Uj Közlöny, 1930 (52. évfolyam, 65-290. szám)

1930-07-23 / 162. szám

2. oldal tű KÖZLÖM. 9 bírósággal fenyegetőzik Weinberger Éliás olajnagykereskedő, mert beszámoltunk botrányos tettéről Markovics Bence jegyzőkönyvi vallomása a véres délutánról Weinberger esete a szegény árva zsidóleánnyal Szombati számunkban beszámol­tunk arról a csúnya botrányról, melynek »hőse« Weinberger Tinas uzhorodi olajnagykereskedő, aki a Boros ucca elején levő üzletében egy vasdarabbal betörte sógora, Moskovics Bence fejét és az apósát és a feleségét is bántalmazta Weinberger Éliás nagyon rossz néven, vette, hogy a nyilvánosságra hozták cselekedetét és nyilatkozatot küldött be, melyben tisztára igyek­szik mosni magát és a bírósággal fe­nyegetőzik. Hát csak tessék a bíró­sághoz fordulni, bár nem hisszük, hogy elégtételt kaphat, hiszen amit írtunk, azt bizonyítani is tudjuk. És hogy alkalma legyen még egy sajtó­pert indítania ellenünk, újból megis­mételjük az írottakat, ezúttal részle­tesebben és a tanuk­r­a ".(-másáról felvett jegyzőkönyvek alapján. Moskovics Bence jegy­zőkönyvbe foglalt vallomása szerint Weinber­­gernél volt alkalmazva, de otthagy­ta­, mert nem fizetett, tehát nem igaz az, hogy mert elbocsátotta, bántal­mazni akarta volna. Nem igaz az, hogy elesett és akkor sebesült m­g, hanem midőn az apja és a testvére sikoltozását hallotta, az üzletbe ment, ahol Weinberger kirohan, és egy vasdarabba­ kétszer a fejére vá­gott. Apja és a testvére akkor már meg voltak sebesülve. Tud arról hogy Weinberger dolgoztatta a fele­ségét és a háztartáshoz szükséges pénzt is megtagadta tőle. A botrány azért tört ki, mert a testvére szom­batra 20 koronát kért Weinberger­­től, aki azonban megtagadta a kéré­sét. Weinberegerék szomszédai, a ta­núként szereplő Schönberger Nán­dor és Weiszberger Sándor előtt kijelentették, hogy Weinberger Éliás felesége több ízben panaszkodott ne­kik amiatt, hogy a férje még a leg­szükségesebb dolgoktól is megosztja. A saját személyére nem költhetett semmit, ha cipőre, vagy ruhára volt szüksége a szüleihez fordult. Meg­történt egyikben az is, hogy az any­jától 60 koronát kapott egy pár ci­pőre, de mert az összeg kevés volt a kosztpénzből vett el 20 korona, s természetesen meg kellett éreznie a hiányt, mert a szűkreszabott koszt­­pénzből még a legszükségesebb dol­gokra is alig tellett. A szomszédok még más épületes történeteket mon­dottak el, amelyek éles fényt vetnek Weinberger Éliás mentalitására, de nem akarjuk az olvasókat untatni, majd a bíróság előtt fejére olvassuk viselt dolgait az önérzetes férjnek, aki különben tudhatná, hogy neki igazán nem érdeke a napra mennie. A szomszédok vallomásából még csak annyit, hogy a bántalmazott asszonyt az eset után a házba sem engedte be s mert a ruhája, véres volt Weinbergernének, egy fake­reskedő leánya adta kölcsön a ruhá­ját, hogy hazautazhasson. Vagy halljuk mit mond Kleinmann Sámuel cipész. Egyizben cipőt tal­palt Weinbergernének. Az asszony azt mondotta, hogy kérje a férjétől a pénzt s midőn elment Weinberger­­hez, azzal utasította el, hogy néki semmi köze a dologhoz. A talpalési díjat csak Weinberger sógorának közbenjárására kapta meg. Ugyan­csak Kleinmann állítja, hogy Wein­berger dolgoztatta a feleségét, sok­szor látta, hogy a gyenge asszony husz­zeres, benzinnel telt kannákat cepelt az autókhoz. A díszes férfiú portréjához pom­pás ecsetvonást szolgáltat az a fi­zetési meghagyás is, melyben Sheu­re járásbiró felszólítja, hogy