Zsidó Néplap, 1935. január-augusztus (15. évfolyam, 3-36. szám)

1935-01-18 / 3. szám

ó ' X Z •* u, , /X>', 'f- ' V_; ~ i* kell! Akár azért, mert be- W .godörbév akáb­­ásté­rtáhért' ki illittvéjotSim feélőlén - ; 1 M ^*IÉlPl&.hi6MjP ez a’nápolyi „apácát' iship'fézi núl$át a lakására becsült ■HérfiíieíStt) ■ aliaitul át a világi legkoratolyabb, legszolidabb, i legméltóságosabb, legmagasabb ; err kolcai rangú. Apja: ,a „Times“ a zsi­dók szine előtt­. A *,Tioi.es“..csak.a világ számára a legelőkelőbb, leg­­ipéltőságosabb. napájsp: Számunk­; f­­ra zsidókra a. ..Times“ csak nápo­lyi dáma. Dr. Seitz Viktor Palesztina felépítése az uzstidrodi hitközségi kém el­­­őtt é vetési vitl­ t" 'Az étault vasárnap tárgyalta az ist hoirodi' orthodox hitközség kép­­viselőtestülete az 1935. évi költség­­vetésséti stady ugyancsak nem szű­kölködött izgalmas jelenetekben. A vitához elsőnek Szerény Béla kért szót, a­k­i többek között mon­dotta­: „Áss­uzh. hitközség sem az elmúlt évben, sem idén nem állt feladata­i vagaslatáh/Egy hitközségnek a ri­tuális ellátáson kívül, a hitk. tah­imnak jólétérl is gondoskodni kell, mert egy orthodox hitközség egyúttal jóléti intézmény is. Mi­alatt más hitközségek, mint pld. a varsói, bécsi, budapesti, miskolczi, kolozsvári hitközségek hatalmas­­feszegeket irányoznak elő szociá­lis, kulturális, sőt művészeti s tu­dományos célokra is, addig az uz­­horodi hitközség szociális célokra (beleértve a népkonyhát is) 20.000, kulturá­lis célokra­ pedig egy fillért sem ad. Hitalatt más, orthodox hitközségek megértették már az idők paran­csoló szavát és palesztinai felépité­­s­i célokra is kiebb-nagyobb ösz­­szegeket irányoznak elő, addig az várborodt hitközség, még mindig lelki sötétségben leledzik s ahe­lyett, hogy támogatná a paleszti­nai kivándorlás lehetőségét, a praktikus étek­hez nem értő főrab­bi fenyegetődzései miatt, még egy férimet sem akar rendelkezésre bo­csátani egy héber iskolát avatásra. Pedig különösen Podk. Rusz ortho­­dox zsidósága számára — Erec Jiszráel az utolsó mlentsvár, az egyetlen „Áré Maiklát“ az itteni gazdasági válságból. Évek óta száz és száz podk­­ruszi, uzhorodi, mun­kácsi és huszti orto­hdox zsidók, sőt h­aszidok s ezek gyermekei le­gális s illegális utón igyekeznek Erec Jiszráelbe jutni s ott uj exis­­tenciát a­la­pire­nd. Egy „népszava­zás“ igazolná, hogy az itteni ortho­dox zsidóság háromnegyed része, kizárólag a Palesztinába való ki­vándorlásban látja egyetlen me­nekvését... És nálunk ugyanazzal a vak fanatizmussal és ostoba elő­ítélettel néznek a cionizmusra, mint akkor, amikor m­ég nem égett talpunk, alatt a föld. Csináltunk egy héber iskolát és középiskolát, hogy ha már a Palesztinába kiván­dorló öregeknek nincsen módjá­ban megtanulni az ország nyelvét, úgy legalább a gyermekeik, az if­júság, tanulja meg. A héber iskola ma tehát egy száraz gyakorlati kérdés, de a főrabbi úr és gárdája, mindezt nem érzi, nem látja s foly­tatja donkihotei szélmalomharcát a héber iskolamű ellen“. A továbbiakban rátért az ellen­zék által folytatott politikájára, és­­ leszögezte, hogy ez a politika, no­ha a főrabbi úr „hechserét“ viseli magán, sem zsidó, sem pedig ortho­dox politika. Mert az orthodoxia fogalma: a béke, a testvérszeretet, a megbocsátás, ezek azonban csak gyűlöletet és örökös intrikálást is­­*­mernek. Csak a gyűlölet késztet­heti egy pártot arra, hogy bevádoljanak egy hitközséget a hatóságok előtt s az ortho­­doxiának legszentebb autonó­mia felfüggesztését és kor­mánybiztos kinevezését kér­jék. Mindezekért pedig senki más nem felelős, mint a főrabbi. Mert épugy, amiként már nem egy ízben megfenyegette az elnökségét s a veze­tőségét, „­s­urral“,­ ha nem pa­ríroznak­­ neki, „ ugyanígy. .. leültet­hette volna ezeket a zsidó lelkiis­­meretlenségből kivetkőzött­ „ellen­zékieket“ is,. Hiszen vakmennyi­en az ő pártjához tartoznak. De a főrabbi úr ugy látszik ak­­ként azt a tiszteletreméltó, nagy­­tudású Schlesinger Antoos úr is mondotta. A háttér­ből egyedül rángatja a drótot s maga is a mai rezsim megdöntését kí­vánja és ezért egy szava sem volt azok ellen, akik e napokban eljár­tak az országos hivatalnál és az au­tonómia felfüggesztését kérték. A költségvetést nagyjában elfo­gadja, de gazdasági okokból java­solja, hogy ha már leszállítják a nagycsaládi, fizikai munkát végző metszők fizetését, úgy szállítsák le a gyermektelen és még csak dintó­­rákat sem végző főrabbi úr fizeté­sét is. Legalább annyira, hogy le­hessen fedezni a munkácsi s kassai dintórautak költségeit. A jövőben pedig szenteljen a hitközség több figyelmet a zsidó­ság szociális, kulturális és gazda­sági problémáinak, forduljon más­kor is „mizradh“ felé nemcsak smóneeszré közben s akkor Isten talán meghallgatja a smonéeszré , imát is.­­ További érdekes felszólalások jövő heti számunkban. . 510--.'ítf .o,... .v. ó ÁsA . 1935 év m&Less a 19. cionista kongresszus ül kisnarasczus szintinél, meaint Prága Jeruzsálemből jelentik. Ben Gu­­i­rion, a cionista Exekutiva politi- '­kai vezetője, újságírók előtt úgy nyilatkozott, hogy a 19. cionista­­ világkongresszus 1935 év nyarán ] lesz. A lemsbergi lengyel nyelvű ci­onista napilap értesülése szerint a 19. világkongresszust Prágában fogják megtartani, ahol a 18. kon­gresszust is tartották. A Zsidó Néplap 111. palesztinai társasutazása Miként jelentettük idei társas­­utazásunkat Purim és Peszaeh kö­zötti időben rendezzük. Az út­irányról s hajóról most tárgyalunk Praha II., Hybernská­ ul., British Passport Control Office“ címre kell letétbe helyezni. A kauciót 4 hónapon belül kell személyesen visszaváltani, ellenesetben a kaució elvész. U­gyan­csak igazolni kell s rövidesen közölni fogjuk ez ér­deklődőkkel a közelebbi részlete­ket is. ÁRAK: Vasút és hajón tour-re­­tour III. osztályon ca Ke 2500.— II. o. hajó­kabinban ca Ke 3000.