Zsidó Néplap, 1930. július (9. évfolyam, 29. szám)

1929-07-19 / 29. szám

2 — "10 sziNSZAPPAN „A L E F B E T H" védjeggyel általánosan kedvelt 1 Mindenütt kaphatói pyirtjas »Folio« Friedman & Co.­ Kosiét. Weltmann jövő program vita Hosszúlejáratú program A­ Jewish Agency alkotmánya A megegyezés főbb pontjai közül a követ­kezőket akarom kiemelni: 1. A cél, amely a megegyezés alapját ké­pezi, a paleszt­inai zsidó nemzeti otthon megteremtése, összhangban a Balfour dek­larációval és a mandátum szerződéssel. A megegyezés kifejezetten megemlíti a man­dátum szerződés ama passzusát, amely el­­ismeri a zsidó nép történelmi összeforott­ságát Palesztinával.­­ Az Agencynek mindazon funkciókat kell betöltenie, amelyeket a mandátum szer­ződés negyedik szakasza előír és minden erőfeszítést meg kell tennie, hogy a követ­kező célok, amelyek alapvetőknek ismertet­nek el, megvalósíttassanak: a) zsidó bevándorlás előmozdítása és bá­­torítása, amelynél a zsidó munkások igé-­ nyei épúgy figyelembe veendők, mint a saját tőkével rendelkező személyeké; b) a héber nyelv és a zsidó kultúra fej­lesztése ; c) Palesztina földjének a zsidó nép nem­zeti tulajdonaként való megszerzése; d) zsidó munkások alkalmazása minda­zon vállalkozásoknál, melyek a Jew­sh Agen­cy égisze alatt állanak s egy a zsidó mun­káson nyugvó zsidó mezőgazdasági koloni­­záció, amelynél mindaddig, amíg a gazda­ságosság követelményeinek megfelel, a te­lepesnek jogában áll önállóan dönteni a te­lepülés szociális formája fölött. 3. A Jew­sh Agency vezető testületeiben a cionista szervezet a tagsági helyek ötven százaléka fölött rendelkezik. A cionista vi­lágszervezet elnöke egyben elnöke a Jewish Agencynek is, kivéve, ha egy kifejezetten ellentétes határozatot nem hoznak három­negyed szavazat többséggel, amikor is a szavazók felének a cionista szervezet által delegált tagokból kell rekrutálódnia. 4. A Keren Hajjeszod bevételei a Jewish Agency rendelkezésére lesznek állítva. A Keren Hajjszod meg fogja tartani jelenlegi jogi formáját, de direktorait az Agency Co­uncil javaslatára fogják kinevezni. A Keren Kajemet továbbra is önálló intézmény lesz s kapcsolatai a cionista szervezethez válto­zatlanok maradnak. A megállapodás leszö­gezi azt az alapelvet, hogy a Jewish Agen­cy pénzén vásárolt földek a zsidó nép el­idegeníthetetlen tulajdonát képezik és a Ke­ren Kajemet nevére lesznek telekkönyvelve. Meg kell még említenem, hogy a mandá­tum szövegének megváltoztatásáról szó sem lehet és a Jewish Agency kibővítésével kapcsolban gondoskodás történik róla, hogy abban az esetben, ha előre nem látott okok a kibővített Agency felbomlásához vezetnének, úgy a cionista szervezet ismét önállóan birtokába lép a Jewysh Agency számára biztosított közjogoknak. Ez a va­lószínűtlen eset remélhetőleg sohasem fog bekövetkezni, de a mi nem cionista partne­reink belátják, hogy számolni kell ezzel az eshetőséggel is. A dolog természetéből következik, hogy a kibővített Agencyben a cionista szerve­zetre tradíciói, tapasztalatai, lelkesedése és elvhűsége alapján az a szerep vár, hogy hajtóereje és irányítója legyen a fejlődésnek. Nem cionista partnereink is ezt várják tő­lünk. A cionista szervezetnek és legfőbb testületének, a kongresszusnak tehát a jö­vőben még a mainál is fokozottabb jelen­tősége lesz. Mikor tehát a legmelegebben üdvözöl­jük a feltétel nélküli együttműködést azokkal az emberekkel, akik addig nem vettek részt a munkánkban, alaposan meg kell fontol­nunk, miképpen használhatjuk ki a legelő­nyösebben Palesztina számára azt az erő­­többletet mely emberekben és pénzben el­­várhatólag rendelkezésünkre fog állani. Fel­tételezhetjük, hogy már a legrövidebb időn belül jelentős lépéssel juthatunk előre és ezért gondosan meg kell vizsgálnunk a kér­­­­dést, milyen irányban történjék ez az előre­haladás. Elérkezett az idő, amikor szerzett tapasztalataink alapján és a Joint Palesztine Survey Comision szakértő tanácsaira tá­maszkodva, egy hosszú évekre szóló épí­­tőprogramot kell előkészítenünk, melynek magvalósítása világosan felismerhető meg­közelítését jelentené a cionista végcélnak. Egy szisztemikus munkaterv, amely a cio­nisták és nem cionisták, a tőke és munka, a jisuv és galut, a Jewish Agency és man­­datárius hatalom szoros együttműködésén nyugszik, — ez az, amit a kongreszusnak a megújult remények jelenlegi stádiumában szem előtt kell tartan­i. Folyt. köv. A gálát titka I. Elvitte tehát a királyi kastély kapujáig. Ott az ember leugrott a szekérről, bement a palotába, testén a báránybőrsubával. Nagy volt az öröm, amikor meglátták, mert nagy volt a riadalom, amikor a kíséret a király nélkül tért vissza, keresték egész éjjel, de nem találták. A király megmosakodott, fel­öltözött és megparancsolta, hogy vigyék eléje a szekér gazdáját. A korcsmáros pedig kint állt, várva ven­dégét és amikor hallotta, hogy be kell men­nie a palotába, nagyon megijedt és keser­ves zokogásra fakadt. Azonban vitték a ki­rály elé és a király biztatta: „Ne félj sem­mit, nem esik bántódásod, csak beszélni akarok veled.