Zsidó Néplap, 1923. július-december (3. évfolyam, 19-44. szám)
1923-07-06 / 19. szám
1923. július 6. — Magyarország feladja zsidóellenes politikáját? A «London Daily Telegraph» jelenti, hogy a magyar miniszterelnök magához hivatta a budapesti zsidó hitközségi elöljárókat és kijelentette, hogy a kormány kész feladni zsidóellenes politikáját, ha a zsidók megszerzik a külföldi kölcsönt Magyarországnak. A budapesti elöljárók azonban kijelentették, hogy nem hajlandók jogaikat pénzen megvásárolni. A hírt fenntartással közöljük. — Zsidó pénzügyminiszter Lengyelországban, Varsóból jelentik. A lengyel márka javítása érdekében azt hiszik, hogy Kaliser zsidó képviselőt fogják pénzügyminiszterré designálni. — A hedzsaszi szerződés nem érinti Palesztinát. Egy, az angol alsóházban jún. 25-én beadott interpellációra, hogy mennyiben érinti a Hussein királlyal kötött szerződés az angol mandatárius területeket, a külügyi államtitkár a következőket jelentette ki: A hedzsaszi szerződést egyelőre még nem lehet pontosan körülírni. Egy azonban bizonyos, hogy ez a szerződés semmiféle modifikációt nem tartalmaz az Anglia által egyes mandatárius területekre vállalt kötelezettségekre vonatkozólag. A telavivi városi kölcsön. Az Amerikában elhelyezett telavivi városi kölcsön teljes sikerrel járt. A beérkezett jelentések szerint a még fennmaradó obligációkat 160,000 dollár névértékben a newyorki állami bank vette át. A megegyezés aláírása után a newyorki állambank azonnal egy 150,328,97 dollárról szóló csekket adott át. — Dr. weizmann búcsúja Amerikából. A cionista világszervezet elnöke jún. 19-én a «Moretania» nevű hajóval visszautazott Londonba. Elutazása előtt óriási közönség lepte el a kikötőt, de Weizman az utolsó hónapok alatt emberfeletti munkát végzett és csak meghajlással intett búcsút a közönségnek. Kabinjába érve a hajó hivatalnokai tisztelegtek nála s örömüknek adtak kifejezést, hogy a zsidó szer meg kell halni. De még hogy tudta! Talán senki sem érezte olyan tisztán és világosan, hogy meg kell halnia. Ilyenkor kisimult érzései voltak. Valami nagy melegség öntötte el szívét és érezte, hogy jó lesz a halál, jöjjön mielőbb, mert neki nincs itt mit veszítenie. „Meg fogsz halni Jankel“ mondotta magának és egy pillanatra úgy érezte, hogy már meg is halt. És látta a temetését egy forró, nyári délután, sok színes virág közt fekete deszka koporsóját, sok-sok zsidó, előkelők és gazdagok; ott van a roshakol, a gabbe, a Vorstand, ott van mindenki, aki számít valamit ezen a világon; mind ott állanak koporsója mellett és sírnak-sírnak keservesen, olyan jó érzés volt ez Jánkelnek, ennek a bús, szegény, kivert zsidónak, hogy csak álmodta tovább az ő temetését, utolsó, nagy szereplését a földön, mely csak a halálban adta meg neki emberi jogát. Amidőn felébred furcsának talált mindent. Úgy érezte magát, mintha messzi földről jött volna meg, ahol sokáig élt és most itt kell folytatnia életét. Azt is megérezte, hogy ott, ahol eddig élt, jobb volt, szebb volt, másabb volt és most ide kell nőnie magát, ebbe a furcsa életbe, mely csupa szomorúság és bánat és érezte, hogy itt nehéz lesz élni, mert itt nem ismerik őt, nem, tudják, hogy ki ő, hogy honnan jött... És talán még félkegyelműnek is fogják tartani ?! És Jánkel testét görcsös sírás rángatta meg és ott sírt a nagy esti csendben, keserű, bolondos, fel-felcsukló zokogással... (1923.) nép nagy vezére hajójukat megtisztelte s mindent megtettek a világszervezet elnöke kényelmének biztosítására. A hajón a «Morgen Journal» munkatársa kereste fel, akivel