Bervai Figyelő, 1975 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1975-01-01 / 1. szám

X. évfolyam 1. szám A FINOMSZERELVÉNYGYÁR PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 1975- február 1. „Eredményeink növelték a párt tekintélyét, erősítették vezető szerepét” Még’y esztend­ő munkáját értékeli ma a gyár kommunistáinak küldöttértekezlete Ma reggel kezdi meg munkáját a gyár kommunistáinak küldöttértekezlete. Közel másfélszázan gyűltek össze a párttagok — és tegyük hozzá a pártonkívüliek — képvi­seletében, hogy meghallgassák a gyári párt­bizottság titkárának, Lőcsei József elvtársnak a beszámolóját az elmúlt négy esztendőben végzett munkáról. A gyár figyelme most a küldöttértekezlet munkájára irányul, hiszen a végzett munka értékelése, a következő időszak feladatainak megjelölése, — mely a XI. Kongresszusra való készülődés jegyében történt — nemcsak az itt dolgozó kommu­nisták, hanem az üzem minden dolgozójá­nak ügye. A mai küldöttértekezletet, melyen majd újra választjuk a pártbizottság tagjait, — sokoldalú munka előzte meg. Az alapszer­vezetek beszámoló, majd vezetőségválasztó taggyűlésein mindenütt megvitatták az eddi­gi munkát, megvonták a mérlegét annak, ami eddig történt. Megállapítható az alapszervezeti taggyű­lések tapasztalataiból is, hogy ha voltak is hibák, s ha néha leküzdhetetlennek látszot­tak a váratlan nehézségek, a kollektíva, a kommunisták vezetésével, példamutatásával jó munkát végzett. Külön is ki kell emelni ebből a XI. kongresszusra és hazánk felsza­badulásának 30. évfordulójára kibontakozó munkaversenyt, mely várakozáson felüli eredményeket hozott. A törekvések, a legmagasabb szintű ve­zetéstől, a legegyszerűbb gyári dolgozóig — nem voltak hiába­valók. Ezt dokumentálják a gyár évről évre növekvő gazdasági ered­ményei, a korszerűsödő üzemek, az új gép­sorok, — de az emberek életének állandó javulása is. Beszédes számok bizonyítják, hogy párttagok és pártonkívüliek sokat tet­tek az elmúlt négy esztendő alatt azért, hogy előbbre lépjenek minden téren. Az emberek esztendőről esztendőre nö­velni tudták a teljesítményeket, — noha még mindig nem sikerült minden tartalékot feltárni és teljes mértékben kihasználni. A gyár fejlődéséről, az előttünk álló fel­adatokról sok szó esik majd ma, a küldöt­tek tanácskozásán. Arról, ami volt, a beszá­molón kívül értékes kiállítás is számot ad. A küldöttértekezleten értékelik ma a X. kongresszus által megszabott feladatok vég­rehajtását, a gazdaságpolitikai tevékenysé­get, a vállalati pártszervek munkáját, melyet az ideológiai színvonal emeléséért végeztek, a tömegpolitikai munka hatékonyságát, a pártélet kérdéseit, s ezekből megfelelő kö­vetkeztetéseket levonva döntenek az új fel­adatokról is, mely nem kevesebb, mint az ötéves terv utolsó évének sikeres befejezé­se, s az új előkészítése az üzemi demokrácia és a gazdasági hatékonyság fejlesztésének jegyében. A küldöttértekezlet, melyet ezekben az órákban Czibik Márton elvtárs, az szb tit­kára nyit meg, s melyen megyénk vezetői is képviseltetik magukat, határkő az eddigi munka és a következő feladatok között. Ha­tározatai megjelölik a következő esztendők tennivalóit. Köszönjük a gyár kommunistái­nak e nagy jelentőségű tanácskozását, sike­res munkát kívánunk, — az egész kollektíva érdekében. ★ A pártbizottság beszámolóját Lőcsei Jó­zsef elvtárs, a pártbizottság titkára tartotta meg. A X. kongresszus óta évről évre javult a párt gazdaságszervezői, irányító és ellenőrző tevékenysége A vállalati pártbizottság, a vb és az alapszervezeteik gazdaságszervező, irányító