volt cselédjének, egy szegény árva zsidó leánynak a bérét fizesse ki 8 napon belül. Weinberger visszatartotta a leány bérét s nem hajlandó fizetni, holott a szegény leány már 80 koro­nával is megelégedne. Nagyon sok mindenről írhatnánk még, de Weinberger Éliás nem olyan, nagy személyiség, hogy to­vább foglalkozzunk vele. De mert, mint a nyilatkozásban írta, bíróság elé viszi a dolgot, ott módunk lesz jobban megrajzolni a portréját és többek között feleleveníthetjük azt a hordólopási históriát is amiért tíz na­pot kapott és nagyszőllősi Neufeld­­del való ügyét, amelyben holmi ha­mis megrendelési lap szerepel. Éliás, gyerünk a bíróság elé! (K. L.) Gyilkos merénylet egy 73 éves gazdálkdó ellen A merénylőket a csendőrség letartóztatta (Tudósítón­k jelenti:) Tegnap este egy rahói házaspár gyilkos merény­letet követett el egy odavaló 73 éves gazdálkodó ellen, aki megtá­madta­tása alkalmával életveszélyes sérüléseket szenvedett. Este tíz óra tájban Bencik Ferenc 73 éves gazdálkodó arra riadt fel, hogy valaki zörget az a­jtón. Nem gor­dolt semmi rosszra, ezért hala­déktalanul leszállt az ágyról és ajtót ment nyitni, hogy megtudja a késői látogatás okát. Az ajtót kinyitva ré­gi haragosával, Nemcsák Mihállyal találta magát szembe, aki a kezében levő fejszével több ütést mért a fe­jére. A merénylővel együtt volt a fe­lesége is, aki őrt állott és aztán a férjével eltávozott. A sebesült öreg­embert dr. Abisov orvos részesítette orvosi segélyben és gondoskodott arról, hogy a kór­házba vigyék. A merénylő házaspárt a csendőrség letartóztatta. Véres dalverseny Nevicke községben A két rivális élet-halál harcot folytatott egymással Tegnap este vér folyt az Uzhorod­­tól néhány kilométernyire levő Ne­­vicke községben. A nevickei legé­nyek zsebéből hamar kikerül a bics­­k és ezúttal is nevetséges ok miatt sebesítették meg egyik társukat. A legények és a lányok estefelé összegyűltek a falu végén és énekel­ni kezdtek. Az egyik legény, Kidara Mihály, hogy a lányok figyelmét magára vonja, tú­lharsogta a többie­ket. Erre a társa Dankó Mihály, aki szintén büszke volt a hangjára ver­senyre hívta ki. A versenyt Dankó énekszáma vezette be. Sikere volt és csak Kidara nem volt megeléged­ve vele. Sértő megjegyzést tett Bankóra, emiatt a legény kést rán­tott és a Sértegető­re támadt. Kidara zsebéből is előkerült a bicska és kezdetét vette a párviadal, amelyből egyikük súlyos sérülésekkel került ki. A győztes Kidara lett, aki Dankót több helyen megszúrta. A véres énekverseny ügyében a csendőrség megindította a vizsgála­tot és Kidarát letartóztató, Dankó Mihályt az uzhorodi közkórházba szállították. Vér folyt az őrdarmai templomszentelési ünnepség után Községben legények megkéseltek egy sislóci vendéget Két véres esemény tette emléke­zetessé az őrdarmai templomszente­lési ünnepséget. Vasárnap délelőtt folyamán a falusiak az érkező Gébé püspök elé vonultak s egy Meskó György nevű legény, aki lóra ült és társaival a falu határa felé tartott, merészségének esett áldozatul. A le­gény széles jókedvében bravúrstikli­­ket csinált és amikor egy kerítésen akart átugrani, lova megbotlott és maga alá temette. A szerencsétlenül járt fiaalembert elsősegély után az uzhorodi közkórházba szállították. Délután a falusiak a kocsma előtt álldogáltak. Soraikban ott volt Kukla Sándor 24 éves sislóci legény is, aki a templomszentelési ünnepélyre jött a faluba. A sislóciak és az őriek kö­zött régóta tart a harag, mert a sis­­lóciak egyizben kiverték falujukból az őrieket. Az őri legények köteked­ni kezdtek Kuktával, aki nem hagyta magát és természetesen verekedés-­­­re került a sor. Illetőleg csak verés­re, mert a sislóci legény nem vehette fel a túlerővel szemben a küzdelmet. A vérszomjas őriek borzalmasan összeszurkálták a szerencsétlen em­bert, akiit az uzhorodi közkórházba hoztak. A tettesek közül néhányat letartóztatott a csendőrség.