az amerikai zsidóságnak azt üzente: «Mondja meg az amerikai zsidóságnak, hogy büszke vagyok az áldozatkészségükre. A zsidóság egyetlen része sem tett anynyit Erec Izrael felépítéséért, mint az amerikai zsidóság, üdvözlök minden amerikai zsidót és mondja meg nekik, hogy szerettem volna minden zsidónak külön megszorítani a kezét. Remélem, hogy az amerikai zsidóság még sokat fog tenni Palesztina felépítéséért». — Egy Iparbank alapítása Palesztinában. Egy jaffai zsidó ipari csoport javaslatot tett a cionista szervezet pénzügyi bizottságának egy palesztinai iparbank alapítására 50,000 font sterlig alaptőkével, melynek felét a cionista szervezet, másik felét pedig privát személyek jegyeznének. A palesztinai cionista végrehajtó bizottság elhatározta, hogy e javaslatot meg fogja vizsgálni. — Vizsgák a podk ruszi héber iskolákban. A podk ruszi héber iskolákban, egyesek kivételével, amelyek 1—2 hónappal később kezdték meg a tanítást június végén voltak az évzáró vizsgálatok, melyeken a szülők és vendégek örömmel látták gyermekeik nagyszerű haladásátúgy a héber nyelvben és a zsidó mint a világi tantárgyakban. — Megtalálták a bábeli tornyot? A babyloniai Kisben folytatott ásatások a »Daily Mail« jelentése szerint szenzációs eredményt hoztak. Ugyanis megtalálták Ilbaba és Jemini háborús isteneknek szentelt kövét valamint Samsunlumának, az első babyloniai birodalom hetedik királyának tornyát, mely torony hétemeletes és nirikidurnak, vagyis csodás háznak neveztetett. Ezen adatokat egy téglán találták bevésve a következő szöveggel: „Samsunila Hammurabis utóda a hatalmas király, Babylonia királya, Kis királya, a négy vallás királya Kisben újra felépíttette Ilbaba istennek és Icitar istennőnek az Unirikudurmaht, melynek tornyát az égig felemelte.« Egy tóra «Balfuriának». Az amerikai cionista szervezet június 14 én egy gyönyörű tórát küldött a paleszinai «Balfuria» nevű első amerikai kolóniának. Ez a kolónia a Jezreel völgyében fekszik, alapkövét a Balfurdeklaráció ötödéves évfordulóján vagyis 1922 november 2 án fektették le és összesen 115 családot fogadhat be, melyből 32 család már letelepedett A kolónia rövid fennállása óta is gyönyörű eredményeket mutat fel, telepeseinek már lakóházuk és egyéb gazdasági épületeik, valamint szép ültetvényeik vannak. Érdekességek az amerikai cionista pártnapról. E napokban tartották az amerikai cionisták Baltimorében rendes évi pártnapjukat, melyeken rendkívül érdekes és jellemző nyilatkozatok hangzottak el. Úgy: Emanuel Noman, a Keren Hajesszad titkárának bejelentése szerint az utóbbi 2 évben Amerika 6 millió dollárt teremtett Erec Izrael felépítéséért. A hatalmas Bane Berit rend nevében Nachum Slusz bejelentette, hogy Erec Izraelben egy kertvárost építenek, mely célra egy negyed millió dollárt irányoztak elő. A munkálatok haladéktalanul megkezdődnek. — Ki tud róla? Herskovits Náthán volt petneházi metsző, 55 éves, szőke, középtermetű körülbelül 3 hónappal ezelőtt Szlovenszkóba ment, honnan azóta semmi életjelt nem adott magáról. Aki tud róla valamit, szíveskedjen Imaan hamicve Fried Izidor Szűrte címre írni. — A skandináviai zsidóságról. A 3 skandináv állam zsidósága megdermedt. Dániában és Svédországban a zsidó érzés, Norvégiában pedig erkölcsi erő hiányában. A Tóra Skandináviában ősidők óta mellőzve lett és végül azok által is felejtve lett, akik kívülről magukkal hozták. A skandináviai zsidóság egy része teljesen materializálva lett és nem ismer más érdeklődésre méltó dolgot, mint az üzletet, a másik része — az intelligencia — pedig idegen