Kárpátalja, 1944 (12. évfolyam, 2-13. szám)
1944-01-10 / 2. szám
XII. ÉVFOLYAM, 8. SZÁM SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: BEREGSZÁSZ, HUNYADY U. 2. TELEFON: 109. tanpmwmn MEGJELENIK MINDEN HÉTFŐN. ÉVI ELŐFIZETÉSI DÍJ 12 PENGŐ BANKOKNAK, GYÁRAKNAK, VÁLLALATOKNAK ÉS KÁVÉHÁZAKNAK ЗО P. Búzakötvény! Buzikötvény! Búzakötvény! Kétségtelen, hogy a búzakötvények kibocsátása olyan előnyös befektetés, melynek hasznát látja az ország dolgozó magyarsága és azok, akik tőkével rendelkeznek, pénzüket a legkamatozóbban helyezhetik el a búzakötvényekben. A háborúval párhuzamosan gazdasági háború is folyik, amelyben nemcsak a hadviselő felek vesznek részt, hanem a semlegesek is. A gazdasági harc két síkon folyik : a termelés és a pénz területén. A termelési csatát megnyertük, agrár- és ipari termelésünk túlszárnyalja a békebeli szintet és nemzetgazdaságunk a teljes foglalkoztatás állapotában van. A tárgyilagos szemlélő megállapíthatja, hogy gazdasági viszonyaink ma jobbak, mint sok semleges államban. Ennek oka az, hogy mindenki megérti: ha többet termelünk, több kerülhet elosztásra. Más a helyzet a pénzügyi síkon, mert itt a feladatok bonyolultabbak és mert a pénz háborús szerepét a nagyközönség még nem ismerte fel. Sokan nem értik meg, hogy nem elég csak pénzt keresni, mert a háborúban a termelés jelentős részét a honvédelem igényli és a polgári lakosság csak a maradékra tarthat igényt. Ugyanakkor a polgári lakosságnál a pénzvonalon nagyobb keresetek és jövedelmek jelentkeznek, mert a katonai irányú termelést is a polgári lakosság végzi. A pénzügyi küzdelem legfőbb célja tehát helyreállítani az egyensúlyt a polgári fogyasztás és a pénzmennyiség között. Ezt mindenképpen el kell érnünk, mert különben a felesleges vásárlóerő felhajtja az árakat. A felesleges vásárlóerő levezetésének két módja van : a közönség kezében levő pénzmennyiség magasabb adókkal csökkenthető, vagy pedig takarékoskodással önként lemondunk a fogyasztási javak vásárlásáról. A magyar kormány mindkét módszert alkalmazza és a takarékosság általánosítására legutóbb bevezette a búzakötvényt. A búzakötvény tehát nem egyéb, mint a magyar ember észjárásához alkalmazkodó pénzpolitikai eszköz, amelylyel kivonunk a piacról 200 millió pengőnyi pénzt. Az egész ország a búzakötvény lázában ég és olvasóink tájékoztatása céljából felkerestük Beregszász pénzintézeteinek vezetőit, hogy mint szakemberek, nyilatkozzanak erről a fontos és mindenkit érdeklő kérdésről. CSENK GYÖRGY az Egyesült Felsőmagyarországi Hitelbank beregszászi fiókjának igazgatója A búzakötvényre nem találhatok szebb elnevezést mint: „magyar búza — magyar arany“. A búzakötvényben elhelyezett pénz kitűnő és értékálló befektetés. Akinek elhelyezendő és fölösleges pénze van, annak elsőrendű hazafias kötelessége, hogy búzakötvényt jegyezzen amely mellett — miután elsőrangú tőkebiztosítás — üzleti számítását is megtalálja. Intézetem körlevélben hívta fel üzletfeleink figyelmét a kitűnő tőkebefektetési lehetőségre, és máris igen sok érdeklődő fordult hozzánk felvilágosításért. Lényeges jegyzés intézetemnél ezideig még nem történt, de az annak tudható be, hogy mi is csak a napokban kaptuk kézhez a szükséges nyomtatványokat. Január 31-ig lehet búzakötvényt jegyezni és én azt hiszem, hogy Beregszász" város és környékének közönsége úgy, mint a múltban is mindenkor, most is meg fogja tenni hazafias kötelességet, értékelni fogja a kitűnő tőkeelhelyezési lehetőséget és mindenki tehetségéhez mérten részt vesz a „magyar arany" jegyzésében, amit üzletfeleinknek a magam részéről a legmelegebben ajánlok. Meggyőződésem, hogy az ország lakossága erősen túl fogja jegyezni a 200 milliót. HRABÁR GYULA, a Beregszászi Járási