és ellenőrző tevékenysége az elmúlt 4 évben évről évre ja­vulva, egyre inkább megfe­lelt a követelményeknek. A gazdaságszervező és irá­nyító munkában kellően ér­vényesült a sokoldalú, kö­rültekintő és alapos helyzet­­elemzés, a beható vélemény­­csere és a megfelelő követ­keztetések utáni döntés, il­letve határozathozatal, a vég­rehajtás megszervezése és el­lenőrzése. A munkaszervekben — PB, VB, illetve alapszervezeti — megfelelő arányban szerepel­tek gazdaságpolitikai témák­kal foglalkozó napirendek, amelyek megtárgyalása kez­deményező lépésekre bátorí­tották és határozott dönté­sekre késztették az illetékes gazdasági vezetőket. A következetes párt- és gazdasági irányítás hatására, a vállalatnál dolgozók áldo­zatos munkájával jelentős eredményeket értünk el gaz­dasági téren is a X. párt­­kongresszus és a vállalati küldöttértekezlet határoza­tainak megvalósításával. Kedves Elvtársak! Az 1970-es vállalati párt­értekezleten elfogadott hatá­rozat rögzítette azokat a tennivalókat, melyek mun­kánk különböző területein célkitűzéseink megvalósítá­sát, fejlődésünk biztosítékát jelentik. Vállalatunk termelése 1970- ben 552,8 millió forint volt, 1974-ben már 755 millió fo­rint, közel 30 százalékkal több, mint 1970-ben. 1974. évi fejlődésünk jelentősen meghaladta a népgazdasági átlagot. A vállalati átlagot jóval meghaladó volumenfelfutás következett be a­ pneumati­ka elemek, a kompresszor és a közúti gépjárműalkatré­szek gyártmány csoportján­ál. Ez utóbbit az Ikarus ajtómű­ködtető berendezés gyártásá­nak és értékesítésének nagy­mértékű növekedése eredmé­nyezte. A volumenfelfutást teljes egészében termelékeny­ségnövekedéssel biztosítot­tuk. Ugyanakkor igénycsök­kenés miatt jelentősen vis­­­szaesett az olajszabályozó­értékesítésünk, de nem je­lentkezik árbevételünkben a speciális gyártmányunk sem. A dollár viszonylatú ex­port állandó növelése mel­lett nemzetközi kapcsolatain­kat állandóan bővítettük a rubel elszámolású országok­kal is. Több évre szóló együttműködés van kialaku­lóban pneumatikus elemek forgalmazásával kapcsolat­ban, csehszlovák relációban. Az 1973. évben megindult műszaki tájékoztató, propa­ganda- és a piacfelmérő munkánkon túl, megkezdtük a konkrét áruértékesítést is közel 8 millió forint érték­ben. A KB határozatainak szel­lemében a gyártmányszerke­zet korszerűsítését vállala­tunknál kiemelt, folyamatos feladatként kezeljük. A veszteséges, illetve ala­csony jövedelmezőségű ter­mékek gyártási volumené­nek csökkentésével, lehetőség szerinti kifuttatásával pár­huzamosan szorgalmazzuk az átlag feletti jövedelmező­ségű termékek termelésének dinamikus növelését. Ugyanakkor meg kell álla­pítani, hogy az intenzív mód­szerek bevezetése nem megy minden akadály nélkül, elég sok a visszahúzó erő. A ter­mékszerkezet korszerűsítésé­vel kapcsolatban a minden oldalról megalapozott vál­lalati célkitűzéseket is csak viszonylag lassan lehet ke­resztülvinni. A partnerválla­latok nagy része ugyanis megszokásból, esetenként ké­nyelmességből ragaszkodik a régihez még akkor is, ha az korszerűtlen. Az elavult és gazdaságtalan termékek ki­futtatásánál igen sok szem­pontot, parciális érdekeket kell egyeztetni, s ez nagy­mértékben lelassítja a ter­mékstruktúra korszerűsíté­sének ütemét. A vállalat vezetése állóesz­közeink kihasználásával kap­csolatban intézkedési tervet dolgozott ki, ami részét ké­pezi a középtávú intézkedési tervünknek. Tervünk két úton igyekszik biztosítani kapaci­tásunk jobb kihasználását; egyrészt a szabad kapacitá­sok terhelésével, másrészt a felesleges gépek hasznosítá­sával. Vállalatunk gépparkja el­öregedett. Építkezéseink és a kapacitásbővítő beruházása­ink miatt nem tudunk meg­felelő összegű fejlesztési ala­pot biztosítani szinttartó be­ruházásra. Elkerülhetetlen volt — a megvalósított építé­si jellegű beruházások (gal­ván üzem, Heves) — egyes termékeink volumenfelfutta­tása, pedig a kapacitásbőví­tést igényelte. 