téren tobzódik. Ott vetettek és ott is arattak és munkájuk eredményes volt. De nem is csoda, mert hisz az ifjúságnak már nem is volt alkalma a zsidó értéket megismerni és igy nem volt ami a zsidósághoz kösse és a zsidó szellemet fejlessze. Most azonban úgy látszik a skandináv zsidóság mégis felébredt a tethargiából, mely ébresztő munkát Dr. Ehrenpreis stockholmi főrabbi és Dr. Jensen végzik azáltal, hogy egy „A zsidók“ című folyóiratban a zsidóság nemzeti regenerációját propagálják, amely hivatva van a skandináv zsidóságot visszatéríteni a zsidó világba. — Dávid városának kiásatása. A Palesztine Exploration Fund évi közgyűlésén bejelentették, hogy az Opelhegyi ásatások, ahol Dávid városát sejtik szeptember havában megkezdődnek. Ezen ásatások különösen a zsidó történelem szempontjából fontos jeleggel bírnak, mert sok történeti homályokat van hivatva felfedni. (Zs. T. I.) Egyről-másról . Egy könyv fog a napokban Kassán megjelenni. A címe: Keleti hajós, írója Lányi Menyhért. Novellák vannak benne, miket egy zsidó író irt. Ez az a Lányi Menyhért, kinek „Firenzei haláltánc“ és „A herceg szerelmes“ című drámáit a kassai színház nagy sikerrel mutatta be. Hogy jön tehát ezek után ebbe a lapba Lányi könyvének a méltatása, amikor itt látszólag egy asszimiláns íróról van szó? Egész egyszerű oka van ennek. Lányi Menyhért kimondottan és halálosan zsidó iró, ki zsidó módon ír, érez és cselekszik és csak a lehetetlen állapotok — zsidó iró, tisztán zsidó írásaiból ma nem élhet meg! — kényszerítik őt arra, hogy másképp és másat írjon, mint amilyenre a vére és agya hajtja őt. Akik közelről ismerik Lányit, tudják róla, hogy íróasztalában befejezett zsidó drámák novellák és regények hevernek, eltitkolva és elzárva a megismeréstől és mindnyájan hibásak vagyunk abban, hogy Lányi Menyhért nem egyedül a miénk, hogy exisztenciális érdekek idegen vizek felé sodorják igaz, becsületes és zsidó irnitudását. 2. Mostani novelláskönyvében túlnyomórészt zsidó motívumokat dolgoz fel. A keleti zsidóság misztikus és kabbalás légkörét érezzük meg a tömör sorokban ; a valamikor egészséges, erős és hatalmas zsidóság vér és hússzaga árad felénk a novellákból- Lányi tehetségét mi sem bizonyítja jobban, hogy a harminchatmaddik történetéhez is hozzá mert nyúlni és igaz művészettel variálta át finom cselekményű novellává. 3. Akiben megvan a zsidó irodalom iránti szent és tiszta rajongás, akik tudnak lelkesedni, megerősödni valamiféle zsidó íráson, azok mind vegyék meg ezt a novellás könyvet. De vonatkozik ez a felhívás minden irodalom kedvelőre is, mert tiszta és művészi munka ez a novellás könyv. 4. Ezen a helyen már sokat keseregtünk a zsidó irodalom árvaságán. Elmondottuk már számtalanszor, hogy legjobb iróink idegen célok és irányok szolgálatában állnak. Most, hogy alkalmunk van egy zsidó író zsidó megnyilvánulását tettekkel is támogatni, tegyük meg! 5. Minden elfogyott könyv példány közelebb hozza Lányi Menyhértet hozzánk. (A könyv a Globus R. T. Kosice kiadásában jelenik meg és ugyanott megrendelhető. Egy könyv ára Ké 10. Merített papíron, az író kezevonásával Ké 20.) * Azt olvastam a napokban, hogy komoly kísérletek folynak a speciális zsidó zene újjáteremtésére. Meg akarják menteni a régit és újat akarnak alkotni. Eddig az volt a vélemény, hogy nincs zsidó zene és az, amit annak tartottak, nem más, mint elkeveredés következtében, a befogadó ország zenei motívumainak keleties variálása. A nagy zenész és a még nagyobb antiszemita Wagner is ezt vallotta. Csak kevesen volt ZSIDÓ NÉPLAP _____3. oldal.