Bervai Figyelő, 1975 (10. évfolyam, 1-12. szám)
1975-01-01 / 1. szám
X. évfolyam 1. szám A FINOMSZERELVÉNYGYÁR PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 1975- február 1. „Eredményeink növelték a párt tekintélyét, erősítették vezető szerepét” Még’y esztendő munkáját értékeli ma a gyár kommunistáinak küldöttértekezlete Ma reggel kezdi meg munkáját a gyár kommunistáinak küldöttértekezlete. Közel másfélszázan gyűltek össze a párttagok — és tegyük hozzá a pártonkívüliek — képviseletében, hogy meghallgassák a gyári pártbizottság titkárának, Lőcsei József elvtársnak a beszámolóját az elmúlt négy esztendőben végzett munkáról. A gyár figyelme most a küldöttértekezlet munkájára irányul, hiszen a végzett munka értékelése, a következő időszak feladatainak megjelölése, — mely a XI. Kongresszusra való készülődés jegyében történt — nemcsak az itt dolgozó kommunisták, hanem az üzem minden dolgozójának ügye. A mai küldöttértekezletet, melyen majd újra választjuk a pártbizottság tagjait, — sokoldalú munka előzte meg. Az alapszervezetek beszámoló, majd vezetőségválasztó taggyűlésein mindenütt megvitatták az eddigi munkát, megvonták a mérlegét annak, ami eddig történt. Megállapítható az alapszervezeti taggyűlések tapasztalataiból is, hogy ha voltak is hibák, s ha néha leküzdhetetlennek látszottak a váratlan nehézségek, a kollektíva, a kommunisták vezetésével, példamutatásával jó munkát végzett. Külön is ki kell emelni ebből a XI. kongresszusra és hazánk felszabadulásának 30. évfordulójára kibontakozó munkaversenyt, mely várakozáson felüli eredményeket hozott. A törekvések, a legmagasabb szintű vezetéstől, a legegyszerűbb gyári dolgozóig — nem voltak hiábavalók. Ezt dokumentálják a gyár évről évre növekvő gazdasági eredményei, a korszerűsödő üzemek, az új gépsorok, — de az emberek életének állandó javulása is. Beszédes számok bizonyítják, hogy párttagok és pártonkívüliek sokat tettek az elmúlt négy esztendő alatt azért, hogy előbbre lépjenek minden téren. Az emberek esztendőről esztendőre növelni tudták a teljesítményeket, — noha még mindig nem sikerült minden tartalékot feltárni és teljes mértékben kihasználni. A gyár fejlődéséről, az előttünk álló feladatokról sok szó esik majd ma, a küldöttek tanácskozásán. Arról, ami volt, a beszámolón kívül értékes kiállítás is számot ad. A küldöttértekezleten értékelik ma a X. kongresszus által megszabott feladatok végrehajtását, a gazdaságpolitikai tevékenységet, a vállalati pártszervek munkáját, melyet az ideológiai színvonal emeléséért végeztek, a tömegpolitikai munka hatékonyságát, a pártélet kérdéseit, s ezekből megfelelő következtetéseket levonva döntenek az új feladatokról is, mely nem kevesebb, mint az ötéves terv utolsó évének sikeres befejezése, s az új előkészítése az üzemi demokrácia és a gazdasági hatékonyság fejlesztésének jegyében. A küldöttértekezlet, melyet ezekben az órákban Czibik Márton elvtárs, az szb titkára nyit meg, s melyen megyénk vezetői is képviseltetik magukat, határkő az eddigi munka és a következő feladatok között. Határozatai megjelölik a következő esztendők tennivalóit. Köszönjük a gyár kommunistáinak e nagy jelentőségű tanácskozását, sikeres munkát kívánunk, — az egész kollektíva érdekében. ★ A pártbizottság beszámolóját Lőcsei József elvtárs, a pártbizottság titkára tartotta meg. A X. kongresszus óta évről évre javult a párt gazdaságszervezői, irányító és ellenőrző tevékenysége A vállalati pártbizottság, a vb és az alapszervezeteik