­­ Kábelvonalakat épít Romániá­ban a Morgan-csoport. Bukarestből jelentik: Az állam és az amerikai Morgan-csoport augusztus elsején átveszi az összes postai és távirdai intézményeket. A társaság első ténykedése az lesz, hogy telefon­­kábelvonalat épít Bukarest—Kürtös és Bukarest—Zsombolya között a nemzetközi telefonforgalom lebo­nyolítására. A kábelek kiépítését még a nyár végére befejezik és úgy tervezik, hogy szeptember elsején már át is adják a forgalomnak. július 23 НІI IR­IE­NС Üzletáthelyezés miatt 10 napos olcsó vásár KOVÁCS DEZSŐ áru­házában TURISZTIKA Kelemen szenvedélyes turista volt Minden vasárnap felcsatolta a háti­zsákot és jobb ügyhöz méltó buzga­lommal elindult tizenötéves fiával együtt gyalogolni­ az erdőbe, vagy a mezőre. Múlt vasárnap zuhogott az eső, mintha dézsából öntötték volna, a legjobb akarattal sem lehetett kimen­ni a szabadba. A tizenötéves fiú így szólt atyjához, a szenvedélyes tu­ristához : — Ma befellegzett a gyaloglásnak atyám! — Szó sincs róla — felelte Kele­men — az idő csakugyan nem ked­vező ahhoz, hogy kiruccanjunk a anyatermészet ölére, de mozgásra azért szüksége van az embernek. Itthon fogunk gyalogolni. A széket félreállították az útból, Kelemen telepakkolta a házizsáko­kat és a tizenötéves fiú, valamint atya nekivágtak az útnak. Mentek körbe az ebédlőasztal körül. Két órai kimerítő gyaloglás után megszólalt Kelemen : — Micsoda pompásan szük majd most a villásreggeli. Telepedjünk le itt a zöldben és költsük el azt a né­hány szerény, de ízletes falatot, amit magunkkal hoztunk. Amit Kelemen a zöldnek nevezed az a dívány volt. A színét illetőleg ez a bútordarab nem annyira zöld,­­mint inkább bordóvör­ös jellegével tű­nt ki, vérbeli turista azonban nem néz ilyen nüánszdiffereciákra. A díványon legalább olyan ké­nyelmes ülés esett, mint akár a leg­ruganyosabb pázsiton. A fáradt tu­risták boldogan kifújták magukat, le­csatolták a hátizsákokat és kipak­­kolták egy magukkal hozott asztal­kendőre a néhány szerény, de ízle­tes falatot. Kelemen vörösbort is ho­zott magával, amikor azonban ki­­akarta nyitni, káromkodva állapítot­ta meg, hogy a dugóhúzót otthon fe­lejtették. — Nem marad más hátra — szólt a tizenötéves fiúihoz — haza kell menned és elhoznod a dugóhúzót. A fiú felugrott és a kredenchez lé­pett. Kelemen azonban megállította. — Nem barátocskám — szólt rá — én azt mondtam, hogy haza kell menned és el kell hoznod a dugóhú­zót. Ifjabb Kelemennek két óra hosz­­szat kellett gyalogolnia az asztal kö­rül, amíg hazaért. Az öreg ezalatt újságot olvasott. Két óra gyaloglás után kivette a fiú a dugóhúzót az asztalfiókból és elindult vissza Kele­menhez. Újabb két órai gyaloglás után meg is érkezett. Nekiültek a vilásreggelnek. Pom­pásan ízlett. Különösen a vörösbor. Amikor elkészültek, szépen becso­magolták az evőeszközöket a háti­zsákba és megszólalt Kelemen : — Most pedig gyerünk szépen ha­za! A fiú megrázta a fejét. — Tudod mit, papa — mondta — olyan szép itt, hogy inkább itt töl­töm az egész napot és csak holnap megyek haza, így is történt.

Next