Hitelszövetkezet igazgatója Ma minden téren pénzfölösleg tapasztalható, melynek elhelyezése nagy gondot okoz úgy a magánosoknak, mint a nagyobb vállalatoknak, pénzintézeteknek is. A kormányzat ezen a háború okozta, szükségszerű állapoton kívánt segíteni azzal, hogy lehetőséget nyújtott a pénzfölöslegnek a mai viszonyok között legmegfelelőbb elhelyezésre a búzakötvények kibocsátásával. A búzakötvény jelentősége éppen abban áll, amint elnevezése is mutatja, hogy a „Magyar föld aranyán“, a búzán alapszik Szerencsés elnevezés és megoldás ez, mert a magyar nemzeti lét legjelentősebb erőforrását, a a magyar földet kapcsolja egybe ezzel a páratlan jelentőségű kormányintézkedéssel, s sikere már ezért is eleve biztosítottnak látszik. A vezetésem alatt álló intézet, melynek körülbelül 8000 tagja van, meggyőződésem szerint különös érdeklődéssel fog a búzakötvények felé fordulni és mindenki anyagi lehetőségéhez mérten fog jegyezni. A jegyzés intézetünknél csak a mai napon indult meg, de máris jelentős eredménnyel folyik bizonyítékául annak, hogy tagjaink nagy része megértette a cél jelentőségét. SZUNDY ZOLTÁN a Bereg-Máramarosi Kereskedelmi Bank igazgatója A búzakölcsön kibocsátásánál kormányzatunkat nagyon helyes elgondolás vezette. Módot akart nyújtani a közönségnek arra, hogy pénzfeleslegét hasznot hozóan elhelyezze. A búza aranykalászára mindnyájunk szeme szeretettel és reménnyel tekint, mert ez a termény a legfontosabb életfenntartási cikkünk, amely mindenkor a legjobb fedezetet fogja képezni. Aki felesleges tőkével, vagy átmenetileg is készpénzzel rendelkezik nem fektetheti azt be jobban, mint ha buzakötvényt vásárol, amelyet részben, vagy egészben bármikor eladhat, mert a buzakötvény tőzsdén is jegyezve lesz. A buzakötvények jegyzése tehát célszerű, és magunkkal szemben való kötelesség is, mert mi magunk vagyunk az állam és a magunkkal szemben való bizalom, a közös erőnkben és akaratunkban való hitünk fogja megszabni jövő életünk alakulását és fejlődését. Intézetemnél most indult meg a búzakötvények jegyzése és remélem, hogy szép eredménnyel fog végződni. Beregszász, 1944. január 10 Tájékoztató a módosított értelmiségi alkalmazottak bejelentéséről A Budapesti Közlöny december 12-iki 279. számában jelent meg a minisztérium 5470/1943 M. E. számú rendelete, mely módosítja és kiegészíti az értelmiségi munkakörben foglalkoztatott magánalkalmazottak bejelentésére vonatkozó rendelkezéseket. Nem kell bejelentést tenni annak a munkaadónak, aki üzletében, üzemében vagy egyéb kereső foglalkozásban a rendelet hatálybalépésének napján zsidót értelmiségi munkakörben nem foglalkoztatott. Feléled azonban a bejelentési kötelezettség ha a munkaadó a fenti idő után bármikor értelmiségi munkakörben zsidót alkalmaz, ezt a körülményt a zsidó alkalmazott felvételétől számított 15 nap alatt be kell jelenteni. A bejelentést az eddigi rendelkezéstől eltérően, a jövőben évenként csak egyszer kell megtenni, az elmúlt, naptári évre és pedig, ha az értelmiségi munkakörben foglalkoztatott alkalmazottak száma 250-nél kevesebb, január 31-ig. Természetesen az 1939. IV. tc. 17 §-ában meghatározott arányszámot a zsidó alkalmazottak javára évközben sem szabad megváltoztatni. A rendelet új bejelentési űrlapokat rendszeresít és a továbbiakban szabályozza a bejelentés technikáját. A 3-ik §. szerint a nemzsidó értelmiségi alkalmazottakat (az ügynököket elkülönítve) nem név szerinti felsorolásban, hanem számuk és illetményeik együttes összege szerint, a zsidó alkalkalmazottakat azonban továbbra is személyen- " Aranyfatesz, ha buzakötvény vesz! " ki Vásároljon buzi Egyesült Felsőmagyarországi Hitelbank és Kassai Takarékpénztár beregszászi fiókjánél Verbőczy tér 1, Telefon 43.