— Vízumok: Vizumról minden utas egyedül gondoskodik. Palesztinai vízumot a prágai angol nagykövet­ség (British Legation, Passport of­fice, Praha III, Thunovska 12), csak 60 angol font kaució ellené­ben ad ki. A kauciót „Anglo-Cseh-­ szlovák és Prague Credit Bank ’ (a 60 font kaució lefizetésén kívül) még 50 fontot, vagy akreditivát kell felmutatni a kikötőben, annak igazolására, hogy az országban lesz miből megélnie. Certifikáttal utazóknak, nem minden turistának, hogy ar-re­­tour jeggyel rendelkezik. A zavar­talan partraszállás céljából, az utasnak a kikötőben még igazolni kell, hogy odahaza rendes foglal­kozással, vagy állással rendelke­zik. Amennyiben a társasutazás ve­zetője a kikötőben igazolja, hogy­­ utitársai nem maradnak 1 hónap­nál tovább az országban, úgy a ki­kötőben elég felmutatni 30 fontot, vagy ennek megfelelő és egy pa­lesztinai bankra kiállított akrediti­­vát, ellen esetben minden utasnak kel kauciót letenni, sem pedig to­­ur-retour jegyet felmutatni. /Wondenütf kanható 1 *) & D SZÍN SZAPP­AN GYÁRTJA»: POLIO» FRIEDMAN ÉS TÁRSA: KOSICE i ......... —■ — REUMÁS izom és csuklófájdalmaknál gyorsan és biztosan segít a­­ Dr. Richter-féle , PAIN EXPELLER Ezen szer használható testi fáradtságoknál és hideg lá­baknál. Üvegje: Ke 22,80,14 és 8.—. Kapható gyógyszertá­rakban. Nehéz és tartós ese­tekben igen ajánlatos a Dr. Ri­cht­e­r -féle r­euma­t­iz­m­us elleni füvek teájának ivása. Csomagja Ke­ 12.— (2 csomag Ke 26.— bérmentve). Br. Richter gyógyszertára, Prága, I., Revolucní 5. Hitlerék Dantatlansa, sót is értek a ssarvidéki zsidóknak A saarbrückeni Volksstimme szenzációs jelentése szerint König, Hitler kiküldöttje, aki Max Braunt igyekezett rávenni arra, hogy az egységfront a Németországhoz va­ló csatlakozás mellett szavazzon, megbeszélést folytatott különböző­­saaridéki zsidó személyiségekkel is, így König felkereste Ruff­­saar­brückeni főrabbit is, akit arra kért, hogy a saervidéki zsidók csatla­kozzanak a német fronthoz. König kijelentette, hogy ezt a kérést Göbheisz propagandaminiszter ne­vében terjeszti elő. A főrabbi azt válaszolta, hogy a zsidóik csak ab­ban az esetben volnának hajlan­dók a német fronttal menni, ha­ biztosítják őket, hogy a Németor­szághoz való csatlakozás esetén a­ legkisebb bántódásában sem lesz részük. A lap szerint König erre vonat­kozólag ígéretet is tett, de ugyan­akkor megszakította a Rulffal va­­­ló további tárgyalást. Hogy miven komolyan lehet venni a hitlerista megbízott ígére­tét, arra jellemző a német front lapjainak szüntelen támadásai a zsidók ellen. Ezek a lapok a nép­szavazás előtti s utáni napokban is a legpimaszabb uszítással voltak tele a zsidók ellen, aminek meg is van az eredménye. Mert­öbb zsi­­dólakta városból s községből ijesz­­tő hírek érkeznek a zsidók bántal­mazásáról és üldöztetéséről. A zsidóellenes hangulatra jellem­ző az az eset is, amit egy Délafri­­kából érkező zsidó fiatalember, Londonon való átutazása alkalmá­ból elmondott. A zsidó fiataember aki hazafias érzelmét követve, ha­zautazott Saarbrückenbe, hogy le­adja szavazatát Németországra, elmondta, hog­­y a vele együtt sza­vazni utazó németek, a hajón ál­landóan bántalmazták és terrori­zálták, úgy, hogy a hajó személy­zetének többször közbe kellett lép­ni, hogy kimentsék a kezeikből. PAlgl A legmodernebb h­a­ló fényképfelvételek Zelmanovits műtermében készülnek. Cionistáknak ázer­edmény-

Next