Kárpátalja, 1944 (12. évfolyam, 2-13. szám)

1944-01-10 / 2. szám

XII. ÉVFOLYAM, 8. SZÁM SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: BEREGSZÁSZ, HUNY­ADY U. 2. TELEFON: 109. tanpmwmn MEGJELENIK MINDEN HÉTFŐN. ÉVI ELŐFIZETÉSI DÍJ 12 PENGŐ BANKOKNAK, GYÁRAKNAK, VÁLLALA­TOKNAK ÉS KÁVÉHÁZAKNAK ЗО P. Búzakötvény! Buzikötvény! Búzakötvény! Kétségtelen, hogy a búzakötvények kibocsátása olyan előnyös befektetés, melynek hasznát látja az or­szág dolgozó magyarsága és azok, akik tőkével rendel­keznek, pénzüket a legkamatozóbban helyezhetik el a búzakötvény­ekben. A háborúval párhuzamosan gazdasági háború is folyik, amelyben nemcsak a hadviselő felek vesznek részt, hanem a semlegesek is. A gazdasági harc két sí­kon folyik : a termelés és a pénz területén. A termelési csatát megnyertük, agrár- és ipari ter­melésünk túlszárnyalja a békebeli szintet és nemzet­­gazdaságunk a teljes foglalkoztatás állapotában van. A tárgyilagos szemlélő megállapíthatja, hogy gazdasági vi­szonyaink ma jobbak, mint sok semleges államban. En­nek oka az, hogy mindenki megérti: ha többet terme­­lünk, több kerülhet elosztásra. Más a helyzet a pénzügyi síkon, mert itt a fela­datok bonyolultabbak és mert a pénz háborús szerepét a nagyközönség még nem ismerte fel. Sokan nem értik meg, hogy nem elég csak pénzt keresni, mert a hábo­rúban a termelés jelentős részét a honvédelem igényli és a polgári lakosság csak a maradékra tarthat igényt. Ugyanakkor a polgári lakosságnál a pénzvonalon nagyobb keresetek és jövedelmek jelentkeznek, mert a katonai irányú termelést is a polgári lakosság végzi. A pénzügyi küzdelem legfőbb célja tehát helyre­állítani az egyensúlyt a polgári fogyasztás és a pénz­­mennyiség között. Ezt mindenképpen el kell érnünk, mert különben a felesleges vásárlóerő felhajtja az árakat. A felesleges vásárlóerő levezetésének két módja van : a közönség kezében levő pénzmennyiség magasabb adók­kal csökkenthető, vagy pedig takarékoskodással önként lemondunk a fogyasztási javak vásárlásáról. A magyar kormány mindkét módszert alkalmazza és a takarékosság általánosítására legutóbb bevezette a búzakötvényt. A búzakötvény­ tehát nem egyéb, mint a magyar ember észjárásához alkalmazkodó pénzpolitikai eszköz, amely­­lyel kivonunk a piacról 200 millió pengőnyi pénzt. Az egész ország a búzakötvény lázában ég és ol­vasóink tájékoztatása céljából felkerestük Beregszász pénzintézeteinek vezetőit, hogy mint szakemberek, nyi­latkozzanak erről a fontos és mindenkit érdeklő kérdésről. CSENK GYÖRGY az Egyesült Felső­­magyarországi Hitelbank beregszászi fiókjának igazgatója A búzakötvényre nem találhatok szebb elnevezést mint: „magyar búza — magyar arany“. A búzakötvény­­ben elhelyezett pénz kitűnő és értékálló befektetés. Aki­nek elhelyezendő és fölösleges pénze van, annak első­rendű hazafias kötelessége, hogy búzakötvényt jegyezzen amely mellett — miután elsőrangú tőkebiztosítás — üz­leti számítását is megtalálja. Intézetem körlevélben hívta fel üzletfeleink figyel­mét a kitűnő tőkebefektetési lehetőségre, és már­is igen sok érdeklődő fordult hozzánk felvilágosításért. Lénye­ges jegyzés intézetemnél ezideig még nem történt, de az annak tudható be, hogy mi is csak a napokban kaptuk kézhez a szükséges nyomtatványokat. Január 31-ig lehet­ búzakötvényt jegyezni és én azt hiszem, hogy Bereg­szász" város és környékének közönsége úgy, mint a múltban is mindenkor, most is meg fogja tenni hazafias kötelességet, értékelni fogja a kitűnő tőkeelhelyezési lehetőséget és mindenki tehetségéhez mérten részt vesz a „magyar arany" jegyzésében, amit üzletfeleinknek a magam részéről a legmelegebben ajánlok. Meggyőződé­sem, hogy az ország lakossága erősen túl fogja jegyezni a 200 milliót. HRABÁR GYULA, a Beregszászi Járási