gazdaságszervező, irányító és ellenőrző tevékenysége az elmúlt 4 évben évről évre javulva, egyre inkább megfelelt a követelményeknek. A gazdaságszervező és irányító munkában kellően érvényesült a sokoldalú, körültekintő és alapos helyzetelemzés, a beható véleménycsere és a megfelelő következtetések utáni döntés, illetve határozathozatal, a végrehajtás megszervezése és ellenőrzése. A munkaszervekben — PB, VB, illetve alapszervezeti — megfelelő arányban szerepeltek gazdaságpolitikai témákkal foglalkozó napirendek, amelyek megtárgyalása kezdeményező lépésekre bátorították és határozott döntésekre késztették az illetékes gazdasági vezetőket. A következetes párt- és gazdasági irányítás hatására, a vállalatnál dolgozók áldozatos munkájával jelentős eredményeket értünk el gazdasági téren is a X. pártkongresszus és a vállalati küldöttértekezlet határozatainak megvalósításával. Kedves Elvtársak! Az 1970-es vállalati pártértekezleten elfogadott határozat rögzítette azokat a tennivalókat, melyek munkánk különböző területein célkitűzéseink megvalósítását, fejlődésünk biztosítékát jelentik. Vállalatunk termelése 1970- ben 552,8 millió forint volt, 1974-ben már 755 millió forint, közel 30 százalékkal több, mint 1970-ben. 1974. évi fejlődésünk jelentősen meghaladta a népgazdasági átlagot. A vállalati átlagot jóval meghaladó volumenfelfutás következett be a pneumatika elemek, a kompresszor és a közúti gépjárműalkatrészek gyártmány csoportjánál. Ez utóbbit az Ikarus ajtóműködtető berendezés gyártásának és értékesítésének nagymértékű növekedése eredményezte. A volumenfelfutást teljes egészében termelékenységnövekedéssel biztosítottuk. Ugyanakkor igénycsökkenés miatt jelentősen visszaesett az olajszabályozóértékesítésünk, de nem jelentkezik árbevételünkben a speciális gyártmányunk sem. A dollár viszonylatú export állandó növelése mellett nemzetközi kapcsolatainkat állandóan bővítettük a rubel elszámolású országokkal is. Több évre szóló együttműködés van kialakulóban pneumatikus elemek forgalmazásával kapcsolatban, csehszlovák relációban. Az 1973. évben megindult műszaki tájékoztató, propaganda- és a piacfelmérő munkánkon túl, megkezdtük a konkrét áruértékesítést is közel 8 millió forint értékben. A KB határozatainak szellemében a gyártmányszerkezet korszerűsítését vállalatunknál kiemelt, folyamatos feladatként kezeljük. A veszteséges, illetve alacsony jövedelmezőségű termékek gyártási volumenének csökkentésével, lehetőség szerinti kifuttatásával párhuzamosan szorgalmazzuk az átlag feletti jövedelmezőségű termékek termelésének dinamikus növelését. Ugyanakkor meg kell állapítani, hogy az intenzív módszerek bevezetése nem megy minden akadály nélkül, elég sok a visszahúzó erő. A termékszerkezet korszerűsítésével kapcsolatban a minden oldalról megalapozott vállalati célkitűzéseket is csak viszonylag lassan lehet keresztülvinni. A partnervállalatok nagy része ugyanis megszokásból, esetenként kényelmességből ragaszkodik a régihez még akkor is, ha az korszerűtlen. Az elavult és gazdaságtalan termékek kifuttatásánál igen sok szempontot, parciális érdekeket kell egyeztetni, s ez nagymértékben lelassítja a termékstruktúra korszerűsítésének ütemét. A vállalat vezetése állóeszközeink kihasználásával kapcsolatban intézkedési tervet dolgozott ki, ami részét képezi a középtávú intézkedési tervünknek. Tervünk két úton igyekszik biztosítani kapacitásunk jobb kihasználását; egyrészt a szabad kapacitások terhelésével, másrészt a felesleges gépek hasznosításával. Vállalatunk gépparkja elöregedett. Építkezéseink és a kapacitásbővítő beruházásaink miatt nem tudunk megfelelő összegű fejlesztési alapot biztosítani szinttartó beruházásra. Elkerülhetetlen volt — a megvalósított építési jellegű beruházások (galván üzem, Heves) — egyes termékeink volumenfelfuttatása, pedig a kapacitásbővítést igényelte. 