánhatunk egymásnak, azt, hogy ne fokozódjék a nehézség, a drágaság. Szűnjék meg a belpolitikai széttagoltság, a széthúzás, az egyes osztályok közötti súrlódás. Ne keressék egyesek a feltűnni vágyást, a mások egzisztenciáján át való törtetést saját egyéni érdekeik elérésében. Legyen kevesebb túlfűtött egyéni ambíció, szűnjék meg az önzés és jöjjön el a szeretet, az együttműködés áldott, isteni országa és ez hidalja át a nemzetek, a fajok, vallások, osztályok között tátongó hatalmas űrt és egyensúlyozódjék ki minden bántó, kirívó ellentét. A betlehemi jászolnál az angyalok zengedezték. Dicsőség a magasságban Istennek és békesség a földön a jóakaratú embereknek! Csak nemrégen hangzottak el ezek a szavak újból, az 1940-ik karácsonynál. Ezt hangoztassuk az 1941.-ik évben, az egész évben. Adja meg mindenki a maga módja szerint az Istennek járó tiszteletet, dicsőséget azzal, hogy nem magunkért, de egymásért élünk, s minden szakmában, beosztásban lelkiismeretesen végezzük kötelességünket. Ez a legszebb jelző mindenki számára, ha azt mondják róla: lelkiismeretes ember. Legyen lelkiismeretes az orvos, jegyző, tanító, iparos, kereskedő stb. Teremtsünk jobblétet, nagyobb megnyugvást, mutassunk több megértést szenvedő, szűkölködő embertársaink iránt. S mialatt a világ kereke körülöttünk vadul forog, csattognak a fegyverek, vijjognak az acélmadarak, robbannak a halált hozó bombák, mi bent az emberi szívekben hirdessük a megbékülést, a konszolidációt, az emberek közötti egyenlőséget ebben az új évben és akkor nemcsak kívánunk egymásnak boldog új évet, de dolgozunk is egy boldogabb jövőn. ÖREG LÁMPÁK MELLElTÜLNIfí C SERÉLJE KI ŐKET TUNGSRAM nwifröMisfl Januárra várják a kukoricaliszttel kevert kenyeret Most már nem késik soká a kukoricaliszttel kevert kenyér megjelenése a piacon. Illetékes körökben állandóan foglalkoznak ezzel a kérdéssel és az erre vonatkozó rendelkezések megtörténnek mihelyt a technikai kérdések tisztázódtak. Először az vár tisztázásra, hogy az előírt arányban történő keverés esetén milyen technikai eljárást kell alkalmazni. Különféle javaslatok vetődtek fel. Voltak, akik azt akarták, hogy a malmok már keverten szállítsák a pékeknek a liszet. Más tervek viszont a pékekre akarták bízni a keverést. Mint értesülünk, a megoldás az, hogy a pékek külön készítik el a búzalisztből és külön a rozslisztből a tésztát és ezt keverik össze. Ennek az eljárásnak magyarázata az, hogy a kukoricalisztet 12 órán át forró vízben kezelik a sütés előtt, így olyan jó minőségű és ízletes kenyeret állítanak elő, hogy szinte észre sem lehet venni a kukoricaliszt hozzákeverését. További tisztázásra váró kérdés az árkonstrukció, mégpedig a malmoktól egészen a pékekig. Erre vonatkozó tárgyalások is folynak. Mihelyt e kérdések tisztázódnak, ami januárra várható, sor kerül a kukoricaliszt és búzaliszt keverésének elrendelésére. Egy beregszászi iparosnál évtizedek óta dolgoznak a munkások Izsák Ödön beregszászi cipészmestert kitűnő munkájáról nemcsak a város, hanem a messze környék is ismeri. Azt azonban kevesen tudják, hogy műhelye egyike azoknak a keveseknek, ahol a munkások nem változnak, hanem évtizedek óta dolgoznak egymással és mesterükkel a legnagyobb egyetértésben. 1907-ben alapította Izsák Öldön a műhelyét és 10 embere közül mindössze három van, aki „csak" 4-5 éve dolgozik nála. A többiek átlag 25-30 év óta vannak a műhelyben, de például Vas Mózes 32 év óta ül megszokott helyén. Ezt a helyet ugyan egy ízben elhagyta. Amerikába ment szerencsét próbálni és keresményét mesterének küldte haza, aki munkája részére házhelyet és szellőt vásárolt. Mikor ez megvolt, Vas Mózes hazajött és azóta ismét ott dolgozik a műhelyben. Közben világháború volt, az emberek eleget tettek a haza iránti kötelességüknek és utána tovább folytatták munkájukat. A kommün aztán megmutatta, hogy a jó munkaadó és a jó munkás viszonyán semmi nem változtathat. Ezek a derék munkások a kommün rendeletei szerint üzemvezetőit választottak, mégpedig mesterük Izsák Ödön személyében, akivel egy pillanatig sem éreztették a megváltozott helyzetet és ment tovább a munka, a legszebb egyetértésben. Közben, — mint Izsák mondja — rossz napok is következtek. Nem mindig volt rentábilis annyi munkás tartása. De Izsák egyet sem épített le közülük, mester és munkásai jóban-rosszban együttmaradtak. A tiszta, világos, utcai műhelyben csupa egészséges ember dolgozik, köztük a mester gimnazista fia, aki érettségi előtt, iskolai szünetben egy sorban dolgozik apja munkásaivá és példát mutat a munka megbecsüléséből. Egyetlen hangos szó nélkül, csendben folyik ez dolog, értelmes, magyar munkások kezében formálódik az anyag. Mikor eltávozom, a munkások figyelmessé tesznek az ablakra írt jelmondatukra: Élni és élni hagyni!" — alatta pedig: „Testvér a testvérért!" Ezt a két mondatot kellene minden műhely és minden üzlet falára kiírni, mint az eredményes, céltudatos munka titkát. A derék munkások nevei egyébként a következő: Ver Mózes 1908, Pcrk Ignác 1911, Doma Gusztáv 1319, Koszta Mikdós 1922, Reismann Márton 1922, Slavut László 1321, Zelovits Miks 1935, Csoda József 1938 és Ruszin Ferenc 1939 ék. dolgoznak a műhelyben. A „Testvér a testvéréé" és az „Élni én élni hagyni" elv alapján. Schönborn-iuccheim Frigyes gréf gözsörnyira örhegyilia a söröket gitártis kérj,z árajánlatot. Telefon: Munkács 27-17 és 23-17 . ................... — _____ їм ІЦШНІІІПИІІИНІ щц мшлишіммііііі і1 ні її гч гнт ^е^уаадвнииаггшмиш • і ізакдоrsm 3. oldal