Kárpáti Lapok, 1898 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1898-01-02 / 1. szám
Ungvár, 1898. január 1. szám. Negyedig évre V KÁRPÁTI •• LAPÚ EGYHÁZI, TANÜGYI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. MEGJELENIK VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI ÁRA: Egész évre..............................................4 frt. Fél évre .............................. З Negyed évre і frt. Néptanítóknak előre fizetve féláron adatik. KIADÓHIVATAL : JÄGER BERTALAN könyvnyomdája UNGVÁRT. SZERKESZTŐSÉG : TB.EBUSA, Máramaros vármegye. Táviróállomás : Fejérpatak. Felelős szerkesztő : ROMANECZ ALADÁR. Központi munkatárs: ZSELTVAY EMIL. PÁLYÁZATOK, hirdetések, sürgős tudósítások ás előfizetési djjak a kiadótulajdonos JÄGER BERTALAN címére Ungvárra küldendők. Kéziratok к öblein &Ц у e к, ^Jkv..532„ Névtelenül beküldött A mi újévünk. A tengereket járónak hajója sokfelé veheti útját, de iránytűje mindenkor a föld sarka felé van fordulva: épp úgy az ember cselekedeteit is sokfélekép irányíthatja, de a helyes tettnek mindenkor csak az igazság adhatja meg a kellő irányt; mert „miként a hajó, hacsak a víz, mely cseppenkint beszivárog, mindennap el nem távolittatik, végre elmerül: úgy az ember“ . . . céltudatlan cselekedetek súlya alatt nagy körültekintés és előrelátás hiánya miatt előbbutóbb összeroskad. Ilyen léket kapott hajó a mi j u- 1 і á n і naptárunk, időszámításunk ! Most, amikor ismét egy új esztendő küszöbére értünk, mintegy önkéntelenül is elébünk tolul a sokszor meghányt-vetett kérdés: a naptáregy esetés eszméje. , Mert az idők folyását megállítani nem lehet, megmutatta a történelmileg nevezetes év, melynek ötvenedik fordulójára értünk. Nagy tettek késhetnek, váratnak magukra, de életképes nemzetek életében el nem maradhatnak, mert „a derék egyedüli célja nemes tett“ és „mert minden munka hiú, mely célunk elérésében nem segit előbbre ! “ 1898-ikszor fordul az idők kereke, mióta Megváltónk e világra jött s örök emlékű születésével fényt hintett és dicsőséget árasztott az emberiségre, tanaival megvilágositotta milliók értelmét, hogy ismerjék fel az igazságot, mely egyedül képes üdvöt nyújtani halandónak! Azóta sokat haladtak, talán néha tévedtek, sokszor mulasztottak, de mindig előre mentek az emberek, lévén „az emberiség rendeltetése az örök haladás és sohasem elégíthetvén ki bennünket a pont, melyen állunk.“ Ma egyesegyedül Krisztus tana áll változatlanul, de az ember már e tan erejénél fogva is fejlődik, tökéletesedni kíván; jól tudva, hogy az írás szavai szerint: „senki, aki kezét az ekére tevén, hátra néz, nem alkalmas az Isten országára.“ Minden ami él, természetszerűleg előre megy, előre kell törnie, már csak annálfogva is, mert minden, ami fölfelé nem hág, lefelé kell, hogy sülyedjen, így kell az emelkedni megszűnt embernek is sülyednie, ha tespedésbe hanyatlik. Az eperjesi és munkácsi egyházmegye előtt egy nagy feladat áll, mely mindannyiszor, amikor az idő kereke egyet fordul, mint egy élő szemrehányás áll szemeink előtt: a naptáregyesítés kérdésének megoldása ! S ha őseinkben megvolt a bátorság, hogy egy ennél sokkal nagyobb feladat áll, mely mindanynyiszor, amikor az idő kereke egyet fordul, mint egy élő szemrehányás áll szemeink előtt: a naptáregyesítés kérdésének megoldása ! S ha őseinkben megvolt a bátorság, hogy ennél sokkal nagyobb feladatot, a katolikusok missióját keresztülvigyék, bennünk nem lenne az meg e sokkal kisebb dolog kivitelére, mely