1974-től azonban döntően a gépi jellegű beruházásaink kerültek előtérbe, amiben úgy a szerszámüzem, mint a tmnk és szállítóeszközeink legsürgősebben megoldandó problémái is szerepelnek. A III. kategóriába sorolt budapesti gyáregységünk vidékre telepítése és feltételeinek megteremtése érdekében építettük meg és helyeztük üzembe gyáregységünket Heves nagyközségben. A beruházás finanszírozását részben iparkitelepítési alapból, részben vállalatfejlesztési alapból eszközöltük. Új galvanizáló üzemünket az előírt speciális feladatok biztosítása, megnövekedett közszükségleti gyártmányaink felületkezelési igénye miatt építettük meg és helyeztük üzembe 1972. év végén. A galvanizáló üzem építésének finanszírozási forrása részben államkölcsön, részben költségvetési juttatás és részben fejlesztési kalapunk volt. 1973—74. években valósítottuk meg az automatika elem gyártókapacitás bővítését 35 millió forintos beruházással. A teljes összeget nagy termelékenységű és korszerű gépek beszerzésére fordítottuk. Most van előkészítés alatt az évi 550 ezer darab háztartási hűtőgépkompresszor gyártókapacitás kiépítésével, a gyártási rendszer korszerűsítésével összefüggő fejlesztési program összeállítása. Megtett intézkedéseink ellenére TOVÁBBRA IS PROBLÉMÁINK VANNAK A KAPACITÁSKIHASZNÁLÁSSAL Mivel a munkaerő-problémák miatt minimális lehetőségünk van a három műszakra járó dolgozók számának növelésére, és ezen keresztül a kapacitáskihasználás ezúton történő fokozására, az állóeszköz-gazdálkodás hatékonyságának javítása érdekében rangsoroltuk a kapacitáskihasználás javításával kapcsolatos feladatainkat. A munkaerő-gondok ellenére is rendkívül fontosnak tartjuk legalább a nagy értékű, nagy teljesítményű gépek háromműszakos kihasználását. A többi gyártókeresztmetszetre vonatkozóan pedig intézkedéseket tettünk a két műszak további megerősítésére. A kapacitáskihasználás terén meglevő problémáink ellenére az elmúlt években összességében javult az állóeszköz-gazdálkodás hatékonysága. A 100 Ft állóeszközértékkel termelt árbevétel az 1970. évi 153 Ft-ról 1973-ra 174 Ft-ra nőtt. Ugyanezen időszak alatt a 100 Ft állóeszközértékkel termelt nyereség 36,5 százalékkal nőtt. Beruházási tevékenységünk eredményeként javult a technikai felszereltség. Az egy munkásra jutó állóeszközérték 1973-ban 27,7, az egy munkásra eső gépi állóeszközérték 18,3 százalékkal volt magasabb, mint az 1970. évi mutató. A most folyamatban levő, illetve előkészítés alatt álló beruházások (mecman-kapacitás, bővítés, rögzített kapacitás rekonstrukció, kompresszorberuházás) tovább fogják javítani a technikai felszereltséget, megteremtve ezzel a gazdálkodás hatékonysága fokozásának egyik fontos előfeltételét. Fejlesztéseink körültekintő előkészítése, a megalapozott döntések következtében, fejlesztési alaphiányunk nem volt és nem is várható a IV. ötéves tervidőszakban. A dinamikus fejlődést azonban kétségtelenül nagymértékben megnehezíti a vállalati fejlesztési források szűkös volta. Meglevő gondjaink ellenére megállapítható, hogy a vizsgált időszakban fejlődött állóeszköz-gazdálkodási, beruházási tevékenységünk. Mivel az V. ötéves