Zsidó Néplap, 1930. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)
1930-01-03 / 1. szám
Katimon tuámkt hf «. A Postmcsekk 61.371 árak a furrestben egész «UM600 Ki, faoldal MO Ki, lutedoldal m Ki, tizenhatodwMml 60 Kifkarmdmduttedoldal 35 Ki StCHi mt-kal ffimx&ok es mk60*-al drágább. ZSiDÓ TÁRSADALMI, POLITIKAI, X' évfolyam /. azám. ruts 's Sarkesitőseg es kiadóhivatal Viharod, Kozduzska ut. 13. Nyomda Vargasor 13. Megtelem mnden pénteken. Lapjárás Szerda du. 1 órakor. Adófizetési dijak: égész évre 50 Ki, teléért 26, negyedévre 13 Ki külyöinte égész évi 75 Ki. KULTURÁLIS ÉS GAZDASÁGI HETILAP IZSHOROD-MAKKACS-KASSA, 1930 január 3. Dr Reisz Gyula, zsidópárti képviselő felszólalása a kormányprogramhoz A Zsidópárt a kormány mellett?:— Az összes miniszterek és a parlamenti többség meg vannak elégedve a Zsidópárt programjával A dec. 21 én tartott parlamenti ülésen, melyen a kormánynyilatkozat vitáját folytatták, dr. Reisz Gyula zsidópárti parlamenti képviselő a Zsidópárt nevében deklarációt adott le, amit a nemzetgyűlés félreérthetetlen szimpátiával fogadott. Dr. Reisz nyilatkozata annál fontosabb, mert abból láthatjuk, hogy a zsidópárti képviselők nem ragadtatják magukat nagyhangú frázisokra, hanem a komoly feladatokhoz méltóan, komoly munkát akarnak végezni, Csehszlovákia össz-zsidósága érdekében, és a csehszlovák állam javára s előnyére. Ezt az álláspontot dr. Reisz nyíltan s becsületesen leszögezte . Így hiszük, hogy ezek után a Zsidópárt belső s külső ellenségei is revireálni fogják eddigi álláspontjukat. Dr. Reisz felszólalásában, melyet nagy érdeklődéssel hallgattak, egyébként a következőket mondotta: «Nekünk, zsidópárti képviselőknek most van először alkalmunk erről a helyről a zsidó választók nevében beszélni. Nem a mi hibánk volt, hogy korábban nem élhettünk az alkotmánytörvényben biztosított ezen jogunkkal és ez nem volt a mi részünkről közönyösség az állammal és annak fejlődésével szemben, hanem ez következménye volt a választási törvény hiányos intézkedéseinek és következménye volt ez azoknak a nehézségeknek, amelyeket Podkruszban bizonyos pártok nekünk okoztak. Ezek voltak az okok, melyek miatt az 1025. évi nemzetgyűlési választásoknál, annak ellenére, hogy több, mint 100.000 zsidó szavazatot kaptunk, a parlamentben képviseletet még sem nyerhettünk. Hogy most mégis sikerült demokrata érzeteinknek győzelmet aratni, bizonyítéka elf anni, hogy zsidó választók ragaszkodtak természetes és törvényes jogaikhoz és kiváltsaikhoz. Eljöttünk a parlamentbe azzal az elhitározással, hogy magunkra vállaljuk a felelősségnek egy részét, hogylehetőség szerint aktív együtt dolgozzunk többi pártoktól köztársaság fejlődéséért. Ebből látható a mi álláspontunk a kormányhoz és a kormány programmjához. Udrzál miniszterelnök kormánynyilatkozata bennünket teljesen kielégít és megnyugtat, mert a kormány foglalkozni kíván a gazdasági viszonyokkal és a krízis szanálásával; a kormánynyilatkozat ígéri az iskolák kiépítését Minden nemzetiségre és felekezetre való tekintet nélkül és ígéri a kormány, hogy igazságos közigazgatást és a lakosság egyéb kívánságainak teljesítését fogja végezni. Minekünk nagy érdekünk ezen kedvezőbb kormányprogram keresztülvitele és teljes garanciáját látjuk annak, hogy ez kormánynyilatkozat meg is fog valósult, annál is tobb, mert a kormányban ülnek politikai életünk legkiválóbb és legjobb személyiségei, ezek mögött állanak úgy a képviselőház, mint a szenátus nagy vezető politikusai, akik reprezentálják a csehszlovák lakosság nagy többségét úgy, hogy a kormánynak nemcsak joga, hanem egyenesen kötelessége is a kitűzött programmját keresztül vini®®üi oknál fogva a kormányt és annak a ^^Bfrynyilatkozat érdekében kifejtendő ^H^^B teljes megértéssel támogatjuk. kormánynak érzéke lesz a zsidó lakostág általános és speciális kunságaival szemben. 