sem rítusunkat, se vallásunkat nem érinti, se ezeknek nem képezi integráns részét ?! Hiszen mindenben a latinokat veszszük irányadónak, miért kullogunk csak ebben utánok. Aztán ez a dolog már régen kezdeményezve van s a mit ők századokkal előbb megtettek, mivel belátták annak helyességét, igazságát és célszerűségét; váljon mi még ma se tudtunk volna odáig felemelkedni, hogy ebben is egyenlőkké legyünk velük? іVölt idő, amikor már meg is indultunk e téren, hozzákezdettünk buzgón és mégsem mentünk sokra, pedig azt mondják, hogy „halad aki megindult“, aki azonban azt mondja: „elég“, már hanyatlott, mert az erény nem tűr tespedést! Lássuk csak, mennyi ok kardoskodik a mellett, hogy vérsig» ^шЦЬДга komolyan hozzálássak: .. megvalósításához ? fééhét, піф -ezeket sokan elmondtál»? mgr,.. de.azért nem lesz feleslegesVi itt ismétlem! kezeibe hozni. * іугавФLegelébb is azon к«в|Щ^рі^у némely helyen, mint például Zemplén vármegyében híveink, a római és görögkatolikus hívek 50 percentje egymásba házasodott, amiből a jelenlegi különböző naptár mellett mindjárt az a baj kerekedik, hogy a többnyire mindkét ünnepet megtartó népek igen sokat pauzálnak, henyélnek, időt veszítenek s ezáltal önmaguknak anyagi és erkölcsi hátrányokat idéznek elő. Másik részök urasági szolgálatban, konvenciós viszonyban lévén, a legnagyobb munkaidőre eső sátoros ünnepének oda sem néz; ez ott, ahol néha a fél falu népe kepeskedik az uraságnál, rendkívül sokat árt az ünnepek megtartásának, mert az a kepés nem szalasztja el az egyedül alkalmas időt, amikor magának és családjának télire valót beszerezhet, hogy éhen ne haljon, és ezt jól teszi, de ezzel az ünnep betartása szenved hiányosságot és ez megint megbotránkoztató! Vannak vidékek, mint például a máramarosi Tiszavölgy, ahol híveink nagy része kincstári munkából tartja fenn magát. Itt ha egy ünnepnap a hét közepére esik, akkor a népre és munkaadójára nézve az egész hét elveszett, mert hétfőn még nem siet a munkás munkájába, néha a ház körül saját elvégezni valói is vannak, s ha az ünnep szerdára esik, kedden már azért nem megy, mert a rendszerint távoli erdőségekben lévő telepekre nem is érdemes kimennie, csütörtökön menne talán, de küszöbön van a péntek, szombati nap, a melyeken saját háza népe részére szokott eleségről, fáról gondoskodni s igy lassan egész heti ideje oda lesz. És hogy mennyi kára, kellemetlensége van e miatt magának a kincstárnak, vállalkozóinak, s végeredményben összmagának a népnek, az önként értetődik, mert magából a dologból következtethető ! Azt is többször hallottuk már, hogy vegyes vallásu községekben, kivált Szabolcs vármegyében élesen kidomborodik a különböző naptárak hátránya; megtörtént, hogy papot törvény elé idéztek egy nagy ünnepen s midőn ünnepére hivatkozott, azt semmibe se vették és a meg nem jelenésből kifolyó következményekre figyelmeztessék. Egyik görögkatholikus templommal szemben egész nyáron a legnagyobb ünnepeken is pihenés nélkül zakatolt a más vallásu ember cséplőgépe, nagy mértékben zavarván ezzel az isteni szolgálatot s a hivek ájtatoskodását. Ahol meg гог^чі kflth., görög kath рч református hivő van együtt, a református megütődve figyelmezteti és óvja gyeremekét attól a másik vallástól, melyünk kétféle követői egymással még a nézve sem tudnak megegyezni, úgy mikor támadt fel nekik Krisztus. Van rá eset pedig, hogy tíz évig sincs együtt a húsvétünk, mint például jelenben, ami vegyes vallású vagy felekezetű