1974-től azon­ban döntően a gépi jellegű beruházásaink kerültek elő­térbe, amiben úgy a szer­számüzem, mint­­ a tmnk és szállítóeszközeink legsürgő­sebben megoldandó problé­mái is szerepelnek. A III. kategóriába sorolt budapesti gyáregységünk vi­dékre telepítése és feltételei­nek megteremtése érdekében építettük meg és helyeztük üzembe gyáregységünket He­ves nagyközségben. A beru­házás finanszírozását részben iparkitelepítési alapból, rész­ben vállalatfejlesztési alapból eszközöltük. Új galvanizáló üzemünket az előírt speciális feladatok biztosítása, megnövekedett közszükségleti gyártmánya­ink felületkezelési igénye mi­att építettük meg és helyez­tük üzembe 1972. év végén. A galvanizáló üzem építésé­nek finanszírozási forrása részben államkölcsön, rész­ben költségvetési juttatás és részben fejlesztési kalapunk volt. 1973—74. években valósí­tottuk meg az automatika elem gyártókapacitás bővíté­sét 35 millió forintos beru­házással. A teljes összeget nagy termelékenységű és korszerű gépek beszerzésére fordítottuk. Most van előkészítés alatt az évi 550 ezer darab ház­tartási hűtőgépkompresszor gyártókapacitás kiépítésé­vel, a gyártási rendszer kor­szerűsítésével összefüggő fej­lesztési program összeállítá­sa. Megtett intézkedéseink el­lenére TOVÁBBRA IS PROBLÉMÁINK VANNAK A KAPACITÁS­KIHASZNÁLÁSSAL Mivel a munkaerő-problé­mák miatt minimális lehető­ségünk van a három mű­szakra járó dolgozók számá­nak növelésére, és ezen ke­resztül a kapacitáskihaszná­lás ezúton történő fokozásá­ra, az állóeszköz-gazdálkodás hatékonyságának javítása ér­dekében rangsoroltuk a ka­pacitáskihasználás javításá­val kapcsolatos feladatain­kat. A munkaerő-gondok el­lenére is rendkívül fon­tosnak tartjuk legalább a nagy értékű, nagy tel­jesítményű gépek három­műszakos kihasználását. A többi gyártókeresztmet­szetre vonatkozóan pedig in­tézkedéseket tettünk a két műszak további megerősíté­sére. A kapacitáskihasználás te­rén meglevő problémáink el­lenére az elmúlt években összességében javult az álló­eszköz-gazdálkodás haté­konysága. A 100 Ft állóeszközértékkel termelt árbevétel az 1970. évi 153 Ft-ról 1973-ra 174 Ft-ra nőtt. Ugyanezen időszak alatt a 100 Ft állóeszközértékkel termelt nyereség 36,5 száza­lékkal nőtt. Beruházási tevékenységünk eredményeként javult a tech­nikai felszereltség. Az egy munkásra jutó állóeszközér­ték 1973-ban 27,7, az egy munkásra eső gépi állóesz­közérték 18,3 százalékkal volt magasabb, mint az 1970. évi mutató. A most folyamatban levő, illetve előkészítés alatt álló beruházások (mecman-kapa­­citás, bővítés, rögzített ka­pacitás rekonstrukció, komp­resszorberuházás) tovább fogják javítani a technikai felszereltséget, megteremtve ezzel a gazdálkodás haté­konysága fokozásának egyik fontos előfeltételét. Fejlesztéseink körültekin­tő előkészítése, a megalapo­zott döntések következtében, fejlesztési alaphiányunk nem volt és nem is várható a IV. ötéves tervidőszakban. A di­namikus fejlődést azonban kétségtelenül nagymérték­ben megnehezíti a vállalati fejlesztési források szűkös volta. Meglevő gondjaink ellené­re megállapítható, hogy a vizsgált időszakban fejlődött állóeszköz-gazdálkodási, be­ruházási tevékenységünk. Mi­vel az V. ötéves