terv időszakában az eddigieknél is jóval nagyobb feladatokat kell megoldanunk, e területen is emelni szükséges az itt végzett munka színvonalát, növelni az előkészítés megalapozottságát, fokozni a fejlesztési szemlélet egységét. A produktív kapacitások bővítése és szinttartása mellett a jövőben különösen kiemelt szempont kell hogy legyen az anyagmozgatás és a raktározás korszerűsítése. Legnagyobb lemaradásaink ezen a területen vannak, ugyanakkor legjelentősebbek az itt levő tartalékok úgy a termelékenység, mint a költségfelhasználás oldaláról. Mivel az elmúlt években a halaszthatatlan építési jellegű beruházások miatt viszonylag kevesebbet tudtunk gépi beruházásra fordítani, állóeszközeink üzemképességének, műszaki paramétereinek biztosítása igen jelentős állóeszköz-fenntartási költségráfordítást igényelt. Mint ismeretes, 1974. évtől kezdődően nagymértékben növeltük a gépi beruházások volumenét és hányadát az összes beruházáson belül, az eddiginél jobban kell szorgalmaznunk az elavult gépek termelésből való kivonását, azok értékesítését, illetve selejtezését. A folyamatban levő és tervezés alatt álló gépi jellegű beruházásaink megvalósításával meg tudjuk állítani gépparkunk elöregedését, javítani tudjuk a géppark műszaki színvonalát, korszerűségét. A géppark műszaki színvonalának javítása, az elavult gépek kiselejtezése kedvező feltételeket teremt az így felfrissített géppark fenntartási tevékenységének javításához is. A készletgazdálkodás hatékonyságának fokozása érdekében, vállalatunknál több éve gyakorlat a készletkeretek gazdálkodókra történő lebontása. A gazdálkodó szervek vezetői, valamint a gazdálkodásra befolyással bíró dolgozók anyagi és erkölcsi elismerését összekapcsoltuk a készletgazdálkodás terén kifejtett tevékenységgel. Erőfeszítéseink ellenére sem tudtunk tartós javulást elérni a készletgazdálkodás terén vállalatunknál. A forgóeszköz-gazdálkodás terén bekövetkező visszaesést azonban nem lehet kizárólag világgazdasági problémákra, valamint a hazai anyagellátási gondokra fognunk. A negatív tendencia már 1972— 73-ban megindult, amikor még ezek a külső tényezők elhanyagolható méretűek voltak. Mivel 1974. I. félév folyamán további nagymértékű és tartósnak minősülő forgóeszköz-növekedés következett be, kénytelenek voltunk egy újabb, 9,8 millió forintos forgóalap megelőlegezési hitelt felvenni és a fejlesztési alapból történő 4,2 millió forintos saját hozzájárulással növelni a forgóeszközeink finanszírozását biztosító forrásokat. Kompresszorfejlesztési programon belül további jelentős volumenű forrásokat biztosítunk forgóeszközeink finanszírozására részben fejlesztési alapunkból, részben pedig középlejáratú hitel felvételével. 1973—74. években a készletgazdálkodás terén meglevő problémák megszüntetésére azonban nem voltak elegendőek a forgóalap növelését biztosító fenti intézkedések. A vállalati szintű készletgazdálkodásra döntő befolyással bíró szerveknél minőségileg javítani, magasabb szintre emelni szükséges a gazdálkodói tevékenységet A termelés zavartalan ellátását biztosító, igen fontos törekvés mellett növelni szükséges a gazdálkodói funkció hatékonyságát. A vállalaton belüli anyagi érdekeltségi rendszeren, a prémiumrendszeren belül sokkal nagyobb súllyal kell figyelembe venni a készletgazdálkodói tevékenységet. A külső piaci helyzet stabilizálódása, javulása az eddigieknél kedvezőbb előfeltételt biztosít a készletgazdálkodás hatékonyságát javító célkitűzéseinkhez. (Folytatás a 2. oldalon)