családokban visszás helyzeteket idéz elő; nem is említve a szegény iskolás fiúkat és leányokat, kik e miatt igen gyakran éppen a saját ünnepeiket nem tölthetik a szülői házban, kivált görögkatholikus középiskolás gyermekeink, kiknek karácsonyi szünidejük a mostani gimnáziumi rendszer szerint dec. 23-tól január 2-áig terjedvén, karácsonyi ünnepeiket sohase tölthetik otthon. Fölhozhatnók itt a görögkatholikus tisztviselőket, kik a Gergely-naptár szerinti hivatalos szünetek alkalmával a saját templomaikat zárva találják, a maguk ünnepén pedig irodában kell görnyedniök. Mindezen okokat azonban — éppen e lapok hasábjain — érdeklődő munkatársaink számtalanszor kimerítették, mint olyanokat, melyeket úgyis mindenki lát, mert úgyszólván mindennap beléjök ütközik, előlök ki nem térhet, s ha más nem, de megtanítja azokra a tapasztalás. Már pedig „a haladásnak egyetlen biztos ösvénye szintén csak a tapasztalás lehet“, a tapasztalás, mely megtanít reá, hogy eddigi naptárunk a gyakorlati életben csak hátrányunkra szolgál, azt tehát mással kell kipótolnunk. Ki kell pótolnunk azért is, mert még a csillagászati igazság sincs mellettünk. Jól ismert dolog ugyanis, hogy az év július 365 nap és 6 óra, csak 365 nap, 5óra, másodperc, tehát az óév minden évben 11ásodperccel hossszabbságban. E különbözet az. tényleges napéjegyei, 129 év után egy egész ría esett, úgy hogy a 16-ik s. felé az már teljes 10 naps tetre nőt és ,1900-ban mát fog tenni. . " A mi tehát sem ateóriába a gyakorlati: életben réteg nerru azt ki kell küszöböltjl, mert esetben „a j'Lesedelen?, veszedi A 2000-dik óévben ugyanis ismét nappal hátrább kerül * a napra később mindig többel s utóvégig eshetik majd, hogy egy sátér kar táján fog ünnepeltetni a djfgörövét s több efféle visszásság!letkezhetnek e tarthatatlan álla" Úgy vagyunk értesülve, hog 11 éves helyeket! 'nem idegen a reform behozatalától, mely javára mindenütt élénk visztalába, mert mai nap mégy márdenki belátja és érzi egy ily tás szükségességét és égető - legfeljebb a megcsontosodott , dilág ragnárkodhatik egy ósdi intézményhez, melynek rozza alkotmánya minden lépten csak akadályunkra szolgál és mindenképen utunkban van. A niceai zsinat elfogadta a húsvéti időszámítást, XIII. Gergely pápa 1582-ben a naptárjavitásd,' miért késedelmeznénk 'tovább mi is’a naptáregyesités behozatalával, mikor az sem egyházi könyveinkkel sem szertartásainkkal nem ellenkeznék, mint azt lapunk egy jeles munkatársa múlt évben közölt nagyobb essnyében oly érthetően bebizonyította ! Ha minden európai művelt népnek meg van már a Gergely-féle jó naptárja, melyet a folyó 1898-dik évben Románia, sőt a közeljövőben Oroszország, melynek a mostani,12 napos időszámítás miatt töméntelen kereskedelmi kára van, szándékozik új reformot elfogadni és azt életbe léptetni, akkor nem látjuk be miért kellene ezzel egyedül mi nekünk tovább késedelmeznünk. Úgy tudjuk, hogy felsőbb helyről már a közelebbi időben kezdeményezni fogják a dolgot s reméljük — ezúttal nagyobb sikerrel, mint e század elején vagy a 70-es években, mert most széles körben meg van a konvent éneimkhez, vezetőségünkben úgy, mint papságunkban. S mindkét tényezőnek katolicitása és hazafiassága biztos zálogul szolgál a sikerhez. Kezdjünk tehát hozzá egyesült erővel, buzgón és ha a kezdet megmeg lesz, már sokra mentünk! és 20 kros kiadásban. 20 kr. — Szt. Miklós Naptára 15 kr. JÄGER BERTALANl kiadóhivatalában Ungvári kaphatóéi Orosz Naptárak: ТурІкквІ 30 kr. —