Hitelszövetkezet igazgatója Ma minden téren pénzfölösleg tapasztalható, mely­nek elhelyezése nagy gondot okoz úgy a ma­­gánosoknak, mint a nagyobb vállalatoknak, pénzintéze­teknek is. A kormányzat ezen a háború okozta, szük­ségszerű állapoton kívánt segíteni azzal, hogy lehetősé­get nyújtott a pénzfölöslegnek a mai viszonyok között leg­megfelelőbb elhelyezésre a búzakötvények kibocsátásával. A búzakötvény jelentősége éppen abban áll, amint elnevezése is mutatja, hogy a „Magyar föld aranyán“, a búzán alapszik Szerencsés elnevezés és megoldás ez, mert a magyar nemzeti lét legjelentősebb erőforrását, a a magyar földet kapcsolja egybe ezzel a páratlan jelen­tőségű kormányintézkedéssel, s sikere már ezért is eleve biztosítottnak látszik. A vezetésem alatt álló intézet, melynek körülbelül 8000 tagja van, meggyőződésem szerint különös érdek­lődéssel fog a búzakötvények felé fordulni és mindenki anyagi lehetőségéhez mérten fog jegyezni. A jegyzés intézetünknél csak a mai napon indult meg, de máris jelentős eredménnyel folyik bizonyítékául annak, hogy tagjaink nagy része megértette a cél jelentőségét. SZUNDY ZOLTÁN a Bereg-Máramarosi Kereskedelmi Bank igazgatója A búzakölcsön kibocsátásánál kormányzatunkat nagyon helyes elgondolás vezette. Módot akart nyújtani a közönségnek arra, hogy pénzfeleslegét hasznot hozóan elhelyezze. A búza aranykalászára mindnyájunk szeme szere­tettel és reménnyel tekint, mert ez a termény a legfon­tosabb életfenntartási cikkünk, amely mindenkor a leg­jobb fedezetet fogja képezni. Aki felesleges tőkével, vagy átmenetileg is kész­pénzzel rendelkezik nem fektetheti azt be jobban, mint ha buzakötvényt vásárol, amelyet részben, vagy egész­ben bármikor eladhat, mert a buzakötvény tőzsdén is jegyezve lesz. A buzakötvények jegyzése tehát célszerű, és magunkkal szemben való kötelesség is, mert mi magunk vagyunk az állam és a magunkkal szemben való bizalom, a közös erőnkben és akaratunkban való hitünk fogja megszabni jövő életünk alakulását és fejlődését. Intézetemnél most indult meg a búzakötvények jegyzése és remélem, hogy szép eredménnyel fog vég­ződni. Beregszász, 1944. január 10 Tájékoztató a módosított értelmiségi alkalmazottak bejelentéséről A Budapesti Közlöny december 12-iki 279. számában jelent meg a minisztérium 5470/1943 M. E. számú­ rendelete, mely módosítja és kie­gészíti az értelmiségi munkakörben foglalkoztatott magánalkalmazottak bejelentésére vonatkozó ren­delkezéseket. Nem kell bejelentést tenni annak a munka­adónak, aki üzletében, üzemében vagy egyéb kereső foglalkozásban a rendelet hatálybalépésé­nek napján zsidót értelmiségi munkakörben nem foglalkoztatott. Feléled azonban a bejelentési kötelezettség ha a munkaadó a fenti idő után bármikor értel­miségi munkakörben zsidót alkalmaz, ezt a kö­rülményt a zsidó alkalmazott felvételétől számí­tott 15 nap alatt be kell jelenteni. A bejelentést az eddigi rendelkezéstől elté­rően, a jövőben évenként csak egyszer kell meg­tenni, az elmúlt, naptári évre és pedig, ha az értelmiségi munkakörben foglalkoztatott alkalma­zottak száma 250-nél kevesebb, január 31-ig. Természetesen az 1939. IV. tc. 17 §-ában meg­határozott arányszámot a zsidó alkalmazottak javára évközben sem szabad megváltoztatni. A rendelet új bejelentési űrlapokat rendsze­resít és a továbbiakban szabályozza a bejelentés technikáját. A 3-ik §. szerint a nemzsidó értelmiségi alkalmazottakat (az ügynököket elkülönítve) nem név szerinti felsorolásban, hanem számuk és illet­ményeik együttes összege szerint, a zsidó alkal­­kalmazottakat azonban továbbra is személyen- " Aranyfatesz, ha buzakötvény vesz! "­­ ki Vásároljon buzi Egyesült Felsőmagyarországi Hitelbank és Kassai Takarékpénztár beregszászi fiókjánél Verbőczy tér 1, Telefon 43.

Next