Munkás Ujság, 1921 (3. évfolyam, 15-44. szám)

1921-04-22 / 16. szám

PODKARPATSKA-RUSI NEMZETKÖZI SZOCIALISTA PÁRT HIVATALOS LAPJA. Ш. évfolyam. Ujhorod (Ungvár), 1921. április hó 22. 16. szám. Gondolkozzunk. * Előre“ c. újság két száma előszeretettel dadog rólunk, a rágalmakat szórja ránk és általá­ban jajkiált. Röviden üzenjük, hogy nem válaszolunk egyetlen­egy sorára, sem most, sem a jö­vőben, mert polgári lapokkal nem vitatkozunk. * Ruszinszkó határait igazít­ják és ez ügyben a románokkal tárgyalást folytatnak. Ebben a proletariátust végtelenül érdeklő­­ ügyben Ruszinszkót Brascsiskó­­ Mihály, Tamást és Auscht pedig Puza „kardvasmunkás elvtárs“ képviseli. — Nagyszőllősön Steiner Náthán zsidó bérlő — miután összes fenyegetései eredmény-­­­telenek maradtak , hogy ön-­­ tudatos földmunkás elvtársainkat a párttól elcsalja, a legkecseg­tetőbb ajánlatokat tette nekik. і Azok részére, akik kilépnek pár­tunkból és a két. szoc.-hoz irat­­­­koznak, kétszeres konvenciót egy pár bakkancsot és egy kö­penyt helyezett kilátásba. Ötven koronát ígért minden cselédjének, aki tagsági könyvecskéjét neki átadja. A két. szoc. pártadót ő fizetné cselédeiért. Náthán zsidó csábításának egyetlen munkás sem dűlt be, ellenben megálla­pította valamennyi, hogy göm­­­­bölyűre hízott csuhásokon és­­ fehér birtokosokon kívül a zsidó­­ nagybérlőknek is kedves a kér.­­ szoc. csődület. A­­ e héten a ruszinszkói párt­vezérek c suttogják jelen­tőségteljesen a nagy politi­­tikai szenzációt a polgári sajtóbulik. Meghallgatja a köztársaság elnöke a kü­lönböző pártok képviselőit, mert a ruszinszkói helyzet komolyra kezd fordulni és I a válság megoldása első­­­ rangú fontossággal bír — і mondják a beavatottak. Az bizonyos, hogy I a ruszinszkói párt nél­küli „vezérek“ meghallgatása I után sem lesz Masaryk oko­­­­sabb és ha a ruszinszkói­­ válságot és annak okát is­­­­merni akarja, akkor* ne a „vezéreket“ rendelje Prá­gába. Legjobb volna, ha lerándulna kissé Ruszin- I­szkóba. Itt sok mindent­­ látna, amit különben a vez s­zérek elhallgathatnak. Meg­­­­látná az elnök, hogy miként і néz ki Ruszinszkóban a­­ sokat hirdetett demokrácia. Meglátná, miként néz ki a népek „önrendelkezési joga“­­ alapján történt felszabadítás. Mélyen elszomorodna az agg tudós szive, ha megismerné az igazságot és ha meg-­­ tudná, hogy ezen a terü­leten lakó, legborzalmasabb­­ nyomorúságban élő ruszin­­ népet igazában hogyan vál­ t tották meg. Ha eljönne­­ Masaryk Ruszinszkóba, —­­ látná a „felszabadított“ te­rület igazi gazdasági, poli­tikai és kulturális helyzetét; mindezekről szemléltetőbb képet nyújt egy verh­ovinai ruszin paraszt háza tája, mint a vezérek információja. Szeretnénk, ha ruszin­szkói körútjára magával hozná Alice leányát is, aki­ről azt halljuk, hogy meleg szeretettel öleli magához a kisdedeket. Az ő ,szíve is el fog facsarodni az itteni gyermekek láttán. Ha majd meglátja a vérszegény, sá­padt, horpadt mellű, elsüt-s nyúlt proletárgyermekeket, az egészségtelen, nedves vityilókat, a beteg, tudatlan­ságban felnőtt, reggeltől estig keservesen robotoló szülőket, akkor fogalmat alkothat magának ő is egy „felszabadított“ nép gazda­sági helyzetéről, egészség­ügyéről, kultúrájáról. A dolgozók pártja azt üzeni az elnöknek, hogy itt­­ nemzeti kérdésekről ezidő­­szerint gyakorlatilag be­szélni alig lehet. A régi Magyarországon is egyfor­mán nyomták el, a román, szlovák, ruthén és a ma­gyar nyelvű munkásokat.­­ A Schönborn, Zselénszky és Lónyai grófok, valamint a többi ezerholdasok uralják most is a földet; az ő kom­mandójuknak szolgál a cseh polgári demokrácia. A gyárak is a pohos rész­vényesek tulajdonában ma­radtak és a ruthén, magyar munkás egyaránt húzza tovább az igát. Nem a nyelv tehát az, amely szenvedést idéz elő, hanem a bánya, a gyár. — A föld urai nyelvre, nemzetiségre való tekintet nélkül szipolyozza ki a dolgozókat, néhol túl­tengő nacionalizmusuk elvi­selhetetlenné teszi a hely­zetet. Megszabadult a ruszin nép a hírhedt magyar szol­­gabíráktól A gyárakban dolgozó ipari munkások is leírha­tatlan nyomorúságban ten­gődnek. A gazdasági válság mindjobban érezteti hatását, az üzemekben egymásután szüntetik be a munkát, a még működő üzemekben pedig szabotálnak a gyáro­sok. A termelés napról-napra csökken, a munkanélküliség és ezzel együtt a nyomo­rúság állandóan növekszik. A lakónyomor a városi pro­letárokra nézve tűrhetetlen, az élelmiszerárak megfizet­hetetlenek. Kufár zsidók, birtokos keresztények, reve­­rendás papok és kaftános rabbik versenyt szívják a dolgozók vérét. Ebből a halálosan sivár gazdasági helyzetből a dol­gozó munkások alkotó mun­kájukkal keresik a kibon­takozást és megalkuvást nem ismerő osztályharcot folytatnak a tőkések ellen. Az újjáéledt úri reakció ágaskodik az egész vona­lon A dolgozó munkások nem várnak tehát változást a „döntő“ politikai héttől. Kö­zömbös rájuk nézve, hogy megy-e a kormányzó, vagy marad. A fentiek összege­zéséből azonban meglát­hatja az elnök az igazi vál­ságot és ezt a válságot a zsatkovicsokkal megoldani nem lehet. — Elvt­ál! Munkások ! Készüljünk május 1. méltó megünneplésére.___________ Masarykhoz mennek kihallgatásra Lapunk тлі száma 4 oldal.

Next