10 . Kivárjuk a kormánytól legfőképpen, hogy az állampolgárság égető kérdését liberálisabban ítélje meg, mint az eddigi kormányok tették, annál is inkább, mert köztársaságunk első éveiben még érthető volt, hogy ezen kérdést bizonyos bizalmatlansággal és szigorral kezelték, de ma az állam teljes konszolidálásának állapotában joggal várható, hogy a regális, munkás és évtizedek óta itt lakó lakosság természetes jogát elismerik. Egyben kívánjuk, hogy azon szerencsétlenekkel szemben, akiknek állampolgárságuk egyáltalában nincsen, szintén liberálisakban járjanak el és hogy ezekkel szemben a köztársaság keleti részeiben ugyanazokat az elveket alkalmazzák, mint az állam nyugati részeiben. Mint zsidópárti képviselők kijelentjük, hogy a képviselőházban lelkiismeretesen fogunk dolgozni és reméljük, hogy ezen ténykedésünk nemcsak a zsidó választók javára, hanem az egész csehszlovák köztársság vát.vvre és jó vá is. fog szolgálni.» FELELŐS SZERKESZTŐ: SZERÉNY BÉLA Az..orsz£g?os cioniista konferencia A csehsz.ovákUIX. országos cionista konferencia útember 25 és 26 án B ünnben impozát", külső és belső keretek között folyt lejA konferencia iránt idén különös érdejlődés nyilvánult meg, úgy, hogy a több T^vendégen kívül az ország minden Tés^^M222 delegátus jelent meg. (A tavalyi lirencián mindössze 143 delegátus firészi). Küönösen Ruszinszkó képviseltette magát számos delegátussal, ami igen jó benyomást gyakorolt a konferenciára. Ezzel szentben Keletszlovenszkó, beleértve Kassát és Alperjest, szinte feltűnően távol maradt. é®z igazolóbizottság jelentése szerint Szlovinszkót és Ruszinszkót az alábbi delegátusok képviselték: Bratiszlava, Sípos dr., Harry Bleiweis, Komlósi, May, prof. Rabinowitz, Grosz Gyula és többen az Ifjúságból. Losonc: Nagy mérnök. Nyitra, Nagyszombat, Pöstyén delegátusainak nevét nem sikerült feljegyeznünk. Uzhorod : Szerény Béla, Klein Ármin Waldsteioné, Martinovics. Munkács : Dr. Kugel, Freilich, Izsákovits, Kroó és Weisz Judi. Beregszász. •Poplel, Huszt; Farkas Wolf. Jaszina: Tanne Sala, on. •■A konferenciát dr.’Rufeisen, a csszl. Cirla Szövetség^elifQtUL három tradicionális kalapács ütéssel rajtottt meg és üdvözölte a megjelent cléfátusokat és vendégeket, különösen a brünni hitközség elnökét, aki megjelenésével megtisztelte a konferenciát. Majd felolvasták a nagyszámban beérkezett üdvözlő táviratokat,amelyek, közül különösen dr. Reisz és dr. Singer parlamenti képviselők üdvözletei gyakoroltak mély benyomást. Az elnökség és az igazoló bizottság megválasztása mlatt kezdetét vette az egyes szakreferensek jelentései, melyek igen érdekes részleteket és statisztikai adatokat nyújtottak. A vitában, mely alatt gyakran heves öszszecsapásokra is került sor, Szlovenszkó részéről különösen Rabinovitz tanár, a revizionisták vezére, Ruszinszkó részéről pedig Dr. Kugel, Szerény Béla és Freilich Menschern vélték /és?#. Dr. Kíiífce!' 1 xnősen a Tarbuth jelentésével kapcsolatt«; szólalt fe, és követelte, hogy a ruszínszkói héber iskolaszervezetet vegye át a Cionista Szövetség a maga hatáskörébe. Cionista politikai szempontból mint ponte cionista bizalommal viseltetik úgy a világ, mint az országos vezetőéggel szemben és a csszl. dalácügy bíra és támogatását kívánja. Szerény Bála a Tarbuth-kérdésben csatlakozik Kugel követeléséhez. A héber iskolás kell, hogy olyan fontos legyen a szervezetnek, mint minden alap-és akció, mert ha a pruszi és keletszlovenszkói zsidóság a csehszlovákiai zsidóság rezervoárja, úgy a p. ruszi cionizmus vívmánya, azaz a héber iskola a csehszlovákiai cionizmus rezervoárja és így a csehszlovákiai cior.izrix's érdeke a héber iskolahálózat fenmai-állása. A szervezet sok hibát, illetve mulasztást követett el, mert nem fejt ki kellő propagandát és nem csinál semmit a cionista sorok szaporitására. Javasolja, hogy az ügyvezető bizottság a jövőben iktassák ki a helyi csoportok vezetőit és figyelmeztessék őket kötelességeikre. A taglétszám emelése céljából rendezzenek gyakrabban, de legalább nöste egyszer «ifggyüjtési kampányoksjHHHttj azt Amerikában teszik. A thsiuciip® seben követeli, hogy »z ügyvezet® gyázzen arra, hogy szocialista és ® ssista elvek he!yett 5 csl. hadisara ® vői több cionizmussal foglalkozz3R.®y||S[ ' mindaddig,« amíg ezeken az |e|c^te® cfor-ista szilien) helyett, uralkodik, add g sem - ai® vi,: t'isis caitcc« nem. A® hadisarában. A ruszinszólj ve»et kiépítésére egy túlőrtA tását követel). 9 A vita befejezése u'ár 9 nökség nevében javast a 9 , renda üdvözlő távirat«’® j elnöknek, továbbá tíz. 19 képviselőknek. Ugyané®