“ Azután pedig kérdezte: „Is­mersz engemet?“ Mire a korcsmáros fe­lelé: „Tudom, hogy uram, a király beszél szolgájával, de mindmáig nem láttam fel­ségedet“. — Én pedig ismerlek jól, ismerem há­zadat és bútoraidat — mondotta király — és elsorolta neki háza berendezéseit. A korcs­máros erre nagyot bámult és mondotta: „Nincs a királynak párja bölcseségben, min­dent tud, még azt is mi van a falusi zsidó há­zában.“ Majd kérdezte a király: „Ki aludt nálad ez éjjel?“ Felesé amaz: „Nem tudom ki az az ember, de behoztam a városba és ő bement a királyi palotába». A király nem türtőztetheti magát tovább és megmondta, hogy ő az az ember és el­mondotta az udvarbelieknek, hogyan tévely­­gett az erdőben, hogyan jutott éjjel a fa­luba, hogy zárták be a par­asztok ajtaikat előtte és csak a zsidó gyakorolt vele ven­dégszeretetet és üdítette fel testét. Beszéde befejeztével a király a zsidóhoz fordult és kérdezte: «Akarsz tíz tallért?» Ez hallga­tott és nem felelt. Mondotta neki: «Talán 50 vagy 100 tallért kívánsz ?» Azonban is­mét csak hallgatás volt a felelet, mire a ki­rály nagyon elcsodálkozott és mondotta: «Ha az kevés, úgy adok neked 1000 tallért vagy ennél is többet». Azonban a zsidó ott állt némán, mint a kő és nem felelt. Azt hitték, hogy talán nem pénzt óhajt és ígértek neki földet, szöllőt, azonban ami­kor a király szolgái látták, hogy erre sem felel, azt mondották neki: «Ha nem tetszik neked a király ajándéka, úgy megkapod a kialkudott bért és semmi mást». Erre megszólalt a zsidó: „Mást kérek én a királytól, más az én kívánságom; a szom­széd falubeli zsidót illeti“. «Hát mit kívánsz?» Mire a zsidó azt felelé: „A szomszéd falu­ban egy Rabén nevű zsidó lakik. Ez min­den héten eljön abba a faluba, amelyben ért lakom és összevásárolja a gabonát, a bőrt, a lent. Parancsolja meg a király, hogy so­ha többé ne léphessen a faluba.“ Ennek hallatára megszólalt a király. ”Most látom, hogy rabbi Simson helye­sen beszélt, az irigység és gyűlölködés vesz­ek el Izráel fiait ezen a világon.» A király magához hivatta rabbi Simsont elmesélte neki az egész esetet és mondotta : :Igazat volt velem szemben. Látom most­ már, hogy az irigység és gyűlölködés pusz­títanak el minden jót ennél a népnél. Aztán megbízta a király rabbi Simsont, hogy in­tézze el a dolgot a zsidóval. Ez becses ajándékokat kapott és békén hazament. Adja az ég — fejezte be Meirl rabbi a történetet — hogy szívünk megtisztuljon, távozzék belőle az irigység és a gyűlölkö-. dés és lakozzék ismét közöttünk az Ur de­csősége, minél hamarább napjainkban. Ámen. (Határból). Mordechaj ben Jtcheekt. Vége. Napról-napra nagyobb méreteket ölt az oroszországi antiszemitizmus A szovjetországi antiszemitizmus erősbbö­­déséről érkeznek nap nap után hírek. A Jü­dische Telegraphen Agentur jelentése sze­rint a napokban Tomszk városában jöttek nyomára egy Ku Klux Klan-szerű antiszemi­ta szerveszkedésnek, amelynek vezetői va­lamennyien a kommunista pártból kerültek ki. A tomszki antiszemita “cella“ zsidóellenes röpiratokat készített és anyagot gyűjtött a tomszki szövetkezet zsidó alkalmazottainak kompromittálására, hogy őket állásaikból eltávolítsák. A felfedezést botrány követte és a vezetők közül kettőt a kommunista párt ki­zárta tagjai sorából, másik, három szigorú figyelmeztetést kapott. A moszkvai «Pischtschewik» című kom­munista lap kimerítő beszámolót közöl arról hogy az ukrajnai állami gyárakban a zsidó munkások milyen üldöztetéseknek vannak kitéve. Az umani szeszgyár munkásai nyíl­tan agitálnak azért, hogy a zsidók menjenek Palesztinába, mert Oroszországban csak oroszoknak és ukrajnaiaknak van helyük. A toltschini szeszgyárból a zsidó munkásokat eltávolították. Poltavában a gyár zsidó tit­kárát megöléssel fenyegették meg, ha nem adja át önként helyét. Egy másik postavai gyárban a zsidó munkásokat véresre verték. A moszkvai zsidó kommunisták hivatalos lapja, az «Emesz» legutóbbi szá­mában kény­telen megállapítani, hogy U­­rajnában négy­­százezer zsidó egzisztencia nélkül van, akik­nek „át kell rétegeződnek“. Ezek közül 122 ezer zsidó teljesen deklasszált, a többi mun­kanélküliek házimunkásokból, napszámosok­ból kerülnek ki. A lap számol azzal, hogy 1931- ig az állami hivatalokban működő zsidók je­lentős részét elfogják távolítani állásukból

Next