terv idősza­kában az eddigieknél is jó­val nagyobb feladatokat kell megoldanunk, e területen is emelni szükséges az itt vég­zett munka színvonalát, nö­velni az előkészítés megala­pozottságát, fokozni a fej­lesztési szemlélet egységét. A produktív kapacitások bővítése és szinttartása mel­lett a jövőben különösen ki­emelt szempont kell hogy le­gyen az anyagmozgatás és a raktározás korszerűsítése. Legnagyobb lemaradásaink ezen a területen vannak, ugyanakkor legjelentősebbek az itt levő tartalékok úgy a termelékenység, mint a költ­ségfelhasználás oldaláról. Mivel az elmúlt években a halaszthatatlan építési jel­legű beruházások miatt vi­szonylag kevesebbet tudtunk gépi beruházásra fordítani, állóeszközeink üzemképessé­gének, műszaki paraméterei­nek biztosítása igen jelentős állóeszköz-fenntartási költ­ségráfordítást igényelt. Mint ismeretes, 1974. évtől kezdő­dően nagymértékben növel­tük a gépi beruházások volu­menét és hányadát az összes beruházáson belül, az eddigi­nél jobban kell szorgalmaz­nunk az elavult gépek ter­melésből való kivonását, azok értékesítését, illetve se­lejtezését. A folyamatban levő és ter­vezés alatt álló gépi jellegű beruházásaink megvalósítá­sával meg tudjuk állítani gépparkunk elöregedését, ja­vítani tudjuk a géppark mű­szaki színvonalát, korszerűsé­gét. A géppark műszaki szín­vonalának javítása, az ela­vult gépek kiselejtezése ked­vező feltételeket teremt az így felfrissített géppark fenntartási tevékenységének javításához is. A készletgazdálkodás ha­tékonyságának fokozása ér­dekében, vállalatunknál több éve gyakorlat a készletkere­­tek gazdálkodókra történő lebontása. A gazdálkodó szervek vezetői, valamint a gazdálkodásra befolyással bíró dolgozók anyagi és er­kölcsi elismerését összekap­csoltuk a készletgazdálkodás terén kifejtett tevékenység­gel. Erőfeszítéseink ellenére sem tudtunk tartós javulást elérni a készletgazdálkodás terén vállalatunknál. A forgóeszköz-gazdálkodás terén bekövetkező visszaesést azonban nem lehet kizárólag világgazdasági problémákra, valamint a hazai anyagellá­tási gondokra fognunk. A ne­gatív tendencia már 1972— 73-ban megindult, amikor még ezek a külső tényezők elhanyagolható méretűek voltak. Mivel 1974. I. félév folya­mán további nagymértékű és tartósnak minősülő forgó­eszköz-növekedés követke­zett be, kénytelenek voltunk egy újabb, 9,8 millió forintos forgóalap megelőlegezési hi­telt felvenni és a fejlesztési alapból történő 4,2 millió fo­rintos saját hozzájárulással növelni a forgóeszközeink fi­nanszírozását biztosító for­rásokat. Kompresszorfejlesztési programon belül további je­lentős volumenű forrásokat biztosítunk forgóeszközeink finanszírozására részben fej­lesztési alapunkból, részben pedig középlejáratú hitel fel­vételével. 1973—74. években a készletgazdálkodás terén meglevő problémák megszün­tetésére azonban nem voltak elegendőek a forgóalap növe­lését biztosító fenti intézke­dések. A vállalati szintű készlet­­gazdálkodásra döntő befo­lyással bíró szerveknél mi­nőségileg javítani, magasabb szintre emelni szükséges a gazdálkodói tevékenységet A termelés zavartalan ellátá­sát biztosító, igen fontos tö­rekvés mellett növelni szük­séges a gazdálkodói funkció hatékonyságát. A vállalaton belüli anyagi érdekeltségi rendszeren, a prémiumrend­szeren belül sokkal nagyobb súllyal kell figyelembe ven­ni a készletgazdálkodói tevé­kenységet. A külső piaci helyzet sta­bilizálódása, javulása az ed­digieknél kedvezőbb előfelté­telt biztosít a készletgazdál­kodás hatékonyságát javító célkitűzéseinkhez. (Folytatás a 2. oldalon)

Next